Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-25 / 304. szám

1971. DECEMBER 25.. SZOMBAT FKSrt »tf.ui <JCwlap 13 Lyukas , kancsalság ellen A mulatozó kukatzok esete a keserű mondola olajjal Kétszáz éve jelent meg az első magyar nyelvű gyermek- orvosi szakkünyv. Szerzője, Csapó József, Győrött szüle­tett, Németországban, Svájc­ban és Franciaországban vé­gezte az egyetemet, s több mint hax-minc éven keresztül Debrecen városának volt „phy- sicus”-a, orvosa. Könyve elő­szavában így ír: ,,É’ végre ezen is' Magyar Munkámat —- is, (mely ezen a nyelven még soha nem láttatott) sok mun­kával el-kcszitettem, és ime világosságra botsátani kíván­tam.’’ A „világosságra bocsátás­ban” Markowski Márton Szat- már megyei Physicus Ordina­rius volt segítségére, s a köny­vet, amely a Kis gyermekek Isputálja címet viselte, a nagykárolyi nyomda készítette el 1771-ben. Száznál többet Csapó József könyvének az orvostudomány e területén út­törő érdeme van nálunk, bár előtte már jelent meg egy-két olyan munka, amely egyéb témák mellett érintett gyer­mekegészségügyi témákat is. Például 1736-ban Neuhold Já­nos Jakab Sopronban közre­adott nevelési kérdésekkel foglalkozó könyve arra is ki­tér, hogy „Miképpen kellessék a’ Gyerekekkel és más felne­velkedett személyekkel a’ him­lő «“s kanyaró előtt, benne és után bánni." Csapó könyve azonban nem két, hanem száznál több gyer­mekbetegséget ír le 106 olda­lon. Megadja természetesen a gyógykezelés módját is, s nem von le érdemeiből, hogy az az­óta eltelt két évszázad alatt az orvostudomány természetesen legtöbb gyógyjavaslatát túlha­ladottá tette. Éppen ezért méltányos, hogy e kerek évforduló alkalmából könyvének egy orvosi szak­lapban megjelent ismertetését szélesebb körben is közzé te­gyük. A szóban forgó cikk — dr. Szállási Árpád tanulmá­nya — az orvostudomány tör­ténete szempontjából elemzi Csapó könyvét, és néhány, nemcsak a szakemberek szá­mára érdekes, részletet idéz. A könyv egyebek között foglalkozik a gyerekkori kan­csalság gyógyításának módjá­val is. Azt tanácsolja, hogy át­fúrt dióhéjat kell a bandzsító gyerak szeme elé erősíteni oly módon; hogy csak a lyukon keresztül tudjon nézni, és a helyes szemálláshoz szokjon. A bélférgességre vonatkozó ta­nács: ,,o’ szegény ember Fog­hagymát főz édes tejben ’s azt itaitya a’ gyermekével.’’ (Ér­dekes: a Csápó-könyv más gyógyszert javasol a szegény szülők gyermekének, és megint mást a tehetősebbek gyerme­kei részére.) „Végbélben mu­latozó sok apró férgek, azaz fejér kukatzok olajos crystéjclc által kitisztulnak, aminemü a’ keserű mondola olaj.” Azt is olvashatjuk a könyvben, hogy „jobb a kis Gyermeknek édes Annyok tejét szopni, mint má­sét.” ... „Hamar ha lábra ál­lítják, a gyenge portzogó for­ma tsontocslcák meg-hajlanak, ’s görbe lábai lesznek." ostobák maradnak” Főleg a tisztaságot hangsú­lyozza a szerző, az .,Üjjan szü­letett kisgyermekkel való Bá­násról’’ szólva. A nagyobbacs­kákkal kapcsolatban megjegy­zi, hogy „bort adni ártalmas nektek, pálinkát, vagy égett bort még ártalmasabb, úgy­mint mellyek nem tsak nevel­kedésekben meg-akadályoz- tattyák, de elméjeknek meg- tompulása is következik ezek­ből, el-annyira, hogy ember korokra is ostobák maradnak.” Ez a jó tanács bizonnyal ér­vényes a mai napig. A Fi’ü Mauro vidék kora A földre juttatott hold­kőzetek (az Apollo—11 a Nyu­galom-tengeréből, az Apollo— 12 a Viharok-tengerének térsé­géből) kormeghatározása 3,3 és 4,6 milliárd/év közötti ér­téket adott. Ebből arra követ­keztettek, hogy a „holdtenge­rek” az égitest kialakulásá­nak korai szakaszában, mint­egy 4,5—4,6 milliárd évvel ezelőtt keletkeztek. Meglepe­tést hozott azonban az Apol­lo—14 talajpróbája a Fra Mau­ro vidékén. Négy alkalommal végeztek kormeghatározást, melyek alapján egyértelműen 3,85—3,95 milliárd évesre be­csülik e térség kőzeteit, te­hát sokkal fiatalabb, mint ko­rábban feltételezték. A rokaji céhek jegyzőkönyvei A tokaji helytörténeti mú­zeumban nemcsak Tokajhegy- alja hajdani szőlőművelő és borászati eszközeit gyűjtikösz- sze, de a környéken található régi könyveket is. Papp Mik­lós tanár vezetésével a mú­zeumbaráti kör tagjai számos muzeális értékű könyvet ku­tattak fel. Megvásárolták, il­letve ajándékba kapták töb­bek között Szenczi Molnár Al­bert 1644-től származó, a világ csodáiról írt munkáját, az ak­kori iskolák tanmenetének le­írását, a 1711. évi szatmári bé­ketárgyalás teljes, kézzel írott anyagát, valamint a Tokajban működött céhek jegyzőköny­veit. A múzeum birtokában van az egykori borbély-felcse­rek szlovák, magyar és latin nyelven írt Tudás-könyve, amelyben 1946 bejegyzés talál­ható különböző gyógyítási mó­dokról, a növények felhaszná­lásáról. A múzeum most újabb könyvekkel és kéziratokkal gazdagodott, köztük Komáro- my János 1847-ben kézzel írt Gyászénekek tárával, amely­ben a szerző a Sárospatak és környékén ismert halotti éne­keket jegyezte fel. Az új szer­zeményekkel a múzeum régi könyveinek száma százra emelkedett. Atomenergia bé! ében békésen A múlt héten megírtuk: sokan készítik majd diploma- munkájukat a Budapesti Műszaki Egyetem tanreaktorában. Megírtuk: ez év szeptemberében immár negyedszer gyűltek össze a világ atomtudósai, hogy az ENSZ kezdeményezésére létrejött konferencián az atomenergia békés hasznosításának kérdéseivel foglalkozzanak. Az első tanácskozásra 1955-ban került Sor, amikor a Szovjetunióban már működött a világ első atomerőműve, felcsillantva a reményt az emberiség számára, hogy az atomenergia .nemcsak a pusztítás eszköze lehet. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség adatai szerint a vi­lágon ma körülbelül 700 atomreaktor van, részben üzemben, részben az építés sátdiumában. Ezek közül 367 a kuiatóreak- tor, amelyek 47 különböző országban működnek. zonyos, hogy a vizek és a le- yegő szennyezettségének ala­kulására jótékony hatással lesznek az atomerőművek. Hogy anyagforgalomban mi­lyen mértékű a megtakarítás, arra szolgáljon példával a „Szever” típusú atomerőmű: egy 1500 kilowatt teljesítmé­nyű energiablokk 30 kg 235-ös uránnal öt éven át üzemel! E teljesítmény eléréséhez 23 ezer tonna olaj elégetésére lenne szükség hagyományos erőmű­ben. Pedig a „Szever” a legki­sebb méretű reaktorok közé tartozik, ma már nem ritkaság az 1—1,5 millió kilowatt tel­jesítményű nukleáris erőmű sem (sőt a Leningrad mellett most épülő óriás atomerőmű kapacitása 2 millió kilowatt lesz: új „világcsúcs”). Egyre több atomerőmű A világ atomerőműveinek összteljesítménye ma 20 000 megawattra tehető, ami Len­gyelország, Csehszlovákia és Bulgária együttes villamos- energia-termelésének felel meg. A jelen évtized során ti­zenötszörösére, az évezredfor­dulóig pedig százötvenszeresé­re (!) nő majd az atomerőmű­vek villamos energiát termelő kapacitása — válik a szakem­berek, hozzátéve, hogy 2000 körül a teljes villamosenergia- felhasználás felét atomerőmű­vek fogják adni. Érdemes elgondolkozni raj­ta, ho-gy a föld nagyon is vé­ges szén-, olaj- és földgáz­készleteinek tudható-e be a tendencia, vagy más okok is közrejátszanak az atomerőmű­vek elterjedésében? Annyi bi­A radioaktív izotópok alkal­mazása már eddig is rendkí­Adalckok egy korszakhoz Ki volt dr. Janda? NEMRÉGIBEN néhány sor adta hírül a halálozási rovat­ban, hogy elhunyt dr. Janda Miklós nyugalmazott ügyvéd. Janda Miklós azonos azzal a Janda doktorral, aki a köztu­datban úgy él, mint a ma­gyar Sherlock Holmes — pe­dig nem volt nagy „detektív”, csak egy jellegzetes korszak jellegzetes figurája. Olvasóink között bizonyára sokan emlékeznek még arra a meghökkentő reklámfigurá­ra, amely évtizedeken keresz­tül ott állt Budapesten a Te­réz körút forgatagában, Janda dr. magánnyomozó irodája előtt. Ennek-a figurának ha­talmas, fürkésző szemet, szem­behúzott puhakalapot, ango­losan kockás sálat festett a reklámkészítő. A „detektív” szájából elmaradhatatlan öb­lös pipája pedig hajnaltól éj­szakáig ontotta a füstöt. A szomszédos taxiállomás so­főrjei ugyanis az elszívott cigaretták csikkjeit bele­tömték a reklámalak valódi pipájába. Talán ez a nagyon forgal­mas ponton felállított rek- lámember magyarázza azt, hogy a két háború közötti idő­ben Budapesten működő 42 magánnyomozó közül éppen Janda dr., Illetve az 6 neve vált fogalommá. Közreját­szott ebben az alábbi jelmon­dat is: „Ha gyanúja sanda — kinyomozza Janda”. A 78 ÉVES KORÄBAN el­hunyt magándetektív 16 gyer­mekes nyomdászcsaládból szü­letett, s a gimnáziumot úgy tudta elvégezni, hogy dél­utánra munkát vállalt. Az el­ső világháború alatt az ison- zói frontszakaszra vezényel­ték. ahol megsebesült. Fel- gyógyulása után betegszabad­ványe szerinti adózást tartotta érvényben. Panasz a szultánhoz Más kérdés azonban, hogy az adószedők miként hajtot­ták be a ráják tartozását. Aligha enyhén. Erre vall, hogy a falvakból, városokból sokan elköltöztek engedéllyel, vagy anélkül, azaz megszöktek. Né­melyek más, szintén török uralom alatt álló községbe, mások a régi magyar uraság magyar területen levő birto­kára, megunván a kétfelé való tizedfizetést. Időnként ugyanis a török eltűrte, hogy az egy­kori magyar birtokos tiszttar­tója behajtsa a jobbágyok ter­ményrészét. Időközben meg is haltak emberek. Az életben levők azután a holtak, az elköltözöt- tek és a szökevények helyett is fizethették az adót, mivel­hogy a török, személyek sze­rint, de egyetemleges fizeté­si kötelezettséggel az egész községre vetette ki. Ment is aztán a sok írott panasz Bu­dára a pasához, Isztambulba a szultánhoz emiatt, de hiába. Amit egyszer az adóösszeíró beleírt a defterbe, azt legfel­jebb a legközelebbi összeírás­nál változtatta meg. összeírást pedig általában tízévente tar­tottak. Az 1546-ost,és az 1562-est jelentette meg könyvében tö­rökül Káldy-Nagy, az 1559-est mikrofilmről most dolgozza fel. Ezekből és a későbbiekből kiderül, hogy akárha népván­dorlás lett volna, úgy cserélő­dött ki a budai szandzsák la­kossága. Kiderül azonban az is, hogy a mai Pest megye községeiben idegen hangzású nevű ember alig-alig élt. Más nemzetbeliek, főleg a Balkán­ról akkor települtek be, ami­kor nagyon sok falu a XVI. század végén teljesen elnép­telenedett. 1585-ben látogatta meg az országot először a pestis és vele csaknem egy- időben a tizenöt éves háború­ban kétszer is behívott török segádhad, a tatár. Aki túlélte a pestist meg a tatárt, még az olyan is elmenekült a ma­gyar végvárak vonala mögé. Arról nem is beszélve, hogy a hosszú hadjárat alatt a ke­resztény sereg is erőnek ere­jével elvitte a magyar lakos­ságot. Persze, nem azért, hogy kimentse a török rabságból, hanem hogy ne legyen, aki a földet megműveli és táplálé­kot nyújt az ellenségnek. Meg a magyar részen is kellett a munkaerő. Járások és városok , 3C0 evvel ezelőtt A vilajet arab szó, törökül szandzsákot, magyarul zász­lót jelent. Így hívta a török a beglerbég által kormányzott, magyar szóval talán megyé­nek mondható területet. A beglerbég tábornokinak meg­felelő rangban levő pasa -volt. A budai szandzsák hat na- hiyere, ha úgy tetszik, járásra oszlott. A budai járás igazga­tását is közvetlenül a pasa tartotta kezét en. Nahyje bég székhelye volt Visegrád, Pest, Kecskemét (ide tartozott Ceg­léd meg Nagykőrös városa is) Vác és Kuvin. Ezzel a névvel illették a törökök a Csepel- szigeti Kévét, a mai Ráckevét. Keva város volt, mégpedig népes. 1546-ban 300, 1532-ben már 630 adófizető családfőt ír­tak benne össze. Az első def­terben szereplő Hegedűs Péter neve mellett áll a vele egy házban lakó vajáé, de azt csak keresztnevén említik: Nedelko. Első bizonysága ez annak, hogy a magyar őslakosság mi­lyen hamar összeházasodott a városába menekült szerbek­kel. Pádig más hiten voltak. Gergel, Tomis meg Filip pap feltehetően magyar lehetett, mert a jegyzékben ott talál­ható a görögkeleti Bcdő ka- lugyer is. S hogy a szerbek között is volt diák, kitűnik ab­ból, hogy összeírták Yovan meg Dimitri diákot is. A kevi magyarok között akad, akit Ókannajártó, ön- tösjártó, Asztaljártó, Tügyjár- tó családi névvel írtak be a defterbe. Egyébként a kévéi listákban váltakoznak a ma­gyar és a szerb nevek, ez utóbbiak már a lakosság kö­zel 49 százalékát tették ki. A később teljesen szerblakta Lórév defteréiben viszont ak­kor még csupa magyar csa­ládnév olvasható. Cegléd és Nagykőrös váro­sok kieszközölték azt a ki­váltságot, hogy ne küldjön harádzsszedőt hozzájuk a pa­sa. Vác nevezetes kereskedő- város és vámállomás volt a török időkben. Évente, termé­szetesen csak béke idején, 60 ezer marhát, 1500 lovat és 25 ezer birkát hajtottak át ke­reskedői a városon török te­rületről nyugat felé, leginkább Becsbe. A városok közigazgatását akkor* még negyednek neve­zett kerületekkel segítették elő. r?ácott például a három közül az egyik negyedet Né­metvárosnak hívták, de hogy miért, az lakói nevéből nem derül ki. Nincs köztük, de a másik két negyedben sem más, csak csupa magyar nevű. Szá mos Nagy, Tót, Fekete, Mé' szaros, Molnár, Szabó is per­sze, amilyen nevet sok mai váci család is visel. Aligha leszármazottja egy is azonban a XVI. századbeli azonos ne­vű családoknak. Ha majd egy-két év múlva a Pest megyei Levéltár kiad­ja Káldy-Nagy készülő mun­káját, Szobtól Tatárszentgyör- gyig és Köröstetátlentől Zsím- bókig a megye minden közsé­gében, városában bizonyára kutatni fognak a defterekbe foglalt nevek alapján az ős­lakók leszármazottai után. Le­hetséges, hogy egyik-másik he­lyen egyre-egyre rábukkannak. Ráckevén és környékén egé­szen biztosan. Még megvan a Magyar utca Nagyobb a valószínűsége an­nak. hogy a városokban vagy az akkor városi 'rangot viselő községekben fellelhetők még egyes utcák, amelyekről a ne­gyedeket elnevezték. A na­pokban Nagymaroson volt dol­gom, ez akkor város volt és a visegrádi járáshoz tartozott. A defterek könyvéből kijegyez­tem öt negyedét, melyeket a Varjú, Magyar, Vásár, Halász és ispitály utcáról neveztek. A Magyar utca rpág megvan, a Halász utcát néhány eszten­deje Tartsay Vilmosról, az el­lenállás mártírjáról nevezték el. de a több! utca nem léte­zik már.. Talán az Isnitár dűlő őrzi a századok előtti Ispitály utca emlékét... Szakoly Endre Ságot kapott,' de lekéste a Pestre induló szabadságos vo­natot. Felugrott hát az utána indulóra — amely azonban történetesen IV. Károly kü- lönvonata volt. Az ügyből had-1 bírósági vádirat lett, de ezt büntetés nélkül megúszta; ügye egy Magdeburgból szár­mazó ügyész kezébe került, aki jól ismerte őt nemzetközi úszóversenyekről (Janda Mik­lós az MTK egykori, akkor világszínvonalon álló vegyes­váltójának tagja volt). Janda Miklós a jogi dokto­rátust 1922-ben szerezte me. 1932-ig végzett az ügyvédi vizsgával is, de mert nem tudta letenni a 2000 pengő biztosítékot, ügyvédi irodát nem nyithatott. Ezért váltotta ki — anyagi kényszerűségből — a magánnyomozói enge dályt. 1949-ig működött ezen a különös pályán, amely bi­zony nemcsak sikereket, ha nem kínos helyzeteket is je­lenthetett számára. A MAGÄNNYOMOZÖK ke­zébe adott sokféle ügy közül Janda dr. a „szívspncialista” hatáskörébe tartozókat vállal­ta. Akkoriban általános dolog volt, a ma már szerencsére jó­val ritkábban előforduló ér­dekházasság. Az érdekházassá­got gyakran házasságtörés kö­vette, s a még csak gyanútól gyötört férj bizonyosságot akart, figyeltetni kezdte a fe­leségét. Sok volt a házasság- szédelgő is. Ezek nagy örök­ség várományosának vagy rangos történelmi család le­származottjának adták ki ma­gukat, s igyekeztek behálózni egy-egy gazdag, rendszerint vidéki lányt. Jómódú csalá­dok csemetéit pedig szende le­ányzók kerülgették, elhallgat­va a kiszemelt vőlegény csa­ládja előtt, hogy egy vagy több gyermekük sír esetleg a menhelyen anyuka után ... Ilyenkor aztán Janda diszkré­ten nyomozott, megfigyelt, s illő tiszteletdíj ellenében atyai jótanácsot adott a megbízó családnak. VÉGEZETÜL egy híres ese­te: az ismert gyáros felesége férje fehérneműjén rúzsfoltot talált. Megbízására Janda fi­gyelni kezdett. Végül kibérel­te a férj irodájával szemben levő ház egyik utcai szobáját. Az ablak alá heverőt, az ab­lak oa pedig a gyáros iroda­ablakára irányuló periszkópot helyezett el... S az egyik al­kalmas napon a gyáros fele­sége egy telje- dálutái nézett mereven a periszkópba, s egy­szer csak felugrott a Inverő­ről, s így kiáltott: „Nekam húsz év alatt nem adx.lt eny- nyi csókot a nyomorult!...” M. T. Korszerű egészségügyi izo­tópvizsgálat. vül jelentős eredményekre ve­zetett. Fizikusok, vegyészek» biológusok, orvosok, agronó- musok csodálatos dolgokat hajtanak végre segítségükkel. A radioaktív jód lehetővé te­szi a pajzsmirigy működésé­nek és működési zavarainak megismerését. A radioaktív nátriummal a szív- és vérke­ringési betegségeket lehet fel­ismerni és tanulmányozni. A radioaktív foszfor az agyda­ganatok pontos lokalizálását segíti elő, s ezzel megkönnyíti az operáció útján történő el­távolításukat. A radioaktív kobalttal és cé­ziummal hallatlan erősségű sugárforrásokat lehet létesíte­ni a belső daganatok „célzott” szétroncsolására. E kobalt- és cáziumágyúk sugárözönében élelmiszereket is sterilizálnak, tartósítanak, laboratóriumi és ipari méretekben egyaránt. Az agrárszakemberek neme- sítési kísérleteket végeznek radioaktív sugárkezeléssel. Ré­szint a vetőmagok besugárzá­sával, részint a növények su- gárhatásnák való kitételével érik el meglepő, jobb és több terményt létrehozó eredmé­nyeiket. Mis iilűr aíomtelep Az atomenergia békés célú felhasználhatóságának sokol­dalúságát jól példázza az alábbi alkalmazási lehetőség. A szivstimulátorok (pacema­kerek) energiaforrásaként ed­dig kis akkumulátorokat hasz­náltak, melyek élettartama egy-másfél év volt. A telepcse­réhez szükséges operáció el­kerülésére ma már 10—15 éves élettartamú radioaktív ener­giaforrásokat építenek be a szívbetegek szervezetébe. E plutónium 238-ca! vagy pro- métium 47-tel működő nukleá­ris telepek teljesen veszélyte­lenek, sugárzásuk dózisa nem haladja meg a világító szám­lapú karóráét. A jövőben a hallásjavitó készülékek áram­forrásaként is szóba jöhet ez a hosszú életű kis nukleáris te­lep. Tanrjí k'or az cgyeíemcn Az idei nyári avatásról min­den magyar lap beszámolt. Nagy lépés volt ez: egyeté­rtőink hallgatói ma már ta­nulmányaik alatt közeli isme­retséget köthetnek az atom- technikával. A Budapesti Mű­szaki Egyetem EK—10-es tí­pusú, urán 233-ös fűtőelemek­kel működő tanreaktora segít­ségével tanulmányozhatják a nukleáris elektronikát, és a gyakorlatban szemlélhetik egy atomreaktor működését. Fel­használhatják e kis teljesít­ményű, de annál hasznosabb reaktort sugárforrásként mag­fizikai és neutronfizikai méré­sekhez, radioaktív izotópokat állíthatnak vele elő. Az atomcsend egyezmény és az atomsorompó-szérződés kedvezőbb légkört teremtett a világ tudósai számára, hogy békés célú tevékenységükkel .■.kikövezzék” az atomkorszak felé vezető utat. Blahó István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents