Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-25 / 304. szám

1911. DECEMBER 25., SZOMBAT FÓKUSZ ’71 íme, az év világpolitikai eseményeinek összefoglaló mér­lege, melyet Vlagyimir Oszipov, a Szovjet Újságíró Szövetség A csonka hét krónikája ^ •• I // * _I // Sü rgető idő lett megkötött kényszerüzlet­nek köszönheti. A februári 4-i bejelentés szerint, a fizetés- képtelen vállalat „nemzetvé- delmileg fontos” üzletágait, el­sősorban a repülőgépipari részt a kormány vette át. Ké­pünkön: a Rolls-Royce-kocsik hűtőjének tetején látható szobrocska. Hiadiiszlűni határozat — Új ENSZ-főtitkár Alikor íssz a nyugat-berlini „bokréta-ünnepély"• Beimudúi párbeszéd — A dollár karácsonya Leone győzött A KRÓNIKÁS az ünnepek miatt csak csonka hétről szá­molhat be, de mi sem bizo­nyítja jobban rohanó vilá­gunk eseménygazdagságát, mint az, hogy négy-öt nap j alatt nagyon sok minden tör­tént az öt földrészen ... AZ INDIAI—PAKISZTÁNI VÁLSÁG még mindig az ak­tualitás élére kívánkozik. Pa­kisztán, Amerika és Kína „közös veresége” továbbra is foglalkoztatja a világsajtót, a miért és a hogyan ' kérdései­re keresik a választ a vissza­pillantó cikkekben a publi­cisták, de a múlt mellett a jö­vőt is kezdik firtatni: hogyan tovább? Egyre viágosabbá válik, hogy csak az történ­hetik, amit a Szovjetunió és az európai szocialista or­szágok sürgettek: politikai megoldást kell keresni a kelet­pakisztáni, a bengál problé­mára. Biztosítani kell a nyu­gat-pakisztániak elnyomó kor­mányzása alatt élt kelet-pa­kisztáni tömegeknek, hogy önrendelkezési jogukkal él­hesselek és maguk döntse­nek sorsukról, önálló bengál államban akarnak-e élni vagy megelégszenek-e esetleges más biztosítékokkal a nemzeti ön- kormányzatuk, a maguk gaz­dasági fejlődése dolgában? Pakisztán fővárosában — úgy látszik — kezdik valamivel józanabbul felmérni a vereség utáni helyzetet. Erre utal Mudzsibur Rahman sejknek, a bengálok legnépszerűbb poli­tikusának szabadon bocsátá­sa és az, hogy Rahman sejk és a pakisztáni vezetők hozzá­kezdtek a minden bizonnyal hosszan tartó és kemény al­kudozásokhoz. A Nyugat diplomáciai vere­ségének, egyben pedig a kínai —pakisztáni öeszjáték kudar­cának is felfogható, hogy vé­gül is az ENSZ-ben olyan ha­tározattal tettek pontot az in­diai—pakisztáni ügy végére, amely megelégszik tartós tűz­szünet sürgetésével, a csapa­tok visszavonása óhajának ki­fejezésével. A továbbiakban a határozat nemzetközi intéz­kedéseket ajánl a meneküllek támogatására és a „humanitá­rius problémák” megoldásában egy ENSZ-megbízott közvetítői szolgálatait kínálja fel. AZ ENSZ MEGBÍZOTT ki­jelölése már az új ENSZ-fő- titkár feladata lesz. Viszonylag rövid választási aktusok után, amelyeket azonban hosszú hó­napok diplomáciai alkudozásai előztek mag, az ENSZ közgyű­lése vés ül is közfelkiáltással szerda délután megválasztotta U. Thant utódját, az osztrák Kurt Waldhem 'Személyében. Talán nem ünneprontás, ha megjegyezzük, a karácsonyi ünnepek közeledte volt a dön­tő: nem lehetett tovább húzni- halasztani az ügyet... U Thant, aki még az ősz elején pem zárta ki teljesen annak a lehetőségét, hogy esetleg né­hány hónapig még vállalja a felelősségteljes és igen terhes főtitkári teendőket, végleges­nek mondotta távozási szándé­kát. Finn és etióp, chilei és osztrák jelöltek, no meg jó né­hány önjelölt közül kellett vá­lasztani. A Biztonsági Tanács­ban néhány szavazás ered­ménytelen volt, míg végül az osztrák diplomata személvében meg tudtak állapodni. A benn­fentesek tudni vélik, hogy a kínai delegáció vétózta meg először Waldheim jelölését, míg a Biztonsági Tanács többi szocialista tagjai egyetértettek Ausztria volt külügyminlszte- j rének, az ENSZ munkájában éveken át részt vett diploma­tának főtitkári megbízatásá­val. Érdemes elidőzni annál a fénynél, hogy — egy európai politikus kerül most ismét a világszervezet első funkcioná­riusának székébe Nemcsak a semleges Ausztria diplomatá­jának köszönhető ez, nem is Waldheim személyes érdemei­nek. Aligha tévedünk, ha azt állítjuk: mert Európa fokról- fokra békésebb földrésszé vá­lik, ezért kamatoztathatja tör­ténelmi tapasztalatait is újra a világban és a világszervezet­ben. AZ EURÓPAI KÉRDÉSEK kedvező alakulásának ünnep előtti utolsó jele az NDK kor­mánya és a nyugat-berlini sze­nátus között létrejött egyez­mények aláírása volt. (Még itt sem hagyható figyelmen kívül I az időtényező: illő volt, hogy karácsonyra megtörténjék ez az aktus, ne maradjon az ün­nepek utánra.) Emlékszünk rá, hogy a szeptember 3-i négyha­talmi egyezménnyel függnek össze a most aláírt megálla­podások. Annak idején olyan hasonlatokat gyártottak a hír- magyarázók, hogy a négy nagyhatalom megegyezése volt az alap, a két német ál­lam, illetve az NDK és Nyu- gat-Berlin közti megállapodá­sok szolgáltatják a falakat, e végén az egészre tető gyanání kerül a Szovjetunió, az Egye sült Államok, Franciaországéi Nagy-Britannia közötti záré jegyzőkönyv aláírása ... Hogj ez mikor történhetik meg? Az' hiszem, kiegészíthetem a ha sonlatot: ha1 a nyugatnéme parlament ratifikálja a Szov­jetunió, és az NSZK. Lengyel ország és az NSZK között szerződéseket, akkor lesz — «■ bokréta-ünnepély... KARÁCSONY ELŐTT, j nyugati politikában sor kerül néhány találkozásra és tárgya lásra. Ezek sorából kiemelke dett Heath angol miniszterei nők és Nixon elnök megbeszé lése a brit gyarmat Bermuda szigeteken. A bermudai tárgyalásokol elsősorban arról volt szó, hog: miként is viselkedjék Angii; . a Közös Piacon, hogyan i képviselheti ott a „különlege szövetség”, a szoros angol szász kapcsolatok jegyében a USA érdekeit is. Az Egyesül Államok küldöttsége ugyanak kor Brüsszelben, a Közös Pia fővárosában, az Európai Gaz dasági Közösség csúcsszerve vei, a bizottsággal is megkezd te a tárgyalásokat. Ügy hírül hogy már kirajzolódik eg még nagyobb méretű, külke reskedelmi és vámpolitik: tárgyalássorozat körvonal: ha a korábbit „Kennedy-me ne'nek” hívták, ennek mí elő-e a „Nixon-forduló” nev< adják. A NIXONI GAZDASÄGPC LITIKÄBAN nem is olyan r< gén határozhattak el fordul: tot, négy hónapja minder ereire már a világ is tud< mást szerezhetett erről, am kor megismerte a „dollármei tő intézkedéseket”. A már al kor rebesgetett dollórdevalv; lás karácsony előttre valósi lett, az amerikai pénz kis h ján 8 százalékkal ér ezutá kevesebbet, mint eddig. Pe sze. minden rosszban van v. lami jó: az olcsóbb dollár a eredményezi, hogy olcsóbba tehát keresettek lesznek : amerikai áruk *a világpiaco felszökik az amerikai expo: Ez is egyfajta karácson; ajándék 'a külföldre száilí amerikai nagyvállalatoknak, természetesen nem lehet 1 becsülni annak az ajándékn; a nagyságát, amit Nixon ko mányzatától a nemzetközi sp kuláns-tőke kapott: pünkös tői karácsonyig 12 százalékk növelhette meg millióinak sz mát az, aki idejében vett de iárért például nyugatném márkát és most visszavásárc ja dollárjait. ' . A7, ESEMÉNYEKBEN GA! DAG csonka hét befejezésé oedig Rómából érkezett a h hogy pénteken délelőtt a m ratóni választás 23. fordulój ban ,518 szavazattal, tehát szükséges többség meeszerz sével. megválasztották Olasz Köztársaság új elnök Giovanni Leone keresztén ■’emokrata szenátor személy ben. Pálfy József O FEBRUÄR. Az év csődje a patinás brit vállalat, a Rolls-Royce Ltd. nevéhez fű­ződik, amely az Economist szerint hét évvel ezelőtt még az angol ipar technológiailag Iegfejletteb vállalata volt. Bu­kását a közös piaci belépéssel kapcsolatos francia „nem”-ek- nek s az amerikai Loockheed- dal előnytelen feltételek mel­folyóiratának, a Zsurnaliszínak külpolitikai hírmagyarázója készített. Oszipov szerint az év legjelentősebb világpolitikai eseménye az SZKP XXIV. kongresszusa volt, amely egyfelől az ötéves szovjet népgazdasági terv kidolgozásával, másfelől a szovjet vezetők példa nélkül álló diplomáciai utazás- és tárgyalássorozatát előrevetítő békeprogram megfogalmazásával a Földön élő emberek milliárdjainak életére gyakorolt mély hatást. Az év Oszipov szerinti ,4eg”-jeiről pedig, íme, képes összeállításunk... SZEPTEMBER, Az év _ 1 közleménye kétségkívül Brezsnyev és Brandt oreanöai találkozójáról kiadott közle­mény. Ez pontot tett a hideg- háborús korszak végére, s le­hetővé tette a fordulatot a „széles, szilárd alapokon nyugvó és tartós együttműkö­dés” felé. Képünkön: Brezs­nyev és Brandt hajókirándulá­son a Fekete-tengeren. AUGUSZTUS. Az év vál- 1 sága vitathatatlanul az amerikai elnök augusztus 15-i bejelentésével kezdődött valur taváiság, mely decemberben a dollár leértékelésével s a kö­zös piaci partnerek „vereségé­vel” végződött. Képünkön: a New York-i tőzsde augusztus 16-án, a forgalom óriási mér­tékben megnőtt. ^ NOVEMBER. Az év 'pro- 1 vokációja: a londoni szov­jet diplomaták kiutasítása, melyet igen szkeptikusan fo­gadtak a nyugati megfigyelők is. Mindenki előtt világos volt, hogy a toryvezéreknek az a reménytelen álma játszott sze­repet ebben az ügybén, misze­rint visszaállíthatnák Anglia egykori döntőbírói szerepét Európában. E vágyálmokkal semmiképpen sem lehetett összeegyeztetni a világban 1 megindult enyhülési folyama- ’ tot. * AUGUSZTUS. Az év megállapodása kétségkí­vül a nyugat-berlini négyha­talmi megállapodás, amelyet a világsajtó a háború óta eltelt 26 esztendő egyik legfontosabb megegyezéseként értékelt. E megállapodást követte áz év folyamán az NDK—NSZK és az NDK—Nyugat-Berlin közti — keretet betöltő — egyezmé­nyei: aláírása. Képünkön: augusztus 23-án a „négy nagy” megegyezését követően Nyu- gat-Berlinben Abraszimov szovjet nagykövet nyilatkozik a sajtó képviselőinek. ÁPRILISTÓL... Az év tragédiája: tízmillió ke­let-pakisztáni menekülése ha­zájából. A hatalmon levő nyu­gat-pakisztániak megtagadták a többség döntésének elfoga­dását és elismerését, s úgy folytatták a kormányzást, hogy többé nem a törvény, hánem a fegyverek erejére támaszkod­tak. Az Indiába menekültek között pusztító kolerajárvány áldozatainak száma megköze­lítette a háromezret, annak el­lenére, hogy a nemzetközi se­gélyszervezetek akcióba lép­tek. Képünkön dr. Tim Lusty, az OXEAM küldötte injekciót ad. JÚLIUS. Az óv szenzá­ciója és egyben találás kérdése minden bizonnyal Ri­chard Nixon július 16-i közlé­se, amely szerint jövőre Pe- kingbe látogat. A nemzetközi intrika 1 nyugati ‘ specialistái számára Kissinger pekingi lá­togatása adott jelt ezekhez a spekulációkhoz, amelyek sze­rint a pekingi út Nixont „fel­menti annak szükségessége alól, hogy siessen a vietnami kaland befejezésével”. Képün­kön: Nixon (középen) megbe­szélést folytat Rogers külügy­miniszterrel (baloldalt) és Pe- kingből hazaérkező küldötté­vel, Kissingerrel (jobboldalt) a San Clementéből Washington frié tartó repülőgép fedélze­tén. OKTOBER. Az év utazó- kapcsolatokat. Képünkön: _ sa Léonyid Brezsnyev Leonyid Brezsnyev Párizsban franciaországi látogatása volt, a Charles de Gaulle térre ér- mely példát mutatóan tovább- kezik, hogy megkoszorúzza az fejlesztette a szovjet—francia ismeretlen katona síremlékét. OD CZ70 C77£>

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents