Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-22 / 301. szám

VÁC I UAPLfl A PCS? MEGYfi hIRIAP IC 01 ö N K I A C Á $ A «■»' - ■ — ml- XV. ÉVFOLYAM, 300. SZÁM 1971. DECEMBER 22., SZERDA Megerősödtek a fonógyári pártszervezetek Negyedikes diák a párt soraiban Fontos feladatok, eredmények a termelésben December a számadás, érté­kelés és elemzés időszaka. A város és a járás pártalapszer- vezeteiben számot adnak az évi munkáról, s kitűzik a jövő évi feladatokat. A napokban adott számot a váci középiskolás pártalapszer- vezet vezetősége is az 1971. évi munkáról. Kovács László titkár ismertette a beszámo­lót, melyet vita követett. Az alapszervezet munká­jának egyik fő célja a kö­zépiskolákban folyó KISZ- tevékenység pártirányítása; Segítségadás a X. pártkong­resszuson megjelölt társadalmi feladatok végrehajtásához. A pártalapszervezethez három pártcsoport tartozik, működési területén 71 pedagógus dolgo­zik. Féléves munkatervükben olyan témákat tűztek napi­rendre, mint a tagnevelő mun­ka értékelése, a beiskolázás, a pályaválasztási tanácsadás stb. Súlyt helyeznek a fizikai dol­gozók gyermekei tanulásának a segítségére. A vezetőség beszámolója a pártkongresszus határozatai­ból indult ki és hangsúlyozta: a fiatalokat a KISZ-ben kell öntudatos kommunis­tákká nevelni. A középiskolás pártalapszerve- zet élt ezzel a lehetőséggel s a taggyűlésen — két tanárnő fel­vételével egyidejűleg — egy­hangú szavazással elfogadta Halápi Katalin IV. osztályos tanulónak tagfelvételi kérel­mét. Ezzel elismerték a KISZ- ben végzett négyéves, kiváló munkáját, tanulmányi eredmé­nyeit és emberi magatartását. A fonógyári I., II. és III. szá­mú párfalapszervezetek három egymást követő héten tartot­ták a taggyűléseket. A vezető­ségek beszámolói számot adtak arról, hogy növekedett a taglétszám, erősödtek az alapszerveze­tek. Szép példája az együttérzés­nek, hogy a nyugdíjba vonuló Együd, V ölgyes és Mireisz elvtársak kérték, hogy tovább­ra is a fonógyári alapszerve­zet tagjai maradhassanak. Sok szó esett termelési gon­dokról. A II. szakmánybán dolgozók elmondták, hogy az előző években mindig a sor végére kerültek. 1971-ben olyan termelési eredményeket értek el, hogy a két utolsó versenyszakaszban első helyen végeztek. Ök kapták a legtöbb dicséretet és pénzjutalmat. A pártalapszervezetek egy éve segítséget adtak a szak- szervezeti választásokhoz. A fonógyáriak sokat tettek a ta­nácsválasztás sikeréért. A párttagság 90 százaléka végez rendszeres pártmun­kát. Az alapszervezetek a csúcs- vezetőséggel közösen napi­rendre tűztek olyan fontos té­mákat, mint a nők helyzete, az ifjúság helyzetével foglalkozó határozat, a káder- és sze­mélyzeti munka, a munkaerő­gazdálkodás, a pártoktatás. A fonógyári értékelő taggyű­lések végső összefoglalása az volt, hogy a jó politikai mun­ka erős bázisa az eredményes gazdasági munkának. (P. R.l 10 milliós emelkedés Az elmúlt három évben 10 millió forinttal emelkedett a Fóti Műanyag- és Faipari Ktsz termelési értéke. Az új gazdaságirányítási rendszer le­hetővé tette, hogy felszámol­ják a veszteséges cikkek gyár­tását, ennek köszönhető a jö­vedelmezőség növekedése. Harmincán visszatértek Az elmúlt két év alatt har­minc fiatal tért vissza a fővá­ros gyáraiból a galgagyörki termelőszövetkezetbe. Nem­csak a kiegészítő üzemekben, hanem az állattenyésztésben és növénytermesztésben is dol­goznak a visszatértek közül. Ingyenes i®gi tanácsadás Ezen a héten seím marad el a csütörtök délutáni ingyenes jogi tanácsadás a Lenin úti párt- és tömegszervezeti szék­házban. December 23-án 17 órakor dr. Vass Gábor, a Váci Járási Ügyvédi Munkaközös­ség vezetője ad választ a jogi vonatkozású kérdésekre. KISNEMEDI Mi a legfontosabb? Idei beszámoló taggyűlését tartotta a napokban a kisné- medi pártszervezet. Gulyás Miklós párttitkártól arról ér­deklődtünk, melyek azok a legfontosabb feladatok a köz­ségben,' melyben a pártszerve­zet tagjainak segítségére is szükség lesz.' — Két évre szóló pártépítési tervet dolgoztunk ki, mert azt szeretnénk, ha az eddiginél több fizikai munkás, nő és fia­tal kémé felvételét sorainkba. Intézkedési terv készült a ter­melőszövetkezet belső mecha­nizmusának továbbfejlesztésé­ről, ennek végrehajtásában is nagy szerep vár szervezetünk tagjaira. A harmadik dolog, amit támogatunk: függetlení­tett igazgatót szeretne a kisné- medi fiatalság a művelődési terem élére, hogy mindig szí­nes, vonzó, érdekes program fogadja a falu idősebb és fia­talabb érdeklődőit. csernák Csalt az MEGHAMISÍTOTTA a leltart A deákvári buszon BÉRLETTEL A ZSEBBEN - GYALOG NÉHÁNY JAVASLAT Állok az autóbusz folyosóján és fogom a fényes alumínium­fogantyút. Hátamat egy barna­prémes könyök, oldalamat egy mankó nyomja, térdemmel egy négyéves, piros pilótasapkás kislányt védek az agyontapo- sástól. Előttem a lelkiismereté­vel vív csatát egy őszhajú né­niké, kinek adja át a helyét, az új életet váró kismamának, vagy a féllábú rokkantnak. Reggel fél hét, zuhogó eső dobol az ablakon, és kezdek rádöbbenni, miért van csak egy fedett autóbuszmegálló Deákváron, azért, mert gya­korlatilag csak egy megálló van. A többinél átszalad a busz, mert egy tűt sem lehet leejteni, az engedélyezettnél kétszer több utast szállít. Szo­morú látvány, hogyan indul­nak el húszas, harmincas cso­portokban az otthagyott kis­diákok, munkások zuhogó eső­ben — zsebükben bérlettel — gyalog a városba. Állok az autóbusz folyosóján és fogom a fényes alumínium­fogantyút. Szinte látom gondba merülten a közlekedésrendé­szet, a Volán, a tanács legfőbb agy trösztjét: mit lehetne tenni itt az öroKségbe kapott kes­keny utakkal, a régi gépko­csikkal, a munkaerőhiánnyal? 16 gépkocsivezető beteg, ez 16 járat kiesését jelenti. Arra gondolni se mernek: hányán mondtak fel, és vándorolnak el jobb lehetőségek s a főváros Irányába. Nehéz helyzet, de éppen ízért fontolják meg az alábbi javaslatot. Biztosítsanak reggel és délután menetrendnélküli körforgalmat. A busszal ren­delkező vállalatok: a FORTE, a DCM, a Híradás állítson be dolgozói részére munkaidő kezdéskor, befejezéskor külön járatokat. Terven felül fejlődött Deák­vár, át kell dolgozni, hozzá kell igazítani a terveket a közlekedésben is. Nem is olyan rossz egy kis közvéleménykutatás. Állok az autóbusz folyosóján. Kint zuhogó eső dobol az ab­lakon. M. J. Tóth Kálmán 42 éves kosdi lakos átvette a jászfényszarui Lehelkürt Tsz váci piacterén levő zöldségárusító helyének a vezetését. Az árusítóhelyet ha­vi leltár felvételére kötelez­ték, s a hóközi szállításokat, be­fizetéseket figyelembe véve történt az elszámoltatás. Kezdetben nem volt semmi baj. Egyik leltározás előtt azonban Tóth hiányt sejtett. A Lehelkürtnek a városban több helyen (Deákváron, Kisvácon) közös tárolóhelye van a sződi termelőszövetkezettel. Tóth László a tabló készítésekor a sződiek terményeiből felvett, egy-két tételt — a saját leltá­rába. Első alkalommal 240 kilő mákot 14 400 forint értékben. Máskor 10 mázsa burgonyát 2800 forintos árban. A követ­kező hónapban 376 kiló zabot. Amikor leleplezték, beismer­te, hogy 18 704 forinttal meg­hamisította a leltárt. Ezt a tárgyaláson az igazságügyi szakértő és hat tanú is bizo­nyította. Tóth Kálmánt a társadalmi tulajdont károsító csalásért — első fokon — nyolc hónap sza­badságvesztésre ítélték. Ennék végrehajtását háromévi pró­baidőre felfüggesztették. (P) Petöfi-emlékhizoítság alakult Pencen A helytörténészek bebizo­nyították, hogy Petőfi Sán­dor többször megfordult Pen­cen. A költő születésének 150. évfordulójára ünnepségsoro­zatot rendeznek a községben. Az ünnepségek előkészítésére emlékbizottság alakult. Ter­veik között szerepel, hogy ta­nulmányt adnak ki „Petőfi Pencen’’ címmel. A község három házára kerül emlék­tábla. A' helyükön állott — már lebontott — épületekben lakott itt-tartózkodása idején a költő. További tervük, hogy társadalmi munkában emlék­parkot építenek, a termelő- szövetkezet tagjai kirándulá­sokat tesznek az ország más részében található Petőfi-em­lékhelyekre, az iskolások Ki mit tud Petőfiről? címmel ve­télkedőt rendeznek. A köz­ség KISZ-istái jeleneteket, színdarabokat mutatnak be a nagy költő életéről. Az ünnepségeket társadalmi összefogás segíti. Már eddig is csatlakozott a szervezés­hez a termelőszövetkezet, az ÁFÉSZ; a dunakeszi Radnóti Miklós irodalmi színpad pedig egy-egy jelenet bemutatásával emeli az emlékezések rangját. Nagyszabású társadalmi ösz- szefogásra van szükség az emlékbizottság legnagyobb- szabású tervének megvalósí­tásához is: szeretnének mell­szobrot állítani a költőnek, Cs. A. Hetekkel a nagy nap előtt megkezdődött a szervezés. Ütemtervet készítettünk. Sza­badságot és fizetéselőleget kértem. Megelőző este elké­szítettek a hosszú útra. Fele­ségem zsebembe csúsztatott egy százast (Sohasem lehet tudni, mikor térsz vissza — mondta), leányom előkészítet­te a reggelinekvalót, mert haj­nalban ötkor kelek. Reggel hat óra előtt ott di­deregtem az autóbuszmegálló­nál. Szerencsém volt, az autó­busz pontos volt, és fél hétkor már ott álltam az SZTK-ren- delő előtt. Az üzletek még zárva, takarítónők nyitogatták az ablakokat, alig ébredezett a város. Szorongva nyomtam le az SZTK-rendelő nagy kapujá­nak kilincsét — lehet, hogy még zárva van? Engedett. Hir­telen besurrantam, nehogy ki­nevessenek a járókelők, hogy a 9 órakor kezdődő rendelésre már fél 7-kor megjelenek. Bent fulladt levegő. Befordul­tam a csendes folyosóra — és szemembe nevet tizenhét em­ber. Majd elkezdődött egy érde­kes játék: 7 órát Huszonketten va­gyunk. Megjelenik a huszon­hármad ik. Huszonkét száj szé­lén gúnyos fintor, de egy ősz hajú nyugdíjas bácsika meg­jegyzi: — Lehet, hogy^még beenge­dik. Fogadások kezdődnek. Be­engedik, nem engedik? Negyed nyolc: Létszám 28. Megjelenik a huszonkilence- dik. Valaki hangosan nevet. Fél nyolc, ötvenen vagyunk. Egy fiatal lány csendben meg­jegyzi: — Ajándékot kellene neki adni. Elvégre félszázadik! Leg­többen már nem is foglalkoz­nak az utánuk jövőkkel. Háromnegyed nyolc: Átné­zünk minden újonnan jövőn. Az egyik ablakmélyedésben egy fiatal fiú 30 forintért el­adta a sorszámát egy szőke csinos asszonykának. Az ősz hajú nyugdíjas felháborodik: — A háború után 26 évvel még feketéznek! Egy bőrkabátos lepisszegi: — És akik a kapunál árusít­ják a sorszámot? A rendelés kezdetén vol­tunk vagy hetvenen. Huszon­ötén kaptak sorszámot. A 26., 27., 28. beteg sorszám nélkül is ottmaradt. Makacsul hajtogat­ták: — Lehet, hogy szeren­csénk lesz, s a végén bekerül­hetünk. Félreértés ne essék: Szemé­szeten voltam Vácott, a Már­cius 15. téri SZTK-rendelőben 1971 decemberében. (Azt mondják, ugyanúgy lehettem volna fogászaton, sebészeten is.) A rendelőben az egyik leg- bájosabb, leglelkiismeretesebb orvosnő fogadott. A kezemben levő könyv alapján még iro­dalmi eszmefuttatást is tartot­tunk. M. J. A fotoklubban Karácsonyi show A Dunakanyar Fotoklubban szerdán este fél hatkor műso­ros teadélutánt rendeznek a tagok és a baráti kör számá­ra. Az audiovizuális-diapo- ráma összeállításban a klub tagjai, és a nemzetközi fesz­tiválokon részt vevő külföldi szerzők legsikerültebb soro­zatai szerepelnek, világhírű együttesek és énekesek — a Philadelphiai Filharmoniku­Utolsó eset... Nem, édes lányom, ez volt az utolsó eset, hogy együtt utaztam veled; engeín nem érdekel, mit mond az anyád, meg hogy egy négyéves gye­reknek milyen szüksége van az apjára. Inkább mesélek ne­ked minden este Piroskáról és a farkasról, vagy vonatozunk a karosszékben, de amíg/ meg nem tanulod a társadalmi élet kötelező szabályait, addig nem megyek veled emberek közé! Az még hagyján, hogy ami­kor fölszálltunk a vonatra, és éppen leültünk volna a he­lyünkre, megálltál a három bácsi mellett, és elkezdtél or­dítozni: nem szégyellitek ma­gatokat, pénzben Kártyázni? Vettem a cókmókunkat, és át­mentem veled a szomszéd ko­csiba. Nem mondhatod, nogy tü­relmetlen apa vagyok, hiszen akkor sem szóltam semmit, amikor megkérdezted, hogy a szemben ülő néninek miért I látszik ki a bugyija, és hogy az anyukája meg fogja-e szid­ni, mert csúnyán öltözött fel. Ügy tettem, mintha nem is hallanálak. Igaz, Verőcénél, amikor az a papagáj öltözetű, erősen ki­festett néni fölszállt,, és fújni kezdte a füstöt a hosszú szip­kájából, és te megkérdezted, hogy van-e a néninek unoká­ja, igen, bevallom, akkor már egy kicsit ideges toltam, de nem bántottalak. Megint át­mentünk a következő kocsiba, helyet kerestünk, megnyugod­tam, és azt hittem, hógy vége minden zűrnek. A kocsi teljesen üres volt, én olvasni kezdtem, és azt hit­tem, te is megnyugszol végre. Honnan sejthettem volna, hogy te felfedezted, hogy mé’g- sem vagyunk teljesen ma­gunkban, hogy a kollégám fe­lesége is ott ül a kocsi végén a sarokba húzódva, és hevesen csókolgatja azt a magas, vál­las fiatalembert, aki unottan tűri az asszonyi szeretet túl- áradásait. Ugye, hiába mond­tam, hogy nézz ki az ablakon, téged nem érdekeit a táj, te a nénivel és a bácsival voltál el­foglalva, és minden percben megkérdezted: — Apu, az a néni a bácsi­nak a felesége? Amikor pedig halkan a fü­ledbe súgtam, hogy maradj nyugton, ne beszélj hangosan, mert a nénit ismerem, akkor sem hallgattál el, hanem han­gosan kiáltozni kezeltél, hogy mindjárt átülünk hozzátok, néni, mert az apukám ismer téged. Most már nem mehettem át veled a következő kocsiba, mert csak a mozdony volt előttünk. Hát mondd meg, légy szíves, milyen képet vágjak holnapután a néni előtt, ami­kor látogatóba megyünk hoz­zá meg a férjéhez? Szóval, beláthatod, nekem van igazam: nem utazom ve­led addig, amíg1 nem tanulsz meg viselkedni. . Csapkő Gábor sok, a Budapesti Madrigál Kórus, Bing Crosby, Mahalia Jackson — társaságában. Kosztolányi Dezső verseiből Tóth Józsefné mond el néhá­nyat. Belépődíj nincs, viszont uzsonnaj egyet mindenkinek kell váltani. Lányokat először Az 1972/73-as tanévben vesznek fel először lányokat címfestő tanulónak a Duna­keszi Járműjavítóban. A ta­nulóidő két év. NEHÁNY SZÓ PAPÍRÜGYBEN Számtalan váci élelmiszer- és hentesüzletben megfigyel­tem, hogy a tíz-tizenöt deka­gramm felvágotthoz legtöbb­ször akkora csomagolópapírt helyeznek az áru alá, hogy lelóg a mérlegről. Máskor, amikor húst kérek, oly ki­csire méretezik a papírt, hogy alig tudom becsomagol­ni. Persze ez még mindig a jobbik eset. Mert volt már arra is példa, hogy a „gön­gyöleg” — a vékonysága miatt — annyira beszívta magát a húsba, hogy otthon már csak lehámozni tudtam. Vajon miért adnak az el­adók a dekás árukhoz nagy, a kilogrammosokhoz kis pa­pírt? i. f. Középiskolás sport LABDARÚGÁS Október elején kezdődött I Gödöllő—Cegléd megyénkben a középfokú is­kolák labdarúgó-bajnoksága. A 17 benevezett csapat három csoportban küzdött a döntő­be jutásért. Ez a Gödöllői 202. MüM, a Ceglédi 203. MüM és a váci Lőwy Sándor Gépipdri Szakközépiskola csapatainak sikerült. A gépiparisták veretlenül, 29:4-es gólkülönbséggel végez­tek csoportjuk élén. Ellenfe­leik a 204. MüM, Mezőgazda- sági Szakközépiskola, Sztáron S. Gimnázium, Szob és Szent­endre csapatai voltak. A döntőkben a Gépipari 3:0 arányban nyert első mérkőzé­sen a Gödöllő ellen. Mivel a mérkőzés eredménye 3:2 lett, Cegléden a Cegléd—Gépipari mérkőzé­sen dőlt el a bajnokság. A ha­vas, latyakos pályán, „helyi já- tékevezetés” mellett a ha­zaiak nyertek 2:1 arányban. A vereség ellenére jobb gól- különbsége révén a váciak szerezték meg az első helyet. A csapat tagjai: Sebestyén, Uacskó, Füleki, Herédi, Hor­váth, Soós, Kovács M., Takács S., Takács J., Ábel, Balogh, Bartus, Katona, Kovács L. Követkéző ellenfelük Ko­márom megye bajnokcsapata lesz. Ezt a niérkőzést március­ban játsszák le. — th — 1 i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents