Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-22 / 301. szám
PE SI MEGYEI 'zfürlsm 1971. DECEMBER 22., SZERDA Kiváló ifjúsági klub 71 Az Országos Népművelési Tanácsadó által meghirdetett Kiváló ifjúsági klub pályázatra megyénk mintegy 150 ifjúsági klubja közül 33 nevezett be az idén. A legtöbb klub a gödöllői járásból jelentkezett. Az év végével záruló pályázat nyerteseinek március 15-én osztják ki a címeket és díjakat — az új kiváló ifjúsági klubok több tízezer forint értékű felszerelést kapnak. A pályázó klubok az idén először aranykoszorús címet is nyerhetnek. MEGALAKUL A TV ZENEI KLUBJA A magyar televízió komoly zenei rovata januárban megalakítja a tv zenei klubját, amely kéthavonta helyszíni adásokkal jelentkezik majd a képernyőn. A zenei klub adásaira a szerkesztők meghívják a magyar zenei élet kiválóságait, zenetudósakat, zenekriti- fcusokat, neves hazai és külföldi művészeket. A televíziós „házi muzsikálásban” a közönség részvételét is biztosítják a műsor készítői, méghozzá oly módon, hogy a programot többek között zenei rejtvény játékokkal tarkítják, sőt arra is lehetőséget biztosítanak, hogy az érdeklődők a teghivatottabbaktól kapjanak választ muzsikával kapcsolatos kérdéseikre. Éppen ezért a televízió most pályázati felhívást bocsátott közre, amely szerint bárki klubtag lehet, aki a komoly zenét kedveli és aki valamilyen formában maga is aktívan foglalkozik muzsikával, vagy mint rendszeres hangverseny-látogató, énekkari tag, hanglemezgyűjtő vagy mint aki maga is játszik valamilyen hangszeren nem hivatásos fokon. A pályázati feltétel: minden érdeklődő állítson Össze 20—30 perces időtartamra olyan kamarazenei televíziós hangversenyműsort, amelyet magá is szívesen látna a képernyőn. A pályázaton a beküldő nevét, életkorát, foglalkozását és pontos lakcímét kérik feltüntetni a televízió komoly zenei rovatának vezetői. A beküldési határidő 1971. december 22. Cím: Magyar Televízió, Budapest V., postafiók 250. A borítékra rá kell írni: Tévé zenei klubja A gödöllői Agrártudományi Egyetemről évente több száz mezőgazdász indul az ország különböző vidékeire, hogy a mezőgazdasági tudományok fellegvárában szerzett tudását hasznosítsa. Az egyetem falai mögött azonban nemcsak a diákok okulnak a tankönyvekből, tanáraik előadásaiból, hanem élénk tudományos kutatómunka is folyik. A kutatók közül — akik egyben oktatók is — kettővel találkoztunk. Olaj — kukoricából Dr. Menyhért Zoltán a beszélgetés elején olyan kifejezéseket használt, mint opakos mutáció, lizinhiány, emészthető fehérje. Végül is kitisztult a kép, mivel foglalkozik tulajdonképpen az egyetem növénytermesztési tanszékének adjunktusa, a kísérleti tér vezetője, a sugárkert „parancsnoka”, aki egyben a mezőgazdasági tudományok kandidátusa is. Még nem érte el a negyedik X-et, de olyan kísérleteket folytat, amelyek megreformálhatják a magyar kukoricatermesztést. Arról van szó, hogy a kukorica sok fehérjét tartalmaz, azonban ennek csak egy részét tudják az állatok felhasználni. Magyarország pedig szegény fehérjedús takarmányokban, évente sok millió dollárért kénytelen tehát azokat importálni. De miért kell fehérjét behozni, ha itthon is lehet „csinálni”? Igaz, hosszú volt az út, amíg ezt elérték a kutatók, köztük dr. Menyhért Zoltán. peex— Az állatok, különösen a kérődzők, azért nem tudják hasznosítani a kukoricában levő fehérje nagy részét, mivel nincs jelen egy igen fontos anyag, a lizin. Vannak viszont egyedek — természetes körülmények között minden milliomodik cső —, amelyekben van lizin. Ezeket kiválasztani és továbbtermeszteni szinte lehetetlen. Ha viszont a radioaktív sugárzással kezeljük a vetőmagot, nagyobb esélyünk van az ilyen egyedek termesztésére. így már minden ezredik kukoricatő az ez esetben kívánatos termést adja. Ezeket kiválasztjuk és tovább nemesítjük. Ma már van olyan vetőmagunk, amelynek termése egyenértékű a tej biológiai értékének 95 százalékával. Állatkísérleteket is folytattunk, DECEMBER 23-TÖL 29-IG CEGLÉD, SZABADSÁG NAGYKÖRÖS GÖDÖLLŐ SZENTENDRE ABONY BUDAÖRS DUNAHARASZTI MONOR NAGYKATA VECSÉS A filmszínház a Kossuth Művelődési Központban tartja előadásait 23-29-én: EGY HÉTIG: CSARDÁSKIRÁLYNŐ Rendkívüli előadáskezdések 23-29-én: EGY HÉTIG: CSARDÁSKIRÁLYNŐ Rendkívüli előadáskezdések 23-26-án: A betyárkapitány 27-29-én: Belorusz pályaudvar 23-24-én: Hangyaboly 25-26-án: Salud, Marija I—II. 27-29-én: A betyárkapitány 23-24-én: Oliver I—II. 25-26-án: Vesztesek és győztesek 27-28-án: Az „Angyal" vérbosszúja 23-26-ón: Özvegy aranyban 27-29-én: Satud, Marija I—II. 23-24-én: Szerelem 25-26-án: Szindbád** 27-28-án: Furcsa pár 23-24-én: Vesztesek és győztesek 26-án: Oliver I—II. 27-28-án: Farkasvisszhang 23-26-án: Baleset a tengerparton 27-29-én: Öcsi 23-24-én: Csodatevő tűzszerszám 25-26-án: Furcsa pár 27-29-én: Vizsgálat egy minden gyanú felett ál!ó polgár ügyében* •Csak 16 éven felülieknek! **Csak 18 éven felülieknek! Jó szórakozást kíván a PEST MEGYEI MOZIÜZEMI VÁLLALAT és bebizonyosodott, hogyha ezt a kukoricát etetjük, 10—15 százalékkal nagyobb a jószágok súlygyarapodása, mint a hagyományos takarmányozás esetén. — Miért nem került ki még a gazdaságokba ez a vetőmag? — Optimista vagyok, s így mondom azt, hogy 2—3 év múlva már nagyüzemi szinten termesztik ezt a fajta kukoricát. Jelenleg ugyanis a terméshozam az intenzív fajták termésének 85 százalékát éri el. Ha kilencvenszázalékos lesz a hozam, nagyüzemben is gazdaságos. — Ez már szinte kész téma, mi a másik kutatási területe? — A kukoricaolaj. — — Nyugaton nagy a kereslet a kukoricaolaj iránt. Ez az egyetlen olyan növény, amelyből ha olajat sajtolnak, az nem tartalmaz kolesztint, ami ártalmas a szívre. Igaz, hogy drágább, mint a napra- forgóolaj, de nincs elég belőle. Kiíenyésztéttünk egy olyan kukoricafajtát, amelynek mázsájából tíz liter olajat lehet sajtolni a szokásos 3—6 liter helyett. Így már érdemes kukoricaolajjal foglalkozni. Sajnos, a magyar ipar nincs felkészülve erre a munkára, nem érdeklődik, pedig a kukorica- olaj-pogácsa is értékes takarmány, célszerű lenne gyártani. Nagy gond az üzemekben a kukorica betakarítási idejének megnyújtása. Ennek érdekében foglalkoztak dr. Menyhért Zoltánék egy új fajta nemesítésével, amely az úgynevezett MVSC 620-as martonvá- sári fajtának rokona, de 10— 12 nappal korábban érik. Kísérleteik azonban nem korlátozódnak csupán a gödöllői gazdaságra. Az ország valamennyi területén kipróbálják a vetőmagokat, hogy az ottani eredmények alapján ajánlhassák a gazdaságoknak. Tiltakoznak a speciális technológiák ellen, mert csak így ismerhetik meg a fajták alkalmazkodását a különböző termesztési módokhoz. — Mit kell tudnia egy kutatónak? — Szerintem a jó kutató jó üzemi szakember, de amellett piackutató is, hiszen hiába kísérletezik, ha munkájának eredménye nem kell a közösségnek. Értenie kell a technológiai módszerekhez, a vegyszeres gyomirtáshoz és a vegyszerek alkalmazásához, tájékozottnak kell lennie a világon folyó kísérletekről. Emellett nem árt, ha fantáziája is van, mert csak így érhet el eredményeket. Télen is tojjon a liba! ■— Anyám májlibatöméssel foglalkozott, én májlibakuta- tással — magyarázza a ludak- hoz fűződő közel négy évtizedes kapcsolatát dr. Bögre János adjunktus. 1951-ben végezte az egyetemet, azóta dolgozik az állattenyésztési tanszéken. — Amikor anyámék tömték a libát és úgy tartották, már elvihetik a kereskedőhöz, általában 50—60 dekás volt a mája. Lehet, hogy most csodálkozni fog, de jelenleg örülünk és eredménynek tartjuk, ha a májak 15— 20 százaléka ilyen nagyságú. Abban, az időben 50 vagon volt az évi exportunk, idén 20 vagon, de volt olyan időszak is, amikor még a tizet sem értük el. A libamáj dig keresett exportcikk. — Miért csökkent az port? — A begyűjtés korszakában a minőség rovására eluralkodott a mennyiségi szemlélet. Liba, liba, darab, darab. Hogy mit ért, az nem volt érdekes. Els átnyúlt az állomány, s most újra kellett nemesíteni. — Csak a fajtától függ a liba mája? — Egyáltalán nem. A májlibáknál legfontosabb a nevelés. Arra kell vigyázni, hogy a hizlalás előtti két hétben fehérjegazdag takarmányt kapjanak. így elérhető, hogy az átlagosan 10 dekáís máj helyett 20 dekával kezdje a liba a meghizlalást. — A másik igen fontos kérdés a tömő személye. Nagy szakértelmet, ügyes kezet kíván a libatömés. A liba magától megeszik 25—30 deka takarmányt, de naponta 1 kiló 30 dekát kell beleerőszakolni. Szerkesztettünk gépeket is, most már egy ember nem 30, hanem 100 libát tud hizlalni, de csak akkor, ha valóban rátermett a munkára. — Eredményeik? — Több gazdaságban folytatjuk kísérleteinket s így 1970-ben már 50 ezer májlibát tömtek. Átlagosán 40 dekás volt a májuk, sokkal jobb, mint a régebbi átlagok. — A másik témája a folyamatos libatojás-termelés. Hogyan tudták „rábírni” a libákat arra, hogy az évezredek óta megszokott tojóidőszakon túl is utódokra gondoljanak? — Tavaszi körülményeket teremtettünk számukra, sötét- teres kezeléssel és különleges világítási technikával. Túl vagyunk a modellkísérleteken és idén már 7100 libát tartunk mesterséges tavaszi környezetben. Az eredmény: a 7100 liba az őszi idényben átlagosan 30 tojást adott, de 2100 liba már 40 tojásnál tart. ötezret ugyanis novemberben „leállítottunk” a jövő évi idénytojás miatt. — Miért kell megváltozhatni a libák természetét? — A tojást 10 napon belül keltetőgépbe kell tenni, így csak idény jellegű a hizlalás. Hogy folyamatosan legyen libahúsellátás, rengeteg tárolótérre van szükség. Ezt küszöbölhetjük ki azzal, hogy állandóan keltetni és hizlalni lehet. És még egy érdekesség, amire a kísérletek közben jöttünk rá. A télen nevelt pecsenyeliba elhullása az 50 százalékát sem éri el a főidényszakiaknak. Egyes betegségek ugyanis télen nem támadják meg az állatokat. ★ A kutatók közül — akik egyben oktatók is — kettővel találkoztunk. Munkájuk sokban különbözik egymástól, egyben azonban közös: mindketten a mezőgazdaság továbbfejlődése érdekében dolgoznak. M. Kovács Attila Hetven évvel ezelőtt Gárdos Mariska köszöntése Az idő 1901 november vége. Emberi bánásmódot, munkaidőcsökkentést, a vasárnapi munka megszüntetését követelték a kereskedelmi alkalmazottak. összefogtak, szervezkedtek. Egy kávéházban létrehozták a kereskedelmi alkalmazottak szakegyletét. A gondterhelt férfiak között foglalt helyet a szinte gyereklány, a tizenhat éves Gárdos Mariska. Iskolai visszaélésről írt először leleplező cikket a Népszava című szakszervezeti újságnak, amely akkoriban még csak hetente háromszor jelent meg. Ez a cikk hívta fel a figyelmet az éles tollú, kitűnő szemű fiatal nőre. Rövidesen neve lett a mozgalomban, így történt, hogy meghívták a szakegylet alapító ülésére. Újságíró lett, szakszervezeti vezető, a szociáldemokrata párt élenjáró munkása, aki mindig, minden körülmények között felemelte a szavát a kereskedősegédek, boltilányok, kis- inasok rossz életkörülményei javításáért. Számtalanszor ült rövidebb-hosszabb ideig vizsgálati fogságban, börtönben, de ott sem tört meg, harcolt, lázadásokat szervezett. Tizenhárom évig élt emigrációban. Amikor visszatért, töretlenül folytatta tovább a munkáját. . A hetven év előtti szakegy- let-alapításra emlékezett visz- sza a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete. Kedden reggel csendes budai otthonában keresték fel a ma 87 éves Gárdos Mariskát, sok nagysikerű könyv szerzőjét. — Mindig hittem, amit hirdettem — nyilatkozta a ívnek, rádiónak beszélgetés közben a fehér hajú írónő. — Beteg “vagyok, évek óta alig látok, súlyos műtéten estem át. Mégis boldog embernek tartom magam. Megértem, hogy nagy harcunk nem volt hiábavaló. Szász Ferencné, a KPVDSZ elnöke és Nagy László titkár sok szeretettel köszöntötték Gárdos Mariskát, ajándékot, vörös szegfűcsokrot nyújtottak át számára. k. m. Lakásszövetkezet Az Ormánság fővárosában — Vajszlón — lakásépítő szövetkezet alakult: huszonöt taggal. Ez az első ilyen jellegű falusi társulás Baranyában. Az alapító tagok zömmel fiatalok, gyermekes ifjú házaspárok. A főutcán és a hozzá csatlakozó utcákban épülnek majd fel az egy-kétemeletes társasházak, városias külsőt adva Vajszlónak. Az építkezés tavasszal indul és évente legalább tizenkét új otthon készül el. Szerveződnek a társulások a megye több más községében, mint Villányban, Siklóson és Szentlőrincen is. ,Az év” pályázata Miközben „Az év” pályázatunkra beküldött szavazatokat értékeljük, jut időnk arra is, hogy mérlegeljük: hogyan is lehetne még frissebbé, még érdekesebbé tenni a szerdánként megjelenő „Kedvenc lemezem” rovatunkat? Eddig hetente egyszer közöltünk slágerlistát, a jövőben a rangsor havonta egyszer jelenik meg, mégpedig a hónap első szerdáján. Az eddigi két lista helyett 1972-ben három lesz, a könnyűzenében nem lesz különösebb változás, viszont a komolyzenében különválasztjuk a vokális zenét a hangszerestől. Azért tartottuk szükségesnek ezt a változtatást, mert olvasóink leveleiből kiderült, hogy sokan hiányosnak érzik a komolyzenei anyagot. A listákat változatlanul olvasóink szavazatai alapján állítjuk össze. A szavazás menete a következő lesz: minden szerdán megjelenik egy-egy hónapra szóló szavazócédula, ezt kivágva, s kitöltve a rajta feltüntetett határidőig kell szerkesztőségünkbe eljuttatni. A slágerlista megjelenésekor — tehát nem úgy, mint eddig, hetente — közöljük a nyertesek névsorát. Hetente háromhárom lemezt sorsoltunk ki. Januártól minden hónapban lesz egy fődíj, egy nagylemez, valamint tizenkét kislemez, de emellett új ajándékként jelentkeznek a PEVDI által felajánlott jutalmak. A könnyűzenei listán annyi változás történik, hogy a helyezési sorszám után (zárójelben) négy számot köziünk. Ezek, sorrendben azt jelentik, hogy az előző hónapban a szám hányadik volt a mi listánkon, hányadik az Ifjúsági Magazinén, s az előző héten hányadik a Magyar Ifjúságban, s a Kisalföldben. (E lapok közölnek még ugyanis slágerlistát.) Reméljük, olvasóink örülnek e változásnak, annál iá inkább, mert a jövőben sem feledkezünk meg az aktuális hírekről, a komoly- és könnyűzenei eseményekről, s a már megszokott interjúkról. Ennyit a változásokról. „Az év” pályázata eddig bejovore érkezett szavazatainak tanúsága szerint az Omega óriási fölénnyel vezet az Illés és a Neoton együttes előtt. Ezek mögött messze lemarad a Juventus, az LGT, s a többi... Ha már a pályázatnál tartunk, megemlítjük, hogy az énekesnők közötti versenyben Koncz Zsuzsa néhány ponttal vezet Zalatnay Sarolta előtt, a férfiaknál szintén csak kis különbséggel áll az élen Szécsi Pál, Korda György előtt. Az év slágere az eddig beérkezett szavazatok alapján minden bizonnyal a táncdalfesztivál- győztes „Fák, virágok, fény”. Emlékeztetőül még egyszer írunk „Az év” pályázatunk menetéről. A szavazócédulákat legkésőbb december 28-ig kell eljuttatni szerkesztőségünkbe Egy-egy olvasónk (lehet budapesti is) több szavazatot is be- küldhet, valamennyi külön-kü- lön részt vesz a sorsoláson. Az előzetes eredményekről december 29-én, a rovat szilveszteri összeállításában tájékoztatjuk olvasóinkat. A sorsolást az új év első napjaiban rendezzük, a pályázat eredményét január 5-i számunkban ismertetjük, a nyertesek névsorát pedig január 12-én közöljük. A jutalmakat legkésőbb január végén adjuk postára. Sunyó—Falus rénekesnoje: énekese Az 0V1 együttese: ~'a j slágere; '71 Vágja ki, töltse ki, tegye bori tékba vagy ragassza levelezőlapra „Az év” pályázatunk szavazólapját és úgy küldje be szerkesztőségünkbe (Bp. VIII., Somogyi Béla u. 6.). A borítékra ne feledjék felírni „Az év”. Szavazóink részt vesznek a pályázat alkalmával rendezendő sorsolásunkon. A nyeremények között nagy- és kislemezek, zenei kiadványok, valamint a PEVDI által felajánlott jutalmak szerepelnek. Két gödöllői agrárkutató ...és a fantázia
