Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-21 / 300. szám

AfeSTAiEGrYEi hírlap- kplBnmap^ITC XV. ÉVFOLYAM, 299. SZÁM 1971. DECEMBER 21., KEDD TÖBB ÍVES GYÁRTMÁNYFEJLESZTÉS! PROGRAM jT Élelmiszeripari gépeket exportálnak A Gépjavító és Faipari Ktsz újdonságai A Szolnoki utca járókelői a tanúk rá, hogy a Gépjavító- és Faipari Ktsz telepéről hét­ről hétre gondosan csoma­golt, kisebb-nagyobb gépe­ket szállítanak el, melyeket a műszaki gárda tervei alapján, a ktsz dolgozói készítenek. Mit gyártanak, és hova szállítanak? A kérdésre Pomázi Kálmán elnök és Bálint Pál műszaki vezető válaszolt. — Szövetkezetünk az idén, a fejlődő élelmiszeripar és a vi­lágpiac igényeihez igazodva, több évre szóló gyártmány­fejlesztési program végrehaj­tását kezdte meg, s gyártmá­nyait, a hazai gyárakon ki- vül, közelebbi és távolabbi külföldi országokba szállítja. — Ebben az évben befejez­tük a hazai konzervipar és a KGST országok által is megkedvelt rakomány­képző gépcsalád első gé­pének, az úgynevezett palettizáló gépnek kiala­kítását, melyet a Nagykőrösi Kon­zervgyár találmánya alapján, közös erővel fejlesztettünk ki. A nagy teljesítményű gép bevált, öt darabot már le is szállítottunk, hazai konzerv- és üveggyáraknak, s a jövő évre már több rendelést kap­tunk, sőt, külföldi exportról is...,tárgyalunk,. . — Ugyancsak a konzerv­gyárral közös fejlesztésben, megkonstruáltuk és már gyártjuk az említett gépcsa­tád további gépiéit, a karton- palettizáló és kartonba rakó gépeket. Jövőre a konzerv­ipari igényeknek megfele­lően átalakított depalettizáló gépeknek, a kartonragasztó és címkéző gépeknek gyártását is megkezdjük. — Már próbaüzemei a répcelaki gyár részére gyártott, több mint 1 mil­lió forint értékű automa­ta patrontöltő gép, mely a jövő évben részt vesz a közkedvelt szifonpatronok töltésében. — Megkezdtük az üvegzáró gépcsalád tervezését is. 5/1- es üvegzáró gépet már több hazai tsz tartósító üzemének gyártottunk. Szovjet megren­delésre; most olyan gépet konstruálunk, mely minden KGST-országban használatos zárási módnál alkalmazható. — Megemlítendő, hogy üveg­mosógépeket és dörzshámozó gépet állított elő a szövetke­zet, melyek iránt már a külföld is érdek­lődik. A monori Űj Élet Tsz-nek pedig nagy teljesítményű zöld­ségmosó berendezést készítet­tünk, mely szintén jól be­vált. (kopa) Öten jutottak tovább Lezajlott a Ki, mit tud? selejtezője Magtartották a jövő évben lezajló Kit mit tud? verseny városi selejtezőjét. A figyel­mes néző különösein érdekes tapasztalatokat szerzett. Kezdjük azzal, hogy a 10 jelentkezőből 8 nem jött el a versenyre, vagy bejelentés nél­kül visszalépett. Akik eljöttek, kevés kivétellel nem rendel­keztek azzal a minimális ön­kontrollal sem, ami visszatar­totta volna őket a fellépéstől. A másik, ami feltűnt: a fe­gyelmezetlenség. A versenyzők és barátaik folyton mászkál­tak, nyitogatták, csukogatták az ajtót, miközben valaki ép­pen produkcióját mutatta be. Semmi tekintettel nem voltak egymásra. A verseny nagy meglepetése Molnár Bertalan volt, az Arany János Gimnázium ta­nulója, aki furulyán Mátra vi­déki és alföldi népdalokat ját­szott. Nemcsak technikai tu­dása kimagasló, hanem zenei érzéke is, amellyel ezt a régi népi hangszert megszólaltatta. Bartos Mihálynak, a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakis­kola tanulójának harmonika­száma is kiemelkedett az át­lagból. Banka László konzerv­gyári dolgozó táncdaléneklése még sok csiszolnivalót kíván, de márciusig jut rá ideje. Ök hárman kerültek be a zeneka­tegóriában a megyei döntőbe. A versmondók többsége élet­korának és egyéniségének meg nem felelő, divatos verset vá­lasztott. Kivétel volt Fülöp Dániel, aki a kevésbé ismert háborúellenes verset meggyő­ző erővel tolmácsolta. A vers­mondók közül még Bodrogi Istvánná került a megyei ver­senyre Soós Zoltán egyik bal­ladájával. A továbbjutó öt versenyző­nek még sokat kell fejlődnie, hogy méltón képviselhessék a várost a megyei seregszemlén. Harmadévesek Csaknem egy hétig figyel­hettem őket. Néhány méterre dolgoztak tőlem. Betonalapot készítettek, falat húztak. Né­hány hónap, és kőműves szak­munkások lesznek.! Ma még a konzervgyár építőrészlegének harmadéves ipari tanulói. öten vannak. Bartucz Mi­hály, a „főnök”, szíves türe­lemmel magyarázza nekik a tennivalókat. Két óra felé körülveszik: — Miska bácsi, jól csinál­tuk? Miska bácsi, haladtunk? Azután megbeszélik, mi a jó és mi a hibás. Bartucz Mi­hály ezúttal megdicséri őket. Azután hallgatom a terveiket. No, még nem a jövőre, csu­pán a szünidőre. A nyár derekán befejezik a tanulást, és kilépnek az élet­be. Katona József, Sinka Já­nos és Tóth István nevét ér­demes megjegyeznünk. B. I. Fogadónap Szerda délelőtt 9 órától a városi tanács földszinti vb-ter- mében Huszár Kálmán megyei tanácstag fogadóórát tart. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? A kaktusz virága. A népsze­rű francia vígjáték színes, szinkronizált amerikai film- változata. Kísérőműsor: Az öreg. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. Dédelgetni, mint a kisgyereket Már fél évszázada „paprikás" Danka István 71 éves. Egy esztendő híján 30 éve kertész­kedik Nagykőrösön. A hajdani módszerek úgy változnak, ahogy a világ. Az öreg kertész szívesen beszél a megtett út­ról. AZ ELŐDÖK — A századforduló előtt nemcsak salátát és uborkát termeltek Nagykőrösön, ha­nem zöldséget is. Ügy kezdő­dött, hogy Pest környékéről egy bolgárkertész letelepedett Nagykőrösön, s a paprikát, pa­radicsomot meg a többi zöld­ségfélét öntözéses módszerrel kezdte termelni. No, a körö­siek sem estek a fejük lágyá­ra: látva az eredményeket, és főleg a hasznot, követték a bolgárkertész példáját. Elő­ször kutakat ástak, aztán be­kerítették a kiskerteket. Pa­takiék, Szudáék, Baloghék, majd még néhány család, de az első világháború után már 15 família foglalkozott zöldségter­mesztéssel, a második világhá­ború előtt pedig már ölven. Szerencséjükre Pap Gyula la­katosmester kútjai jól segítet­ték a termelést. ÉRDEMES FÁRADOZNI — Beálltam bojtárnak egy konyhakertészhez. Láttam hogy amit gazdám csinál, jól megfizeti a munkát. Figyel­tem, dolgoztam, majd amiko” megnősültem, feles bérleten dolgoztam egy holdon. Már az első években tapasztaltain, hogy érdemes fáradoznom. 120 négyszögöl zeller terméséből hízott disznót vettem. No, per­sze, jöttek rossz évek is, de nem szegték a kedvemet. — Én is beléptem a Szabad­ság Termelőszövetkezetbe, ahol szintén zöldséget terme­lek, 800 négyszögöl paprikából mindig beszállítottam 100— 150 mázsát, 100 négyszögöl pa­radicsomföldről pedig 44 má­zsát szedtem. Tulajdonképpen már nyugdíjas vagyok. De hát amíg erőmből futja, kertész­kedem. BAJ, HA MEGFÁZIK — Miért kevesebb a zöld­ség? Több oka is van annak, bár a termelőszövetkezetekben kezdetben nagy lendülettel kertészkedtek a tagok, Sokhe­lyütt uniformizálják a mun­kát, emiatt sok a jogos pa­nasz. No, meg mi is kiöreg­szünk. A fiatalabbja már könnyebben szeretne dolgozni. Sok a ráfordítás, drága a trá­gya, én legalábbis így látom. — Hogyan lehetne a helyze­ten javítani? Hát, én erre ta­nácsot csak egyet adhatok, Ha azt akarjuk, hogy jó termé­sünk legyen, úgy kell dédel­getni a paprikát, mint a kis­gyereket. Mert baj az is, ha megfázik a palánta, az is, ha Meglátogatott bennünket Strobl Mihály, Arany-szob­runk alkotójának fia, aki kis­gyermekként itt botladozott már a leleplezésen, 1910-ben. Stróbl Alajos hónapokig lent tartózkodott Kőrösön, az egyik kitűnő Arany-tanítvány, Ádám László vendégeként, s pályáza­tot hirdetett a vén gulyás meg­személyesítésére. Jöttek is mo­dellek bővem, s így választotta ki a mester, a neki legjobban tetszőt. De ki lehetett az? — Azt nem tudom — felelte Stróbl Mihály —, csak arra emlékszem, hogy Marci bácsi­nak hívták. Mi nagyon meg­szerettük. Esténként sokat me- sélgetett nekünk. Mert apám nemcsak Pestre hozta fel, ha- felvittük családunk eredő elyére, Liptóujvárra, s ott is feltűnést keltett ezüst- ykés alföldi pásztorgúnyájá- jó ízű beszédével. Mi lett vele, nem tudom. Pedig t is érdekelne, ki lehetett pámnak ez a remek modell­o A szobor színes volt: az első színezett szobor Magyarorszá- 7on. Érdekes, hogy erre senki rém emlékszik Nagykőrösön. Sn olvastam ilyen adatot, s nár vagy 20—30 éve kérdez­Ki volt Marci bácsi ? Az apai emlékek nyomában getem öregjeinktől: mindenki csak tagadólag csóválta a fe­jét. Hát, az bizonyos, hogy az idő vasfoga, az eső, napsütés, szél, lerághatta a festéket. De első felvételeinken látható bi­zonyos sötétítés — világosítás, ami a festék nyomaira mutat. Kár, hogy nem volt még színes fényképezés! Határozottan szép lehetett az oszlopra fel­futó, Kőröst szimbolizáló sző­lőzöld s a fürtök lilás-kékes árnyalata, s főként az oszlop­főre vésett suba-dísz változatos színezése. Valóságos kőbe ál­modott matyó-kézimunka hatá­sát kelthette. Azt azután már nem tudom elképzelni, hogyan festett a bronz-arc cizelláltsá- ga, mert az egykorú újságok ilyesmiről is beszélnek, s hoz­zá nagy lelkesedéssel. — Hogy jutott Stróbl arra a gondolatra, hogy színezzen, mikor erre nemigen volt pél­da előtte? — Nem kell messze menni, itt van, a szomszédban, Kecs­keméten, a Lechner tervezte Városháza, a főtéren, nem messze hozzá az úgynevezett Cifra-palota, melynek díszeit gondosan kiégetett, tehát idő­álló zománcos téglaanyag ad­ja. Legszebb példája Pesten a Postatakarék-palotája volt. Valahogy ma már háttérbe szorult ez a díszítési mód. Pe­dig takarékos kézzel és ízlése­sen alkalmazva, még az egy­hangú beton-épülettömböket is kedvessé tehetné. Q Még a kutyát is nagy gond­dal választotta ki a mester, hogy alkalmazkodjék Arany költészetéhez. Nem régen ol­vastam lerendezést a szobor komondoráról. Nem, jegyezzük meg egyszer s mindenkorra: az nem komondor, hanem kuvasz, amiről a Toldi I. énekében is beszél a költő, a kánikula ér­zékeltetésére: „Nyelvel a kuvasz is, földre hengeredve, S a világért sincs most egerészni kedve...” Az utóbbi években gyönyörű, hófehér kutyákat vezetgettek a Dózsa Termelőszövetkezet em­berei a városban. Immár min­denki tudja, milyen az igazi kuvasz! Mostanában derült ki, hogy miért jött le igazában Stróbl Mihály: gyűjtögetni akarja az apai emlékeket. Első bemuta­tója a napokban volt: a Kere­pesi temetőben új, művészi síremléket állított a Fővárosi Műemlékbizottság, a háborús aknatalálattól szétrombolt he­lyébe. Gyönyörű vörösmárvány lemezekkel bevont, széles osz­lopon nyugszik fent, o bal sa­rokban, Stróbl Alajos mosta­nában előkerült, ifjú képmása, aláírva szűkszavúan a neve. December 13-án leplezték le, a művészvilág illő részvételé­vel. Vayer Lajos művészettör­ténész méltatása után, magam fejeztem ki Nagykőrös tiszte­letét. A városi tanács művelődés- ügyi osztálya tervezi, hogy a Kerepesi temető megtekintésé­re, tavasszal kirándulást vezet. Akkor megnézhetjük ezt is, meg a többi művészi szépséget, az Arany-mauzóleumot is... Bizonyára lesz sok jelentkező. Dr. Törös László sok, az is, ha kevés vizet kap. Az árakat meg úgy kellene megszabni, hogy a fogyasztói árnak ne a fele legyen az ál­vételi ár. K. L. • • Ünnepi nyítvatartás a boltokban December 24-én, pénteken, az egy műszakos ÁFÉSZ-élel- miszerüzletek 16 óráig, a két műszakos élelmiszer-, édesség- és dohányboltok 17 óráig tar­tanak nyitva. A ruházati és iparcikkboltok 16 órakor, a vendéglátóipari egységek 18 órakor zárnak. Karácsony első napján a piaci boltok is zárva tartanak, a vendéglátóipari egységek va­sárnapi műszak szerint tarta­nak nyitva. December 26-án, karácsony másnapján, a zöldség-, tej- és kenyérbolt a piacon vasárna­pi „menetrend” szerint árusít. December 31-én az egy mű­szakos élelmiszerboltok 16 óráig árusítanak, a többi üzlet a szombati nyitvatartáshoz al­kalmazkodik. A kisebb ven- | déglátóipari egységek éjfél után 1 órakor zárnak, az étter­mekben hajnali 5-ig ünnepel­hetik az új esztendőt. Január elsején minden üzlet zárva tart. A vendéglátóipari egységek 10 órakor nyitnak. A január 2-i nyítvatartás megegyezik a december 26-ival. A tejbolt december 24-én, déli bezárás nélkül, 4 óráig árusít, karácsony másnapján fél 7—fél 10-ig tart nyitva. December 31 -én szombati nyítvatartás, január 2-án pe­dig szintén fél 7—fél 10-ig áru­sítanak a tejboltban. Tanácstagi beszámoló Horváth Lehel szerda este S órakor a városi tanács Tömöri utcai helyiségében tanácstagi beszámolót tart. Földmegváltási árat fizet a Szabadság Termelőszö­vetkezet azoknak, akik éltek a kormányrendelet adta lehető­séggel, kedden, december 21-én délelőtt fél 9 órától dél­után 4 óráig a termelőszövet­kezet alszegi klubjában. Anyakönyvi hírek Született; Hadász Dénes és Nagy Eszter: Erika, Demeter Pál és Szivák Erzsébet: Zol­tán, Pécsi Dezső és Szegedi Terézia: Csaba, Bagi Ferences Gál Gabriella: Orsolya, Sipos Ferenc és Ézsiás Terézia: Zsolt, Fodor János és Borzák Valéria: Valéria, Varga Péter és Dósa Valéria: Rita, Lebe- gyev Mihail Viktorovics és Zaharjina Alexandra Zimeno- va: Kirill, Töröcsik Pál és Bo­dor Margit: Éva, Tatarek La­jos és Mata Borbála: Tünde, Horváth József és Vecsei Má­ria: Zsolt, Vágó Balázs és Márton Eszter: Balázs, Döme Mátyás és Zoboki Irén: Attila, Veszprémi Sándor cs Fekete Julianna: Ildikó, Farkas Antal és Száraz Irén: Antal, Nyerges József és Fejes Erzsébet: Gert­rud nevű gyermeke. Házasságot kötöttek; Tata­rek Lajos és Mata Borbála, Bálint László és Szepesi Er­zsébet, Balázs Imre és Bogda­nov Zsófia, Ronkó Dezső és Sáfár Erzsébet, Sipos Lajos és Kiséri Piroska, Szűcs Ferenc és Tóth Franciska, Holló Fe­renc és Farkas Éva, Szenlpéte- ri György és Laczkó Edit. Meghalt: Hídvégi Balázs (Szolnoki u. 120.), Izsó István- né Farkas Eszter (Katona J. u. 6.), Tamasóczki József (Tázer- dei u. 1.), Bende Mihálynó Hu­szár Ilona (Ádám L. u. 14/e.), Pozsár Sándorné Tóbi Rozália (Encsi u. 5/c.), Bűz Ferenc (Csokonai u. 2.), Ürmós Gézá- né Lakatos Matild (Barátszilos d. 55.), Horváth Józseíné Var­sányi Lídia (Tavasz u. 14.), Il­lés László (Fekete d. 129.). 5 ■ P I O ■ R ■ T Tornászaink a legjobbak között Az 1971. évi országos férfi­tornász rangsorban előkelő helyen állnak a körösi tor­nászok, két kategóriában is: a Nagykőrösi Pedagógus SE ifjúsági gárdája a második, a serdülők az ötödik helyen. Még hátra van néhány kate­góriában az országos csapat- bajnokság döntője, ami né­miképp befolyásolhatja a végső sorrendet. Tornászaink remek helytállása nagy fi­gyelmet érdemel. Annál is in­kább, mert e sportágban er- nyedetlen szorgalomra s kitar­tó gyakorlásra van szükség, s a Pedagógus SE tornászai er­ről nem is felejtkeznek el. Atléták a gimnáziumban A hideg idő beköszöntével a helyi sportolók is otthagyták sorozatosan szabadtéri edzés­helyeiket. A Ped. SE atlétái a gimnáziumban edzenek, minden kedden és pénteken, délután fél 6 órától. Országos döntő; Karcagon Az 1971/72-es tanévi téli úttörő-olimpia országos dön­tőit, asztaliteniszben, bir­kózásban és sakkban, Kar­cagon rendezik. A nagykun­sági városban Nagykőröst úttörősakkozói képviselik, de­cember 27. és 31. között. Tevékenyek a lövészek A sportotthon pincéjéből egy 10 méteres részt megkapott az MHSZ Nk. konzervgyári lö­vészklub. Gyorsan cseleked­tek. A konzervgyár és a DÉMÁSZ villanyszerelő ipari tanulói a hét elején bevezet­ték a remek világítást. Szer­dán délután a lövészek csino­sították a pincerészt. A kon­zervgyárból kiselejtezett pony­vadarabokkal befedték az egyik falrészt, s fadobozokból, ügyesen, 8 lőállást alakítot­tak ki. Mindezt társadalmi munkában tettek. Még ebben az évben avatóversenyt is rendeznek. A lövészklubnak 18 minősí­tett úttörőkorú sportolója is van. Sport a Toldiban Az új épületben sokkal na­gyobb a sportolási lehetősége az élelmiszeripari szakközép- iskolásoknak. Bár még a tor­naterem nincs teljesen kész, egyre több sportágban foly­nak az iskolában a házi baj­nokságok. Felszerelést kaptak A napokban, a megmaradt költségvetési keretből, expan­dert, alsó-felső mezt és egyéb felszerelési tárgyakat vásárol­tak a Kinizsi férfi kézilab- dásainak. A városunkban fo­kozatosan népszerűsödő sport­ág kedvelői január első heté­ben kezdik a felkészülést a tavaszi idényre, teremben. MEDOSZ-sporthírck Szolnokon, 1972 elején, te- remkézilabda-tornát rendez­nek. A Nk. MEDOSZ női csapatának tervei között sze­repel, hogy indul a vetélke­dőn. Januárban szó esik ar­ról is, hogy a helyi állami gazdaság, amely szintén a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Országos Szakszer­vezetéhez tartozik, tud-e és milyen mértékben támogatást nyújtani a körösi MEDOSZ- sportkörnek. S. Z.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents