Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-21 / 300. szám

MST HEGYEI

1971. DECEMBER 21., KEDD

R Mlíséffweiősml Mima! az otsm§§jnlés

A pénzügyminiszter expozéja

A pénzügyminiszter beszéde első részében az 1971-es költ- ilgvetés végrehajtásának mérlegét vonta meg.

— Az idei költségvetés végrehajtása a gazdasági növeke- i dés tervezettet meghaladó üte- I mével jellemezhető — mondot- j ta. — A nemzeti jövedelem 7—8 százalékos emelkedésére számíthatunk, ami meghaladja az 1966—70-es évek átlagát.

— A népgazdaság legtöbb ágazata teljesítette a nemzeti jövedelem növelése terén ez évre tervezett feladatot, egyesi ágazatoknál jóval gyorsabb növekedés következett be.

— A költségvetés részesedése a vállalatoknál és a szövetkezeteknél létrehozott jövedelemből megközelítően megfelel az előirányzottnak. Ez 165 milliárd forintot jelent, ami a nemzeti jövedelem 54 százaléka. A jövedelmekhez való hozzájárulásban alapvető az ipar hányada. Az ipari termelés előreláthatólag 5—6 százalékkal nő.

Csak

a termelékenységből

— A vegyipar, a gépipar produktív ágai erőteljesen fejlődtek. Az idei év az első olyan esztendő, amikor a foglalkoztatott létszám az iparban nem nőtt, a termelés emelkedése teljes egészében a munka termelékenységének javulásából származik.

— A másik alapvető népgazdasági ágazat, a mezőgazdaság

9—10 százalékkal termelt töb- j bet, mint a kedvezőtlen 70-es esztendőben. Hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez termelésénél is nagyobb mértékben növekedett, a termelékenység is javult.

— Feszített feladatok előtt álltak az idén az építőipari vállalatok és szövetkezetek; teljesítményük az 1970. évi, viszonylag gyors növekedés után is 11—12 százalékkal emelkedett.

— A lakosság egy főre jutó reáljövedelme mintegy 6 százalékkal emelkedik, a reálbérek kb. 3 százalékkal. Egészséges a kapcsolat a jövedelmek és a munkateljesítmények között. Az átlagbérek a termelékenységgel összhangban nőnek, az iparban 4 százalékkal, az építőiparban — jórészt a kedvezmények hatására — ennél valamivel jobban. A mezőgazdaságból származó jövedelmek az idén is meghaladják a tervezettet.

— A lakosság összes pénzbevétele az elző évinél kereken 10 százalékkal több; hasonló ütemben emelkedik a belkereskedelmi forgalom is. A fogyasztói árak — a lakosság teljes fogyasztására jellemző statisztikai megfigyelés rendszerében — 2 százalékkal

emelkednek. 8 százalékkal nőtt az idén a burgonya, zöldség és gyümölcs szabadpiaci ára, egyes cikkeké még ezt meghaladóan is. Ez az átlagosnál jobban terhelte a kisebb jövedelmű családok és a nyugdíjasok háztartását.

— A lakásépítés mérlege többlettel zárul: az év végéig várhatóan 73—74 ezer lakást adnak át, ez több mint 2 ezerrel haladja meg a tervezettet.

A fejlődés árnyoldalai

— A viszonylag gyors ütemű gazdasági fejlődés és a kedvezően alakuló életszínvonal árnyoldala, hogy a belföldi felhasználás a nemzeti jövedelemnél jobban növekedett. A hiányt behozatali többletből kellett fedeznünk. Egyensúlyi gondjainknak lényegét két egymásra ható eredővel lehet kifejezni. Az egyik, hogy a létrehozott többlettermék és jövedelem nem arányosan bővíti a felhasználás végső csatornáit: a fogyasztást, a külkereskedelmet és a felhalmozást. A másik, hogy gazdaságunk szerkezete és hatékonysága még nem illeszkedik elég harmonikusan a gazdasági-műszaki haladás gyorsan változó követelményrendszeréhez.

— Ha ezekből a szempontokból vizsgáljuk idei költségvetésünket, kitűnik, hogy ezúttal is a tervezettnél jóval többet fordítottunk beruházásokra. Az ezekre fordított összeg a szocialista szektorban várhatóan csaknem 20 százalékkal haladja meg a tavalyit, és eléri a 106 milliárd forintot. Ez a költségvetésben csaknem 4 milliárd forint előirányzaton felüli kiadást jelent.

— A nemzeti jövedelem tervezettnél gyorsabb növekedésével az 1971. évi állami költségvetés bevételei, de a kiadásai is várhatóan magasabbak lesznek az előirányzottnál. A fogyasztás és a felhalmozás tervezettől eltérő aránya, szerkezete, továbbá a támogatások viszonylag magas színvonala miatt a kiadások a bevételeknél gyorsabban növekedtek: az állami költségvetés 1971. évi hiánya várhatóan mintegy 3,4 milliárd forint lesz, ami az előirányzottat meghaladja.

A cél: a költségvetés egyensúlyának javítása

Faluvégi Lajos a továbbiakban a jövő évi feladatokat, az 1972-es költségvetés főbb előirányzatait taglalta. Hangsúlyozta, hogy á nemzeti jövedelem 1972-ben várhatóan 5—6 százalékkal emelkedik, ami megfelel az IV. ötéves terv átlagának. Hasonló mértékű növekedésre számíthatunk az ipari termelésben is. A mező- gazdaság termelése a terv szerint 2—3 százalékkal haladja meg az idei magas szintet.

— A törvényjavaslat szarint az állami költségvetés bevétele 1972-ben 212,6 milliárd forint, kiadásainak teljes előirányzata pedig 215,8 milliárd forint. A hiány 3,2 milliárd forint, valamivel kevesebb, mint a várható idei deficit.

— A költségvetés egyensúlyi helyzetét bevételi oldalról a vállalatoktól és a szövetkezetektől származó befizetések határozzák meg Ezek a befizetések 179 milliárd forintot tesznek ki. Az emelkedés mértéke 8,5 százalék, ami azt mutatja, hogy a jövedelmek jelenlegi növekedési üteme nem látszik biztonságosan elegendőnek az állam által vállalt fejlesztési és intézményfenntartási kötelezettségekre.

— A lakosságtól származó bevételek megállapításánál jogos társadalmi igény, hogy a kiugróan magas jövedelműek az átlagosnál többel járuljanak hozzá a közös feladatokhoz. Hiiba lenne azonban ezt a mércét egyszerűsítetten értelmezni. Az adóztatásban határozottan megkülönböztetjük az átlagosat meghaladó jövedelmet, azoktól a jövedelmektől, amelyek megszerzési módja és mértéke ellenkezik társadalmi normáinkkal.

— Indokoltnak tartjuk a lakossági jövedelemadóztatás némi módosítását. Adórendszerünk a kisiparosok, és a kiskereskedők esetében az eddigieknél érzékenyebben reagál majd a jövedelemkülönbségekre, de nem korlátozó jellegű, mert a lakosság szükségleteit kielégítő, hasznos tevékenységüket sem most, sem a jövőben nem nélkülözhetjük. Ezt úgy értelmezzük, hogy a nagy jövedemű kisiparosoknak és kiskereskedőknek több adót kell fizetniük, ugyanakkor mérséklődik a szerényebb jövedelmű, i vagy lakossági szolgáltatáso- j kát végző kisiparosok adó- : terhe.

I A költségvetés kiadásairól I szólva a pénzügyminiszter el- i mondotta:

I — Szűkítjük azoknak az ál- I lami nagyberuházásoknak a körét, amelyeknek indítását j 1972-re tervezzük. Jövőre 5 j nagy beruházást kezdünk el; í ezek elsősorban a bauxitbá- ! nyászat, a villamosenergia- I ipar, az építőanyagipar és a | vegyipar fejlesztését szolgál- ! ják. Két nagy beruházás lté- i sőbbre halasztódik, egy pedig elmarad.

Csökkennek az ártámogatások

— Az 1972. évi népgazdasági terv és költségvetés előkészítésekor nem kevésbé fontos feladat volt a költségvetésből nyújtott támogatások — különösen az ártámogatások — áttekintése és csökkentése — mondotta a pénzügyminiszter, majd így folytatta: — Ismeretesek az építőanyag-hiányból adódó nehézségeink. Néhány évvel ezelőtt az építőanyag behozatala még egészen jelentéktelen volt, az idén közel 40 millió dollárért kellett építőanyagot importálnunk. A költségvetés pedig a tégla- és cserépipari termékekre 460 millió forint, a cement- és tetőfedő pala importjára 300 millió forint ártámogatást folyósított. Az építőanyagipar termelésének ösztönzésére és fejlesztésének stabilizálására január elsején felemeljük egyes építőanyagok termelői és fogyasztói árát. A tégla- és cserépfélék termelői árának átlagosan 31 százalékos növelése útján a gyártás jövedelmezőbbé válik, és ez a következő években feltétlenül javítja az ellátás színvonalát. Hasonló céllal emeljük a beton- és vasbetontermékek, a tetőfedő pala, a cementkötésű falazóblokk és a parketta árát. A cementnél csak a termelői árat emeljük 10 százalékkal, így igazodunk a termelői költségekhez, és csökkentjük az importtal együtt járó terheket.

— A hazai ellátás mennyiségi és minőségi javítását célozza az öntvények termelői alapárának 15 Százalékos növelése, és a minőségi öntvények gyártására ösztönző nagyobb felárak.

— Néhány változás lesz a fogyasztói árak körében. A sör keresletét az utóbbi években jelentős importtal elégíthettük ki, növekvő külföldi árak mellett. Ezt is mérlegelve emeljük átlagosan 20 százalékkal a sör fogyasztói árát. Egyes külföldi eredetű szeszes italok fogyasztói árát ugyancsak növeljük. Ezek február 1-én lépnek életbe. Az év elejével emeljük a személygépkocsi gumiabroncs árát is. A kedvező áruellátási helyzet, a mennyiségben, választékban egyaránt fejlett kínálat lehetővé teszi, hogy a mosószerek, szappanok és háztartási tisztítószerek árait január elsejétől 17—25 százalékkal csökkentsük. Összességében a piaci helyzet, valamint a központi árintézkedések hatására jövőre a fogyasztói árszínt várhatóan 3 százalékkal nő, amit a jövő évi terv a bér- és életszínvonalpolitikában figyelembe vett.

— Az 1972. évi állami költségvetés előkészítésekor fontos követelmény volt az is, hogy a költségvetési szervek kiadásai a nemzeti jövedelemmel azonosan növekedjenek. Az 1972. évi előirányzat 86 milliárd forint, az előző évi

1 kiadásokat 6,4 százalékkal haladja meg. Ezen belül oktatásra, népművelésre 9,4 százalékkal, társadalombiztosításra, egészségügyre 8,2 százalékkal, igazgatásra pedig 5,4 százalékkal fordítunk többet.

Az elmúlt évben a tanácsok költségvetésének és fejlesztési alapjának szabályozórendszerét öt évre, azok pontos mértékeit pedig két évre meghatároztuk. Az idén végrehajtott béremelések és központi elhatározások miatt a tanácsok részére az ez évre eredetileg jóváhagyott állami támogatást 1,3 milliárd forinttal növelni kell. A lakásoknál az építőipari áremelések miatt bekövetkező ártöbbleteket — a tervben foglalt lakásszám és technológiai paramétereknek megfelelően — a központi költségvetés a tanácsoknak megtéríti. Ez — többek között — lehetővé teszi, hogy az alacsony jövedelműek lakásellátásában nagy szerepet játszó bérlakásoknál és tanácsi ér- tékesítésű lakásoknál az árT emelések miatt a lakosság terheit ne kelljen növelni. Az 1971. évben meghirdetett mértékű készpénzelőtörlesztés és értékesítési ár tehát érvényben marad. Nem változik a lakásépítési hozzájárulás és a lakáshasználatbavételi díj összege sem.

A hitelpolitikáról szólva a pénzügyminiszter így jelölte meg a legfontosabb feladatot:

— Egyfelől mozgósítsa a pénzforrásokat, segítse elő a vállalatok szükségletekhez igazodó, eltérő ütemű fejlődését, másfelől a hitelkibocsátás mértékének szabályozásával járuljon hozzá a kedvezőbb pénzügyi egyensúly kialakításához. A hitelezési gyakorlatban szigorúbban érvényesül az a követelmény, hogy a fejlesztések előirányzatának legalább 30 százalékát a gazdálkodó szervek saját forrásaikból fedezzék.

A továbbiakban a jövedelmezőség javításának, az önköltség csökkentésének és a gyártmányszerkezet korszerűsítésének fontosságáról beszélt, majd pedig a külkereskedelem előtt álló feladatokat ismertette.

Növekvő

életszínvonal

A pénzügyminiszteri expozé befejező része az életszínvonal várható alakulásával foglalkozott.

— Gazdasági fejlődésünk lehetővé teszi, hogy az életkörülmények jövőre is a IV. ötéves terv szerint javuljanak. A lakosság reáljövedelme várhatóan 5—6 százalékkal lesz magasabb az ez évinél, az egy keresőre jutó reálbér a terv szerint 2—3 százalékkal emelkedik. A megtakarítások aránya változatlan színvonalon lehet jó áruellátás mellett.

Folytattuk a lakásépítési program végrehajtását. 1972- ben 74 500 lakás épül, ebből 25 600 tanácsi kezelésben, . bővül a víz- és csatornahálózat, a gázszolgáltatás, a távfűtés.

— Kulturális és egészség- ügyi. kiadásaink 1972-ben elérik a 25 milliárd forintot, ami több mint 4 milliárd forinttal haladja még a harmadik ötéves terv utolsó évének színvonalát. A családok a költségvetésből — a pénzbeli juttatásokon felül — átlagosan 7500 forint értékű társadalmi szolgáltatást kapnak évente.

— Szociálpolitikánk legfontosabb feladata most a több gyermekes családok helyzetének könnyítése. Január elsejétől havi 100 forinttal emeljük a három- és több gyermekes családok gyermekenkénti családi pótlékát. Családipótlékrendszerünk bővítését jelenti, hogy azonos kedvezmény illeti meg az egyedülálló egy- és kétgyermekes szülőket is. Néhány további kedvezménybővítő változtatással — például a pótlék kiterjesztése az ipari tanulókra — így a költségvetés 900 millió forint többletterhet vállal.

Az állam jövőre 12 százalékkal fordít többet nyugellátásra, amit részben az új nyugdíjasok száma, részben a nyugdíjak automatikus emelkedése indokol. Sokoldalú vizsgálat alapján javaslat született a tovább munkában maradók nyugdíjfeltételeinek javítására, a nyugdíjasok foglalkoztatási és kereseti lehetőségeinek bővítésére is. Az intézkedés tervezetét a kormány az Elnöki Tanács elé terjesztette.

Inokai János előadói beszéde

Inokai János, a terv és költségvetési bizottság titkára, a törvényjavaslat előadója, elöljáróban hangsúlyozta: az országgyűlés állandó bizottságai I korábban megvitatták az 1972- es állami költségvetés tervezetét, s támogatják a kormányt abban a törekvésében, amely- lyel állandósítani és erősíteni

kívánja a népgazdaság fejlődésének kedvező irányú változásait, határozott és körültekintő intézkedésekkel igyekszik visszaszorítani a gazdasági élet negatív jelenségeit. Ez a szándék tükröződik a jövő esztendei költségvetés előirányzataiban, az 1972-es nép- gazdasági terv célkitűzéseiben.

— A jövő esztendőben és a következő években — folytatta Inokai János —, a gazdasági tevékenység központi feladatának kell tekinteni a népgazdaság általános egyensúlyi helyzetének erősítését mindenekelőtt a beruházások területén, a külkereskedelemben és a költségvetésben. Az állami

Parlamenti jegyzet

Jóleső örömmel vette mindenki tudomásul a pénzügy- miniszternek azt a bejelentését, hogy „a foglalkoztatottak száma az iparban nem nőtt, a termelés emelkedése — az idén először — egészében a munka termelékenységéből származik”. Novák Béla, Pest megye 23-as választókörzetének országgyűlési képviselője, a budai járási pártbizottság első titkára már az első szünetben az ezzel kapcsolatos tapasztalatairól számolt be képviselőtársainak.

— Nálunk, a budai járásban is jelentősen csökkent a fizikai dolgozók mozgása, elvándorlása. A korábbi évek tapasztalatait figyelembe véve ez valóban örvendetes dolog, hiszen a törzsgárda erősödése együtt jár a munka termelékenységének a növekedésével is. Ahol erős és egyre nagyobb a törzsgárda, ott a fokozódó feladatokat elsősorban már nem létszámemeléssel, hanem a munka jobb megszervezésével érik el.

Ezután azokról az elemző vitákról beszélt — mint az országgyűlés terv- és költség- vetési bizottságának tagja —, amelyek a most vitára bocsátott jövő évi költségvetési javaslatot előzték meg.

— Sok szó esett a többi között az import indokolatlan növekedésiről. Például arról, hogy ennek egyik oka: az öntödei kapacitásokat sok helyen alig hatvan százalékban használják ki, ugyanakkor negyvenezer tonna import öntvényre van szükség. Az öntödék létszámhiánnyal indokolják lemaradásukat. Ez valós indok, de nem az egyetlen. Ennél sokkal súlyosabb gond az anyaghiány. Hogy járási példánál maradjak: az Ipari Szerelvény- és Gépgyár az idén kétszer kényszerült tervének csökkentésére, mivel

nem kapták meg az armatúra- gyártáshoz szükséges öntvényeket.

És sorolná még hosszan a vitákban elhangzott véleményeket, észrevételeket, de a tanácskozás első szünete húsz perc csupán, s a cseni máris a terembe szólítja képviselőket, hogy megvi sák a pénzügyminiszter érdeklődéssel kísért e. ját.

Az ebédszünet oldottabb

hangulatban kezdődik. Va tréfásan odaszól Kovács dórnak, a megye tízes válasz-