Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-02 / 284. szám

6 “^ífríap 1971. DECEMBER 2., CSÜTÖRTÖK Az ország egyharmadán befejeződött a földrajzi nevek gyűjtése Győr-Sopron megye mintegy '150 gimnáziumi és szakközép­iskolai tanulója öt évvel ez­előtt kezdte meg 20 nyelvész ■és néprajzos tanár irányításá­val a megye 170 településén a földrajzi nevek gyűjtését. Munkájukat, a mintegy húsz­ezer földrajzi név feljegyzé­sét, az elmúlt hetekben fejez­ték be. Ebből az alkalomból a Magyar Tudományos Akadé­mia nyelv- és irodalomtudo­mányok osztálya, valamint Győr-Sopron megye tanácsá- nak végrehajtó bizottsága szerdán együttes ülést tartott Győrött, a megyei tanács szék­hazában. Az ünnepi ülésen dr. Ortu- tay Gyula akadémikus beszé­dében hangsúlyozta: a magyar nyelvtudományok történetében először fordul élő, hogy ön­kéntes gyűjtők segítségével olyan nagy eredményeket ér­hettünk el, mint most ß föld­rajzi nevek gyűjtésében, amely munka az ország egy harmadá­ban már befejeződött. A megyei tanács az ülésen egy-egy magnetofonnal jutal­mazta a gyűjtésben legered­ményesebb munkát végző győ­ri mezőgazdasági szakközépis­kola, valamint a soproni Mar­tos Flóra Gimnázium honis­mereti szakkörét. Közfal elemekből Újfajta könnyűszerkezeti közfalelemet " kísérletezett ki a Vas megyei Beruházási Vál­lalat három fiatal szakembe­re. Anyaga hungarocel, ame­lyet különféle üvegszálerősí­tésű műanyaggal vontak be. A francia alagútzsalus épí­tési technológiával készülő és a házgyári házakhoz egyaránt rendkívül jól használható. Könnyű, olcsó, jól festhető és tapétázható, hang- és hőszi­getelése elsőrendű. Szombat­hely első quitinord házában próbálták ki, itt azonban meg­rekedtek, mert a kísérletező három szakembernek hiány­zik mintegy 30 ezer forintja a hivatalos minősítési eljárás lefolytatásához. Az ÁFÉSZ — a tagok oldalárói Négy jövőjű kisüzem Telkiben Csavaranyától a vekkerházig . Nemrégiben sajtókonferen­ciát szervezett a Magyar Rá­dió a SZÖVOSZ székházában. Sok kérdés hangzott el, volt mire válaszolniuk a SZÖVOSZ vezetőinek. Szóba került egye­bek között, hogy milyen elő­nyöket élvez az, aki tagja va­lamelyik általános fogyasztási és értékesítő szövetkeze''ek. Mennyi például a vásárlási visszatérítés? A válasz így hangzott: „A vásárlási és értékesítési visz- szatérítés az 1967. évi 57 mil­lió forintról mintegy 110 mil­lió forintra növekedett. A visz- szatérítés mértéke azonban nem kielégítő, mert a szövet­kezetek bevételének mindösz- sze kéttized százaléka. Egy tagra évente csupán 70—80 fo­rint jut átlagosan.” 3200-ból 3000-ben Ha kizárólag ez az előny járna a tagsággal, akkor való­ban gyenge volna az érdekelt­ség, amely a tagot az ÁFÉSZ- hez fűzi. Kezdjük azzal, hogy hazánk csaknem 3200 helysé­géből kereken 3000-ben nin­csenek másféle boltok, üzletek, áruházak, csak szövetkezetiek. Mindjárt hozzátehetjük, hogy a községekben, a kis települé­seken és a tanyavilágban ez­után sem lesz jelen az állami kereskedelem. Végeredmény­ben tehát arról van szó, hogy az ÁFESZ-ek üzlethálózata nélkül megoldatlan lenne 5,5— 6 millió lakos áruellátása és vendéglátása. Mert igaz ugyan, hogy az ÁFÉSZ-tagok száma 1,6 millió, s ők négymillió em­bert képviselnek családjukkal együtt, a szövetkezet! üzletek azonban a körzet minden la­kosának rendelkezésére állnak. Ma már a községek megszo­kott képéhez tartoznak nem­csak a régi építésű, szerény boltocskák, hanem a korsze­rű üzletek is, a maguk gazdag áruválasztékával, szép kiraka­tával, neonfényes felirataival, jellegzetes emblémájával. A legutóbbi négy évben 166 ki- sebb-nagyobb áruházzal gya­rapodott a szövetkezeti üzlet- hálózat. összesen 14 220 külön­féle üzletet, s 7600 vendéglőt, cukrászdát, italboltot tartanak fenn az ÁFÉSZ-ek. Az onszág kereskedelmi forgalmának 34 —35 százalékát a fogyasztási szövetkezetek bonyolítják le. Tőlük vásárolja meg a műkö­dési területükön élő lakosság az élelmiszerek 85, a ruházati cikkek 60, s a többi iparcikk 75 százalékát. Látszólag messzire kanya­rodtunk attól, hogy miféle elő­nyökkel is jár az ÁFÉSZ-tag- ság. Valójában viszont kezdet­től fogva arról beszélünk, hi­szen ez az eszköz — a fogyasz­tási szövetkezet — csak tagjai révén válhatott hasznossá, tölthetett be és tölthei be ren­deltetését. „Azonos érdekű em­berek önkéntes társulása meg­határozott, közös célok eléré­sére” — ez a szövetkezet. Leg­főbb előnyei pedig semmikép­pen sem visszaérítésnek, vagy másnak nevezett forintokkal mérhetők, hanem azzal, hogy eleve megszabott cél jait meny­nyire és hogyan valósította, valósítja iheg. • A háztájiért is Fokozatosan, csökkenteni, majd megszüntetni a különb­séget a város és a falu lakói­nak életkörülményei között: alaptétele ez egész politikánk­nak, amelyben igen fontos fel­adatok hárulnak az ÁFÉSZ- ekre is. Nem csupán az áru­ellátás és a vendéglátás üzlet­hálózatának bővítése, színvo­nalának korszerűsítése révén, hanem különféle egyéb szoi- gálitatásokka! is. Ennek felso­rolása hosszadalmas lenne, ér­jük be néhánynak 4 megemlí­tésével. A falun élő munkások, al-. kalmazottak és termelőszövet­kezeti tagok, de ugyanúgy a népgazdaság szempontjából nagy jelentőségük yan a ház­táji és a kisegítő gazdaságók­nak. Az ÁFÉSZ-ek különféle szolgáltatásokkal, sokat tesz­nek a háztáji állattartásért és a piacra szánt termékek ér­tékesítéséért. Negyven kelte­tőállomásuk 18 millió napos­állatot keltetett, de ezen felül is eladtak további 12 milliót. Tavaly, 1250 eLárusítóhelyen, 130 ezer tonna szemes keve­rék- és egyéb ipari takar­mányt adtak el a termelők­nek. Ez a mennyiség az idén 200 ezer tonnára növekszik. Sok helyen bevezették a ta­karmány házhoz szállítását. Számot tevőén fejlesztették az ÁFÉSZ-ek az utóbbi évek­ben sütőipari tevékenységü­ket. Kereken 80 szövetkezeti pékség javítja már a kenyér­ellátást. önállóan és a mező- gazdasági tsz-ekkel közösen, 25 húsfeldolgozó üzemet tar­tanak fenn. Bizonyos, igen keresett cikkekből — beton- áruk, faipari termékek, fedél­lemez stb. — évről évre na­gyobb mennyiséget gyártanák és hoznak forgalomba. Kö'csön a szövetkezetnek A fogyasztási szövetkeze­tek szolgáltatásának értéke egyébként 75 százalékkal nö­vekedett 1967 évhez képest. Különösen bíztató haladás következett be a kereskedelmi szolgáltatásokban. Az 578 ÁFÉSZ közül 172 szervezte meg az élelmiszerek, 300 pe­dig az iparcikkek túlnyomó- részt ingyenes házhoz szállí­tását. összesen hétezer bolt­ban nyújtottak olyan szolgál­tatásokat, mint a ruhanemű­javítás, a ruhaigazítás és a harisnya-szemfelszedés. Mindemellett vannak olyan engedmények és kedvezmé­nyek, amelyeket kizárólag tagjaiknak nyújtanak a fo­gyasztási szövetkezetek. Ezek közé tartozik például a rész­jegy utáni részesedés, aminek az összege az 1967. évi 13 mil­lió forintról 46 millióra nőtt. Maga a részjegyalap orszá­gosan 200 millió volt. az idén pedig 600 millió. A -növekedés 85 százaléka. 350 millió forint, tavaly és ebben az évben kö­vetkezett be. A tagok szövet­kezetük iránti bizalmának meggyőző megnyilvánulása, hogy számos ÁFÉSZ-ben jegyeztek úgynevezett cél­részjegyeket, különféle közér­dekű célok megvalósítása ér­dekében, amelyeket enélkül nem vagy csak évekkel ké­sőbb érhetnének el. Terjed a tagok anyagi közreműködé­sének új fórmája, a tagok ál­tal a szövetkezetnek nyújtott kölcsön is. Az ilyen kölcsönök összege már 90 millió forintra tehető. Nem csak a visszatérítéssel A fejlődés arról tanúskodik, hogy a tagok nem csupán a. vásárlási visszatérítéssel mé­rik érdekeltségüket a szövet­kezet működésében. Minde­nütt, ahol a fogyasztási szö­vetkezet vezetői komolyan veszik a tagok tulajdonosi sze­repét, tapasztalható, hogy a társadalmiak mellett gazda­sági erőforrások is bővebben táplálj ..K. a szövetkezetét. Gulyás Pál A budajenői községi közös tanácson elmondták, hogy Telkiben néhány hónapja új kisüzem működik: a buda­pesti Hungária Műnyagfel- dolgozó Ipari Szövetkezet egyik részlege, amely mint­egy húsz nőt foglalkoztat — de a közeljövőben jelentős fejlesztést terveznek. A telken egy régi falusi ház, abban is dolgoznak a lányok- asszonyok, de mint mondják, a telek végében levő épület­ben vannak a gépek. Péter Lajosné kalauzol, ő is­merős itt, hiszen azelőtt mint a toki Egyetértés Tsz kisegítő üzemének dolgozója, ugyanitt tevékenykedett az utóbbi idő­ben. — Öt éve dolgozom mű­anyagban, azelőtt extruder- gépen, most meg, hogy a Hungária átvett néhányun- kat a tsz kisegítő üzemétől, itt dolgozom. Ezek a gépek sok mindent tudnak: ké­szül rajtuk műanyag csavar­anya, kistányér, vekkerház, kerékpárlámpa-fedő, .tv-védő­búra. Én vagyok a korelriök, hatvanhárom éves — de szin­te minden korosztály képvi­selteti magát ebben az új üzemben. Nekem már a lá­nyom is itt dolgozik. Ezt az épületet kívül-belül tatarozták, a benne elhelye­zett gépek valóban impo­zánsak. — Nem volt nehéz betanul­niuk az újonnan jöitteknek? — Szinte meglepő, hogy aki azelőtt háztartásban, vagy a földeken dolgozott, az is mi­lyen könnyen feltalálja magát. Nagy dolog, hogy nem kell Pestre járni, talán ezért is igyekszik mindenki. Péter Lajosné mellett Péfer Istvánná is az idősebb kor­osztályt képviseli, Baumstark Antalné sincs messze a nyug­Jegyzet Beszéljünk a bizalomról... ARRÓL BESZÉLJÜNK, hogy bízunk-e, bízhatunk-e egymásban nagy és kis ügyek­ben egyaránt. Hogy a bizalom meddig terjedő kategória? Az utóbbi időben túlságosan sze­mélyekhez kötöttük a bizalom fogalmát. Túlságosan egy-egy személyre szóló vélemény és ítélet volt a bizalom. „Bízom benne, benned ...” Nem hal­lottam még a hatalmas rek- lámdömping mellett sem, hogy ebben vagy ebben a kávéfaj­tában bízik valaki, riffcán hal­lom, hogy valaki egy vállalat termékében bízik. Valószerűt­lennek tűnne, ha arról írnék, hogy X vaigy Y vállalat az al­vállalkozók közül azért válasz­totta éppen a választottat, mert megbízik benne. Elcsépelt, túl sokszor meg­írt téma a Patyolat. Mégis leg­kézenfekvőbb példaként hadd említsem: ritkán készül el az ígért határidőre a tisztítás. És másutt? A Gelka, a Ruházati Ktsz, de még az AUTÖKER el­adója is, mintha szántszán­dékkal a bizalom szótól való „elidegenedést” segítené. PERSZE, NEM ILYEN egy­szerű a dolog. Mert mondjuk, egy kiskereskedelmi tevékeny­séget is végző vállalat egyik egységében kifogy az áru. Az eladó ígéretet tesz a vevőnek, hogy mikor lesz az igényelt áru. A boltvezető telefonál a nagykereskedelemnek, ahol ígéretet kap a határidőre. Te­gyük fel, a nagykereskedelem raktárában sincs ilyen termék, így hát a nagyker a gyártó vállalathoz fordul, ahol szin­tén ígéretet kap. Számoljuk csak, hány határidőről, azaz ígéretről van szó? A vevő, a kisker, a nagyker és a gyár. Ha a láncszem valahol meg­szakad — márpedig megsza­kad, ez -bizonyítja mindenna­pi gyakorlatunk —, máris lefa­ragtak valamit a különben el­várt bizalomból. A KÜLÖNBÖZŐ döntőbi­zottságok irattárai a bizonyíté­kai annak: a vállalatok egy­más között is tépik a bizalmat. Egy vállalat szállít, és nem fi­zetnek érte határidőre — ő sem tud fizetni. Ez felelőtlen­ség, amelyből már két gyár­nak adódnak nehézségei. Va­jon a póruljárt üzem szállít-e még egyszer a nem 'fizetőnek? Sokszor halljuk, sok kapitalis­ta üzem 1 tönkremenne ilyen körülmények között. Való igaz, hogy nyugaton pénzt lehet az­zal keresni, hogy valaki infor­mációs irodát nyit. Informá­ciókat közöl az egyes cégek megbízhatóságáról. Nálunk ez mintha csupán másodlagos kérdés lenne. A bank hiteleit csak előzetes tájékozódás után adja és folyósítja. De nem a hitelezés egyik formája válla­lataink között a későbbi fize­tés? Bizalom kicsiben és nagy­ban. Gyakran halljuk az ilyen beszédeket: „pereljen be, ak­kor fizetek!” Túl sok ^pincér volt a Balaton partján, alá mindössze 300. forintos bírság­gal váltotta meg az elvesztett bizalmat. Miért van az — ki­csiben —, hogy vannak szak­mák és szolgáltatások, vannak bizonyos foglalkozású embe­rek, akiknél természetesnek vesszük a bizalmatlanságot? Hogyan lehetséges, hogy ügyeskedők áldozatairól hall­va azt mondja az ember: „Mi­ért hittek a csalónak, úgy kell nekik?” Hát bűn lenne nálunk manapság a bizalom ? De hát ne csak a határidők­ről és csalókróí szóljunk. Szól­junk a kényelmesekről is. Azokról, akik ügyfeleiket har­madszor is azzal küldik el: .jöjjön holnap, addigra elinté­zem”. Nem a bizalom kiárusí-" tása ez? ORSZÁGOT ÉPÍTÜNK im­már huszonhat éve, a saját erőnkbe s a vezetők erejébe vetett bizalom alapján. S mintha ez a bizalom itt és idáig elég lenne — megállunk. Hányféle szóval helyettesít­hetjük a bizalmat kiváltó meg­bízhatóságot: pontosság, fize­tőképesség, minőség, igazmon­dás. Ezek együtt és külön-kü- lön az alapjai kis és nagy bi­zalomnak egyaránt. De miféle bizalom az, amely — hogy ne legyen nagyobb gond és prob­léma — elfogadja az „objek­tív nehézségek” kifogást, ami­kor ezeket az objéktív nehéz­ségeket, szubjektumok — em­berek hozzák létre. A bizalom, melyet a közösségek, kis és nagy közösségek iránt kellett volna éreznünk, leszűkült, visszaszűkült egyes emberek­re. A bizalom hiánya — mond­juk ki végre — az életünkben, elsősorban gazdasági életünk­ben tapasztalható bizalmatlan­ságról van szó — fék minden­napjainkban. Fék, amely lefog számos kezdeményezést. Olyat is, amely a népgazdaság előre­lépését jelenthetné és olyat is, amely életszínvonalunk emelé­sét segítené. Ahogy városok lokálpatriótái ragaszkodnak városuk híréhez, úgy kellene a vállalatok embe­reinek is vigyázni vállalatuk hírnevére. Hogyan is? A dön­tési helyeken, pozíciókban csak megalapozottan ígérni, s ott, ahol minden eldől, a ter­melésben — vagy szolgáltatás­ban — mindenki számára megfelelően dolgozni. SZÁZ ÉS EZER CSATÁT kellene, kell megvívnunk a bi­zalomért. Érdemes. Nem, nem­csak a népgazdaságot gazdagí­tó forintokért, magunkért is. S. Boda András díjkorhatártól. Bakos Lajos- nénak már nagy gyereké vannak — egyikük főiskolás a másik gyorsigépírást tanú — de neki is könnyebb, hogj már nem kell a munkahelyrí utazgatnia. Nagy Józsefnének Lamos Istvánnénak, Lackt Jánosnénak óvodáskorú gye­rekeik mellett szintén jó meg­oldás a helybeli munkale­hetőség. Három asszony az­előtt is a Hungáriánál dolgo­zott, de Pesten, s aki Perbál­ról-jár ide, az a Perbál—Telit közötti rendszeres buszjárat­tal kényelmesen utazhat. — A gépnél egyelőre ki lencen dolgozunk, három mű­szakban. A nemrég beállítot gépekkel már megismerked tünk, de amíg tökéletesei begyakoroljuk magunkat, óra bért kapunk — később - ez át változik darabbérré. Akko: bizonyosan a keresettel sen lesz probléma. Á légkör jű szeretünk itt dolgozni, s amin halljuk, bővítik a telepet. A: alapok már láthatók ... A szövetkezet . pesti köz pontjában elmondták, hog; a hétmillió forint értékí gépekkel egyelőre még csal ez az egy részleg üzemel, d a megkezdett új üzemrész i tető alá kerül jövőre, minteg' másfél milliós költséggel. í az összesen mintegy tízmilli- forintos beruházást képvisel telki üzem teljes egészébe megépül ebben a tervidőszak ban, minthogy — nagy szó — biztosítva van rá a te Ije pénzügyi fedezet. P. G. 25 ezer motorkerékpár A Csepel Motorkerékpár gyár szerelőszalagjáról az é eleje óta kereken 25 ezer es portra szánt motorkerékpí gördült le, ami azt jelent hogy exporttervének teljes 1 tésében húsznapos előnyt szel zett a vállalat. \ December í helyett, a számítások szerin december 4-én teljesíti id exporttervét a Csepeli Moto: kerékpárgyár. A 25 ezer m< torkerékpárt a Szovjetuni vásárolta meg, ami újabb j( lentős előrehaladást jelent tavalyi 19 ezres vásárlás utá: Évadzárás a romkertben Befejeződött az idei ásatá évad a székesfehérvári közéj kori romkertben, ahol a ki zépkori királyi bazilika mi radványait kutatja dr. Kralt vánszky Alán, az István k ráiy Múzeum tudományi munkatársa. Az idei. feltárás során mej állapították, hogy a koráb elképzelésekkel ellentétben, XV. századbeli szentélybe vitessél kapcsolatos munka az északi oldalhajó keleti vi gére is kiterjedtek.

Next

/
Thumbnails
Contents