Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-16 / 296. szám

Tizennégy vagon káposzta • ősz óta tizennégy vagon fe­jes káposzta érkezett a Kos­suth Tsz savanyító üzemébe, feldolgozásra. A káposzta a tsz földjén termett. Nagy részét a ceglédi bojtokban hozzák for­galomba, a savanyítás után. Készül a távtelefon Kétezer előfizetőt tart majd nyilván a jövőre elkészülő automata telefonközpont. A több millió forintos épületát­alakítás után, a BHG szakem­berei szerelik az 50 millió fo­rint értékű távbeszélő köz­pont műszaki berendezését. Az új objektumot jövő év vé­gére szeretnék rendeltetésének átadni. Az automata központ távkapcsdlásra is alkalmas lesz, ami azt jelenti, hogy Ceglédről közvetlen hívószám­mal több magyar város szá­mait hívhatják a telefontulaj­donosok. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 295. SZÁM 1971. DECEMBER 16., CSÜTÖRTÖK Kedden, a kora délutáni óráktól, vízhiányban szenve­dett a város. Estefelé már kannákkal, Elutaztak a bárányok EXPORTKA SZÁLLÍTOTT A TSZ A ceglédi Kossuth Termelő­szövetkezet ebben az évben több mint kétezer exportképes pecsenyebárányra kötött szer­ződést a Gyapjúforgalmi Vál­lalattal. — Minden feltételnek eleget tudtunk tenni — mondotta Körösi Gyula főmezőgazdász, — Tavasszal 1035 tejesbárányt adtunk át, a napokban indí­tottuk az utolsó szállítmányt ] az őszi bárányokból, ezer 12— | 15 kilogramm közötti súlyú bárány indult útnak Olaszor­szágba. A jövő évi bárányexport is biztosítva van: 500 továbbte- nyésztésre alkalmas juhot ne­velnek a közös gazdaságban. Mivel az országban nem túl­ságosan népszerű a birkahús, ismét- exportáru lesz a tsz ba­nkáiból. Drága volt a pulyka párja Népes baromfipiac ünnep előtt Felvásárlók a fővárosból Ugyancsak serénykedett va­sárnap a piactérén áruló fe- nyőfaárus, és a kezében lévő . méterrúd: a kora reggeli órák­tól,. egészen piaczárásig, szin­te megállás nélkül válogatták, vitték a szép fenyőket a vá­sárlók. A baromfipiacon is karácso­nyi volt a forgalom, mely mennyiségben, választékban, no, és árban is jóval felülmúl­ta a hétköznapi piacét. A kis területen minden helyet elfog­laltak. A kácsával, libával, gyöngytyúkkal teli sorokban nagy volt az érdeklődés. Ilyen felhozatalt mág nem láttunk — legalábbis mostanában. — pulykából. Az ára már ünnepi volt: 170—190 forintért kínál- gatták párját. A háziasszo­nyok most még inkább csak nézegették a jószágokat. Mondták is az eladók: kará­csony hetében még drágább lesz, sajnálhatja, aki nem most vesz! A tojás is tartotta az árát: két forintért kínálgatták da­rabját, a nagyobbacskák két forint húsz fillérért cseréltek gazdát. Hét óra felé még teli kosarakból lehetett válogatni, nyolc óra tájban, bizony, ala­posan megfogyott a sor: a piactéri parkolóba egymás után érkeztek a személygép­kocsik, a pesti felvásárlókkal. A bazársoron is felsorakoz­tak a karácsonyi díszeket áru­sító sátrak. Csillagszóró, an­gyalhaj, csillám és gömb, ajándékozásra alkalmas szi­vacsbaba, játéktaliga és kis ostor várta a vásárlókat. edényekkel felszerelt em­berek kérdezgettek egy­mást az utcákon: hol le­hetne vizet találni? A késő esti órákban egész kis csoport sorakozott a strand termálkútjánál. Szerencsére, nem hiába. A vízhiány okáról a Víz- és Csatornamű Vállalat ceg­lédi kirendeltségének vezető­jétől kértünk tájékoztatást. — A hordógyár jelenlegi építkezési területén van a vá­ros egyetlen főnyomóvezetéke. A Bács megyei Építőipari Vállalat egyik lánctalpas földmunkagépének veze­tője, figyelmetlenségből, ráhajtott a nyomóvezeték­berendezésre. A monstrum gép tolólapja olyan rongálást végzett, hogy a megsérült vezetékiből per­cek alatt 3000 köbméter víz öntötte el a terepet. A hely­reállítást csak a nagy, meny- nyíségű víz eltüntetése után tudtuk megkezdeni. Nehezítette a munkát, hogy nem állt rendelke­zésünkre hasonló méretű cső, egy másik városban levő testvérvállalattól tud­tuk csak beszerezni. Ezért húzódott ed a helyreál­lítási munka. Egész éjjel megfeszített erővel dolgoztak a szakemberek, vizet így is csak szerdán, a kora reggeli órákban tudtunk adni a vá­rosnak. A felelősség megállapítására a vizsgálatot megindították. Nem jöttek haza a turistaútról Hazatérés megtagadása miatt indult eljárás Ványi Sándor 31 éves kereskedelmi alkal­mazott és felesége ellen. A házaspár egy idő óta fon­tolgatta, hogy külföldre tá­vozik. A kiutazás érdekében ingatlanukat, bútoraikat el­adták, árából aranyneműt vásároltak. Májusban, egy turistacsoporttal, jugoszláviai útra indultak, majd a cso­porttól elszakadva, Olaszor­szágba mentek. A szökés után levelet írtak, melyből ki­tűnt: nincs szándékuk haza­térni Magyarországra. A bíróság Ványi Sándort és feleségét, távollétükben, égy- egy évi börtönbüntetésre ítél­te, főbüntetésként, mellék- büntetésül pedig a közügyek gyakorlásától eltiltotta. Nélkülözhetetlen emberek A népi ellenőrök célja: a hibák megelőzése NÉPI ELLENÖRÖK tanács­koztak a napokban a járási hivatal nagytermében, Ceglé­den. A tanácskozáson, melyen részt vett Bori Rudolf, a NEB Pest megyei elnöke és Szé- csény István, a NEB orszá­gos folyóiratának szerkesz­tője is, több fontos témát vitattak meg. A ceglédi és a járásbeli népi ellenőrök mun­kájáról Széchenyi János, a NEB városi-járási elnöke tar­tott beszámolót. Nemrég kérdőíveket adtak ki a népi ellenőröknek: véle­Jól rajtoltak a tornászok A felnőtt másodosztályú csa­patbajnokság rendezésére a budapesti Ját,ékcsarnokban ke­rült sor. A Ceglédi Építők csapata tavaly az ötödik he­lyet szerezte meg. Céljuk most az volt, hogy a rangosabb mezőnyben is megőrizhessék helyüket, megszerezhessék a bronzérmet. Talajon kitűnően sikerült a kezdés. Kilencpontos átlagot kapott a csapat. A ceglédiek legjobb szere a ló: lóugrásban 9.15 pontot gyűjtöttek átlag­ban a versenyzők. (A leg­többet a mezőnyben ők sze­rezték.) Az Építők ezután a korláton Jó közepes teljesít­ményt nyújtottak, gerendán kissé bebiztosított gyakorla­tokkal tartani tudták a jó raj- lolással elfoglalt helyezést, és Végeredményben a második helyet szerezték meg a Duna­újvárosi Kohász csapata után. A ceglédi csapat tagjai vol­tak: Szendrey Valéria, Etédi Anna, Vincze Tünde, Kernács Zsuzsa, Tóth Katalin és Kere­kes Katalin. Ha a következő fordulóban az együttes gyengébben sze­repelne, mint amilyen tornát i most bemutatott, bronzérmük [azért már nem forog veszély­ben. A legjobb szakosztály cí­mért folyó vándorzászlós ver­senyt a megyei tornaszövetség rendezte meg, Monoron. A nyolc szakosztály versenyén a várt eredmény született: az el­ső helyet fölényesen szerezték meg a Ceglédi Építők torná­szai, és a Közgazdasági Szak- középiskola is csak tizedekkel maradt le az ezüstérem meg­szerzésétől. A Színvonal fej­lődést mutat az elmúlt évihez képest. A végeredmény: 1. Ceglédi Építők 172,9 pont, 2. Aszódi Gimnázium 164,8 pont, 3. Ceg­lédi Közgazdasági Szakközép- iskola 163,6 pont és 4. Monori Gimnázium 163,4 pont ményüket kérték a bizottság munkájáról, értékelést saját tevékenységükről és arról, hogy milyen tapasztalatokat szereztek, miközben megbí­zatásukat teljesítették. A kér­dőívek legtöbbje visszaérke­zett, és jól segíti a további munkát Évenként a járás' és a vá­ros területén húsz-huszonöt közérdekű témát vizsgálnak a népi ellenőrök. Sajnos, leg­többször kevés 'idő jut á min­denre kiterjedő, pontos mun­kavégzésre. ' Tevékenységüket nemegyszer a vizsgált helye­ken a segítőkészség hiánya nehezíti. Bár tevékenységük célja nem a hibakeresés, ha­nem elsősorban a segítés, a megelőzés, nem mindekivel könnyű ezt megértetniük. TÖBB, ORSZÁGOS JELEN­TŐSÉGŰ vizsgálat lebonyolí­tásában vett részt valameny- nyi népi ellenőr ebben az év­ben. Vizsgálták a sertés- 'és baromfihús termelésének, fel­dolgozásának helyzetét, a ke­reskedelmi megrendeléseket, melyek a lakosság igényei sze­rint a jó ellátást megalapoz­zák, foglalkoztak az égész- ségügyi beruházások vizsgá­latával és felmérést készítet­tek a kiemelt mezőgazdaság? beruházásokról. A kórház vizsgálatakor pél­dául ahhoz az országos ösz- szefoglaló jelentéshez készí­tettek beszámolót, amely a gazdasági bizottságot és a Mi­nisztertanácsot tájékoztatta a III. ötéves terv idején épült egészségügyi létesítményekről. A jelentés alapján értékelik, hogy mennyire felel meg a megvalósított terv az elkép­zelt célnak és a tapasztala­tokat figyelembe veszik a IV. ötéves terv során épülő be­ruházások kivitelezésekor. Az év során foglalkozott a NEB a kényszervágások ügy­intézésével, a kereskedelmi vállalatok tevékenységével, a munkavédelemmel, a város- rendezési kívánalmakkal. Egy alkalommal a termelőszövet­kezetekben néztek utána, hogy a betegségi és a szülési segélyeket pontosan fizetik-e a jogosultaknak. A vizsgálat megállapította, hogy nem min­dig számfejtik megfelelően a segélyeket. A kifizetés alap­jául nem "az előírt 10 órás munkanapokat, hanem a dol­gozott napokat vették fi­gyelembe. A csetmől Üj Élet Tsz-ben például egy tsz-tag- nak több mint hétezer forint­tal fizettek ki többet, mint amennyi járt volna neki. Az ilyen hibák felfedése, sajnos, nem az ellenőri lelkiismeretes tevékenység elismerését,, sem az ügy tanulságának megfon­tolását vonja maga után. MUNKÁJUK EREDMÉ­NYEKÉNT a , jászkarajenői Lenin Tsz vezetői ellen ügyészségi eljárás indult. Bün­tető feljelentés követte az al- bertirsai költségvetési üzem­ben feltárt' mérleghiányt. Fe­gyelmi eljárás indult az al- bertirsai orvoslakás műszaki ellenőrzésének elmulasztói el­len, s még számos esetet so­rolhatnánk, amelyek a népi ellenőrök fontos tevékenységét dokumentálják. A továbbiakban a gyűlés résztvevői hozzászóltak az el­hangzottakhoz, javaslatokat tettek, illetve segítséget kér­tek munkájukhoz. AJ ON\ I KRÓMKA KÉNYSZERŰ „POSTE RESTANTE“ Nem jön a kézbesítő A postás érkezését úgy vár­ják az emberek, mint éjszaka után a reggelt. Levelet hoz a postás, értesítést, nyugdíjat, újságot, pénzt vagy más kül- I deményt. Az utóbbi hetekben ! Abony néhány utcájában hiá- I ba várták, hogy feltűnjön a i postás ismert, nagy táskás j alakja: nem tűnt fel. Sem-, másnap, sem harmadnap. Nem I kaptak levelet, nem kapták I meg az előfizetett újságokat az | emberek. Más választásuk j nem lévén, maguk mentek el a postahivatalba, hogy átve­gyék a megérkezett és kézbe­sítetten küldeményeket. Meg­haragudtak talán a postások néhány utcára? Nem, dehogy!" — Október óta gondunk van a kézbesítéssel — mondja a posta abonyi hivatalvezetője. — Azzal kezdődött, hogy kilé­pett egyik régi kézbesítőnk. Először őt kellett helyettesíte­ni, azután az A—2-es influen­za áldozatait. Két körzetben jelenleg is azért szünetel a kézbesí­tés, mert beteg a postás. Ráadásul egyik hírlapkézbe­sítőnk is bejelentette, hogy megválik a postától. — Megpróbálták pótolni a hiányzókat? — Igen. De csak egy tarta­lékunk van, s nem kívánhat­juk tőle, hogy több embert helyettesítsen egyszerre. A napokban javult a helyzetünk, mert jelentkezett valaki, és a betegek közül is van már, aki elég erősnek érzi magát a munka folytatására. Így, a hé­ten, már csak egy körzet ma­rad kézbesítő nélkül. — Keres-e valami végleges megoldást a posta? — Természetesen. Sajnos, az eredmény nem a legjobb. Alkalmi munkavállalót nap­jainkban nehéz találni a nagy­községben. Nyugdíjasoknak is felajánlottuk a kereseti lehe­tőséget, de ők sem élnek vele. — Mi o küldemények sor­sa? —A postahivatalban őriz­zük, ide kell bejönnie an­nak, aki levelet vagy más küldeményt vár. Annyit tudunk tenni, ha kö­zös ismerős jár a postán, hát üzenetet küldünk az itt vára­kozó levél, csomag tulajdono­sának. De ez csak szükség­megoldás. Hosszabb ideig tart­hatatlan a helyzet. Sajnos, míg betegünk meg nem gyó­gyul vagy míg kisegítő mun­kára nem vállalkozik valaki, nem változtathatunk. Azt hi­szem, ha magasabb fizetést adhatnánk az alkalmi mun­kavállalóknak, inkább jönné­nek segíteni. Főként a két mozgalmas ünnep előtt lenne nagy szükség kézbesítőre. Gj. F. Rádiós riport ai abonyi tornyokról Vasárnap délután a Petőfi rádió műsorában Nagy Piros­ka riportja hangzott el Abony- ról. A műsorban a község helytörténészei hallatták sza­vukat. A falumúzeumot Győré Pál mutatta be, az abonyi je­gyes téglákról -a gyűjtő, dr. Keszey Gyula tartott érdekes ismertetőt. Balogh Sándor Abony történetéről, a paraszt- krónikákról szólt. Idézték Te- mesközy István Háry Jánostól szóló tanulmányát, és bemu­tatták az érdekes portrépipá­kat készítő Szabó Mihály kő­művesmestert. A félórás mű­sor hírül adta, hogy ebben az alföldi nagyközségben milyen lelkes helytörténeti munka fo­lyik: hozzáértő emberek örö­kítik meg a múltat, a jelent — a jövőnek. Úttörő-olimpia Abonyban találkoztak a megye legjobb úttörő-asztaliteni- szezői. Sok izgalmas mérkőzés zajlott le a sportrendezvényen, amely a megyei úttörő-olimpia nevet viselte. A képen: felvon­ják az ünnepi zászlót a versenyek kezdetén. Foto: Gyuráki Üszőgondozás a József Attila Tsz-ben A József Attila Termelőszö­vetkezetben igen sok olyan el­képzelés vár megvalósításra, melyekkel az állattenyésztést gazdaságosabbá, jövedelme­zőbbé tennék. Szarvasmarha­állományukból a növendék üszőket úgy nevelik, hogy azok sokat mozoghassanak a sza­badban. Megfelelő abrakke­veréket kapnak, amitől 13—15 hónapos korukra el kell érniük a tervezett 420 kilós súlyt. Nyáron, terített asztalként, a jó legelő segít sokat a jószá­gok súlygyarapodásában. i Fiz nélkül mamát a város Megsérült q főnpmóvezeték — Megfeszített erővel dslpziak a szerelők

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents