Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-16 / 296. szám
6 %‘<c/tírlap 19*1. DECEMBER 16., CSÜTÖRTÖK Jegyzet Gyufa A GYUFA ÓRIÁSI TALÁLMÁNY, ráadásul magyar ember, Irinyi János találta fel. Amúgy azonban kicsinység. Ha valakinek nincs pénze, egy doboz gyufa ára sincs a zsebében. Jelentéktelen összegű kiadásokat a gyufával összehasonlítva szoktuk emlegetni: mondjuk, egy újság ennyi vagy annyi doboz gyufa árába kerül. Az infláció idején a heti bér, mire megkapták az emberek, nem ért többet húsz doboz gyufa áránál. Ezzel szemben azt is lehet mondani, hogy valaki kihúzta a gyufát. Vagyis alaposan ráfizetett valamire. A gyufa ennek ellenére nélkülözhetetlen apróság. Különösen a dohányos ember számára. Nincs nagyobb kincs, mint ha éjszaka rá aka.rck otthon gyújtani, van cigarettám, de nincs- gyufám. S ha az embernek szeles időben támad kedve egy cigarettára, s a szél minduntalan elfújja a gyufa aprócska lángját, Tantalusz kínjait éli át. A gyufa tehát rendkívül fontos dolog. Annak, akihek szüksége van rá. Ezzel szemben rendkívül lényegtelen annak, aki árulja. Mit lehet egy 30—40 filléres skatulya után keresni? Fogalmam sincs, de néhány fillérnél többet biztosan nem. Alighanem ez az oka annak, hogy az eszpresszókból, vendéglőkből, italboltokból, ahol egyébként trafikárut is árulnak, lassan, de biztosan eltünedezik a gyufa. Körülbelül fordított arányban azzal, ahogy ezekben a boltokban megjelennek a drágább cigaretták. A képlet: 25— 30 forintos amerikai cigaretta van, 40 filléres gyufa nincsen. Mert a gyufával nyilván bajlódni kell, nem éri meg. MÚLTKORIBAN tanulmányoztam, miként reagálnak a különböző emberek az egyéb* ként rendkívül csinos, s ennek tudatában megfelelően határozott kiszolgáló kisasszony nem« leges közlésére. Az ideális állampolgár, aki kért egy doboz drága cigarettát, s hozzá gyufát, szó nélkül beletörődött, hogy cigaretta van. Átvette a dobozt, s búsás borravalót adott. A bosszúálló szintén nem mondta le a cigarettarendelést, de egy fillérrel sem fizetett többet érte, mint az ára. Az önemésztő nem mert egy szót sem szólni a kisasszonynak, de amikor az valahol másutt el volt foglalva, a» szomszédos asztalnál ülőikkel közölte: ezt már nem lehet kibírni. Az ideges ráripakodott a felszolgálóra, hogy akkor cigaretta sem kell. A törvényismerő kérte a panaszkönyvet, s mivel azt nem kapta meg, mert úgy is minek adták volna oda, asztalához kérette az üzletvezetőt., Az üzletvezető türelmes magyarázatba kezdett, hogy azért nincs gyufa, mert kifogyott, s ugyan tulajdonképpen semmivel többet nem mondott, mint amennyit a vendég már úgy is tudott, az megnyugodott: mégis csak más* ha belepillanthat a kárvallott a mechanizmus működésének bonyolultságaiba. Aztán akadt nemtörődöm vendég is, aki azonnal tudta: ebben az eszpresszóban is a piacról élnek a felszolgálók, sőt. ebből él az őket alkalmazó vállalat is, következésképpen neki kötelessége úgy viselkedni, ahogy a nyereségérdekeltség kívánja. Vidáman fölkelt hát, s szó nélkül átszaladt a szomszéd trafikba, egy doboz gyufáért. Az eszpresszó teljes személyzete, a vezetőtől a mosogatóig nagy elismeréssel nézett utána. Ha divat lenne még a dicsőségtábla, alighanem kitették volna a képét az előcsarnokba, közvetlenül a ruhatár mellé. Itt kell elhaladni a mosdó felé is, ez a legforgalmasabb hely: hadd lássa mindenki, milyen az ideális vendég — megérti a kereskedelem a vendéglátóipar problémáit, amelyek rendkívüli módon nehezek, de tulajdonképpen mégis könnyen áthidalhatók. AKADT AZONBAN a vendégek között egy túlokos ember is. Aki úgy vélekedett a dologról, hogy a gyufahiány egyszerű disznóság. Akármennyire elégedetlenek a fizetésükkel meg a vendégekkel is az alkalmazottak, kutyakötelességük arról gondoskodni, hogy legyen gyufa. És a dolog — éppen a trafikba átugró vendég mutatott példát — rendkívül egyszerűen megoldható. Át kell valakinek mennie a trafikba, vennie kell mondjuk száz doboz gyufát összesen negyven forintért, s aztán lesz gyufa a cigarettához. Ez az egyszerű megoldás azonban alighanem azért járhatatlan, mert túl egyszerű és kiagyalásához szokatlanul primitív gondolatmenet szükséges. Olyan, ami nem veszi figyelembe a magasabb összefüggéseket. Azt, hogy némelyek már azt hiszik, hogy a nyereségérdekeltség azt jelenti : minden mozdulaton keresni kell, s lehetőleg egyre többet, kell keresni. Továbbá abból indul ki, hogy apróságokból derül ki, hogyan is végzi valaki a munkáját. Meg egyáltalán: hogyan érti azt, amit csinál. Mert nem elég ám valamiből élni, valamiért élni is kell. Mondjuk a vendéglátó szakmában azért, hogy a vendég ne bosszankodjék, hanem a vendég megkapjon mindent, amit kíván. PERSZE, A GYUFA nem minden. A gyufa apróság. Gyu- faügyben soha senki nem fogja kihúzni a gyufát. Viszont elmondhatjuk: nemcsak a gyufát találta fel magyar ember, hanem a gyufa nélkül árusított cigarettát is. Pintér István Megszűnik két vasútállomás A Zalaegerszeg Rédics közötti 48,7 kilométer hosszú, elavult felépítményű vasútvonalat, mivel Zala megyének ezen a részén a vasút jelenti a fő közlekedési eszközt, a következő időszakban felújítják. 1973. január 1-gyel azonban megszüntetik, a rédicsi és a közbeeső tófeji rakodó állomást. Az odaérkező kismeny- nyiségű fehérárut más állomásokra irányítják. A vasútvonal tcjbbi állomása változatlanul, illetve forgalomfelvevő feladattal továbbra is megmarad. A két állomás megszüntetésével gyorsul a vasúti forgalom, s csökkennek a MÁV fenntartási költségei. Harmadik évtizede nem volt tűz . Lengyeltótiban száz évvel ezelőtt, 1871-ben alakult meg az önkéntes tűzoltóegyesület 15 taggal. A testületnek ma 86 tagja van, közöttük ötvenhat férfi tűzoltó, s van egy tíz fős női rajuk is, ezenkívül húsz tagú zenekaruk. Korszerű felszereléssel, tűzoltó gépkocsival s helyiséggel rendelkeznek. Az elmúlt huszonhat esztendő alatt a faluban tűz nem volt, ami szintén a testület éber és eredményes munkáját dicséri. Nyulak a hálóban A Lajta-Hansági Állami Gazdaság 1936 ézer holdas vadrezervátumában az idén kétezer élő nyúl befogását tervezték. A két nyúlfogó brigád naponta kifeszített hatszáz méter hosszú hálójában a vártnál több zsákmány akadt fenn, kedden már a 2500.- tapsifülest is megfogták. Kisgép A székesfehérvári Finom- mechanikai Vállalat és a jugoszláviai Olt Mezőgazdasági Gépgyár öt évre szóló gyártási és műszaki együttműködési szerződése értelmében a két gyár 1976-ig összesen negyvenezer FV—III. típusú tálcarmány előkészítő kisgépet gyárt a háztáji gazdaságok számára. Az együttműködés értéke meghaladja a hatmillió dollárt. A székesfehérvári vállalat alapgépét az eszéki Olt háztájinak gyár három adapterrel egészíti ki és így az a darálásra, mor- zsolásra, szecskázásra, szeletelésre is használható. A kisgép átlagos óránkénti teljesítménye két mázsa takarmány felaprítása. A magyar—jugoszláv kooperációs gyártás 1972-ben kezdődik. A közösen gyártott takarmányelőkészítő robotok 56 százaléka hazánkban kerül forgalomba. mm moőt adjfl [mióta. ückmß- taji^oH éó Mmagjjat Te. NE_VÁRJON AZ UTOLSÓ" PILLANATIG A TÉLI KÖNYVVÁSÁR ÚJDONSÁGAIBÓL Ny. Jevdokimov: Az emlékezés törvényei Magvető Könyvkiadó 336 oldal, kötve 23,50 Ft Poljakovot, a gyárigazgatót váratlanul támadások érik. Felbukkan tizennyolc éves lánya, akinek létezéséről eddig mit sem tudott. A találkozás hatására felméri kompromisszumokkal s önzéssel kikövezett életútját. A regény három hőse — Poljakov, elhagyott kedvese, Z!na és tizennyolc éves lányuk — egyes szóm első. személyben beszél: filmszerű vágásokkal, más-más aspektusból mutatja be Poljakov jelenét, múltját, jellemét. D. Fehér Zsuzsa — Pogány ö. Gábor: A bevezető tanulmány az elmúlt ötven év magyar festészetét ismerteti. Elemzi a kor számos művészeti irányzatát, a sokszor ellentétes törekvéseket, és a politikai-gazdasági helyzettel összefüggő művészi problémákat. (48 színes képtáblával, angol, francia, német és orosz nyelven is.). Keszi Imre: A halhatatlanság szamárfülei . Zeneműkiadó 864 oldal, kötve 64 Ft Keszi Imre muzsikusként kezdte pályáját. Kodály Zoltán növendéke volt. Utazásai során sok mindenkivel megismerkedett, aki századunk zenei alkotóművészetében fontos szerepet játszott. A regény hőse, Lassú Tamás zeneszerző egyidős a századdal, s így önéletírása a j(X. század első felének regényes formába öltöztetett zenetörténete. Magyar festészet a XX. században Corvina Könyvkiadó 120 oldal, kötve, magyar nyelven: 198 Ft idegen nyelven: 220 Ft Hárs László: Hol voltam, hol nem voltam Móra Könyvkiadó 24 oldal 28 Ft A szellemes, vidám mesét egy kisfiú meséli önmagának. A kitűnő humorú írónak jó alkalom arra, hogy a szokványos és naiv meseelemeket kicsit a fejükre állítsa, és a mesék játékos komikumát a gyermeki gondolkodás tükrében mutassa be. Würtz Ádám vidám színekben pompázó illusztrációi teszik még élvezetesebbé a színes, nagy képeskönyvek sorában megjelenő mesét. Vészi Endre: A piros oroszlán Móra Könyvkiadó 688 oldal, kötve 29 Ft Az első alpinista Petrarca volt, a XIV. század elején. Azóta a költők gyalog, szekéren, postakocsin, vitorláson és gőzhajón, expressz- vonaton, kutyaszánon és lökhajtá- sos repülőgépen keresztül-kasul járták a világot. S. ha másképpen nem, hát képzeletben utaztak. Ezekről a valóságos vagy elképzelt utazásokról, a világ költői megismeréséről szól Rába György ösz- szeállítása. ' Magvető Könyvkiadó 656 oldal, kötve 35 Ft A válogatás az író legsikeresebb színpadi műveit, hangjátékait és tv-játékait tartalmazza: többek között o Don Quijote utolsó kalandja c. tragikomédiát, a monte-carlói tv-fesztiválon a legjobb forgató- könyv díjával jutalmazott Távolsági történetet és a két, világszerte játszott rádiódrámát, a Statisztikát é- az Ágyak a horizontont Verses világjárás \ l I 1 i
