Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-16 / 296. szám
4 ""'ZfCírlap 1971. DECEMBER 16., CSÜTÖRTÖK Az elnök kérte: náluk kezdjék Pest megyéhez kapcsolódó kutatások az agráregyetemen A képaukció első napjain 145 kép 1,8 millió forintért — Milyen,' Pest megyére is vonatkozó kutatómunkákat folytatnak? — ezzel a kérd év sei kerestünk fel több tanszéket a gödöllői Agrártudományi Egyetemen. A vegyszeres ártalmak ellen Sokat olvasunk, hallunk az Iparosodás ártalmairól: szenny a légben, vízben, vegyszer a talajban, növényben, húsban... Az agráregyetem növényvédelmi tanszékén a kutatások zömében már a mezőgazdasági nagyüzem talaján keletkezett ártalmakat vizsgálják, s ellenszerüket keresvén, a kemi- zálájs és a biológia alapvető összefüggéseit kutatják. A feladat hatalmas. Csupán az egyetem mezőgazdasági karán öt tanszék együttműködésére van hozzá szükség — de a téma túlnőtt az országhatárokon, egy sereg tárgyban KGST-kooperációban kutatnak. Most azonban csak ame- gyénkihez kapcsolódó kutatásaikról kérdezzük dr. Petró- ezy István egyetemi docenst, dékánhelyettest, a növényvédelmi tanszék vezetőjét: — A gödöllői laboratóriumi állattenyésztő intézetben, valamint a megyei termelőszövetkezetekben vizsgálja tanszékünkről dr. Biró Ferencné a nagyüzemi termelésre alkalmas kukoricafajták speciális fuzáriumos csőpenészesedését, amely az állattenyésztésben mérgezést okoz. A ceglédi Kossuth Termelőszövetkezet főmérnöke, Körösi Gyula, az egyetem kérésére a burgonya bizonyos vegyszert reakcióiról, rendellenes fejlődéséről készített a közelmúltban értekezést Tanácsadással egybekötve A termelésfejlesztési osztály kutatótevékenysége, akár a többieké, érdeke egyfelől magának az egyetemnek: általa az oktatás is korszerűbb, gyakorlatibb. Ilyen, főként belső, célból kezdi meg a közeljövőben az osztály a vezetésszerve- zetí rendszerek, vezetésszervezési módszerek vizsgálatát. A felméréseket Pest megyei termelőszövetkezetekben végzik. Hogyan kössék le a szövetkezetek a technika bevezetésével felszabadult munkaerőt? A több technikus, mind több szakmunkás alkalmazása az ágazati, üzemi decentralizálást sürgeti — de miként szüntessék meg az utasítások kereszteződését, tisztázzák az intézkedési, visszajelentési vonalakat? Ilyen kérdésekkel foglalkoznak majd — tájékoztat Kiss Pál, a termelésfejlesztési osztály vezetője. — De a vizsgálat gyakorlati jelentőségét megértve, több termelőszövetkezetnek, így például a kistar- csainaik, a valkóinafc elnöke kérte, náluk kezdjék a felméréseket. Természetesen nemcsak az oktatás, a gyakorlat, hanem a termelés is jgényli az egyetemi kutatást. Ez az igény világszerte nő az egyetemek irányában: szinte felesleges az USA példájára hivatkozni (ott a felsőfokú oktatási intézmények körül gomba módira szaporodnak az üzemek), hiszen Gödöllő is ezt szemlélteti különböző, a mezőgazdaság számára gyártó vagy kutatóüzemek, -intézetek sorának letelepedésével ... A figyelemre méltó, újszerű jelenség az egyetemmel mint a szellemi kapacitás „gyűjtőmedencéjével” magyarázható. S azzal, hogy mivel benne sok tudományág képviseli magát, ez a ma leginkább igényelt komplex kutatásokat teszi lehetővé... A gyakorlati kutatásra- tanácsadásra szervezték meg a termelésfejlesztési osztály szaktanácsadó csoportját az agráregyetemen. A tanácsadásért — nem nyugati példára’ — igen szerény fizetséget kérnek, vagy éppen ingyen végzik. Megtudjuk itt, hogy a tsz-ek más megyékből inkább igénylik a szaktanácsadást. (De ez t szakemberek magas számával is magyarázható a megyei szövetkezetekben.) Azért,1 arpint ezt a szaktanácsadó csoport munkatársától, Madácsi Istvántól megtudom, több Pest megyéi gazdasággal is foglalkoztak,. foglalkoznak. Tavaly például főváros környéki — kdstarcsai, karepesi, csömöri, mogyoródi — nagyüzemek fejlesztésével. A nyereséges gazdálkodás ellenére problematikus, korszerűbb koncepciót, döntést sürgető helyzet keletkezett e vidék mezőgazdálkodásában. A kistarcsai tsz nagy teljesítményű szárítóüzemet 'és illóolaj-feldolgozót épített. Egymaga azonban nem képes megtermelni a kellő nyersanyagot. A szaktanácsadás a hagyományosabb módon, gazdálkodó szomszédokkal való együttműködést javasolta. De a terv mindeddig nem valósult meg — pedig „a radikális változtatás előfeltétele a termelésben a szemlélet radikális változása”. — Egy másik Pest megyei termelőszövetkezet, a nyársapáti Haladás Tsz középtávú üzemfejlesztési tervet kért. Javaslatunk lényege: ne foglalkozzanak mindennel — szaktanácsunk öntözéses legelőn, szakaszos legeltetéssel való szarvasmarhatartást és szőlőtelepítést ajánl, illetve a régi szőlő ritkítását, hogy bemehessen a sorok közé a gép. Bár az új bevezetését itt is gátolja több tényező — például a részes művelés hagyománya —, a kilátások szerint a terv megvalósul Megyei gazdaságok is hozzájárultak Arra, hogy az alkotó gondolkodás, a lelkes ügyszeretet, a tehetség igenis képes érvényesíteni magát, arra, hogy ha anyagi lehetőségeink korlátozottak is, szellemi bázisunk gazdag — példát nyújt a nagyüzemi lúdtenyésztés fejlesztésének komplex, programozott kutatása, amelyet az agráregyetem fog össze, s amely program elindítója, irányítója az állattenyésztési tanszék vezetője, dr. Magyari András: — Tíz éve a libatenyésztésről szinte mindenki lemondott. „A libatartás külterjes, kisüzemi” — nemigen akadt külföldről sem cáfoló példa. Magam azonban úgy véltem, kár lenne eldobni ezt a hagyományt ... így kezdődött, önszorgalmú kutatással folytatódott. Dr. Magyari András az egyetem több más kutatóját is meg-' nyerte aztán az ügynek, majd a segítségére jött egy sor nagyüzemi gazdaság, megyénkből például a daibasi Fehér Akác Termelőszövetkezet, utóbb pedig a Kiskunsági Állami Gazdaság. 1963-tól nagyfokú minisztériumi támogatást élveztek. Az Állatorvostudományi Egyetemmel, állami gazdaságokkal s több más íntézmény- nyel karöltve megkezdődhetett a lúdtenyésztés nagyüzemi fejlesztésének a tenyésztést, takarmányozást, állategészségügyet, feldolgozást stb. felölelő komplex, programozott kutatása. Ez egyúttal első hazai modellje a komplex kutatás új szervezésének. A program lassan végéhez közeledik. Az eddigi eredményeket — érzé- keltetőül: az egyetem babat- pusztai lúdnemesítő tenyészte- lepén előállított májhibridek 25 deka helyett 70 dekás májat adnak — ezt egy hazánkban rendezett nemzetközi „li- baszirhpozion” kontrollálta. A témában világviszonylatban legelöl járunk! Az alkotó gondolkodás, tehetség, lelkes ügyszeretet igenis képes érvényesíteni magát... Agrárszociológia A tudományos szocializmus tanszéken is végeznek mind egyetemen belüli, főleg oktatási célokért való, mind megbízásos, illetve rendelt társadalmi kutatásokat, felméréseket. Megkérdeztük dr. Lengyel Zsuzsa egyetemi docenst, milyen igények hívták életre agrárszociológiai tevékenységüket. — Az agrárpolitikának a faluhoz kötődő sajátos kérdései és célkitűzései. E' kérdések megválaszolásához, e célok eléréséhez . ismerni kell a mai falu társadalmi, politikai struktúráját, fel kell tárni a mozgás, átalakulás fő tendenciáit s az ellenható tendenciákat — hiszen az urbanizá- lódás ellenére. a falu realitás. — Milyen félméréseket végeztek Pest megyében? — Például Lakatos Gyula tanársegéd a közelmúltban a Herceghalmi Állami Gazdaságban végzett üzemszociológiai vizsgálatokat. Pest megyei társadalmi, politikai szervek kérésére a megye 25 üzemében, vállalatánál megvizsgáltuk a munkaerő-gazdálkodást. A tanszék tudományos diákköre a gödöllői járás több községéről készített faluszociológiát, a tapasztaltakat a hallgatók diplomamunkájukban is felhasználták... A jövőben minisztériumi megbízásból, ezenkívül a Magyar Tudományos Akadémia felkérésére többek között Pest megyei falvakban is vezetéselmélettel, valamint a parasztság világnézetével kapcsolatos vizsgálatokat folytatunk. A Pest megyei Tanács Tervező Vállalat részére településfejlesztési felméréseket végzünk. ★ A tapasztaltak szerint az egyetemi kutatótevékenység számos szállal' kötődik Pest megyéhez. És úgy gondoljuk, hogy a kutatómunkának és megyénknek még szorosabb összefonódása — érdeke mind az Agrártudományi Egyetemnek, mind a Pest megyei mezőgazdasági nagyüzemeknek, községeknek. A várakozásnak megfelelően, az első napokon szokásos „szerénységgel” zajlott le a Bizományi Áruház Vállalat karácsonyi képaukciójának első félideje. Az árverés első napi mérlege: 145 kép 1 millió 857 ezer forintért kelt el. Az aukció első „izgalmát” egy angol festő „Tengerparti tája” okozta, hiszen a kép a kiállítási ár kétszereséért, 20 ezer forintért kelt el. Brodszky Sándor „Óbudai tájá”-hoz több mint kétszeres áron, 22 ezer forintért jutott új tulajdonosa. Jó árat értek el Csók István festményei is, négy képéért összesen 129 ezer forintot adtak. Kétszeres árat, 30 ezér forintot fizettek Egry József „Nervi” című festményéért. Az első nap sztárja Koszta József „Kukoricatörők” című festménye volt. A 40 ezer forintos kikiáltási díj helyett 75 ezer forintot adott érte az új tulajdonos. Kiállítás a. Zeneakadémián Henryk Wieniawski, a nagy lengyel zeneszerző és hegedűművész életművét illusztráló kiállítás nyílik a Lengyel Kultúra rendezésében ma délután a Zeneművészeti Főiskolán. A kiállításnak külön aktualitást ad, hogy 1972- ben kerül sor Poznanban a VI. nemzetközi Wieniawski- hegedűverseny megrendezésére, amelyen a hagyományokhoz híven a fiatal magyar hegedűművészek is részt vesznek. Padányi Anna Új külpolitikai előadások a rádióban Az új esztendőben gazdag választékot ígér a rádió a külpolitika eseményei iránt érdeklődő hallgatóknak. Rendszeresen jelentkezik a „Pillantás a szocialista világba” című húszperces politikai és szociológiai jellegű összeállítás. Tervezik a mai „Válságzónák” jobb megértésére a klasszikus kolonializmus bemutatását. Az „Ázsiai arcképcsarnok” pedig a Fülöp-szigetektől Pakisztánig sorra veszi szinte valamennyi jelentősebb államférfi életét. Havonta egy alkalommal jelentkezik majd az „Európa helye és szerepe a nemzetközi életben” című előadássorozat, mely tisztázza ?az európai biztonság történelmi, gazdaság- politikai és jogi vonatkozásait, ismerteti az európai társadalmi mozgásokat. Dokumentumprogram készül a leszerelési világkonferencia előkészületi munkálatairól. „A változó harmadik világ” című húszperces sorozatban India, Argentína, Brazília, Nigéria és Algéria kerül napi-, rendre. A rádió New York-i tudósítójával közös tervet dolgoztak ki az amerikai elnök- választás évére vonatkozóan, a havonta vagy háromhetenként jelentkező 10—15 perces adáshoz. Jelentősen módosul 1972- ben a külpolitikai adások időpontja is. A „Hétvégi külpolitikai figyelőt” jövőre szombat délután helyett vasárnap reggel a nyolcórás hírek után sugározzák. Kedden és csütörtökön hetente 10—10 perces elemző műsor foglalkozik az egyes aktuális kérdésekkel. SZÖVETKEZETI JAVÍTÓSZOLGÁLAT BÁRMILYEN TIPUSO SZEMÉLY- ÉS TEHERGÉPKOCSI kis- és nagyjavítását, szerviz (Ceglédi út 8.) HÁZTARTÁSI KISGÉP ÉS VILLANYMOTOR « (Tormás, Németh u. 3. Szolgáltatóház) MOTORKERÉKPÁR ÉS KERÉKPÁR (Ceglédi út 6.) HÍRADÁSTECHNIKAI ESZKÖZ (Szolnoki út 1.) garanciális és garanciaidőn túli • javítását vállalja a Nagykőrösi Gépjavító és Faipari Ktsz HETI FILMJEGYZET « • Ordögcsapat t Lev Prigunov, az Ördögcsapat főszereplője. Ügy látszik, a filmforgalmazásban is év vége van,: hetek óta lanyhuló tendenciát látunk a bemutatókon,, fogyóban a készlet. Karácsony előtt sem árt pedig a jó film. Mégis ahogy a heti új filmeket, sőt a jövő hétre tervezett bemutatók listáját nézzük, úgy látszik, hogy a MOKÉP elég szerény karácsonyi ajándékot nyújt át a nézőknek. Talán arra gondolva, hogy az ünnepek előtt a nagy vásárlások úgyis, kihúzzák a pénzt az emberek zsebéből, ünnepek alatt meg mindenki úgyis otthon ül a televízió előtt — tehát úgyse megy moziba? Lehet. De akárhogyan van is, nem helyeselhető, hogy ilyen egyenetlenül oszlanak meg az év utolsó heteiben a jó és gyenge alkotások az új bemutatók sorában. Itt van például az Or dög- csapat című színes, szélesvásznú szovjet kalandfilm., Senki nem vitatja, hogy a kosztümös, látványos és izgalmas sztorijú kalandos filmekre szükség van. Igen sok néző kedvenc műfaja ez minden 'korosztályban. De az utóbbi időben nem sok szerencsénk van az ebbe alkategóriába tartozó filmekkel. Nem a látványj aTúálií-tásf » verekedések, vívások, cselek, miegymás miatt. Ez ebben a filmben is bőségesen található. Hanem azért, mert a filmek készítői — jelen esetben az írók, Szavcsenko és Vórányin s a rendező, Zsüin — megfeledkeznek a kalandfilmműfaj egyik aranyszabályáról: csak pontosan megrajzolt karakterű hősök, csak jó ügyért küzdve, csak nagyon logikus (azaz I mindig a hihetetlen és a naiv J határán innen maradó) történetben mozogva képesek igazán lekötni a néző figyelmét. Ha a kalandok néha fantasztikusak is, sohasem mehetnek el addig, hogy megkérdőjelezzék az egész film meséjét, a szereplők jellemét, sorsát, feladatát pedig homályban hagyják. Márpedig az Ördögcsapat, amely nagyon izgalmasan indul, de aztán beletéved a sablonokba, a következetlenségekbe, a naivitásokba, szinte kínálja a műfaj nem eléggé alapos ismeretéből fakadó hibák felsorolását a kritikusnak. Miről van szó? Makszim Zaruba, a hajdani legendás lrozákve- zér fia fogságba esik, a Káspd- tenger melletti büntetótelepre viszik kozák társaival, ahonnan csellel megszöknek, megvívnak egy kalózok megszállta várat, s ezután visszatérnek az ősi kozák földre, amelyről elűzték őket. Mindez a XVIII. században történik. A keret tehát adott — ezt kellene megtölteni jó tartalommal. Sajnos, éppen ez a jó tartalom marad el. Az egyes figurák elnagyolt ábrázolása, a cselekményszálainak kidolgozatlansága, sőt helyenkénti összekuszálása, az ötletek, irrealitása sokat árt ennek a tulajdonképpen nem rossz alapanyagú filmnek. Az viszont nem ártott volna, ha jobban tisztázódik: miért is üldözik tulajdonképpen a kozákokat, s miért számítanak hazafiaknak, hősöknek? A filmből megismerünk egy rokonszenves fiatal színészt, Lev ■Prigunovot, Makszim alakítóját, aki alkatilag is alkalmas az effajta romantikus hősök megformálására, s még a sablont is át tudja tömi néha. Egymillió, Lauráért Ez a vígjátéknak szánt színes, zenés lengyel film spm enyhíti heti hiányérzetünket. Pedig ebben is ott a jó lehetőség: az újgazdag maszek, miközben Olaszországban proc- coskodik nejével, megtudja, hogy az ócska gitár, amelyet otthon bevágott a lomtárba, egyedi darab, világhíres, elveszettnek hitt hangszer, sértőké kerek egymillió dollár. Laura — ez a gitár neve — természetesen millió galibát okoz, elvész, elküldik, satöbbi, satöbbi —', s eközben sok jó, fiatalos zeneszómét is hallunk — de a filmet író Jerzy Janic- fci s a rendező, Hieronim Przybyl nem döntötték el, mit akarnak: egy elsősorban a sok jó zenét előadó sok jó együttesre épülő zenés filmet-e, vagy egy, a pónzimádő, műveletlen és sznob kispolgárokat kifigurázó, társadalmi mon- danivalójú, csípős vígjátékot? Ezért a két műfaj állandóan egymásba játszik anélkül, hogy különösebb szervi közük lenne egymáshoz. Gyakorlatilag két filmet látunk — az egyik Gebala úr kalandjainak sora a gitár megszerzéséért, a másik unokahúga története: a szép Marta körül, miatt és érettf vonul fel a sok zenekar, a jó számok, a tv apparátusa meg minden. Ami üdítő, az a kellemes muzsika, valamint Irena Szewczyk mint Marta és a jó humorú Bohdan Baer mint Gebala úr. Ami nem üdítő: a visszaköszönő ötletek, a számos erőltetett fordulat és a terjengős tempótlanság. Fekete vonat Fesztiválokon aratott sikerek és szakmai vetítések után végrd a nagyközönség számára is látható ifj. Schiffer Pál és Andor Tamás filmje, a Balázs Béla Stúdió utóbbi jó sorozatának egyik legjobbja, a Fekete vonat. Ez a terjedelmes riport-dokumentumfilm már csak azért is figyelemre méltó, mert olyan témát feszeget, amelyre nagyon oda kell figyelnünk: az ingázók, a Szabolcsból százkilométerekre eljáró munkások sorsát vizsgálja néhol elég kíméletlen őszinteséggel, néhol csak bemutatva a helyzetet, s ránk bízva a véleményalkotást, néhol felrázó erővel. A film legfontosabb mondanivalója éppen ez: „nyomja a csengőt”, figyelmeztetni akar, hogy tennünk kell valamit ezért az igen népes rétegért, mert különben gyermekeiben (s milyen nagyszámú gyermekeiben!) „ újratermeli” a maga elmaradott, alacsony civilizációs, kulturális és tudati szintű életét, s tulajdonképpen ez az igazi súlyos veszély. Takács István á i
