Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-15 / 295. szám

A jó szag ú csillagszóró... A karácsony előtti lázas, iz gatott vásárlások tartogatnak egy-két meglepetést. Persze ezek lehetnek kellemesek, fur­csák, vagy éppen bosszantók. Hogy az idén először forga­lomba kerülő illatos csillag­szórót melyik közé sorolom majd, az a „próbaüzemnél” derül ki. Azaz, karácsonykor. Mindenesetre szerzett már ma­gának mínusz pontokat ez a gyártmány. Elsősorban az ára miatt. Míg a hagyományos 10 darabos tasak 3 forintba ke­rült, addig ez már 8-ba. Igaz, ebbe húszat számoltak Bolyon, az ÁFÉSZ üzemében. Egyéb­ként külsőre olyan mint a másik, csak éppen illatosított. Van, aki parfőmszappanra es­küszik, néhányon a híres fran­cia kölnik illatát vélik felfe­dezni. Többen az Ultra moso­gatóporhoz hasonlítják. Őszin­tén szólva, én inkább a Tomi Super szagai éreztem. De hát ez már úgyis mindegy. A leg­fontosabb, hogy a csillagszóró- gyújtás után kellemes illatok töltsék be a szobát. Lehet, hogy már jövőbe karácsonyi dalokat fog sisteregni? S ismét három forinttal drágább cso­magolásban? (pesti) MAI MÜSCH MOZIK Maglód: Szerelem. Nyáregy­háza: Vök úr házasodik. Tá- piósüly: Banditák hálójában. Űri: Nincs jobb a rossz időnél. Vecsés: Queimada. KIÁLLÍTÁS Gyömrő, Ságvári Endre Üt- törőház: Rákóczi-kiállítás, nyitva 9-4Ő1 14 óráig. HOHOMIDÉKI I XI II. ÉVFOLYAM, 291. SZÁM 1971. DECEMBER 15., SZERDA Közügy; Vecsés csaismázása Ivó víz- és csatornázási társulattá alakul az ivó víztársulat Vecsésen Vecsés fejlődésében jelen­tős fordulatot hozott az 1960- as év. Ekkor alakult meg a vecsési ivóvíztársulás. A köz­ség lakosságának több mint a fe’e önként lépett az alakí­tandó társulásba. Ezután bi­zottságokat választottak, akik munkáját végig kísérte a köz­ség lakosságának élénk ér­deklődése, s nem utolsósor­ban anyagi áldozatvállalása. Közmegelégedésre a köz­ség minden részébe elju­tott az egészséges, jó ivó­víz. Vecsés e tekintetben jóval megelőzte a monori járás valamennyi közsé­gét. Sőt, megyei viszonylatban is az elsők között vannak, hi­szen saját erőből vállalták községük ivóvízellátását, köz­művesítéssel. A fejlődést nem lehet meg­állítani, Vecsés eljutott a kö­vetkező lépésig: épül a csa­tornamű, a gerincvezeték már a helyén van. Az ivóvíztáhsulás decem­ber 9-re küldöttközgyűlést hirdetett meg, ahol napi­rendként a társulat ez évi munkájáról, valamint ivó­víz- és, csatornázási társu­lattá való átalakulásról tár- | nek csak úgy tudnák eleget gyaltak volna. A meghívón még feltüntették, hogy hatá­rozatképtelenség esetén a közgyűlést december 16-ra halasztják el. A községi művelődési otthon nagytermét előkészítették a küldöttgyűlésre, de a határo­zatképes létszámtól nagyon messze elmaradt a jelenlevők száma. Nem kis dolog, község lakossága érdekében dönteniük kell a' küldöttek­nek, s vállalt kötelezettségük ­tenni, ha a holnapi — csü­törtöki —, este 18 órára is­mételten meghirdetett közgyű­lés határozatképes lesz. Bohóc­bűvészrevii Gyermekműsor lesz szerdán amiben a j délután 5 órai kezdettel, Bo­hóc--és bűvészrevű címmel a monori járási művelődési ház­ban. Vásár — nyugdíjasoknak Hely, ötvenöt új óvodásnak r * A gyomról vállalatok és a tsz közös összefogása eredmé­nyeképpen 55 hellyel gazdagodott a Pázmány úti óvoda. A nagy­méretű foglalkoztatóhelyiségen kívül még kilenc helyiséggel bővült az óvoda. A félmillió forintos beruházás műszaki át­adására tegnap került sor. Péterffy felvétele Kölcsön vette a kölcsönrádiót AZTÁN ELADTA Hosszúra nyúlt az éjszaka. Vonatok már nem közleked­tek Monor felé, így Budapes­ten marad, mint szállóvendég, a jó cimbora lakásán. Másnap felébredve a kényelmes ágy után még reggelivel kínálták, s tiltakoztak a háziak, amikor M. B. mindezért köszönetét mondott. — Szívesen, máskor is! — biztosították —, ha Pest­re jön, csak nézzen fel... Min­dig akad számára szállás. Mi­után Zs. L.-ék vendégüktől meleg búcsút vettek, elmentek dolgozni. Csak este vették észre, hogy a Belkertől kiköl­csönzött Sokol táskarádió nincs a helyén. Némi keresés után könnyen rájöttek, hova lett. A Monori Járásbíróság előtt mint terhelt állt M. B. A vád ellene: lopással elkövetett tulajdon elleni bűntett. M. B. nem tagadta bűnössé­gét. Elmondotta: csupán alka­lomszerűen vette kölcsön a barátjától a kis Sokolt Ez mind rendben is lett volna, ha a kölcsönvett rádiót elő tudta volna adni, de mivel, úgymond — nem ért sokat —, egy bu­dapesti rádióműszerész-szak- üzletben a Népszínház utcá­ban eladta 80 forintért. A bíróság előtt az is kide­rült, hogy M. B. már rég túl van a büntetlen előéleten, és 1969 márciusában épp a Mo­nori Járásbíróság előtt felelt egy ugyancsak magántulajdon ellen lopással elkövetett bűn­tettéért. Három évre felfüg­gesztett kéthónapi szabadság- vesztésre volt ítélve. 1969 már­ciusában közveszélyes mun­kakerülésért rendőri felügye­let alá helyezték. Az eltulaj­donított rádió értékét 180—200 forintban állapították meg. A /kölcsönzővállalait követelése 280 forint — mivel jó,'üzem­képes rádiót adott ügyfelének, Zs. L.-nek. A Monori Járásbíróság meg­állapítottá a tulajdon elleni vétség tényét, az enyhítő és súlyosbító körülmények figye­lembevételével ezer forint pénzbírság megfizetésére és a kár megtérítésére kötelezte M. B.-t.- F. G. — Halló, szerkesztőség? Itt Papp György, a Ceglédi Élel­miszer Kiskereskedelmi Vál­lalat területi ügyintézője. — Halló, tessék! — Vállalatunk elhatározta, hegy az öregek, a nyugdíjasok számára kedvezményes akciót indít. Ezért december 13-tól 18-ig „nyugdíjas vásárt” ren­dez a monori járás számos községében. Monoton a főtéri 61-es, Gyomron a posta mel­letti 51-es és Vecsésen a Baj­csy-Zsilinszky úti 91-es élel­miszerboltban. Az üzletekben található minden árufélét megvásárolhatja a nyugdíjas, ezer forint értékű áruért 900 forintot fizet, de minden ki­sebb összegű vásárlásira is megkapja a tízszázalékos ár­engedményt, ha bemutatja a november havi nyugdíjszel­vényt. — Csak üdvözölni tudjuk ezt a kezdeményezést. F. G. Fatelepítés „csemetékkel“ 25 HEKTÁR ÚJ ERDŐ PILISEN A pilisi. Hunyadi Tsz főme­zőgazdásza telefonon kért az 1. számú Általános Iskolától segítséget: 25 hektáros erdőte­lepítést mielőbb be kellett fe­jezni, ezért fordultaik az isko­lához — társadalmi mun­káért ... A Gerje-patak mentén, a 4-es főközlekedési út kö­zelében Alberlirsa ha­tára be is népesült a tsz dolgozóival és az ifjú „cse­metékkel”. Szaporán ültették a gyerekek az olasz nyár — Populus ro­buste varietas Italiensis — ne­vű fákat. A munkákat a tsz újonnan szerződtetett, főisko­lai végzettségű erdésze irányí­totta, da részt vett az irányí­tásban a szövetkezet főmező- gazdásza és növényvédő aigiro- nómusa is. A szervezett és fegyelme­zett munka jól haladt a nehéz talajon. A jó együtt­működés eredményekép­pen naponta mintegy nyolc hektáron sikerült el­ültetni a fákat. Az általá­nos iskolai tanulók kiváló munkát végeztek. A sorok kitűzésénél, a cse­meték előkészítő metszésénél, gödörásásnál, ültetésnél és ta­posásnál egyaránt értékes se­gítséget jelentett a húsz felső tagozatos tanuló.- Munkájukért elismerésben részesítette őket a tsz elnöke, az iskola igazga­tója pedig körlevélben dicsér­te meg a tanulókat. A társa­dalmi munka során alkalmi ásatásokra is lehetőség nyílt: kooonya és egyéb csontok be­gyűjtésével az iskola biológiai szertá­ra is gyarapodott, így a munka az általános isko­la előnyére is szolgált. Szép és hasznos volt a faültetés — a csemeték számára is ... Gruber Géza Több fényt Pilisre Még több dohány A kelet-magyarországi táj négy megyéjének — Borsod, Hajdú, Békés és Szabolcs — termelőszövetkezeti vezetői dohánytermesztési tanácsko­zást rendeztek Nyíregyházán. Mint a beszámolóból kitűnt, 1970-hez viszonyítva az idén kétezer holddal kisebb terü­leten foglalkoztak az ipari növénnyel, mégis kifizetődő volt a termelés, mert lénye­gesen jobb volt a dohány minősége. A termelőüzemek 90 000 mázsa száraz'dohányt adtak át a fermentáló válla­latnak. A kelet-magyarorszá­gi termelőszövetkezetek jövő­re kétezer holddal növelik a dohány vetésterületét, s mint­egy 180 000 holdra kötnek szerződést a fermentáló gyár­ral. Negyven éve Pilis lakója va­gyok. A község sokat fejlődött az elmúlt 26 esztendő alatt, s jelentősen fejlődik ma is. Most például több millió forintos beruházással belvízrendező csatornázás készül, ami máris érezteti jótékony hatását. Nem vagyunk messze legsűrűbben lakott utcáink teljes közműve­sítésétől sem, beleértve a ve­zetékes vízhálózatot is. Kor­szerűsödött közlekedési kap­csolatunk a fővárossal és a dé­li szomszédunkkal: Cegléddel. Szélesítik a községen átvezető 4-es főközlekedési utat. Rövidesen felépül a művelődési ház és a közpon­ti irodaház is. Bajok vannak viszont a köz- világítással. Felszereltek ugyan az országút mentén egy hi- iganygőzös lámpasort, viszont némelyik nagy forgalmú utca: a Rákóczi út (a vasutat a köz­séggel Összekötő út), a Kávai, a Bicskei, a Pándi út és még sok más utca közvilágítása még csak kielégítőnek sem mondható. Naponta mennek tönkre az égők, s ilyenkor sö­tétbe borul az utca jó része. Főként a Dánosi, Vatyai, Uj- erdő, Petőfi Sándor, Dózsa I Találkozás — Most ősszel apa maga mellé vitt dolgozni az üzem­be. Nem tagadom, nem szí­vesen mentem vele. Régen sej­tettem, munkahelyén van va­lakije ... és, rövid idő alatt' bebizonyosodott, nem alapta­lanul. Én úgy teszek, mintha semmiről sem tudnék ... Anyám beteges, neki sem mondom el. A lány arcán szomorú mo­soly. — ... Munkából hazaérve, anyám első kérdése: „mi tör­tént bent, hogy telt el a nap?” És én válaszolok. Sajnos, nem mindig őszintén ... Ismeretlen ismerősömmel naponta találkozom, Ecseren száll fel a vonatra, karján két év körüli gyermekével. Nem kér ülőhelyet. Tudja, s meg­érti: e hajnali vonatokkal ki­vétel nélkül munkába utazók mennek, akik fáradtak, jól esik nekik is a pihenés ... De kérés nélkül is nyílik minden reggel a fülkék ajtaja, s bent- ről mindenkor barátságos hang szól: „tessék bejönni a kicsivel, átadom az ülőhe­lyet!” Gyerekkoromban évenként legfeljebb kétszer mentünk be anyámmal Pestre. Ekkor vet­tünk nekem cipőt, öltönyt, vagy éppen nagykabátot téli-' re. És azt áz örömet, amit egy-egy utazás előtt éreztem, ki sem lehetett mondani. Nem felejtem el, az utolsó este leg­szívesebben már le sem fe­küdtem volna, olyan izgatott voltam. No, és az élmény, a ta­lálkozás a nagyvárossal... A hatalmas, csillogó kirakatokat, a sok-sok autót, magas háza­kat ... Sehogyan sem értettem: az emberek miért is nem té­vednek el abban a — ahogy apám szokta mondani — „nagy faluban”. Cigarettára gyújt, karikákat ereszt fölfelé. — És egy későbbi találko­zás ... Az általános iskolát befejezve a Ganz-MÁVAG-ba kerültem ipari tanulónak. A sok új élmény közül a leg­nagyobb: végre egyedül, szü­lői felügyelet nélkül — Buda­pesten. Persze, hosszú hete­kig csak a Keleti pályaudvar és az Orczy-tér közötti útvo­nal volt számomra minden. Aztán győzött a kíváncsiság, s a Mező Imre útról letérve, a Népszínház utcába is beme­részkedtem. Igaz, tekintete­met egy pillanatra sem vettem le az SZTK-toronyról, s mi­kor a - házak eltakarták, én azonnal visszafordultam ... De, másnap azért megint ne­kivágtam az útnak, merész­kedtem mindig tovább, to­vább ... Mindennek már ti­zenöt éve ... Milyen érdekes, ennyi idő alatt sem ismertem meg Pestet. Még el is téved­nék ... vidék volt... Most, rendezett utcák, szép családi házak. Ilyen változásra nem számí­tottam. Jandó István György és Rákóczi úton, ahol például 1971. december 1-én, 3-án reggel háromnegyed hat­kor — s már azt megelőzően is — 22 oszlopégő volt sötét. Van. azonban ennél még sok­kal súlyosabb panasz is az áramszolgáltató vállalat szolgáltató tevékenységével kapcsolatosan. A másik gond: 1971. novem­ber 1-től feltűnően későn kap­csol be az utcai világítási automata: általában este fél 6 óra tájban, és indokolatlanul túl korán, reggel fél 6 tájban kapcsol ki. Mindazok számára akik a napkeltének és nap­nyugtának novemberi, illetve decemberi esedékességével nem lennének tisztában, és esetleg egy kellően megvilágí­tott nagykőrösi íróasztal mel­lett állították volna össze kör­zetünk úgynevezett „kivilá­gítás} naptárát”, leszek bátor egy két idevágó adattal. szolgálni: November 1-én1 napkelte 6.27 óra, lámpaoltás Pilisen 5.30 óraikor, lámpagyújtás 17.40 órakor. November 10-én napkelte 6.41, lámpaoltás 5.30, 20-án napkelte 6.56, lámpaol­tás 5.40, 30-án napkelte 7.09, lámpaoltás 5.42. december 3-án napkelte 7,13, lámpaoltás 5.46 órakor. Szolgáljon hát mementókér.t a bölcs biblikus mondás: Fiat lux! — legyen világosság... Gruber Géza Tizenöt évi távoliét után izgalmas, s megható a találko­zás a szülőhellyel. Vajon, mi­lyen lesz, mennyit változott a vidék ennyi év után ... A késő éjszakai érkezésre /lem számítottak a rokonok. Természetesen nem is várhat­ták a hazatérőt, aki pedig csak több órás bolyongás után ta­lált a keresett házra. — Nem, nem a sötétség miatt... — mondta némi megilletődéssel. — Amikor el­mentem, itt rét, bozót, kietlen A monori gimnázium férfi ifjúsági kosárlabda csapata a megyei döntőben Szombaton Cegléden ren­dezték meg a megyei közép­iskolai kosárlabda-bajnokság selejtező mérkőzéseit. Monori József Attila Gim­názium—Nagykátai Dam­janich Gimnázium 75:45 (38:22). A monori fiúk nagyon szor­galmasan készültek a mérkő­zésre, hiszen nem kisebb tét­ről volt szó, mint bejutni a négyes döntőbe. Nagy lendü­lettel kezdték a játékot, snem engedték kibontakozni az el­lenfél támadásait, így a félidő Végére nagy kosárelőnyre tet­tek szert. Szünet után a mo- noriak, a kosárelőny követ­keztében, nyugodtabbcji, míg a nagykátaiak idegesen ját­szottak, s így a monori csa­pat biztosan nyerte a mérkő­zést. Kosárdobók: Nagyági (36), Gulyás (18), Hernádi (11) és Fekete (10). Monori József Attila Gim­názium—Ceglédi Kossuth Gimnázium 72:60 (44:29). A ceglédi csapat nagyobb erőkifejtésre késztette a mo- noriakat. Az első percekben fej fej melletti küzdelem folyt a pályán, hol az egyik, hol a másik csapat vezetett két- három kosárral. A t.iidő vé­géig azonban a monori fiúk­nak sikerült kosárelőnyt biz­tosítani. Szünet után is nagy iramban folytatódott a játék. Különösen! Gulyás, Fekete, Hernádi, Nagyági és Fehérvári „ötösfogat” volt ellenállhatat­lan. Önfeláldozóan támadtak, ha kellett védekeztek. A vesz­tésre álló csapat idegesen ját­szott, még a biztos kosarakat is kihagyták, így a monori csapat biztosan került a dön­tőbe. Kosárdobók: Gulyás (33), Fekete (15), Nagyági (10), Her­nádi (8) és Fehérvári (6). A Pest megyei csapatok közül a monori és a váci Gé­za király téri Gimnázium csa­patai veretlenek. A döntő mérkőzés 18-án, szombaton, Budapesten, semleges pályán lesz. A döntő mérkőzésről Zátrok Károly testnevelő ta­nár elmondta: a fiúk már ed­dig is megtették a magukét, már ez is nagy siker. Nem tit­kolom, Budapesten is szeret­nénk nyerni, , mert amelyik csapat győz, az a Heves me­gyei bajnokcsapattal játssza a döntő mérkőzést. Vitéz Imre r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents