Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-10 / 291. szám

Mi újság a péteri Rákóczi Tsz-hen ? Télen sem lesznek munka nélkül Befejezték a mélyszántást — Savanyúság 17 vagonnal Befejeződött az őszi termé­nyek betakarítása a péteri Rá­kóczi Tsz-ben. Amint Szászik Károly föm'ezőgazdász el­mondotta, a 250 holdnyi terü­letről csőtörő adapterrel tör­ték le a kukoricát, 20 vagon­nal a szerződés szerint a mo- nori terményforgalminak szál­lítottak. A pilisi Űj Illet Tsz vevőként jelentkezett Péteri­ben, s 30 vagonnal vásároltak meg. Nagy munkát jelentett a 40 holdnyi sárgarépa és a 10 hold gyökér betakarí­tása. Utóbbiból még három hold hátravan. Az idén először gé­pi kiemeléssel végezték a sze­dést. Vevő akadt ezekre a nö­vényekre is, 20 vagonnal a Bács-Kiskun megyei, 10-zel a monori MÉK vásárolt meg. A betakarításon kívül e hét közepére befejezték az őszi mély­szántást, és mintegy 200 holdra az alapműtrágyát is kiszórták már. Ötszáz holdon elvégezték az ősziek vetését, ebből 280 hold búza és 120 hold őszi árpa. Fontos kérdés, a tagokat ér­dekli, hogy lesz-e téli munka- alkalom a termelőszövetkezet­ben. Már az idén is sok asszony­kézre volt szükség a savanyí­tóüzemben. A tavalyi hét va­gonnal szemben az idén 1? vagon savanyúságot készítet­tek. Ennek nagy részét Buda­pestre szállították. Állandó ve­vőknek, például a Gun del Ét­terem már hat éve Péteriből kapja a savanyúságot. A télen a sajátos ízű csalamádét fog­ják elkészíteni. Ez a munka — a meglevő állandó dolgozókon A tüdőszűrés Monoron, de­cember 16-án délben befeje­ződik. Délután már Monori- erdő lakosságának szűrése kö­vetkezik. .Sajnos, nagyon sokan nem mentek még el Monoron a szűrésre. Hozzájárult ehhez az influenza is, sokan az idé­zés napján betegek voltak, kívül — még mintegy 15—20 asszonynak biztosít téli foglal­koztatást. Jövőre egyébként nagy terv megvalósítására ké­szülnek a savanyítóprog­ram keretében: már 25 va- gonnyi savanyúságot ké­szítenek. A tsz szakemberei Bács- Kiskun megyében jártak. Itt ismerték meg az úgynevezett nylon tasakos csomagolást. Jö­vőre már Péteriben is így cso­magolnak. G. J. utána pedig elfelejtkeztek ró­la. Néhányan nem kaptak ér­tesítést, s ezért nem mentek el. A községi tanács most kéri a lakosságot: azok, akik még nem jelentek meg a kö­telező tüdőszűrésen, a saját egészségük érdekében menje­nek el 16-áig. Azok is, aki­ket nem értesítettek. MONORON: Befejezés előtt a tüdőszűrés EMLÉKEZETES ESTE... Tapsra verődő kezek Asszonybrigád a maggyárban A fajtatisztaság megőrzésére nagy gondot (ordít a Monori Maggyár. Képünkön a két bor­sófajta közti géptisztítást és karbantartást végzi az asszony brigád: Gcrgclyíi Jánosné, Kovács Lajosné, Badi Sándorné, Baranyi Józscfné. ....................... Peterffy felvétele Sülysápon tartják a Ki mit tud? . járási vetélkedőjét A „Ki mit tud?” járási elő­döntőjét december 19-én ren­dezik meg a sülysápi művelő­dési otthonban. A versenyző­ket Monorról külön jármű szállítja a vetélkedő színhelyé­re. összesen 34-en jelentkez­tek a monori járás községei­ből. a 19-i elődöntőn két kate­góriában „selejtez” majd a zsűri: a vers- és prózamondók s a vokális zene művelői áll­nak pódiumra. KÉSZ LESZ-E? December elsejére tervezték a Gyomron működő vállalatok Kutyául sajnáSom... Kutyául sajnálom, hogy ilyesmit szóvá kell tenni, de azt hiszem, a vendégek meg­becsülése ezt igényli. A mo- nori-erdei Mókus presszó vendégei közül már többen panaszkodtak — a presszó vendégeit két kutya is „üd­vözli” a teremben, az egyik, kényelmesen elhelyezkedik egy széken és figyeli a ven­dégeket. Nos, azt hiszem, ez máraz állatvédelemnek túlzott for­mája, olyan, ami az embe­rek rovására megy. Azok a vendégek, akik egy-egy fe­ketére betérnek — s netán a KÖJÁL —, bizonyára nem veszik jónéven az ilyen társ­bérletet. Néhányan már el is nevezték a Mókust; Kutya- kaparónak. Es ismerve hall­hatatlan elődjét — ez nem túlzottan válik dicséretére. (sz.) MAI MŰSOR MOZIK Monor: Ragyogj, ragyogj csilla­gom. Nyáregyháza: A kétéltű em­ber. Vecsés: Madárkák. KIÁLLÍTÁS GyömrS, Ságvári Endre CTttörő- ház: Rákóezi-kiállítás, nyitva 9-től 14 óráig, Monor, járási művelődési ház: fotókiállítás, nyitva 10-től 13- ig és 15-től 19 óráig. Községeinkben évről évre csökken az ŐRI rendezvényei­nek és a Déryné Színház elő­adásainak a száma. Vajon miért? Talán, az emberek ér­deklődése hiányzik? S ha ez így van, vajon nem a rossz szervezésnek az „eredmé- nye”-e ez? Lehet, hogy egy „összecsapott”, rossz emlékű előadás hosszú időre otthon tartja az embereket? Vajon mit szól az a néző, aki csak az előadás megkezdésekor sze­rez tudomást arról, hogy a meghirdetett kedvence he­lyett más jött el? Nos, ezeket a kérdéseket érdemes lehetne külön-külön is megvitatni. Márcsak azért is, mert bizony mindegyikre lehetne példát mondani. S, hogy mégsem ezt tesszük, annak oka egyszerű: azért van jó és követendő pél­da is, amely választ adhat az imént felvetett kérdésekre is. Nemrég nagy sikerű elő­adást tartott a Déryné Szín­ház társulata Sülysápon, a művelődési otthonban. Szigli­geti Ede „A cigány” című ze­nés színművét mutatták be. Telt ház volt. Ez a jó propa­gandának és szervezésnek az eredménye. Kellemesen fű­tött terem várta a nézőket, s az előadás is pontosan a meg­hirdetett időpontban elkez­dődött. Jó, jó, de az író neve és a 6zínmű címe is sokat mondó, csábító — mondhatná valaki. Persze, ez is igaz! De ez az est1 nyújtott valami pluszt, ami esetleg a következő, tar­talmilag mélyebb mondani­valóié előadások megtekin­tésére serkenti a nézőket. A színházi estre egy csü­törtöki napon került sor. A széksorokat szép számban töl­tötték meg fiatalok. Olya­nok, akik másnap kora haj­nalban kelnek, olyanok, akik­ről gyakran mondják: „eze­ket csak a beat érdekli”. A fiatalabb korosztályon kí­vül örömteli és megható volt látni azokat a feketeruhás, idős parasztasszonyokat, akik csodálkozva, olykor gondo­lataikat hangosan kimondva figyelték az előadást, az egy- egy poén, vagy kedvező for­dulat utáni vastapsra verő­dő kezeket... Kétségtelen: kicsit naiv, he­lyenként szentimentális volt a színmű. Persze, mindezt feledtette a mértéktartó ren­dig»———————óit dezés, a jó színészi játék. De minden bizonnyal az előadás­nak a legmaradandóbb élmé­nyét, mégis az „élő” színház varázsa jelentette. Az az él­mény, amellyel először ta­lálkoztak és bizonyára sokáig megőriznek a feketébe öltö­zött, bőszoknyás asszonyok is. Emlékezetes színházi este volt. Jandó István és szövetkezetek anyagi tá­mogatásával épülő Pázmány utcai óvoda bővítésének befe­jezését. A munka azonban „csúszik”, a TÖVÁL nem tud­ta tartani a határidőt, az át­adás legújabb időpontja: e hónap közepe. Kíváncsian várjuk, vajon januárban bir­tokukba vehetik-e az óvodá­sok az új helyiségeket? BETŰK NÉLKÜL — A betűk ... tessék csak nézni, milyen gyönyörűek. Csak egy újságlap, s mennyi féle betű ... Kecses, karcsú, dőlt, vastag, egyenes, sűrűn, aprón szedett, szóval gyö­nyörűek. Egy szöveghez mind­járt ott van, hogy milyen betű illik. No persze, erről beszélni? Ezt érezni kell. Ha kezembe veszek egy könyvet, nemcsak a művet, az írót ke­resem, találom benne, előbb a betűk, azokkal pajtásko- dom. Megnézem, elgyönyörkö­dök bennük. Ahogy pizsamában, házi­kabátban üldögél az asztal mellett, rámutat a katonás sorban álló orvosságos üve­gekre, dobozokra. — Ugye ott is, mennyi­mennyi betű. Ahány gyógy­szer, annyi féle. Mindhez, ami illik ... Most ezeket is jól ismerem már, persze, rég­óta élek gyógyszerrel, de most aztán... Mosolyog és tovább beszél­get. — Sokat hallgat mostaná­ban, alig szólal meg és most... — mondja a felesége, Matild néni, és segít, ha valami nem jut a férje eszébe, tudja, hogy a férje a betűk örök szerelme­se. — Hol kezdődött ez a szere­lem? — kérdezem Törincsi István vecsési nyugdíjas nyomdászt. — A betűk között, vagy 55 esztendeje. A betegséget oly rég viselő ember arca mosolyog. Hogy­ne, amikor a nyomdáról esik szó. — Olyan se’ gyerek se’ fel­nőtt voltam én akkor,, mi­kor először szíttam a nyomda levegőjét. Emlékek? Van bő­ven, jó is, roßsz is ... Min­den kinyomtatott oldal szép emlék ... Mindig haragszom, ha azt mondják: ez „csak új­ság”. Sok szép könyv is át­ment a kezemen, mégis az újság... Az elsőtől az utol­sóig nyomtam a Vörös Újsá­got. A papírja nem volt a legfinomabb, de ki törődött azzal! Csodálatos, izgalmas idők! Minden sora érdekel­te a nyomdászt is. — Nem kellene megpihen­ni? — kérdem vendéglátóim­tól. — Nem fárasztom? — Nem, nem! — tiltakozik és mesél tovább. Messze já­runk már a múltban, az ólom- szagú, olajos nyomdában. — Egy pincehelyiség volt a nyomda, a Városház és Sar­kantyú utca sarkán. A Wo­diáner nyomda, ott nyomtuk az első kommunista újságot, a Vörös Újságot, meg az Uj Barázdát. Az elsőt is, az utol­sót is. A 19-es idők! Az utolsó lap, igen, az nagy harcba ke­rült már, román lovasok áll­ták el az utat. Rákospalotától Pestig kellett megharcolni az utat, míg beértem a nyom­dába. A lap még azon a na­pon eljutott az olvasókhoz. De azért számoltak velünk... Gyűjtőfogház, feketelista, szó­val jó pár évig tartó nyo­morúság, munkanélküliség. Búcsút kellett mondani a nyomdának. Sok év után egyik nyomdafőnököm gép­mesteri állást kínált... Ké­ső volt már... Szilikózist kaptam. Vaspor a szervezet­ben, van egy kevés ólom is... Így már csak újságkihordó le­hettem. Ez is tartott tíz évig... Mégis csak közel voltam a szakmához, mindennap egy kis friss nyomdalevegő csa­pott meg, mikor a köteg új­ságot a kezembe vettem . .. Ma csak egy kerül az ágyam­hoz. De ez jelenti a világot... Egyre kevesebbet olvasok, pe­dig hogy szerettem, de gyö­nyörűek a betűk, egy szépen szedett oldal az újságban ... Az öreg nyomdász arcán könnyek futnak le. — A szép karcsú, a széles vastag betűk, a rend, a sorok. Vannak büszke betűk és csen­des, szolid, egyszerű betűk ... Fekete Gizella KOSÁRLABDA Megyei női ifjúsági középiskolai bajnokság Cegléden rendezték meg a megyei középiskolai kosárlab­da-bajnokság déli csoportjá­nak selejtező mérkőzéseit. Monori József Attila Gimnázium—Ceglédi Kossuth Gimnázium 60:24 (28:10) Monori támadásokkal kezdő­dött a mérkőzés, sőt szünet után is nagy iramot diktáltak, s nem engedték kibontakozni a hazaiak támadásait. A ceg­lédi lányok a mérkőzés alatt láthatóan nagyon elfáradtak, így a vendégek biztosan nyer­tek. Jók: Antal, Bmkő, Katus, Lentár. Nagykőrösi Arany János Gimnázium—Monori József Attila Gimnázium 60:42 (27:20) Az első félidőben fej fej mel­letti küzdelem folyt a pályán, hol az egyik, hol a másik csa­pat vezetett egy-két kosárral, de a félidő végére a körösi lá­nyok elhúztak hét kosárral. A második félidőben mindjob­ban kidomborodott a körösiek nagyobb technikai tudása és gyorsasága, s végül megérde­melten nyerték a mérkőzést. A monori csapat így is be­jutott a négyes döntőbe. A döntő mérkőzéseket Budapes­ten december 19-én játsszák le a következő csapatok; Nagykőrös, Monor, Váci Stá- ron és a Váci Géza király té­ri gimnáziumok. V. I. A Fővárosi Finommechanikai Vállalat Monoron 1972. januárjában vasipari üzemet létesít EZÉRT KÉRL: esztergályosok, marósok, köszörűsök, betanított férfi és női munkások, segédmunkások, éjjeliőrök, takarítónők JELENTKEZÉSÉT FELVÉTEL CÉLJÁBÓL. Jelentkezni lehet decemberben minden szombaton a Községi Tanács 5. sz. szobájában. k

Next

/
Thumbnails
Contents