Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-10 / 291. szám

rfcSI iiccr» ''ZJiírhip 1971. DECEMBER 10., PÉNTEK ÜLÉST TARTOTT A PEST MEGYEI KÉPVISELŐCSOPORT A téli törvényhozási ülés­szak előkészületeként a me­gyei tanács székházában teg­nap délelőtt ülést tartott a Pest megyei képviselőcsoport. Napirenden Szöllősi Sándor­nak, a megyei tanács elnök- helyettesének beszámolója szerepelt Pest megye 1972. évi költségvetési tervéről. Táj értekezlet Gödöllőn A múlt évben újjáválasztott városi pártbizottságok propa­ganda és művelődési osz­tályvezetőinek első tájértekez­letét ma délelőtt 10 órai kez­dettel rendezik meg, Gödöl­lőn. Az elsősorban tapaszta­latcsere céljait szolgáló meg­beszélésen részt vesz Barin- kai Oszkárné, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára és Göndics Zoltán, a Pest me­gyei Pártbizottság propagan­da és művelődési osztályve­zetője. Az elmúlt egy év során vég­zett propagandamunkáról és a jövő évi feladatokról Rónai Árpád, a Gödöllői Városi Párt- bizottság osztályvezetője tart vitaindító beszámolót. December és január folya­mán hasonló tanácskozásra kerül sor Szentendrén, illetve Cegléden, a járási pártbizott­ságok propaganda- és műve­lődési osztályvezetőinek rész­vételével. Megkezdődött a Dunakanyar vízművesítése Korszerű tervek a Dunakeszi—Vác—Gödöllő háromszögben Televíziósok a kémény felett Az agglomerációs övezet közművesítésének részét ké­pező Dunakanyar-balparti vízmű egyik megelőző mun­kálata a vízkutatás. Most a Vác—Gödöllő—Du­nakeszi által határolt három­szög területének vízbeszerzé­sét készítik elő. A Kövizig öt- Snillió forintot reprezentáló megbízást adott a Mélyép- tervnek tervezési, próbaszi- vattyúzási, fúrási munkálatok elvégzésére. Az eddigi kutatások ered­ményeképpen arra a megálla­pításra jutottak, hogy ezt a háromszöget a vízföldtani vi­szonyok kedvezőtlen volta miatt csak a Duna-part vízkész­letéből láthatják el meg­nyugtatóan. Próbafelvétel: Dánszentmiklóson Készülődés a harmadik mezőgazdasági összeírásra Ki hinné, hogy az ország történetében eddig mindössze két alkalommal került sor a mezőgazdaságnak olyan ala­pos szemrevételezésére, egy­ben összegezésére, mint az 1972. évi lesz? 1895. az első összeírás dátuma, amidőn a kapitalista fejlődés tette szük­ségessé az információk egybe­gyűjtését. A Központi Statisz­tikai Hivatal első elnöke, Ke­leti Károly — e nevet viseli ma a KSH székhazának utcája Budapesten — fotgta egybe ak­kor a hatalmas vállalkozást, ö volt az összeírás elméleti kidolgozója, s modern gondol­kodású szakemberként értéke­lik utódai, a mai statisztiku­sok. Több kötetben közreadott fölmérésére Lenin ás hivatko­zik, mégpedig olyan értelem­ben, hogy azok alátámasztják bizonyos tételeit. A második hasonló föltérké­pezés dátuma: 1935. Trianon után rögvest fölmerült a gondolat, ám másféL évtizedig eltartott, míg megvalósították. Érdekessége, hogy jóllehet sokkalta korszerűbb eszközök voltak már ekkoriban, mégis rosszabbul sikeredett, mint az 1895-ös. ,Világcenzus‘ Természetes, hogy most, amidőn már hozzávetőleg megszilárdultak a mezőgazda- sági nagyüzemek, szintén kí­váncsiak vagyunk a lehető legpontosabb összképre. Ho­gyan? Hiszen statisztikai köz­lemények, kimutatások töme­ge készül, a kiadványok sere­gében válogathat, akit bár­mely részterep érdekel. „Vi­lágcenzus” — ez a szakszó ha­tározza meg a már megkezdett előkészületeket, vagyis olyan fölmérés indul, amelyet a FAO, az ENSZ mezőgazdasági és élelmezésügyi szervezete ajánlott tagjainak, mégpedig minden tizedik esztendőre. Nos, a kormány úgy hatá­rozott, hogy részt veszünk e világprogramban, amelynek keretében 1972 folyamán két- j millió gazdaságot keresnek föl ■ a számlálóbiztosok. Roppant tömeg ez — van ennyi egyál­talán?! „Gazdaságon” ezúttal nemcsak az állami gazdaság, a termelőszövetkezet értendő, miként a szót hagyományosan használjuk, hanem ezenfölül még sok minden egyéb. így természetszerűen a háztáji és az egyénileg földet művelők birodalma, de a különféle il­letményföldek is, például a pedagógusoké, sőt a hétvégi kert, ha tulajdonosa földadót fizet. (Vagyis amennyiben 400 négyszögölnél nagyobb szántó­ról, illetve 200 négyszögölnél nagyobb szőlőről, gyümölcsös­ről van szó.) Egyetlen „gazda­ságnak” minősül ebben a sa­játos statisztikusi értelmezés­ben az is, ha valaki öt vennél több baromfit tart vagy akár egyetlen négylábú állatot. Nos. üyeténképp önállósul „gazda­sággá” egy tehén, egy ló és így tovább. Előfeltétel: a bizalom Mindebből máris kitetszik, igen alapos összegezést hatá­roztak el, amelynek sikere föl­tételezi, hogy a számlálóbizto­sokat mindenütt bizalommal fogadja a lakosság. Igaz, ugyan mi eltitkolni való- lenne? A KSH szakértői szerint ma leg­feljebb negyedszázalékos az úgynevezett „letagadási szá­zalék”, tehát mindaz, amit a különféle összeírások alkal­mával el-eltagadnak azért még az emberek. De mi ez az arány az ötvenes évekhez képest, amikor például a sertések 6— 7 százalékát eltitkolták < . Az, hogy megvan a statiszti­kai bizalom, annak ás követ­kezménye persze, hogy ilyen adat alapján semmiféle adó ki nem vethető, kényszerintézke­dés nem hozható. Ám lássuk, legalábbis hozzávetőleg, mi­ként alakul a gyakorlati mun­ka. Áprilisban, a tavaszi is­kolai szünetben, amikor meg­kérhetők rá a pedagógusok is, házról házra járva — kivétel: a városok belterülete — töltik ki majd a különféle kérdőíve­ket. Ennek azonban egyik leg­főbb előzménye, hogy próba- felvételeken kísérletezik ki, miként lenne leghatásosabb valamely kérdés. A fölmérés gazdái — bár a KSH központjában is alakult egy külön részleg — a megyei igazgatóságok. A KSH Pest megyei Igazgatóságán már szintén az előkészületek na­gyon is gyakorlati szakaszát élik. Dánszentmiklóson pró­bafelvételt végeztek, mégpedig októberben, novemberben és most, decemberben. A falu ta­nyavilágát vizsgálták, 82 ta­nyát elemeztek a statisztikusok kérdőívtükrei. Továbbá hason­ló kísérlet történt az üllői Kossuth, a töki Egyetértés, az abonyi Ságvári termelőszövet­kezetben, valamint a Herceg­halmi Állami Gazdaságban. Miként a munkatársak el­mondják, mindenütt támoga­tásra leltek. Három szakaszban Jövőre három szakaszban végzik a fölmérést: először a földterület, az állatállomány, az épületek, a gazdaságok fel­szereltsége kerül napirendre, majd a terméseredmények — ezt szolgálta a dánszentmiklósi előtanulmány is —, továbbá munkaügyi kép összeállítására is sor kerül. Ennek az utóbbi­nak a próbája szintén meg­kezdődött a megyében, még­pedig Pilisborosjenőn, ahol még decemberben 48 gazdasá­got elemeznek ebből a néző­pontból. Elkészítik a munka­napfényképeket, vagyis az érintettek fölkeléstől nap­nyugtáig, helyesebben lefek­vésig számot adnak majd agy- egy munkanapjukról. Betekinthettem egy minta­lapba: 5.30—6.30 —állatgondo­zás, majd kukoricatörés dél­előtt, aztán ebéd, szántás, a takarmány előkészítése, bi­zony, 16 órás munkanapot tesz ki a seregnyi tennivaló. Jól­lehet tudjuk, hogy így van ez már a mezőgazdaságban, még­is várható néhány meglepetés az összeírás lezárultával. Ne­kem legalábbis meglepetésül szolgált, hogy az országban 6200 olyan gazdálkodó van, akinek 10 hold fölött jár a földterülete, s közülük har­mincnak 25 hold fölött! S ta­láltak olyan 12 holdas „gaz­dát”, aki feleségével együtt boltban dolgozik — vajon mi­kor művelik meg azt a 12 hol­dat? ... Természetesen újból leszögezendő: nem az efféle kérdések firtatása a cél, az adatokból arra keresnek majd következtetéseket, miként, mi­lyen erőfeszítésekkel növelhe­tő a magyar mezőgazdaság színvonala. Keresztényi Nándor Szövetkezeti kórustalálkozó A fogyasztási szövetkezetek VII. kongresszusa tiszteletére szövetkezeti kórustalálkozót rendeznek szombaton este a péceli művelődési otthonban. A műsórban fellép a pécel— isaszegi, a tápiószelei, a tak- sonyi és a nagymarosi szö­vetkezeti kórus. Közreműkö­dik Boros Jolán és Mozsár Imre népdalénekes, a péceli ÁFÉSZ isaszegi tánckara és asszonykórusa, valamint az isaszegi művelődési otthon iro­dalmi színpada. Ezért került sor a Mélyépterv- nek adott megbízásra, hogy a távlati fejlesztési koncepció­nak is megfelelő vízmennyi­séghez jussanak. A tervezési szerződést Ma­jor József, a Kövizig vízgaz­dálkodási-fejlesztési osztályá­nak vezetője vázolja. Eszerint elsősorban a meglevő, még beépítetlen területek védelmé­ről kell gondoskodni. Mit je­lent ez? Részben a további parcellázások megakadályo­zását a közérdekűbb. s a fej­lődést szolgáló szempontok miatt. A Mélyépterv-elkészí- tette dokumentáció helyrajzi szám szerint tünteti föl, mely Duna-partl területeket kell vízkutatási célra védeni, hogy (ha e területeken kell és le­het) vízmüvet építhessenek. Ezért az érintett községek — Dunakeszi. Göd. Szödliget, s a vízbázis biztosítása szem­pontjából alighanem szintén fontos Verőce — vízparti ré­szén átmeneti beépítési-par­cellázási tilalmat rendel­tek el. — Nemcsak a kedvezőtlen víznyerési körülmények, ha­nem a korszerűbb vízmüvesí- tés is ezt a koncepciót támo­gatja. A régebbi gondolkodás- mód értelmében községenként 2—3 kutat fúrtak (Érden IQ —20-ra is szükség van) egy- egy vízműhöz. A Vác—Duna­keszi—Gödöllő háromszögben létrehozandó távvezetékes víz­műépítés mindenképpen elő­relépést jelent. Országszerte a regionális vízmű a követendő tendencia. Legfontosabb elő­nye a távvezetékes vízszolgál­tatásnak, hogy a vízbázis min­den természeti jelenségtől függetleníthető, tehát zavarta­lan és biztonságos. Egyszerűbb a teríiletvédelem, egységesebb a felügyelet, minit mondjuk 30 külön, kis vízmű esetében. Az ilyen kis helyi vízművekre felügyelő helybeliek között legfeljebb elvétve akad szak­képzett vízműkezelő, s nem közömbös, hogy a Köjál is egyértelműen az egységes, nagy vízmű mellett foglal állást a közegészségügyi szempontok miatt. — Nyilvánvaló, hogy az egyedül helyes jövőbeni ten­dencia ez — de érthető egyes érdekelt községek tanácsainak türelmetlensége is. hiszen sok községi tanács legfőbb bevé­teli forrása a telekparcellá­zás. — Az érdekelt tanácsok ve­zetői általában megértették, hogy a szempontokat egyeztet­ni kell — egyedül a Gödi Községi Tanácstól kaptunk olyan reflexiót, hogy a csak­nem háromszázezer forintért elkészíttetett parcellázási ter­vük anyagi hasznát egyelőre kénytelenek nélkülözni, s ezt sérelmesnek találják. Azonban be kell látnia minden illeté­kesnek, hogy a helyi érdekeken túlme­nően a közösségi érdeke­ket is tudomásul kell venni. Ügy hajtjuk végre a vízműve- sítést, hogy a Dunakanyar sa­játos igényeit a legmesszebb- menően összehangoljuk. — Mikor tudhatják meg az érdekelt tanácsok, hogy mely területekre tartanak igényt a vízművesítéshez, s melyeket szabadítják föl parcellázásra? — Amint a vízkutatás befe­jeződik — legfeljebb másfél­két év múlva — haladéktala­nul felszabadítják az igénybe nem vett részeket. Pereli Gabriella Eszperantó szilveszter Pécs érdekes nemzetközi eszperantó esemény színhelye lesz az év utplsó és a jövő év első napjaiban. Itt tartják az „Internatia Silvestra esperpn- tista renkontót”, a magyar és külföldi eszperantista fiatalok nemzetközi találkozóját. A vendégek öt napot töltenek a szép Mecsek alji városban a helybeli eszperantisták társa­ságában. A százhalombattai óriás ké­mény építése érdekes téma a televíziósok számára is. A hír­adó két munkatársa, Edelényi Gábor operatőr és Murányi László rendező-riporter kü­lönleges feladatra vállalko­zott: a hatalmas építményt úgy örökítették meg, ahogyan a madarak látják. Segítségük­re voltak a csehszlovák építők, akik hatalmas toronydarujuk­kal vitték fel a magasba a két vállalkozó riportert. Foto: Urbán — Grafikai biennálé. Mei nyílt a VI. miskolci orsz; grafikai biennálé, ahol hazai művész közel 3D0 alko­tását mutatják be. Meg­Ä Déryné Színház bemutatója Illyés Gyula: A FÄKLYALÄNG immár klasszikus drámánk, 19 éves pályafutása bizonyította — talán nincs is drámát játszó színházunk, amely be ne mu­tatta volna —: ha a nemzet igazi sorskérdéseihez egyé­nileg és társadalmilag el­kötelezett író az önvizsgálat sokszor marcangoló gondol- kodtatásával szól hozzá, ma­radandót alkothat. Illyés Gyu­la, a darab megírásakor, 1952­És most egy különleges meglepetés: MINDENKINEK arany MOKKA Icávékeverék A Magyar Édesipar Keksz- és Ostyagyára ben nyilatkozta: „...az igaz hazafiság kérdése foglalkozta­tott ... Ki az igazi hazafi? Az, aki a néppel és a népért, vagy pedig, aki a nép nélkül akarja megvívni csatáját. A világosi fegyverletétel előtt a aradi várban találkozott Kossuth és Görgey. Erről a három­négy óráról nem tudunk semmit. Megpróbáltam ennek az utolsó három-négy órának az eseményeit a színpadon megjeleníteni. Kossuth és Gör­gey jelleméből építve meg a sorsdöntő órák valószínű tör­ténetét.” A DRAMA IGAZI ÉRTÉKE a második felvonás, Kossuth és Görgey tragikus összecsa­pása. Tragikus a nemzet szempontjából, amelynek a testéről Görgey leválasztotta a népet, megriadva követe­léseitől, öntudatra ébredé­sétől. S tragikus Kossuth szempontjából, mert későn vette észre, hogy csakis a népre — Dózsa kaszás népére — támaszkodva vívható ki a nemzeti függetlenség. Illyés rámutat, hogy az igazi haza­fi, aki a népre támaszkodva, azt felemelve küzd az idegen elnyomás ellen. A sokszor tartalmatlan, levegőben lógó nemzetieskedő hazafiság he­lyett, tehát egy léthez kö­tődő hazafiság példáját emeli ki. Örökérvényű igazságot fo­galmaz meg, amely bármi­kor érvényes népi-nemzeti sorskérdések kapcsán. A da­rab első felvonása csupán egy nagy bevezető a máso­dikhoz, a harmadik pedig igazolás. Igazolása a forra­dalmi harcok- küzdelme ér­telmének, még akkor is, ha az elbukott, mert a bukások­ból is értékes tanulságok vonhatók le. Illyés az állandc küzdés, a nép-nemzet fel­emeléséért való küzdés hí­ve. Darabja ezért mondha mindig aktuálisat — manap­ság is, amikor újult erőve lángol fel a vita az igaz ha­zafiság kérdéséről. A DÉRYNÉ SZÍNHÁZ elő adása Szécsi Ferenc rendezé seben világos értelmezésér« törekedett az előbb elmon dottaknak. Az előadás legna gyobb érdeme, hogy az ír< egyértelmű mondanivalójá tisztán tolmácsolták a színhá művészei. Visszafogott, gon dolatokra koncentrált ez a interpretálás. Blanár Györg díszletei és Rimanóczy Yvon ne jelmezei is ezt a célt szol gálják, hűen. A színészek kö zül említésre méltó Sziget Géza Kossuth alakja, ak minden látványos csábítás sikeresen mellőzve, tisztes esz közökkel megformált nemzet hős realista alakját mintázz meg. Sós László Görgeyje i hiteles figura, bár hanghor hozásában és főleg arcjáté kában sokszor intrikus alak ká válik. Komlós Róbert igaz ságügyi minisztere sikere egyéni színekkel eltalált fi gura. Borhy Gergely Szeme re miniszterelnök szerepébe: láthatólag még küzdött . megformálás nehézségeivé Kutas József huszárkáplárj kitűnően jellemzett népi hős Berkovits György

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents