Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-09 / 290. szám

í áBVCPSÍ véradón ap December 9-én, reggel 8 órá­tól este 6 óráig tartják a vá­rosi véradónapot, a Kinizsi Sportotthonban. Ekkor jelentkezhetnek azok az önkéntes véradók, akik az üzemi véradáson valami oknál fogva kimaradtak, s ide vár­ják azokat is, akik, a város la­kóiként, önfeláldozó cselekede­tükkel segíteni akarnak a baj­bajutottakon. HIRADAS A SZABADSÁG TSZ-BŐL ELOADAS A SZŐLŐ- ÉS GYÜMÖLCS- TERMESZTÉSRŐL A mezőgazdasági klubban, december 11-én, szombaton délután, 5 órai kezdettel, Mol­nár Lajos tudományos kutató, a kecskeméti-szarkási kísérle­ti telep vezetője, a szőlő- és gyümölcstermesztésről tart előadást. LESZ MUNKA ÉS KERESET TÉLEN IS ÉPÜLNEK A FÓLIASÁTRAK - ÜLTETIK A NYÁRFAERDŐT A Szabadság Termelőszö­vetkezet elnökétől, Fekete Jó­zseftől érdeklődtünk, milyen téli munkát biztosítanak a ta­goknak? — Ha az időjárás is úgy akarja, lesz munka és kere­set télire. A hangácsi 200 holdas sző­lőtelepünkön tart a szőlő előmetszése. Ezzel is segítünk elkerülni a tavaszi munkatorlódást. — A hangácsi gyenge ho­mokterületen megkezdtük újabb 120 hold nyárfaerdő ül­tetését. A nyárfatelepítés nem­csak kifizetődő, de a homok­földet is javítja. — Vontatóink, fogataink hordják a trágyát a föl­dekre, s folytatják az őszi mélyszántást. A kertészetben megkezdtük a fóliatelep kialakítását. Most a fóliasátrak bordázatát építik a tagok. Karácsony és újév között megkezdik az üvegihá- zakban is a munkát, előkészí­tik a palánitanevelést, a korai paprika- és paradicsommag vetését — fejezte, be rövid tá­jékoztatását az elnök. Hízóit sertés eladó ! Kiíizetődő-e a sertéshizlalás? A legtöbben ilyentájt szú- ratják le a sok gonddal ne­velt cocát, illetve vásárolják meg és vágatják le a hízott sertést.-■ -Eladó . hízott serté­sekben az idén sincs hiány. Akad olyan utca, ahol min­den második ház ablakában kint a táblácska: Hízott sertés eladó! Illés Gyula termelőszövet­kezeti tag háztáji gazdasá­gában az idén több sertést hizlalt és adott el. Megkér­deztem tőle, kifizette-e a költséget és a fáradtságot a sertéshizlalás? — Az idén jobban jártam, mint a múlt esztendőkben, már csak azért is, mert ol­csóbb volt a takarmány és többnyire állami áron lehe­tett kapni. A paraszt ember a legtöbb esetben nem a hasz­not nézi. Ha valamennyire megtalálja a számítását, te­szi, amit apái és nagyapái tet­tek. — Hogy alakult egy sertés hizlalási költsége? — Márciusban, 45 kilogram­mos süldőket, 900 forintjá­val vettem. Egy süldő, 8 hónap alatt, 480—500 kilogramm sze­mes takarmányt evett meg háztáji termésemből, ami, ál­lami áron számítva, körülbe­lül 1500 forintot tesz ki. Te­hát egy sertésre a készki­adásom 2400 forint volt. — Mennyit kapott érte? — Átlagosan 140 kiló súlyt értek el, s 22 forintjával, ke­rek számban, 3 ezer forintot kaptam darabjáért. De ebből le kell vonni a sertés által el­fogyasztott, a háztáji gazda­ságból kikerült zöldség, lu­cerna, tök és faalja gyü­mölcs értékét, a védőoltás költ­ségét, s bizony, a jószághiz­lalással való 8 hónapi baj­lódás díjazására nagyon ke­vés marad. Az aljszalmát nem is számítom, mert abból trá­gya lett. Hát ez a jól sikerült hizlalás eredménye! Termé­szetesen a tanyán lakók, akik saját tenyésztésű jószágot hiz­lalnál!, általában jobban boldogulnak. Nem szabad el­feledni, hogy a sertéshizlalás mindig a parasztember házi takarékpénztára volt, és az ma is. Egyszerre kapjuk meg a lassan félrerakott pénzt. Az ablakokba kitett kis cé­dulák tehát a hazai takarék- pénztárak hirdetései, melyek, nagyság és minőség szerint, 21—22 forintos áron kínálják eladásra a hízott sertéseket. K. L. Téli vakáció 1971. december 22-től 1972. január 8-ig tart az általános és középiskolákban a téli szünidő. A vakáció előtti utol­só tanítási nap december 21-én kedden lesz, míg a szünet utá­ni első: január 10-én, hétfőn. Élménybeszámoló A - Kinizsi labdarúgói pihen­nek, de a szakosztályi élet nem állt meg. Pénteken délutón 5 órakor a Kinizsi klubházában Soós Gábor, a FIFA játékve­zetője és Bende József játék­vezető élménybeszámolóval egybekötött szabálymagyarázó előadást tart. A' sportolókon kívül az ér­deklődők is ott lehetnek asz ér­dekesnek ígérkező előadásion. Az őrs mikroszkópja títtörőfoglaikozás a Rákóczi iskola csapatotthonában Varga Lóránt ifivezeíő engedélyével most épp Galamb Erzsiké pillant a mikroszkóp­ba. Kőházi Ferenc őrsvezető türelmesen vár a sorára, megérti, hogy a lányoké az első­ség. (szabó—kiss) A bútoralapra a városi KISZ-bizottságtól 10 ezer fo­rintot kaptak. Otthonukba ke­rültek az iskolai könyvtár szekrényei, a konzervgyári mpnkán keresték meg a pénzt az asztalokra. A polcokat a „raj akciók” eredményei dí­szítik, s a képzőművész-szak­kör legsikerültebb darabjait is ide hozták a pajtások te­remdísznek. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Fiúk a térről. Magyar film. Kísérőműsor: 3. Sporthíredé. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. A konyhákba már bevezették a gázt Garázzsal vagy garázs nélkül ? Az OTP fiókjában egyre többen érdeklődnek a Ceglédi úti lakótelep lakásai iránt, azokba szeretnének költözni. A Vadas utcai háromemele­tes, 12 lakásos OTP-háziban azonban már csak néhány sza­bad lakás van, autógarázs nélkül. A Kárász utcában épült, két négyemeletes OTP-ház- ban kialakított, 20—20 lakást nemrégiben kezdték árusítani. Ott még vásárolható olyan la­kás is, amelyhez garázs is tartozik. Ezek az erkélyes la­kások két és fél szobásai!,* a konyhákba bevezették már a gázt, a szobákat; egyetlen széntüzelésű, nagy cserépkály­ha fűti. Az első emeli lakások ára 270 ezer forint, a második emeletieké 255 ezer forint. (szabó—kiss) A -csapatotthon létrejötté­nek körülményeiről Szabó Irén tanárnő, az úttörőcsapat vezetője tájékoztatott, aki ép­pen a Rózsa Sándor őrs fog­lalkozását látogatta meg. Varga Lóránt, a Toldi Mik­lós Élelmiszeripari Szakiskola másodikos tanulója az őrs ifi- vezetője. Kőházi Feri őrsveze­tő és Galamb Erzsiké figyel­mesen szemléli a „békavér- metszetet” az őrs mikroszkóp­ján. Megfigyelésük eredmé­nyei bekerülnek az őrsi napló­ba. A Rózsa Sándor őrs tagjai valamennyien büszkék a ne­vükre. Nem azért, mert a hí­res betyár a névadójuk, ha­nem mert versenygyőztesként kapták a nevüket. A csapat­akcióban óik végezték a leg­jobb munkát, s a Rózsa Sán­dor névre pályázó őrsök közül ők kerültek ki győztesen. A mikroszkóp kézről kézre jár: a VII. a. osztály úttörőit érdekli a látványosság. Nem is gondolják, hogy miközben tréfálkozva játszanak, ezzel a játékos tanulással is bővítik ismereteiket. Szellőztessünk, mozogjunk! Napjaink egyik leggyako­ribb panasza a fejfájás. Oka jobbára a túlfeszített munka, főként ha azt hosszabb ideig, nem megfelelően szellőztetett helyiségben végezzük. Különö­sen a téli hónapokban szellőz­tetünk keveset, ezért sokan már fejfájással ébrednek, s rossz hangulatban kezdik a napot. Fejfájást okozhat a nem megfelelő fűtés is, s ha szén­dioxid mérgezi a szoba leve­gőjét. Szellőztessünk többször is naponta főleg ott, ahol egy- egy helyiségben többen is tar­tózkodnak. S kávézás helyett inkább többet mozogjunk, vé­gezzünk gimnasztikát! Meg­éri! A NAGYKÖRÖSI KRÓ­NIKA első fejezetében azt iparkodtam fölvázolni, mi­lyen úton-módon, miféle tör­ténelmi buktatókon érkezett el a szétszórt pusztai telepü­lés a városi ranghoz, mi mó­don lett, Cegléd és Kecske­mét feleútján, város a nya­kas „kőrözsi” polgárok me­nedékéből. Ügy érzem, ezzel a vázlattal kötelezettséget is vállaltam arra, hogy a nya­kas város múltjánál! és rész­ben jelenének ismeretére tá­maszkodva, a közeli s távo­labbi jövőt is megmutassam, hiszen Nagykőrös ebben a korban öltötte fel a jelleg­zetes magyar kisvárosok köntösét, s különösen érde­kessé teszi számunkra az a körülmény, hogy fekvésénél, gazdasági helyzeténél fogva, a következő évszázadban sem lépi túl a kisvárosok fo­galmi körét. A városi ta­nács tervosztályának fiatal vezetője szerint, a város mai huszonötezres lakossága az ezredfordulóra éppen csak eléri a 30 ezret. (Debrecen mai negyedmilliós lakossá­ga 2000-ig félmillióra gya­rapodik, de hát a nagyváro­sok fejlődési törvényei me­Az állhatatos város I. rőben mások, mint a kisvá­rosokéi.) Miképpen megy tehát vég­be a nyakas városnak áll­hatatos várossá való átala­kulása, miképpen fejlőd k az igazi, modern yárosok mód­ján Nagykőrös, amikor lé- lekszáimának gyarapodása a következő harminc eszten­dőben alig éri el a mai lé- lekszám egynegyedét? Erre a kérdésre elsősorban az ur­banizáció folyamatában kell keresnünk a választ, s ennek az összetett folyamatnak nagykőrösi viszonylatban legfontosabb eleme a lakás­építés. A széles kiterjedésű, földszintes Nagykőrösön az elmúlt tíz évben 126 kor­szerű lakás épült, míg 1971— 75 között kereken ötszáz na­gyobb alapterületű, teljes komforttal fölszerelt és tá­volról fűtött lakás épül. A lakásépítési program meg­valósulása egyben szüksé­gessé teszi az urbanizáció folyamat járulékos beruhá­zásainak megvalósítását,' s e szélesebb körű program tételei közt lapozgatva, nyomban szembetűnik, mi­lyen egyszerű és mégis ösz- szetett módon megy végbe Nagykőrös állhatatos meg­maradása a kisvárosi rang­körön belül, s egyben a kor­szerű városi lét kiépítése. LÁTOGATÁSUNK IDŐ­SZAKÁBAN már épült a központi vízmű és az egész várost behálózó vízvezeték­rendszer. Vízgondjai nin­csenek, és tudományos vizs­gálatok szerint hosszú ideig nem is lesznek Nagykőrös­nek, mert víz bőségesen van, s elegendő lesz a város leg­fontosabb ipari bázisának, a konzervgyárnak is, holott egy konzervgyár vízigényé­nek kielégítése nem tartozik a kis feladatok közé. A víz­ellátás kérdéseinek megoldá­sával párhuzamosan folyik a szennyvízcsatornázás. A főgyűjtőcsatornát már le­fektették, s most a. feldúlt utcákon mindenütt ennek a tevékenységnek a nyomai­val találkozik a látogató. A szennyvizet rövid időn belül valamennyi lakóházból in­tézményesen vezetik el,1 ah­hoz a közös derítőmúhöz, amely a város és a konzerv­gyár közös vállalkozásában épül. Ugyanez vonatkozik a gázhálózat kiépítésére, ami az országos szénhidrogén- program keretében valósul meg, ugyancsak városi-gyári közös vállalkozásban. Egy kisváros és egy nagyüzem ilyenfajta sokágú ‘ összefonó­dása, szoros érdekszövetsé­ge nem ritka és nem külö­nös dolog Magyarországon, ahol a letelepedő és fejlődő ipar szabja meg sok emberi település fejlődésének a ke­reteit, s egyben ki is tölti ezeket a kereteket maeasabb jövedelmi lehetőségekkel, magasabb műveltségi igé­nyekkel. Baráti Géza (Folytatjuk) (Átvettük a Magyar Hírek, a Magyarok Világszövetsége lapjából.) Q Hűi P HU! (~) sHH P ül:: T Újabb két középiskolai kosárcsapatunk a megye déli részének legjobbja December 5-én Cegléden rendezték meg a megye déli része középiskolai kosárlabda- bajnokságának II. korcsoport­beli mérkőzéseit. 5—5 leány­éi fiúcsapat me vezeti, de a nagykátaiak távolmaradása miatt csak 4—4 együttes in­dult, ezért némiképp módosí­tani kellett az eredeti sorso­lást. Kieséses rendszerben ke­rült sor a mérkőzésekre. A fiúk a Kossuth gimnáziumban, a lányok a közgazdasági szak- középiskolában vetélkedtek, örvendes és figyelemre méltó, hogy az I. korcsoport mérkő­zései után most az Arany Já­nos Gimnázium fiatalabb kor- cso'portbeli csapatai is minden esetben győzelemihel s a me­gye déli részének legjobb kö­zépfokú iskolai együtteseüént hagyták el a játékteret. így a múlt vasárnapi vetélkedővel Igyütt mind a négy kategóriá­ban körösiek szerezték meg a győzelmet! A II. korcsoport ceglédi körzetének eredmé­nyei. Fiúselejtezön Nagykőrösi Arany János Gimn.—Ceglédi Kossuth Gimn. 83:47 (42:30). Nagykő­rös: Molnár Cs. (15), Ruttner Gy. (36), Spindelbauer (28), Fe­kete, Mező (4); csere: Pécsi, Rovó. A körösiek jobbal! vol­tak, de legfőképp Ruttner' és Spindelbauer kitűnő dobófor­mája döntött. Nem mindennap születik ilyen nagy pontszámú eredmény 15—16 évesek* ko­sárlabda-mérkőzésein. Fiúdöntőben Nk. Gimn.—Monori József Attila Gimn. 93:18 (45:14) ‘ Igen eredményes volt a körö­si gárda, s biztosan, jó játék­kal hengerelt a döntőben. Ruttneir Gy. (51!), Spindei- bauer (23), Molnár Cs. (19), Rovó, Pécsi, Fekete és Mező szerepelt az Arany-csapatban, A mieink nagy lelkesedéssel játszottak. Különösen kitűnt Molnár, Ruttner és Spimdel- bauer játéka. Leányselejtezön Nk. Gimn.—Ceglédi Ipari Szakmunkásképző Iskola 48:19 (17:8). Nagykőrös: Pászti (16), Körtvélyesi A. (4), Sulyok (4), Nagy Zs., Czira (24); cse­re: Papp, Zsoldos, Susán. Job­bak voltak a körösiek, de csak a máspdik félidő első 5 percé­ben húztak el igazán, s ekkor már csak a különbség volt két­séges. Leánydöntőben Nk. Gimn.—Ceglédi Gimn. 50:18 (22:11). Nagykőrös: Pász­ti (17), Körtvélyesi (2), Su­lyok (12), Nagy Zs., Czira (19); csere: Papp, Zsoldos. Mindkét félidő közepén hat-hat percig csak a jó formában levő körö­siek dobtak pontokat, s maga­biztosan játszottak. Pászti és Czira teljesítménye emelke­dett ki a csapatból. A két korcsoport megyei kö­zépiskolás döntőit mindkét nem részére Budapesten ren­dezik deaember 18-án és 19-én. ★ Mivel a középiskolai mérkő­zésekre előbb kellett nevezni, s ez volt a fontosabb, továbbá mert az NB III-as kiírás is később érkezett, a Magyar Ha­jó—Nk. Pedagógus bajnoki férfimérkőzésre nem utaztak el a fővárosba a körösiek (több játékosuk Cegléden sze­repelt). S. Z. A Rákóczi Általános Iskola úttörőcsapata az egyetlen a városban, amelyik „saját” csa- patotthonnal rendelkezik. A külön kis épület minden egyes berendezési darabja tanúsítja: az úttörők szívesen vállalták.a munkát is, hogy szebb, barát­ságosabb, hogy valóban ott­hon legyen tartózkodási he­lyük. «

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents