Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-09 / 290. szám

Jó szolgálatot tesz f A nemrég megnyílt nyárs- > apáti tsz-húsbolt jó szolgála­tot tesz a község és a tanya­világ lakosságának. A friss húsellátásról rendszeresen igyekeznek gondoskodni. Kü­lönösen az ünnepek előtt szá­mítanak nagy forgalomra. Újévi malackák PEST MEGYEI üißLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES C XV. ÉVFOLYAM, 289. SZÁM 1971. DECEMBER 9., CSÜTÖRTÖK Cegléden, a FÜSZÉRT-től mintegy ezerötven kiló újévi csokoládéfigura érkezéséről és bolti kiszállításáról kap­tunk előrejelzést. A fenyőfa- vásárral együtt a sZaloncukor- és a csokifüggelék-vásár is megkezdődött. Ilyenkor, ün­nep előtt, alig akad olyan, aki ne vinne magával ajándéknak, karácsonyi meglepetésnek szánt csomagot. Szaloncukor­ból például 27 600 kiló került a boltokba, és még 25—30 má- zsányit várnak. Fondant füg­gelékből 1432 kiló érkezett, jut belőle valamennyi fácskára, az ünnepekre. , NÉHÁNY HÓNAPRA Elköltözött a filmszínház Megkezdték a nézőtér és az épület belső felújításának munkáit Már hírt adtunk arról, hoigy néhány nap óta a ceglédi Sza­badság Filmszínház zárt ajtó­val fogadja azokat, akik mo­ziba szeretnének menni. A filmszínház elköltözött: né­Olvasónk panasza Napokig hagyják az ivóvizet Bordás Gyula ceglédi olva­sónk az alábbi panasszal for­dult szerkesztőségünkhöz. December 3-án. délelőtt, a Szőlő utca 24. szám alatti da­rálóba egy teherautó kanya­rodott be. A nehéz jármű minden bizonnyal a vízórához nemrég bekötött csővezetékre hajtott, mert a cső elrepedt, és a járda teljes hosszában víz alá került. Többszöri telefonhívásra ki­jött két ember, szemrevételez­ték a hibát, majd újabb két személy jött, akik aznap szin­tén nem csináltak semmit, csak annyit mondtak, hogy szabad szombatosok lesznek, de azért majd küldenek vala­kit. Szombaton válóban végez­tek. valamilyen ideiglenes munkát. De a víz továbbra is folyik, elborítja a járdát, áz­tatja a lakóépületek falát, le­hetetlenné teszi a közlekedést. Csakugyan ilyen bőséges a vízellátásunk, hogy ezt meg­engedhetjük? Hol az intézke­désre jogosult személyek fe­lelősségérzete? hány hónapig a Kossuth Mű­velődési Ház ad otthont szá- .mára. Több éven át tartó hu­zavona ' után, végre, megkezdődött nézőteré­nek és belsejének korsze­rűsítése, átalakítása. Egy idő óta már sok változás tanúi lehettek a nézők, hiszen változott az elő­csarnok képe, új művészfotók, kerültek a falra, a ruhatár he­lyiségéből pedig egy időre raktár lett: műbőr 'bevonatú székekből épített hegyet őriz­tek benne, a szépülő nézőtér új kellékeit. Az „öreg” moziban 486 ülő­hely volt. Az újban néhány- nyal kevesebb lesz, de sokkal nagyobb kényel­met biztosít majd a szé­kek, széksorok elhelyezé­se. A sorok között nagyobb ■ tér­közt hagynak, zöld, műbőr székek váltják fel a régieket. (A célszerűségre választ majd a nyári mozilátogatók adnak, ugyanis a műbőr bevonatú ülőhelyek nyáron nem a leg­jobbak.) A filmszínház pad­lózatát műanyag bevonatúra cserélik. Rendbentartása sok­kal könnyebb lesz, mint ed­dig. A nézőtér kettéosztottá vá­lik, mert a jelenlegi jobb és bal oldali bejárat helyett közé­pen le& ajtó. A széksorokat „lejtősen” helyezik el. Gázfűtés adja a meleget, szellőzőberendezés bizto­sítja a friss, tiszta levegőt, és a világítás is jobb lesz az eddiginél. A terem akusztiká­ja is javul a felújítással, tisz­tábban, érthetőbben lehet hal­lani a hangokat. Az előcsar­nok műkő- és faburkolatot kap. A Szabadság Filmszín­ház átalakítása csaknem két­millió forintba kerül. E. K. Iránytűvel, motorral indult A határon bolyongott — elfogták Megkezdik a dávadirtást A méreg emberre is ártalmas í A csemői Rákóczi Tsz — KÖZGÉP Vadásztársasága de­cember 20-tól megkezdi a szárnyas és szőrmés dúvadak irtását. Sztrichriint, mérge­zett tojásokat helyeznek el a vadásztársaság területén. A terület a következő: a Putri­sarki erdő és környéke, a Beck-pusztai erdő és környé­ke, a tőzegtelep és a környező terület, Nyársapát és Csemő északi része, valamint Cegléd déli területe. A méreg emberre, állatra egyaránt veszélyes. Kérik te­hát a gazdákat, hogy jószágai­kat, háziállataikat ne enged­jék a szabadban kóborolni, mert a mérgezett eledeltől el­pusztult haszonjószágokért, szárnyasokért, házőrző kutyá­kért, a vadásztársaság nem vállal felelősséget. A kitett tojások összeszedése, az elhul­lott dúvadak érintése, felsze­dése életveszélyes és szigo­rúan tilos. Különösen a gye­rekeket kell figyelmeztetni er­re, hiszen a figyelmetlenség, a gondatlanság, a kíváncsiság halálesetét is okozhat. V , Tiltott határátlépés kísérle­te miatt állt a bíróság elé a 36 éves, ceglédi Lakatos Pál Endre, aki korábban egy al­kalommal már elhagyta az or­szág területét engedély nél­kül. Hét évig élt Ausztriában, s csak a közkegyelmi rende­let után tért haza. Hazatérése után elhelyezke­dett. Az idén Ausztriából is­merősök keresték fel, s rész­ben az ő rábeszélésükre, rész­ben családi viszálykodás miatt határozott úgy, hogy ismét külföldre megy. Útlevelet nem kért, engedély nélkül ' akart, Jugoszlávián keresztül, Auszt­riába jutni. Augusztus kilen­cedikén magához vett egy au­tótérképet, egy iránytűt, és motorjával Siklósrá ment. Ott valaki ötszáz forintért elvál­lalta, hogy átvezeti a határon. Az „ügylet” azonban nem si­került. Késő este a határöve­zetben bolyongtak. Lakatos el­fáradt, lefeküdt a földre, és elaludt, mert korábban iszo­gatott. Mire fölébredt, vezető­je faképnél hagyta. Nem so­káig botorkált egyedül, a ha­tárőrség gyorsan felfedezte. Igazoltatták, majd elfogták. Ügyének vizsgálatánál a bí­róság súlyosbító körülmény­ként értékelte, hogy Lakatos Pál Endre hasonló bűncselek­ményt már elkövetett. Az íté­let, amely egy év és két hónap börtönnel sújtja őt, még nem jogerős. ABONYl KRÓNIKA A lakosság segítségét várják A tanács távlati teendői Tartsanak állandó kapcsolatot Abony Nagyközségi Tanács­nak végrehajtó bizottsága leg­utóbbi ülésén az 1971. évi tö­megpolitikai munkát értékel­te, majd megtárgyalta az az­zal kapcsolatos jövő évi fel­adatokat is. Az önkormányzati jelleg fokozódó kibontakozása az államhatalmi, de elsősor­ban az államigazgatási tevé­kenység javítását helyezi elő­térbe. Fontos lesz a gyors és pontos tájékozódás a köz­ség életéről, s ugyanígy fontos lesz a fel­merült problémák mielőbbi megoldása, továbbá az, hogy mind a szervek, mind az ál­lampolgárok ne szegjék meg az állami fegyelem és az együttélés szabályait, 'min­denki legyen tisztában jógái­val és kötelességeivel. Az új esztendőben körül­tekintőbben kell vizsgálni és keresni a megoldásokat a la­kosság életkörülményeinek javítására, javítani kell a tanács ha­tósági ellenőrző tevékenv- ségét a község egész te­rületén. E munkában feltétlenül segít­séget kívánnak kérni a lakos­ságtól és várják a támogatást. Javítani kell a tanácstagok tevékenységét a választókerü­letekben. Szükséges, hogy va­lamennyi tanácstag állandó kapcsolatot tartson választói­val, ismerje körzete helyzetét, a hiányosságokat, és igyekez­zék, a választókkal együtt, a megoldásokat megtalálni. A végrehajtó bizottság, mint tes­tület, helyszíni látogatásaival igyekezzen felmérni a telepü­lés helyzetét, gondjait. A ho­zott határozatok végrehajtásá­ból aktívabban vegye ki ré­szét és a végrehajtásban le­gyen következetes. A feladatok között szerepel­nek a következő esztendő kommunális beruházásai. Eszerint a jövő évben tovább fo­lyik a vízhálózat építése, a járdaépítés. Megkezdik a Kossuth tér 2. szám alatti, több rendeltetésű épület építését, új tornatermet kap a Szelei úti iskola. To­vább folyik az útportalanítás, felújítják a belvízlevezető-ár­kokat, bővítik a Lumumba úti óvodát. Folytatják a társas- ház-építkezést és a 4. számú, országos főközlekedési útkor­szerűsítését. A PEVDI abonyi üzeme sok helybeli asszonynak és lány­nak ad munkalehetőséget. Az itt készített szőnyegek igen ke­resettek a vásárlók körében. Foto: Gyuráki Ferenc Tegnapi álmok A gyermek nem tiszteli a . mesék és játékok földi világát: az iskola járás regge­leit s a hazatérés örömét. Vá­gyódik szaladni, felejteni, s közben, apró Kólóm,búsként, új és új utakat, bokrokat, szántóföldrészeket, szőlődomb­titkokat fedez fel. A földön járva, tükörnek hiszi-' a kék eget, a felhőfodrok játékát; az égre nézve, ráncos arcokra riad, a felnőtt világ felnőtt ar­caira, a bekövetkezhető pofo­nok félelmét cipelve. Szaladni, felejteni vágytam valamikor én is. A beteljesü­lésnek hitt városi aszfalt kö­zelsége megdöbbentett, csillo­gó homokszemek helyett szén- monoxidot és kormot köpköd­tem, nem hallottam a gerlék, a városi galambok búgó hangját a két- és négyütemű motorok robajától, az állandó szürke­ségben fakult a levélszín; pis­lákoló lámpafényt sejtettem a gyermekkorban vakító csillag­nak hitt Vénuszban. Annyi szaladás után, a mi­nap megpihent vándaréletem. Negyvennyolc óráig szűkebb hazámban, Cegléd határában,, a Budai úton éltem. Nem négy * ács-fal között, hanem a régi bokrok és fák, utak és szántó­földek, szőlődombok tőkéi kö­zött. Haraptam a téli ködöt, önmagamat köszöntöttem a születésnapomon. A szürkeség­hez szokott szemek hunyorog­nak az új' színek előtt, s a dobhártyarepesztő zajban élők megriadnak a csendtől... A gyermek által nem tisz­telt földi valóság harmóniáját, a gondtalan órák és évek alatt fölfedezett arcokat kerestem. Hiányuk fájt; a téli hajnal erős kézszoríftsa biztatott, hogy megkeressem azt a kö­vet, mely az út melletti árok alján hevert, s egyik hajdani tanárom szigorú arcvonását őrizte. Czánalmas, felnőtt-ügyet­^ lenséggel léptem az árok­ba, s a szélfújta hóbuckákba rúgva, kerestem a bazaltdara­bot, őskorinak hitt gyermek­éveim egyik emlékét. Cipőm elázott, s az úton kerékpározó, piacról siető asszonyok moso­lya bántóan zavart. A korsza­kot kutató régésznek is fáj, ha kis szerszámával kikapart lele­tére homok zúdul... Kimásztam az árokból, s a befedett tőkesorok között ug­ráltam a régi diófáig. Levél nélküli, fekete ágai sírtak a hidegtől. /I húsz éve törzsébe vésett, szabályos szív alakot tapogattam. Iskolába menet, minden reggel megérintettem a törzsét, s a fekete táblára gondolva kívántam miagamnak szerencsét. Idegien hangok, ismeretlen nevetések riasztottak, s talán részegnek véltek az ösvényen közlekedő, ködsapkás emberek. Egyenes tartással meneteltem tovább, homokkrátert látni a közeli domb mögé. Ezer és ezer szőlőtőkét cibált ki he­lyéről a gép: házak, szürkesé­gek falitömegét alkotja mezít­lábas életem homokja, Két-három métert'ugrottam, s a süppedő hidegben a hori­zont összeszűkült: eltűnt a kunyhók, fák sora, barnás szí­nű homokfalak őrködtek mel­lettem. Órákig lestem homok­börtönöm határát. Lánctalpas óriás robaj lőtt a bány^ szem­közti lejáróján: homokot ra­boltak tőlem, s mint nincste­len király, elhagytam birodal­mam. A 11 ok a vasútállomás rideg ' betonján, várom az asz­faltra rántó szerelvényt, s azon tűnődöm: miért kell rendszertelenül, negyvennyolc órás kirándulások alatt nem­volt-álmokat kergetni? Szalad­ni visszahozhatatlan reggelek és éjszakák után? Zsebemben tépett diófalevél, fogam között a múltban kós­tolt homokszemek. Jön a vo­nat, szánalmasan, felnőtt­ügyetlenséggel lépek a vas­rácsra, s a mindent felej­tető aszfaltra, holnapi gondo­kat, tegnapi álmokat cipelve élek, várva egy újabb kirándu­lást. Besze Imre Miért járnak kevesen színházba? Mi lehet az oka, hogy az abonyi művelődési ház egy- egy színvonalas rendezvényén, elsősorban a színházi előadá­sokon, oly kevés a közönség? A minap beszélgettem az igaz­gatóval, s panaszolta, hogy a szolnoki Szigligeti Színház leg­utóbbi két előadása (Érik a búzakalász, Mesés párti) alig- alig vonzotta a közönséget. Mindkét előadáson csak a te­rem egynegyedét töltötte be a közönség. Számuk dem volt több 30-nál. Szomszéd városunk országo­san is elismert színészgárdá­ja vitathatatlanul ugyanazt a teljesítményt nyújtotta eddig még mindig, mint otthonában. A színvonallal tehát nem volt baj, még akkor sem, ha az él­vonalbeli színészek csak egy része látogatott el. A darab? Sikeres volt otthon és sikert aratott más, távolabbi közsé­gekben is. A darab tehát nem lehet ok. Emlékszem, 1—2 évvel ezelőtt a Déryné Színház vendégsze­repeit Abonyban egy népszerű operettel, s akkor sem volt na­gyobb közörtség, mint a szol­nokiak előadásán. felel meg a követelményeknek, de ez, véleményem szerint, csak az előadókat, a színésze­ket zavarhatja. Mégis, eddig minden előadáson igen jó volt a művészek játéka. Úgy ját­szottak a kis színpadon is, mint valami modern pódiu­mon. Élményt nyújtott min­den előadás. A színházteremben három­százhúsz emtfer kaphat ülőhe­lyet. Néhány héttel ezelőtt a termet kifestették, új világí­tással szerelték fel; egyszóval összehasonlíthatatlanul szebb és vonzóbb lett. Ha jól tudom, jövőre kicserélik a székeket is. Mégsem hiszem, hogy ez olda­ná meg majd a gondokat, mert a könnyűzenei és tánczenei es­tek zömmel telt házakat bizto­sítanak. Többektől megkérdeztem, a járnak-e színházi előadásokra, s ha nem, miért? Eltérő válaszokat kaptam. Sokan a televíziót * említették, ajnely tökéletesen kielégíti színházi igényeiket. Mások otthoni elfoglaltságuk­kal magyarázták érdektelensé­güket. Volt néhány olyan em­ber is, aki közönyösen véleke­dett az egészről. Melyik magyarázatot lehet­ne általánosítani? Egy dolog valószínű: kevés a színházi előadások és a komoly műfaj kedvelőinek száma Abonyban. Mi a megoldás ? Ezen mások is törik a fejüket. Olyan programot kell összeál­lítani a jövőben is, mint a je­lenlegi. A koínoly műfaj, a színházak vendégszereplése éppúgy kapjon helyet, mint a tánédalest. Feltétlenül azono­sulni kell ezzel az elgondolás­sal és többször kellene erről alkalmas fórumon szót ejteni, hiszen az a cél, hogy szín­házba is járjanak egyre töb­ben. Gyuráki Ferenc MIKULÁSNÁL Napjainkban, de korábban is sokan hangoztatták, korsze­rűtlen, kicsi a művelődési ház. Ez igaz, főképp a színpad nem Törteién a Déryné Művelő­dési Házban szombaton, de­cember 11-én este Mikulás- bált rendeznek. A bál fél nyolckor kezdődik, és éjfél utánig tart. Zenét a Honvéd Roily zenekar szolgáltat. 1 »

Next

/
Thumbnails
Contents