Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-09 / 264. szám
i 1971. NOVEMBER 9., KEDD #ítcvr# s^Uriap Gazdaság a sziken Egy igazgató és a reménytelen helyzetek Hogyan lett a veszteségből nyereség? Hercegi birtok hajdanán — állami gazaasag napjainkban. Tiuszonnaromezer hold: vajon hány falu férne el itt, az Apaj- pusztát övező szántóföldeken V A Duna szabályozása előtt holtágait folydogáltait ezen a tájon, csupa vízmosás, kavicsos lerakódás, amelynek szomorú következménye, hogy talajadottság dolgában rend- kívül gyenge máig a gazdaság; átlagosan mindössze 5,5 aranykorohás a földek minősége. Mintha az ebbéli gyengeség kisugárzott volna azonban a munka színvonalára is, hiszen 1969-ben, midőn., a magyar mezőgazdaságban itt- ott túltermelési gondok is mutatkoztak r— 22 millió forintos veszteséggel zárt a Kiskunsági Állami Gazdaság. Annál meghökkentőbb, hogy 1970-ben viszont, amikor köztudottan visszaestek a produktumok — nos, itt megkezdődött a fölfelé ívelés folyamata. Szerénynek mondható, de határozott pozitívumra tettek szert ugyanis, s a tavalyi 1,3 millióval szemben az idén már 2,5 millió forintos nyereséget várnak. A vezetés szerepe Miként az állami gazdaságok Pest megyei igazgatója afféle , útbaigazításként mondotta, valahol középütt foglal helyet a megyebeli gáz- daságok sorrendjében a kiskunsági. Hozzászokhattunk ugyan már ahhoz, hogy az időjárás, s egyebek hatására bizony kacskaringósan alakul egy-egy gazdaság fejlődése — mégis, aligha túlzás most arról beszélnünk, hogy a kedvezővé változott folyamat nemcsak biztató, hanem hosszabb távon is sokat ígérő. Garancia? Mi lehet ugyan a biztosíték? Egyáltalán: mire volt szükség ahhoz, hogy az irányzat ellenkező előjelűvé váljék? Ismét csak leszögezhető a közhely: a mezőgazdaságban kiváltképp látványos szerepe van a vezetésnek; a bratyizó, «lesón népszerűsködő ember mindent halomra dönthet, míg a meggondolt, ám bátran célokat kitűző, viszonylag gyorsan produkálhat eredményeket Íme, a vendéglátóm, a tán még joggal — legalábbis ezen a poszton — ifjúnak mondható Lakatos Tibor igazgató milyennek festhető le egyetlen látogatás alapján? Tudom, ha most dicsérő jelzők után keresgélnék, örökre megharagudna, ezt hát elkerülöm. Néhány tény azonban ide kívánkozik, így az, hogy a 37 éves férfi Gödöllőről került Apajpusz- tára, s ma is ott lakik, hét végén jár haza. Végzettsége: agrármérnök és agrárközgazdász. A nyereséges lótenyésztés Irodájában, a szekrény tetejéről lószobor tekint ránk — helyben vagyunk, hiszen a vadászati világkiállítás egyik legsikeresebben szerepelt hajtója éppen ebből a gazdaságból való. Lám, néhány napja a pomázi Petőfi Tsz elnökével beszélgettem úgy, hogy a szobában két lónak a szobra is állt, így hát mindenképpen időszerű kérdés: csak nem harapódzik el villámsebesen a lovak divatja? — Kényes téma — morfondírozik az igazgató. — Mindenesetre van 250 lovunk, közülük 80 a törzskanca, 30 a sportló. Kiderült, hogy a lótenyésztés is lehet nyereséges. Az elmúlt hónapban például eladtunk egy öthónapos csikót 1860 dollárért, egy másfél éveset kétezer dollárért — évi egy-két millió forint bevételt ad a lóexport. — Vágjunk a dolgok közepébe, s beszéljünk mindjárt az exportról — javaslom. — Tessék, egészen tőmondatokban: hizlalt marhából eladunk vagy kettőszázat, a bevétel hárommillió forint; az idén exportálunk 150 vagon lucemalisztet, ez annyi, mint 5,2 millió forint; a két és fél ezer pecsemyebárány hárommilliót hozott a konyhára, a húsz vagon repcemag 1,2 milüó forintot, s külföldre küldjük a kacsák, libák 80 százalékát, ami 30 milliós bevételt eredményezett. Ha ösz- szeadjuk mindezt, a lóval együtt majdnem 45 millió forintos végösszeget kapunk, ami tekintélyesnek mondható, ha összevetjük a teljes, százmillió fqrimtra rúgó árbevétellel. S az export aránya növekedő jellegű, 1975- ig évi 10—15 százalékos emelkedéssel számolunk. Csak a végterméket támogatni? Az export' közvetett tükre a gazdálkodásnak, illetve a megkezdett szakosodásnak. Meg kellett végre találni, vajon mit érdemes ezen, a jobbára szikes terepen termeszteni? Négy fö növénynél állapodtak meg, a gabonánál, a kukoricánál, a lucernánál és a repcénél. Szerencsiás adottság, hogy a lucernát és a kukoricát öntözni tudják, van víz, itt húzódik a dömsödi árapasztó csatorna. (A gazdaságnak különben átfogó öntözési és talaj javítási terve is készülőben van.) Ami pedig az állattenyésztést illeti, szinte szóról szóra úgy nyilatkozik Lakatos Tibor, miként a minap ugyanezeken a hasábokon a pomázi tsz elnöke: kifizetődő szarvasmarhát tenyészteni! — Igen, még a mai árakon is — erősíti meg szavait az igazgató. — A tehenészet, a hízómarha, a növendékmarha ágazat is, szerényen bár, de nyereséges. — Kaphatnék egy konkrét példát a gazdaságosságra? — Legutóbbi exportszállítmányunkon például kilónként hét forintot kerestünk: a 25 forintos önköltséggel szemben 32,50 forintot kaptunk. Megtudom, hogy havonta szigorúan vizsgálják ezt a fontos mutatót, az önköltséget, s így elemzik, vajon milyen takarmányt kell adni ahhoz, hogy tarthassák a tervezett költségeket. — Kazareczki Kálmán miniszterhelyettes azt mondta a MÉM minapi aktívaülésén, hogy a gazdaságok felveszik az állami támogatási pénzedet, de a tehenek száma nem növekszik. Miként • vélekedik az állami gazdasági igazgató erről a gondról? — Végtermékre adják az állami támogatást — hangzik a válasz. — Nyilvánvaló, ha valaki 70 százalékos támogatást kap, látszatberuházások- ra törekszik. Így fordulhat elő például, hogy elkészült istállók állnak — üresen. Társulás egy tsz-szel — És a' gazdaság beruházásai? — Veszteségesek voltunk, így hát szerények az építkezéseink, elsősorban gépesítésre fordítjuk a pénzt. Persze, kellene a több beruházás, hiszen végül is ez formálja a jövendőt. A pénz szaporítására lenne egy lehetőségük: eladnák 2300 holdnyi földjüket. Igen, ne hökken- jünk meg az eretnek gondolattól, inkább töprengjünk egy kissé. Lám. afféle kooperációban ma is a soroksári Vörös Október Termelőszövetkezet műveli azt a 2300 holdat. A tsz invesztál belé, javítja a korábban alig hasznosított földeket, s az eredményen osztoznak, évi 1,2 millió forintot kap az állami gazdaság. „A mi fejlesztési alapunkból 20 év múlva sem lenne föl javítva az a föld” — így az igazgató. Mégis, az eladás nem tartozik a gazdaság hatáskörébe, s voltaképpen nem igen akad ember, aki — holott mennyit beszélünk a tőkeáramlás elősegítéséről! —, vállalná az ódiumát ennek a mindenki hasznára váló üzletnek. Fiatalodó gárda A Gabona Tröszt megyei vállalatával tervezik egy 10 millió forintba kerülő takarmánykeverő működtetését. Egyelőre azonban nem került még sor a vállalkozás nyélbeütésére, korai tán beszélni is róla. Mindenesetre pompás ötlet, egyben kitűnő, mondhatni országos példa is születhet ily módon. A szorító gondok egyik legfontosabbika a munkaerővel kapcsolatos. Ma 800 ember szolgáltatja legfőbb aranyfedezetét, garanciáját a gazdálkodás további megjavulásának, de az is tény, hogy megannyi baj okozója a korábbi bértömeg-gazdálkodás megszüntetése. Az átlagbérszínvonal előírásai Ugyanis például arra kényszerítik a vezetőket, hogy nyolc gyengébb fölkészültségű emberrel végeztessék el azt, amit öt jó szakember csinált eleddig. „Rossz ez a gazdaság, de reménytelen helyzetek nincsenek”. Ezzel a gondolattal vállalta el az igazgatói tisztet Lakatos Tibor, s lám, csakhamar bizonyított. A vezetői gárda fiatalodóban, s mind többen, igyekeznek szíwel-lé- lekkel bekapcsolódni abba a megfontolt munkába, amelynek eredményeként máris nyereség lett a korábbi veszteségből. > Keresztényi Nándor Átadta megbízólevelét Kanada új nagykövete Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának el- nök£ hétfőn fogadta Max Hirsch Wershof rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, Kanada új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. Ä megbízólevél átadásánál jelen volt Nagy János külügyminiszter-helyettes, dr. Nagy Lajos, 'a Külügyminisztérium protokollosztályának vezetője és Pesti Fjndre . vezérőrnagy. A megbízólevél átadása után a nagykövet bemutatta Losonczi Pálnak a kíséretében megjelent személyiségeket. Az Elnöki Taftács elnöke ezután szívélyesen elbeszélgetett a nagykövettel, aki ezt követően a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. Cyrus Eaton elutazott Budapestről A Lendn-békedíjas Cyrus Eaton — aki feleségével az Országos Béketanács vendégeként öt napot töltött ' hazánkban — vasárnap délben elutazott Budapestről. A vendégek búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren az Országos Béketanács részéről megjelent Boldizsár Iván és Kovács Dezsőné alelnök, Sebestyén Nándorné titkár, ott volt Kallós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Kamara- elnöke. Felavatták a BVK új gyáregységeit A magyar vegyipar és az egész népgazdaság fontos eseményére került sor hétfőn Kazincbarcikán, a Borsodi Vegyikombinátban. Felavatták a mintegy négymilliárd forintos beruházás felhasználásával felépült nitrogén II. és PVC II. új gyáregységeit. A PVC II. gyáregység a KISZ védnöksége alatt, a KISZ-fiatalok segítségével épült fel, és ez a kombinátnak már a hatodik nagy létesítménye. Az avatóünnepségen megjelent Vályi Péter, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter, ott volt az ünnepségen dr. Herbert Plmchke, a Német Demokratikus Köztársaság és Frantisek Dvorsky, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. I Két év múlva négysávon '■■yp A tervek szerint 1973. otkóber 31-cn nyitják meg a forgalomnak az M 7-es autópálya Budapesttől Székesfehérvárig húzódó új szakaszát. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi kétsávos autóút mellett meg kell építeni egy újabb, 43 kilométer hosz- szú pályatestet. A Betonútépítő Vállalat nagy gépi erőkkel vonult fel az 500 millió forintos beruházás megvalósításához. Az autópálya építésénél 1,5 millió köbméter földet mozgatnak meg, és 110 ezer tonna aszfaltburkolatot raknak le. Jelentés a kongresszusra Ülést tartott a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa December 14-, 15- és 16-án tartják VII. kongresszusukat a fogyasztási szövetkezetek. A tanácskozás elé .szánt jelentést— dr. Molnár Frigyesnek, a SZÖVOSZ elnökének előterjesztésében — hétfőn a Béke-szállóban tárgyalta meg a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa. Az ülésen részt vett Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke, dr. Sághy Vilmos, a belkereskedelmi miniszter első helyettese, Berki Sándor, a TOT elnökhelyettese és Fehér Lajosné, az OSZT nőbizottságának elnöke is. Építésügyi gazdasági aktíva Főként a pótmunkák okozzák a többletköltségeket Az Építők Szakszervezetének székházában hétfőn építésügyi gazdasági aktívaértekezletet tartottak az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumhoz tartozó vállalaVersenyfutás az igényekkel JÖVŐRE: MÉG TÖBB MECALOR „Valósággal lejártam a lábamat • Mecalor olajkályháért, hiába. Volt, aki azt ajánlotta, vásároljak import- kályhát. Kispénzű nyugdíjasnak nem mindegy ám, hogy 1000 forinttal többet vagy kevesebbet kell kiadnia!” — írta panaszlevelében P. Gá- borné, a monori járásban lakó olvasónk. Növelni a kapacitást Szóval, megismétlődik a tavalyi eset? Mire megjönnek a hideg napok, eltűnik az olajkályha? Mi lehet az oka? A kereskedelem . keveset rendel? Az ipar keveset gyárt? Esetleg az export szippantja el a hazai vásárlók elől? — Nézze meg előbb a kimutatást — tanácsolja Sántha Gyula, a Mechanikai Művek kereskedelmi igazgatója. — Ebből világosan kitűnik, hogy 1958 óta az olajkályha gyártását évről évre jelentősen emeltük. Csakugyan. Vegyük a legutóbbi három esztendőt: 1968- ban a vállalat 135 ezer olajkályhát gyártott; a következő évben 204 ezret, tavaly pedig 292 607-ét. — Ezzel a számmal elérkeztünk az üzem gyártókapacitásának felső határához. Mivel azonban a belkereskedelem igényei jóval magasabbak voltak, ezért a Termékforgalmazási- és Ár Tárcaközi Bizottság az év elején határozatot hozott) hogy a Mechanikai Művek gyártókapacitását évi 400—500 ezerre kell fejleszteni, s az ehhez szükséges pénzt központilag kell biztosítani. Csak ígéret maradt A határozat megszületett, ám telt-múlt az idő, és pénzt nem kapott a vállalat. Ekkor a Mechanikai Művek — a vállalati érdekeket alárendelve a népgazdasági érdekeknek — saját erőből új gyáregységei létesített Aboiíyban, évi- 100 ezer olajkályha szereléséhez megfelelő kapacitással. A gyáregység három hónap alatt épült, júliusban kezdett termelni, és év végéig — a munkások betanításával egyidejűleg — 40 ezer olajkályhát bocsát a fogyasztók rendelkezésére. — Az új gyáregység üzembe helyezése, s a különböző egyéb belső intézkedések, erőfeszítések eredményeképpen a vállalat nemcsak teljesíti, hanem az év végéig előreláthatóan 5000 darabbal túl is teljesíti a belkereskedelem 333 ezer darabra szóló megrendelését — tájékoztat Sántha Gyula. — Akkor talán a kiszállítások ütemével van baj? — Erről is készült kimutatás, tessék: október 1-ig 231 ezer darabot kellett volna leszállítanunk a belkereskedelemnek, ehelyett 236 600 olajkályhát adtunk át. Exportra egy darab sem — Ezek szerint az export a ludas? 1 — Az olajkályha zárolt cikk: abból egy darab sem kerülhet külföldre, éppen azért, hogy minél jobban kielégíthessük a hazai igényeket. Csakhogy ezek az igények a kályha népszerűségével egyenes arányban növekszenek, és meghaladják a kínálatot — S mi várható jövőre? — A Belkereskedelmi Minisztérium iparcikk-kereskedelmi főosztálya a jövő évre 450 ezer olajtüzelésű berendezést — fűtőkályhát és fürdőszobakályhát — kért az ipartól. Ebből 350 ezer darabot a Mechanikai Művektől; mi az erről szóló szerződést már meg is kötöttük a kis- és nagykereskedelmi vállalatokkal. A választék bővítése érdekében az eddigieken kívül hat új kályhatípus gyártását tervezzük; intézkedéseket teszünk az országos szervizhálózat bővítésére, és továbbképzést szervezünk a javítószolgálat dolgozóinak. — nyíri — tok vezetőinek részvételével. Bondor József miniszter ismertette azokat a feladatokat, amelyekkel a vállalatok a negyedik ötéves tervben hozzájárulhatnak a beruházási egyensúly javításához. | Részletesen szólt a beruházási gondokról, a hiányos előkészítésről, a többletköltségekről, a tervezők munkáj'áról. Kiderült, hogy nem az építőipar árainak változása, hanem főként a pótmunkák okozta többletköltségek miatt drágulnak meg a beruházások. Megemlítette, hogy a minisztérium rövidesen jelentést terjeszt a kormány elé a lakásépítés helyzetéről. Túlteljesítésre nincs lehetőség, anyagi erőforrásaink csak a negyedik ötéves tervben* előirányzott 400 ezer lakás építésére nyújtanak módot. Foglalkoznak az építők munkaidő alapjának helyesebb felhasználásával. Olyan munkarendhez kívánnak lehetőséget nyújtani, amely szerint a dolgozók a kötött munkaidőn túl is vállalhatnak munkát és azért arányos bérezésben részesülhetnek. Gyöngyösi István, az Építők Szakszervezetének főtitkára hangsúlyozta, hogy jobban figyelembe kell venni a munkások javaslatait, a beruházások gondosabb előkészítésében. CENTENÁRIUM A főváros egyesítésének közelgő centenáriumához kapcsolódó előkészületi események sorát nyitja meg a budapesti helytörténeti konferencia. amelyet november 11—12-én rendez a Fővárosi Népművelési Tanács és a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága. Az első ilyen jellegű tanácskozásról van sző, színhelye az MTA budai várbeli kongresszusi terme lesz. A &
