Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-07 / 263. szám
1971. NOVEMBER 7., VASÁRNAP «ST MECIII ’ZJtirlap 13 Horpadt cégér, öreg mérleg Szovjet műszaki filmnapok A váci „Fehér Menyasszony' Kereskedők múzeuma Üzletmenet pergamenen Az alsó képen látható fű- •aerüzletiben 1905-ben állt a pult mögé először Vermes Lőrinc solymári vegyeskereskedő az Üj világ utcában. Hat órakor a karán kelő háziasszony már átfuthatott az élesztőért, este tízkor még bekopogtattak a fatáblán, ha elfogyott otthon a dohány. Rabszolgaélet, de az öreg Vermes szerint nem lehetett másképp, így tanulta ő is az. elődeitől. ható a Nagykőrösi Hírlap 1831-ben kelt közleménye. Ebben bejelentik, hogy „harangjáték jelöli a piac kezdetét és végét, a Hallod-e te körösi jányt fogják ki csengetni”. Mi is az a vizesnyolcas? Mit is lehetne még felsorolni? A különböző színű és formájú üvegeket, a visegrádi kisbolt papírmasé szalámisrúeljárt, a nagymarosi ZoUer szatócs kézzel írt feljegyzéseit. Két tétel közé írja, hogy gye- j reke született, ugyanúgy a mustár és a spulrui cérna mellé jegyzi szomorú szívvel, hogy valamelyik gyereke meghalt. Itt látni a pléhből készült vizesmyoLcasokait, amiről a szakma gúnynevét is kapta. Ezek kis tölcsérszerű locsoló- kannák. A régi üzletek padlója általában olajos fa volt, s hogy ne porosodjon, ezekből az edényekből locsolták, szép, szabályos nyolcasakat írva le a vízsugárral. A tanoménak, a fiatal segédnek napjában többször is ez volt a dolga. A gyűjteményt rövidesen a várban kiállítják. Dr. Pala Miklós gyűjteményvezető maga ik régi kereskedő, a negyedik generáció, aki a szakmával foglalkozik. Munkatársaival egyetemben tudományos kutatója a kereskedelmi életnek. Akkor boldogok igazán — fizetnek is érte ■ ha valahonnan értesítést kapnak, hogy régi oógér, mérleg, vagy valami más ritka darab várja őket. A tégely, a mérő- rúd, a teásdoboz méltóbb helyre nem kerülhetne. Komáromi Magda Dédanyák üzletei Mindezt dr. Pápa Miklós, a kereskedelmi gyűjtemény vezetője idézd, ahogy az ország egyetlen kereskedő-vendéglátó múzeumában a régi emlékek, tárgyak között kalauzol Illetve, ez a rozzant Hungária körúti ház, szemben a metróval, még nem múzeum, csalt raktár, a beszerzett tárgyak első állomása. Innen kerülnek a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum majdani bemutatótermébe. Glatz Géza helyettes a gyűjtésről beszél, miközben a régi mérlegek, pultok, famozsarak, November 15-én és 16-án rendezi meg a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége a szovjet műszaki és agrártudományi, filmnapckat a Technika Házában. A kétnapos vetítéssorozaton bemutatják a szovjet tudomány legújabb eredményeit, a lézersugarak, , valamint az atomreaktorok alkalmazásának most feltárt lehetőségeit, betekintést adnak a dubruai, szerpuhovói és a novo- szibirszki atomkutatók laboratóriumaiba is. Ismertetik a filmek az iparban alkalmazott legújabb technológiai eljárásokat, köztük a kohászat, a cso- és alkatrészgyártás legkorszerűbb módszereit. A világhírű szovjet mezőgazdasági gépeket munka közben ismertetik meg az érdeklődőkkel. „Kell a jó könyv“ A közelmúltban hirdette meg a Magyar—Szovjet Baráti Társaság a Magyar Írók Szövetségével és számos más szervvel együtt a „Kell a jó könyv” olvasómozgalmat. Az első napok tanúsága szerint az érdeklődés máris számot tevő. Az egy esztendeig tartó pályázati lehetőség iránt elsősorban munkások, parasztok, diákok és katonafiatalok érdeklődnek. A pályázatban szereplő 43 irodalmi alkotás közül hatot választhatnak ki az érdeklődök, s az azokkal kapcsolatos kérdésekre kell felelniük. A könyvesboltok, könyvtárak, országszerte felkészültek az akcióra, s a szóban forgó művek többsége máris kapható, kölcsönzésüket biztosítják, illetve előjegy- zik az igényelhető ''alkotásokat. Egy ház nyolc gazdája kát tartja — a munkásszállásvajtartók labirintusában járunk. Hat ember — közöttük két múzeológus — kereste fed a kis falvakat, érdeklődött, hód volt régen szatócs, rőfös a faluban. Gyakran a padláson, vagy valami fészerben szinte hiánytalanul megtalálták a teljes berendezést Másutt csak egy-egy érdekes darabra bukkantak valamelyik idős ember háztartásában. A tárgyakat — amikor meghallották, máért keresik — szánté mindenki térítés nélkül adta, hadd lássa a neonfényes önkiszolgálók közönsége, a dédanyák hogyan vásárolták annak idején a je- geczet, staniczllban a malátát Fekete Kutya úr A jelenlegi raktárkészletnek még az eszmei értékét sem lehet felbecsülni, mivel olyan ritkaságok is vannak köztük, mint egy szentendrei görög kereskedő 1742-ben kezdett pergamenkötete, kereskedelmi és családi feljegyzéseivel. Vagy az a kis zöld bőrkötésű zsebnaptár, amiben az üzletmenetet írta Meissner László, a váci „Fehér Menyasszony” ke- lengyebolt tulaj dongsa. Az üzlet cégtáblája a múzeum egyik ritkasága, párja alig található (a képen). A vidékiek, amikor beszekereztek Vácra, először ide vitték a gyereket, hadd csodálja. A cégtábláknak, egy-egy bolt elnevezésének szép hagyományát jó lenne, ha modernebb változatban ma is felújítanák. Volt egy híres fűszerüzlet Pesten, a „Fekete Kutya”. A mindenkori tulajdonost nem is hívták másképpen, mint Fekete Kutya úrnak. Székesfehérváron ma is létezik a Kurucz-sarok, ami egy hajdani vegyeskereskedés nevét idézi. Pest megye sok érdekes darabbal képviselteti magát. A legelső tárgyat is a Nyugat- Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalattól kapták a másfél éve megjelent felhívás után. Ok adták a birtokukban levő rézsúlyokat, ősi kávétartályt, egy, a Parádi Értékesítő Szövetkezet által gróf Károlyi Mihálynak kiállított részjegyet. Maczelka Tibor, a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat szocialista brigádvezetője 1838-ban nyomtatott könyvét küldött, Katona Elek: Kereskedelmi tudományokra tanító könyvét. Itt láit—*--------- néhány éve SzeI Amikor j keres Zoltált- —-.........- nak felajánlottá k Százhalombattán a szak- szervezeti, vállalatközi, beruházási ' kultúrbizottság vezetését, a fiatalember, hajlamát követve, híradástechnikusi állását hagyta el, hogy munkásszállási barakkokat művelődési házzá avasson. Már jelentkeztek az első eredmények, amikor feloszlott a beruházáson életrehí- vott vállalatközi, szakszervezeti intéző bizottság. (Nemrég ismét megalakították.) A városépítők barakkszállásain kialakított „művelődési ház” ezért közvetlenül a szakszervezetek megyei tanácsához került. A helyi kapcsolatok elvesztése visszavetette a közművelődési tevékenységet a munkásszállásokon. Ez indította később az szmt-t, valamint a vegyipari s az építőipari dolgozók szakszervezetét a vállalatközi kulturális együttműködés újbóli szorgalmazására ...---------— januárjában aDu11 970 | nai Kőolajipari ] ------------ Vállalat szerződést kötött a hat legnagyobb kivitelező céggel az építők munkásszállásán kialakított művelődési ház közös fenntartására. Az intézmény élére társadalmi bizottság került. Idén az év elején ,a városi tanács is a fenntartók sorába lépettö t esztendő, de főiként az együttműködés két éve alatt sok változás történt. A művelődési otthon a barakkok szomszédságában egy tágasabb épületet kapott. Benne vetítésre alkalmas, színpaddal rendelkező nagytermet, könyvtárat, oktatótermet, klubhelyiséget, tv- és játékszobákat találunk. Annak ide- ‘jén évi kétszázhatyanezer forintos költséggel indultak — ez az összeg mára hatszáz- negyvenháromezer ■ forintra emelkedett. Akkor Szekeres Zoltán egyedül munkálkodott, most még négyen dolgoznak mellette főállásban.-------------------- az összefoI Az igazgató | gás íegna- --------------------- gyobb nyereségének az élő kapcsolatosa i, a várossal, az üzemekkel: — A társadalmi intéző bizottság tájékoztat az igényekről, részt vesz a tervezésben, szervez, propagandát fejt ki, bírák Hogy mennyire szükséges ez a közvetlen kapcsolat, két példa bizonyítsa. Itt a munkásszálláson meg akartuk szervezni a dolgozók általános iskoláját. (Ilyen képzés van ugyan a városban, de oda rossz a közlekedés.) Levelekkel, stencdlezett felhívással, adminisztratív úton szerveztük áz iskolát. A levelekre a vállalatok közül csak négy válaszolt, de felszólításaink még a többi háromban sem igen jutottak el a dolgozókhoz. Akik megkapták, azok nem mutattak érdeklődést. Az iskolába mindössze heten jelentkeztek — nem is tudtuk megnyitni ... Az ismeretterjesztést már személyesen felkutatott igényekre, közvetlen propagandával szerveztük: így került sor a fiatal képzőművészek helybeli kiállítása után Bálványos Huba festő előadásaira a városban, s itt a szálláson is, vagy a százhalombattai Matrica múzeumibarát kör helytörténeti kiállítására, ismertetőire. Az idén eddig háromezren látogatták a TIT- előadásokat. Míg. tavaly egy előadáson átlag huszonkilencen jelentek meg, az idén ötvennégyen. j-------------------------- estéről I A művelődési ház | estére---------------------------- szűknek bizonyul. Könyvtáruknak háromszázhatvan olvasója van, a nyolcvan embert befogadó tv-teremben százötvenen szoronganak. Univerzális és ifjúsági klub működik... A városban, a lakótelepen sokkal kevesebb a lehetőség, hiszen ott önálló helyiséggel nem rendelkeznek. A DKV nemrég két termet'adott: az egyikben könyvtárat rendeztek be, az máris ötszáz olvasót számlál, a másikban klub- foglalkozásokat tartanak. Ifjúsági fúvószenekar működik még az általános iskolában. Az egyre növekvő városban nincs egy mozi: nyáron az iskola udvarán vetítenek. A lakótelepi magábafordultságon sem könnyű változtatni: a tanácsháza nagytermében rendezett művészeti előadóestek eddig alig vonzottak közönséget. Még egy pinceklubot sem tudnak berendezni a tizenéveseknek, mivel az épületek alagsora kamrákra oszlik... Az óvárosban — hagyományos falusi település — fiok-kui túrházukon kívül, amelynek rendibehozatalára most kétszázötvenezer forintot költenek, egy volt iskolaépülettel is rendelkeznek. Könyvtár, Ifjúsági klub, mellett egy szerb nemzetiségi klubot is találunk az óvárosban: itt nemzetiségi ismeretterjesztés folyik, nemzetiségi együttes megalakítását tervezik. A százhalombattai művelődési ház tehát, sokarcú települést lát el. (Az egyes részek között i> közlekedés megoldatlan.) Műszaki képzettségű városlakók, falusi .emberek, az egész országba! egybesereg- lett építőmunkások, sokfajta réteg. Az igények is különbözők. A művelődési otthon igazgatója, akit más pályáról a hajlama, cselekvő kedve vitt a népművelésbe, nem bánhatta meg választását. A — mégiscsak kezdetleges — százhalombattai művelődési házat élet tölti meg. Fokról fokra születtek itt a megalapoz zott eredmények. Terveik is lépcsőzetes haladást vázolnak. Szeretnék bevonni , a fenntartók közé a Bemtavöl- gye Termelőszövetkezetet és a téglagyárat... Ré akarjuk bírni az építőipari vállalatokat a nagyobb támogatásra... .------7--------— azonban egy I Az igények ] új, korsze-------------------- rű művelődési központot sürgetnek a városba. De ez már egy másik téma. Ez alkalommal- az eddigi, önerőből, összefogásból elért eredményekről, az új város bontakozó közművelődésének tanulságairól akartunk szólni. Padányl Anna A közművelődés demokratizmusa ezemben a napokban elkészült jelentéstervezet, amely arra hivatott, hogy elemezze Pest megye közművelődési helyzetét, az elmúlt öt esztendő alatt megtett utat és az elkövetkező évek feladatait. Sok dologban előbbre léptünk. A megye kulturális éleiének híre megnőtt, több rendezvénye országos rangra emelkedett. A Szentendrei Teátrum már nem csupán kuriózum, hanem szerves része az ország nyári színházi életének. Számon tartják, látogatják, elismerően nyilatkoznak róla. Szegényebb lenne egész képzőművészeti életünk a megyében élő vagy dolgozó művészek alkotásai nélkül. Bizonyság rá a Nemzeti Galériában rendezett nagyszabású tárlat. Országos rangja van már a zebegényi nyári szabadiskolának, a vácrátóti botanikus kertben rendezett hangversenyeknek, a váci Dunakanyar dalostalálkozónak csakúgy, mint a visegrádi színjátszó napoknak. Jóleső érzés tudomásul venni ezt. Akárcsak azt, hogy egyre többen keresik fel Pest megye gazdagodó múzeumait és. vesznek részt a különböző tájjellegű kulturális rendezvényeken. Tudomásul kell venni azonban azt is, hogy mindez a megye közművelődésének csupán az ünnepnapjait jelenti. Márpedig köztudott, hogy sokkal több a köznap, mint a pirosbetűs, és köz- művelődésünk köznapjai már korántsem ennyire megnyugtatóak, mint az ünnepek. Tény, és az volt már öt esztendővel ezelőtt is, hogy a megye százkilencvenhárom művelődési otthon jellegű intézménye közül mindössze hetvenhét felel meg a korszerű közművelődés követelményeinek. További harminchat még alkalmas közművelődési feladatok ellátására, bár az igényeknél alacsonyabb szinten.- Nyolcvan viszont még korszerűsítéssel sem érheti el a célját, kár pénzt költeni fenntartásukra, s legcélszerűbb lenne megszüntetésük. A számokkal bizonyított érvelés logikusnak hangzik, végrehajtására lehetőséget biztosít a Művelődésügyi Minisztérium három esztendővel ezelőtt megjelent utasítása is. A kérdés az; belenyugodhatunk-e abba, hogy falvak tízeiben még a legelemibb közművelődési igények kielégítésére se nyíljon lehetőség. A közművelődés nem csupán gazdasági kérdés. A kultúra, a műveltség a társadalom fontos produktív erejéhez tartozik, a gazdasági növekedés és a társadalmi haladás egyik alapvető feltétele. A személyiség szocialista formálása, a marxista eszmék meghonosítása a tömegek között a szocializmus teljes felépítésének része. Ebből következik, hogy a közművelődés sem forintokkal, sem az intézmények gazdasági hasznosságával nem mérhető. Annál inkább a holnapunk milyensége méretik, meg azon; milyen a ma közművelődése. Nagy terveink,, nemes szándékaink megvalósításának alapvető feltétele, közege és legfontosabb segítője a szocialista társadalom és a szocialista ember. Ezért a falusi közművelődés a tömeg sokoldalúan képzett, szocialista erkölcsű, gondolkodású közösséggé nevelését a társadalom céljaival egyirányban kell hogy végezze. E munka alapja és legfontosabb erteítője társadalmunk politikai, gazdasági és ideológiai berendezkedése. Erre az a lapra a falun is nagyobb hatékonyságú közművelődési rendszert és tevékenységet lehet és szükséges felépítni. Ehhez viszont alapvető fontosságú az anyagi és személyi feltételek biztosítása. Művelődési intézményeink jelenlegi állapotáról szóltunk már. Az érdembeni, gyors változtatás nem országos, és nem is csak megyei feladat. Az ország és a megye anyagi lehetőségei végesek. Ez tény, de olyan tény, amely nem zárja ki az előbbrelépés lehetőségét. Sőt, szükségszerűen előírja az eddiginél fokozattabb összefogás fontosságát a közművelődés előrelendíté- séért. Ebben is léptünk már előbbre az elmúlt esztendők során. Üzemek, gazdaságok fogtak össze a helyi tanácsokkal, egyesítve anyagi erőiket a közös cél érdekében. Ez a közművelődés demokratizálásának útja, és a jövőben is csak ez lehet. A ■ legszebb példáját Vác városa adta ebben. A város és üzemeinek, intézményeinek vezetői egyaránt belátták: érdemben cselekedni a közművelődés előbbrevitelében csak együtt, közös erőfeszítések árán lehet. Érthető, ha az ilyen demonstratív egyet akarás mögött ott áll az egész város, hiszen amit tenni készülnek, annak gyakorlati haszna mindannyiuk életének gazdagodása lesz. Az összefogás ereje nagyot lendíthet a megye köz- művelődésén. A jelentéstervezet ezért javasolja, hogy minél több közművelődési intézményt vegyenek közös fenntartásba, továbbá, hogy a feladatok egyeztetése mellett az eddiginél nagyobb hangsúlyt kapjon az anyagi erők egyesítése is. Elgondolkoztató azonban, hogy a javaslat önmagában elégséges ösztönző erő-e a megvalóstáshoz. Ha figyelembe vesszük, hogy ilyen javaslat már a korábbi esztendőkben is többször elhangzott, Js az eredmény máig sem kielégítő, akkor azt kell mondanunk, hogy nem. Ki kellene mondanunk azt is — amit az állam már kimondott a lakásépítkezések kapcsán —, hogy a megye csak akkor biztosítja anyagi hozzájárulását az építkezésekhez, felújításokhoz, korszerűsítésekhez, ha ahhoz a falu is, a gyár is, a gazdaság is — erejéhez mérten — hozzájárul, mint ahogy az épülő új lakások tulajdonosai sem ingyen jutnak többé otthonukhoz. ' Az anyagi feltételek előteremtése mellett szükségszerű lenne az eddiginél sokkal többet tenni a személyi feltételek biztosítására is. Egyetlen példasor is meggyőzően igazolja ezt. A művelődési házakban dolgozó hetvenkilenc szakalkalmazott közül mindössze' huszonhat rendelkezik egyetemi, főiskolai vagy tanítóképzői végzettséggel, negyvenötnek érettségijé, nyolcnak pedig csak általános iskolai végzettsége van. Az igényekhez igazodó, korszerű közművelődési munkához még a legmodernebb kultúrpalotában is kevés a nyolc általános vagy akárcsak az érettségi bizonyítvány. Joggal javasolja a jelentéstervezet, hogy a gyorsabb előrehaladás érdekében mindenütt megfelelő emberekre kell bízni a közművelődés társadalmi fontosságú feladatát. Prukner Pál A
