Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-07 / 263. szám
1971. NOVEMBER 7.. VASÄRNAP '-“K/Ciriap 3 a Kitüntetések november 7. alkalmából A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 5-1. évfordulója alkalmából eredményes munkájuk elismeréséül különféle munkaterületeik dolgozóinak & tüntetéseket adományozott. A kitüntetettek egy csoportjának Losonczí Pál, az Elnöki Tanács elnöke tegnap az országiház kupolacsarnokában, nyújtotta át az érdemrendeket A kitüntetések átadásánál jelen volt Foci; Jenő, a Minisztertanács elnöke, Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára és Cseierki Laps, az Elnöki Tanács titkára. A Munka Érdemrend arany fokozatával 87 személyt tüntettek ki. A magas kitüntetésit Pest megyében dr. Dobrai Lajosnak, az MSZMP Ráckevei Járása Bizottsága első titkárának, Gelencsér Arpádné dr.- nak, az MSZMP Pest megyei Bizottsága osztályvezetőjének, Molnár Józsefnek, az MSZMP Gödöllői Járási Bizottsága első titkárának adományozták. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát 212-en v-atték át, közöttük Aczél Pálné, az MSZMP Pest megyei Bizottsága pártiskolájának tanára, Csipái Ferenc, az MSZMP Da- basi Járási Bizottságának titkára, dr. Dömsödy László, a Gödöllői Gépgyár gazdasági igazgiatóhelyette.se, a Pest megyéi tanács tagja, dr. Halupa Béla, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem docense, Kürti András, a Ceglédi Városi Tanács elnöke, Lépés János, a SZOT leányfalui üdülőjének vezetője, Präger Lászlóné, az MSZMP Pest /negyei Bizottságának munkatársa és Sági Ágnes, a Pest megyei Hírlap főszerkesztő-helyettese. A Munka Érdemrend bronz fokozatát 209-en kapták. Pest megyében Bogdán Istvánná, az MSZMP Dabasi Járási Bizottságának munkatársa, Dunai Vilmosáé, az MSZMP Pest megyei Bizottsága pártiskolájának gazdasági vezetője, Halasi Józsefné, a Szentendrei Városgazdálkodási Vállalat fürdőrészlegének vezetője, a városi tanács tagja, Huszár Imréné, a Gyapjúmosó- és Szövőgyár pornó zi gyáregységének szb-titkára, Kiss Béla, az MSZMP Nagykátai Járási Bizottságának munkatársa, Lédeczi Béla, ceglédi általános iskolai igazgató, Nádas Lajos, az MTS gödöllői járási-városi tanácsának elnöke, dr. Neninger Anna, a Váci Járásbíróság tanácsvezető bírója, Orda- si Ferenc, az Örkényi szakszövetkezet elnökhelyettese, a községi tanács tagja, Papp Gábor, a Tárnoki Nagyközségi Tanács vb-titkára, Takács Gyula, a Túrái Nagyközségi Tanács elnöke és dr. Tóth Mihály, a Monori Járási Ügyészség vezető ügyésze vette át a kitüntetésit A fajtó dolgozóinak elismerése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa november 7. alkalmából eredményes munkájuk elismeréséül a sajtó 24 dolgozóját kormánykitüntetésben részesítette. A kitüntetéseket dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke adta át. Az ünnepségen jelen volt Katona István, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propagandaosztályának vezetője. Akinek jutott Hódító szénhidrogének A negyedik ötéves tervben nagyarányú változáson megy át az energiaiszerkezet, s ezt a többi között nagymértékben elősegíti, hogy Százhalombattán, a Dunai Kőolajipari Vállalatnál 1974-ig évi hatmillió tonnára bővül a kapacitás. - Az itt, valamint másutt megvalósítandó fejlesztések eredményeként 1975- ig a benzintermelés hetven százalékkal emelkedik, míg gázolajból 30,< fűtőolajból pedig 44 százalékkal termelnek töíbbet, mint 1970-ben. A Dunai Kőolajipari Vállalatnál megvalósuló bővítés nyersanyagfedezetét a szovjet kőolaj szállítások adják, s ennek eljuttatására hozzák létre a Barátság IX. olajvezetéket, amelynek átadási határidőié 1972. A magyar békemozgalom ** • 1 r r Cyrus Eaíonnak A magyar békemozgalom kitüntető jelvényét adományozták s nyújtották át szombaton — a Hazafias Népfront Belgrád-rakparti székházéban rendezett ünnepségen — a Lenin-békedíjas Cyrus Eaton- toak, az ELTE dászdoktorának. A jeles amerikai közéleti személyiséget és feleségét az ünnepségen az Országos Béketanács nevében. Pethö Tibor alelnök köszöntötte. Dr. Sík Endre Lenin-béke- díjas, az Országos Béke tárnics elnöke adta át a magas kitüntetést Cyrus Eaton-nak. Sajtókonferencia keretében — a kitüntetés átvétele után — Cyrus Eaton válaszolt az újságírók kérdéseire. Egyebek közt elmondta, hogy magia személyesen 22 esztendő óta sürgette az Egyesült Államok vezetőinél a — szavai szerint — „szárazföldi Kína" elismerését, s most, hogy ez megtörtént, a nemzetközi politikában bizonyos enyhülés jeleként minősíti. Korszerűbb család Az olajtüzelés gyors térhódítása nagy feladatokat ró a Pestvidéki Gépgyárra is, amelynek sikeres termékei közé tartoznak az olajégők. A gyár fejlesztésen dolgozó műszakijai már eddig is több, korszerű megoldással bizonyították képességeiket, így a többi között az olajhevítő, az automatika és más szerelvények egybeépítésével, azaz az olajégő „kompi etthozásával.” Az olajégők családja a közelmúltban új tagokkal bővült, s ez lehetővé teszi az igényeknek megfelelő típus kiválasztását. A fejlesztési tervek eredményeként ma már olyan olajégők is készülnek, amelyek fúvókacsere nélkül alkalmasak váltakozó teljesítményű fölhasználásra, illetve távvezérelt működtetésre. „Mondd, mit érlel annak a sorsa akinek nem jut kapanyél;” (József Attila) Juhász Károly nyugdíjas termelőszövetkezeti tag, Nagykát a: — Este indultunk, reggel értünk be Ceglédre, az emberpiacra. Volt ott mindenfajta nép,' reggeli csipával a- szemükben, mert sokan, akik messzibbrül jöttek, két-három napja várták már a jószerencsét, ott aludtak a földön. Jöttek a gazdák, meg a lcaszná- rok, válogattak, maga öreg, meg keszeg, meg keshedt valló ... így ment ez. Nekem szerencsém volt, mert csak néhányszor jártam meg az emberpiacot, azután elkeltem Blaskovich úrhoz, Szentmár- tonba, a szomszéd faluba. Napszámosnak vett fel az úr, de állandóra, ami nagy szó. Huszonkettőben volt ez, jól emlékszem, mert az első csókját meg az első munkáját soha nem feledi el az ember. 150 korona a napszám, ennyit kaptam. Az állandóknak eny- nyit fizettek, a többinek, aki jött meg ment, ötven vagy száz koronát, igaz, szezonban kétszázat is, de a miénk biztos kereset volt. Istállóba kerültem, ganét hányni, almozni, Sőreg-pusztán ... Hogy menynyit ért a 150 korona? Hát keveset. Élt az ember. A Magyar Statisztikai Évkönyv 1922. évi számának 98. oldalán az ártáblázatban a következőket olvashatjuk: 1. kg rozskenyér 115 korona; 1 kg marhahús 431 korona; 1 kg szalonna 658 korona; 1 kg disznózsír 747 korona; 1 kg cukor 415 korona; 1 liter tej 81 korona; 1 darab tojás 42 korona. Tímár Jánosné betanított munkás, Aszód: — Abból nem volt Sfemmi gondom, hogy elhelyezkedjem. A férjem erre volt katona, úgy ismerkedtünk meg, először arra gondoltunk, hogy esküvő után hozzájuk költözünk, de ő Szabolcsba, Jándra való, s mivel ott abszolúte semmi munka nem kínálkozott mindkettőnknek, inkább maradtunk, bár ott lett volna külön szobánk az anyósomék házában, itt meg anyámékkal egy konyhára, egy szobára szorultunk. Ö a katonaságnál beletanult a gépkocsivezetésbe, úgy is helyezkedett el, most már hatodik éve a sütőipari vállalatnál van, kenyeret hord, meg péksüteményt... én először Gödöllőn próbálkoztam, a gépgyárban, de nem tetszett a munka, meg nagyon rossz volt a közlekedés is, otthagytam. Az egyik utcabeli asszony hívott az árammérőbe, ott elég jó volt, bár szalag mellett dolgoztam, de azután eljöttem szülni, s utána már nem is mentem vissza, a gyerek miatt nem vállalhattam az utazgatást, így Ikladot választottam, az Ipari Műszergyárat, se jobb se rosszabb, mint a többi, de közel van. A keresetem 1600 forint körül, a férjem túlórázik is, így két és fél ezer forintja összejön, már ragasztottunk egy szobát az apámék házához, de azért nagyon jó lenne egy rendes lakás'. A Statisztikai Évkönyv 1970. évi számának 401. oldalán az ártáblázatban a következőket olvashatjuk: 1 kg barna kenyér 3 forint; 1 kg marhahús 30 forint; 1 kg szalonna 30 forint; 1 kg disznózsír 20 forint; 1 kg cukor 9.60 forint; I liter tej 3 forint; 1 darab tojás 1,60 forint. A Reggel című napilap 1933. április 30-i számában írja: „Szeretnék pénzbeszedő lenni a Gázműveknél — mondja Zsombori Ödön, a birkózás Európa-bajnoka. Huszonöt évés, kétszeres bajnok és állástalan. Szemében a gond és a nélkülözés láza. — Két éve szaladgálok állás nélkül! — mondja. — Fűhöz, fához rohantam, könyörögtem, hogy szerezzenek nekem állást, mert csak any- nyit szeretnék keresni, ameny- nyi száraz kenyérre elég. A klubban mindenki azt kérdi, jó formában vagyok-e, meg hogy a tavaszi versenyek közül hányat fogok megnyerni ? Azt még senki sem kérdezte, hogy miből ebédelek?” ben, megítélésünk szerint, a beruházási tevékenység hatékonyabbá tételének döntő alkotóeleme. Az alapos előkészítés után meghozott döntés, s a színvonalas tervezői munka — fél siker, vagy legalábbis a beruházás megkezdésének sikert ígérő feltétele. Kő. ül tekintő szervezést — Es a „siker” másik fele? A beruházást előkészítik, tervezik, de szervezik-e? — A beruházások szervezésének; lényegében két formája • található ma a megye területén; vagy maga a beruházó vagy független beruházási vállalatok bonyolítják le — szervezik, ellenőrzik —a munkák Tapasztalataink szerint a saját beruházás-szervezői tevékenység eredményesebb, mint a beruházási vállalatok által végzett, de a kettő ennek ellenére nem zárja ki egymást. Az adottságok, a sajátos helyzet alapján dönthető el, melyik mód a célravezetőbb. Egy nagyösszegű, .egy helyen megvalósuló beruházást más követelmények alapján kell szervezni, minit például kisebb értékű, területiig szétszórt beruházásokat. — S talán nem is a formán, hanem a munka lényegi részén van a/ hangsúly, mondhatni, azon, mit tesz, s csak másodsorban, ki teszi? , — Még valamivel megtoldom a kérdést: a miit tesz mellé odateszem, hogy mit tehet? Mert hiába a beruházási vállalat igyekezete, ha — például — olyan megbízást kapott, amelynek nincs meg a fedezete, magyarán, a megbízónak nincs pénze. Sokszor hónapok telnek el azzal, hogy megbízó és megbízott egymást sürgeti... — Vagy mindketten a beruházásban érintett különböző vállalatokat... — Ez sem könnyű. Mi tagadás, olykor már az is eredmény, ha sikerül egy asztalhoz leültetni az összes illetékest. A beruházások többsége nem egyszerű falfölhúzás; vállalatok serege' érdekelt — pontosabban: részese — egy- egy munkában. Ezért a beruházásszervezésben is a hatékonyságnövelés nagy tartalékai rejlenek. — Ehhez azonban az érdekeltségi rendszeren változtatni kell, mert ahogy a tervezők, a kivitelezők, úgy a beruházási vállalatok is elsősorban abban érdekeltek, hogy minél többe kerüljön a beruházás! — Így van. A beruházó és partnerei érdekei között ellentmondás lelhető fel, s ennek feloldása sokáig nem halasztható. A közös érdekeket az egy irányba ösztönző érdekeltségi rendszernek is tanúsítania kell. Ugyanakkor tény az is, hogy, bár a beruházási vállalatok maguk is jó néhány hibát elkövetnek, nincsenek könnyű helyzetben. A megyei beruházási vállalatnak egyszerre több száz partnerral kell szoros kapcsolatot tartania, s egyidőben őrködnie a megbízó, a népgazdaság érdekein, de úgy, hogy közben a tervező, a kivitelező jogos kívánságait is tiszteletben tartsa. Korszerűbb kivitelezés t — A végén csattan az ostor, hangzik a szólás, s a kivitelezők, azaz az építő-szerelő vállalatok sűrűn hivatkoznak is erre. Minden, amit addig elmulasztottak, az ő munkájukat nehezíti. E tény viszont elősegíti, hogy saját felelősségüket kisebbítsék. — Pest megye építőipari kapacitása a harmadik ötéves tervben jelentősen bővült, korszerűbb eszközökkel, módszerekkel dolgozik ma a megyei építőipar, mint néhány esztendeje. Ez tapasztalható a munkavégzés színvonalán éppúgy, mint az átadott létesítmények korszerűségén. Az építő-szerelő vállalatok valóban nincsenek könnyű helyzetben, mert ők a sokadik fokozat, munkakezdésük előtt már sok minden jól vagy rosszul történt. Hatással van tevékenységükre az is, hogy egyidőben túl sok munkát kell megkezdeniük, ezért nincs elég erejük a kivitelezés megfelelő előkészítésére, közben nő a befejezetlen beruházások állománya, emelkednek a költségek. Hangsúlyoznám az előkészítés döntő jelentőségét, mert a megfelelően előkészített beruházás sokkal rövidebb idő alatt valósulhat meg. Az előkészítés ma még gyenge pont, holott a tervek felülvizsgálata, a helyszíni szemle, az anyagrendelés, az alvállalkozói szerződések megkötése stb., mind-mind lényeges tényező abban, hogy maga a kivitelezés folyamatos, zavartalan legyen. — Amibe beleszólnak a szállítási nehézségek, a munkaerőhiány, s a munkafegyelem lazasága is. — A többi között. Mert még sok más tényezőt is sorolni lehetne. A hangsúly azonban arra esik, hogy a meglévő keretek, adottságok mellett is lehet — kell — jobb, koncentráltabb munkát végezni. S ezt nemcsak magára az építőszerelő vállalatokra értem, hanem az építőanyag-iparra éppúgy, mint a vasúti, közúti szállításra, a szerelvénygyártó iparra, azaz minden területre, amely a beruházásokhoz kapcsolódik. — A gondok fölsorakoztatása egyben a teendőket is meghatározza. Sokrétűek ezek, illúzió lenne azonnali nagy eredményekben bizakodni. — Erről nincs is szó, de arról igen, hogy a beruházási munka hatékonyabbá tételét már ma és minden területen meg kell kezdeni. Folyamatos, ésszerű haladásra, változásra van szükség, minden érintett egyetakaró közreműködésére, s akkor a változás következményei, az eredmények sem maradnak el— mondotta a beszélgetés befejezéseként dr. Bíró Ferenc, a megyei pártbizottság titkára. : Kaltanecker Sándor esztergályos, Dunaharászti: — Két kézzel kaptak utánam, amikor kijelentettem, hogy szakmát akarok tanulni, egyből mehettem is az általánosból az autógyám szakmunkásképzőbe, elvégeztem, beléptem a Csepel Autógyárba, volt egy kis civakodás az órabérem miatt, először nem akartak annyit adni, amennyit szerettem volna, akkor mondtam, elmegyek, erre persze megadták. Észnél kell lenni, mert sokakban megvan az, hogy csak azért kiszúrnak az emberrel, mert fiatal. Végül is az számít, hogy mi van a születési papíron, vagy a munka? Vannak rendes szaktár- spk, akik segítenek, tanítják az embert, de van olyan is, aki rögtön tátogni kezd, hogy „bezzeg, amikor én segéd voltam, haptákfoan álltam a mesterek előtt, ti meg ...” Mit érdekel engem, hogy mi volt akkor? Én most élek, keresni akarok, jövőre nősülök, azt tervezzük, hogy benevezünk a gyári lakásépítési akcióba, gyűjtünk pénzt, minden fillért meg kell fogni, naná, hogy nem hagyom magam. Hirdetések a lapok 1971. november 2-i, keddi számából: „A ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Mg. Termelőszövetkezet nagy építési gyakorlattal rendelkező igazgatót, főmérnököt, főkönyvelőt vesz fel az építésvezetőség teendőinek ellátására, valamint mezőgazdasági gépészmérnököt, ' üvegházi gyakorlattal zöldség- és virágtermesztésben jártas kertészmérnököket, virágértékesítési előadót, koszorúkötőket ..-4» (Népszabadság) „Budakalászi Textilművek azonnal felvesz férfi segédmunkásokat kazánházi munkára ... 16 éven felüli lányokat szövőgéptártöltő munkakörbe .. (Magyar Nemzet) „A posta Monoron, Vácott a helyi szolgálat ellátásához, valamint Óbudára a környékről bejáró gépkocsivezetőket azonnali felvételre keres.. (Pest megyei Hírlap) Nagy Piroska, a ceglédi Mészáros Lőrinc általános iskola tanulója: ■— A munkanélküliség az...' a munkanélküliség az a kapitalista országokban van, szóval Angliában meg Amerikában, hogy nem kapnak munkát, hiába mennek a gyárba az emberek... a ívben láttam, hogy tüntetés van meg sztrájk, hogy munka legyen, meg emeljenek a fizetésen, szóval- ilyesmi, orréi otthon nem hallottam, a szüleim ilyesmiről nem beszélnek, csak anyukám panaszkodik, hogy drága a piac, mert nekünk földünk semmi nincsen, mindent venni kell... Még nem tudom, hogy mi legyek, talán óvónő vagy ilyen, mert a gyerekeket irtóra szeretem, ránézek egyre, s már nevetek, mert olyan érdekes, hogy abból a piciből akkora lesz, mint én, meg tovább, felnőtt, amilyen anyukám meg apukám... A Népszabadság összevont munkaerőmérlege: A népesség szárny, összesen 10 315 600 fő. A népességből a munkaerőforrást alkotók száma 6 617 400. Az összes aktív keresők száma 4 990 700. M. O. ALGYO 277-ES Kicserélték a béléscsövet A szegedi szénhidrogén-medence feltárása, kitermelése közben néhány kútnál olaj- és gázkitörés, illetve olaj tűz keletkezett, s ezeket a kutakat név szerint emlegették országszerte. Ilyen volt az Algyő 168-as, amelynél két évvel ezelőtt az ország eddigi legnagyobb olaj tüze keletkezett. Ezt azóta néhány kisebb-na- gyobb gázkitörés követte. Legutóbb, néhány héttel ezelőtt, az Algyő 277-es nevet kapta szárnyra a hír, szerencsére csak néhány napra, mivel a kitörést rövidesen elfojtották. Valamennyi esetben számottevő anyagi kár keletkezett, azonban a több milliós értékű kutak egyike sem ment tönkre, valamennyit helyreállították. Az emlékezetes olajtűz után csaknem egy évig tartott az Algyő 168-as rend- behozatala. Most az Algyő 277- est is helyrehozzák. A javítás legfontosabb műveletet, a gázkitörést okozó repedt béléscső cseréjét máris végrehajtották. A kút fölé állított nagy acéltorony segítségével emelték ki mintegy 500 méter mélységből a béléscsövet. A javítást rövidesen befejezik, s termelésbe állítják a kettős feladatra: az olajtermelésre, s a rétegenergiát pótló vízvissza- nyomásra kialakított kutat. Nem a Forte A Pest megyei Hírlap 1971. október 28-i számában cikket közöltünk Telik-e kacsalábra? címmel. A cikk, amely a megye beruházási helyzetének néhány vonását elemezte, a többi között példaként említette a Forte Fotokémiai Iparvállalat beruházását is, mint olyat, ahol a többlet- költségeket megfelelő gazdasági indokok ■ elfogadhatóvá teszik. A cikk ezt követő mondatait á gyár dolgozóinak egy része félreértette, ezért megállapítjuk, amint megítélésünk szerint az magának a cikknek a figyelmes olvasásából is kitűnik, hogy a szóban forgó rész nem, a Forte beruházására, hanem a megyében szerzett általános tapasztalatokra vonatkozik. A
