Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-07 / 263. szám

v-::, LIGETI KÁROLY: Végrendeletem Ligeti Károlynak és az Omszkban vele együtt mártírhalált halt internacionalisták sírjáról■ hozott rögöt helyeztek el kegyelettel Vácott, a szovjet hősi emlékműben a tisztel­gő utódok a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom megyei ünnepségén, amelyről tegnapi lapunkban tudósítottunk. Ezúttal a hősökre és Pest—Omszk megyék internacionalista testvé- * 1 rí barátságára való megemlékezésül közöljük Ligeti Károlynak a kivégzése előtti napon írott versét. íg lelketekb'en szikra-tűz-fog égni, Mindig előre, vörös magyarok! A szép jövendőt el fogjátok érni, Én is elérem —, habár meghalok. Mert nem adják olcsón a szabadságot, Az ára könny és mártírvérfolyam. Ki érette hull, százszor legyen áldott. A gyávákon meg az ár átrohan. Ti eljuttok a vörös Budapestre, És ölelés vár rátok és virág .. i S ha visszanéztek csodás napkeletre Veletek ujjong az egész világ. Én itt maradok bús, jeltelen sírban, De veletek küldöm tűz-lelkemet, Hogy lobogva a forró csatasorban Az én lelkemtől lelkesedjetek. És mind ott leszünk a végső csatában, Én és á többi vörös magyarok. Elhulltunk, de a győztes szabadságban Üjra életet, Ti, Ti adjatok! (Omszk, 1919) PEST MEGYEI VUiS PROLETÁRJAI, E6YESÜUETEX! XV. ÉVFOLYAM, 263. SZÄM 4lX.\ 1.20 FORINT 1971. NOVEMBER 7., VASÄRNAP Október fényei Ünnepségek ország- és megyeszerte Az ország lakossága a ha­gyományokhoz híven,, benső­séges ünnepségeken emléke­zik meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 54. év­fordulójáról. A jubileum so­rán számos helyen avattak új gazdasági és kulturális léte­sítményeket is. Szombatom délelőtt Buda­pestem, a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél koszo­rúzás! ünnepséget rende­zett az MSZMP Központi Bizottsága, a kormány és a Hazafias Népfront. A magyar, a szovjet és vörös zászlókkal díszített téren sok százan gyűltek össze. A ko­szorúkkal és virágokkal elbo­rított emlékművel szemben a néphadsereg díszegysége so­rakozott fel. A koszorúzás! ünnepségen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, Losoncéi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Fock Jenő, a forradalmi munkás-panaszt kormány el­nöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Benke Valéria, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Nemes Dezső, Németh Károly és Nyers Re­zső, a Politikai Bizottság tag­jai, valamint Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára. Ott volt a Központi Bizott­ság, az Elnöki Tanács és a kormány több tagja, politikai, gazdasági, kulturális és tár­sadalmi életűnk sok más ve­zető személyisége. Részt vett az ünnepségen a budapesti diplomáciai képviseletek szá­mos vezetője is. Az ünnep előestéjén a Par­lament előtti Kossuth Lajos téren katonai tiszteletadással felvonták a Magyar Népköz- társaság állami zászlaját, s ugyancsak tegnap délután vonták fel a magyar nemzeti lobogót és a munkásmozga­lom vörös zászlaját a Gellért­hegyen,' a felszabadulási em­lékműnél. Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára tegnap este a rádióban és a tv-ben köszöntötte az ország népét, méltatta az évforduló jelentőségét. A k-éső délutáni órákban diákok töltötték meg a Nem­zeti Színház nézőterét, s meg­tekintették Gyurkó László': Fejezetek Leninről című mű­vét. A fiatalok számára nagy élményt jelentett, hogy ta­lálkozhattak a nézőtéren he­lyet foglaló hetven esztendős Jelizavetn Drabkinával, Lenin egykori személyes ismerősével, Szverdlov hajdani titkárnőjé­vel. A nap budapesti eseményei a hagyományos operaházi díszelőadással zárultak. A megyében is folytatódott a jubileumi eseménysorozat: az évfordulóhoz méltó ünnepi külsőségek között tartottak megemlékezéseket a városok­ban és községekben. Megye­szerte a hála és a kegyelet virágaival díszítették a felsza­badító harcokban elesett szov­jet hősök emlékműveit. Cegléden szombaton dél­után a Lenin parkban kez­dődött az ünnepség, ahol a város párt- és tanácsi vezetői, valamint a társadalmi szervezetek, üzemek,. gazdasá­gok és intézmények képviselői koszorúaták meg Lenin .szob­rát. Ezt követően a Kossuth Művelődési Ház színháztermé­ben rendezett ünnepi gyűlésén dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke, a város ország- gyűlési képviselője mondott beszédet. A gyűlés után fővá­rosi művészek adtak műsort. Ráckevén új üzletház nyílt. Az avatáson megjelent dr. Dobmi Lajos, a ráckevei járási pártbizottság első titkára, Sza­bó József, a Ráckevei Járási Hivaital vezetője, Lippai Jó­zsef, a KPVDSZ megyei tit­kára és Lauthán Ferenc, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője. Az üzlethá­zat őrsi Ferenc, a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vál­lalat igazgatója és Kalmár Ist­ván, a megyei Ruházati Kiske­reskedelmi Vállalat igazgatója adta át rendeltetésének. Nagykőrösön is egymást követték tegnap az ünnepi események, legkorábban — a szombat reg­geli műszakváltáskor — a vasútállomás dolgozód tartot­ták megemlékezésüket. Ezt kö­vette délben a 21. számú Vo­lán Vállalat és az Arany János Gimnázium ünnepsége. Dél­után a Transzformátor Ktsz dolgozói kettős jubileumot ün­nepeltek: az októberi forrada­lom évfordulóját és alapításuk 20. esztendejét. Az ünnepségen NYUGAT-BERLIN Honecker nyilatkozatának visszhangja Klaus. Schütz nyugat-berlini ■kormányzó polgármester pén­tek este annak a véleményé­nek adott kifejezést, hogy Erich Honeckernek a berlini szovjet, nagykövetségen el­hangzott nyilatkozata „meg­fontolást érdemel”. Mint is­meretes, az NSZEP Központi Bizottságának első titkára ki­jelentette,. a Német Demokra­tikus Köztársaság érdekelt ab­ban, hogy ha lehet, november folyamán megállapodással vég­ződjenek a tárgyalások a szö­vetségi köztársasággal és Nyu- gat-Berlinnel. Tőkés munkanélk Az NDK hírügynöksége ösz- szeállítást közöl a nagyobb im­perialista államokban lévő részleges vagy teljes munka- nélküliség arányairól. Eszerint a tőkés világ tíz vezető ipari országában (Egye­sült Államokban, Kanadában, Nagy-BritamÁában, Japán­ban, Franciaországban, az NSZK-ban, Olaszországban, Belgiumban, Hollandiában és Svájcbanaz elmúlt egy esz­tendő során 25 százalékkal nö­vekedett a munkanélküliség száma, s hivatalos jelentések szerint elérte a 9 milliót. Az Egyesült Államok ötmillió munkanélkülije között sok a felsőfokú képzettséggel ren­delkező szakember. Olaszor­szágban több mint 1 millió, Angliában több mint 930 ezer, Franciaországban 460 ezer, Nyugat-Németorsz&gban 147 ezer, , végül Japánban 600 ezer a munkanélküli létszám. részt vett Takács Jenő, a vá­rosi pártbizottság titkára és Szűcs Zoltán, Nagykőrös ta­nácselnöke is. Szinte vég nélkül sorolhat­nánk csak azokat az esemé­nyeket, amelyek a megyében zajlottak lé. Természetesen er­re nincsen mód, s az ünnep­ségsorozat sem fejeződött be, hiszen számos helyen ma he­lyezik el a kegyelet virágait, s emlékeznek az 54 esztendővel ezelőtti októberi napokra. (Az ünnep szovjetunióbeli eseményeiről lapunk 2. oldalán számolunk be.) Dr. Ajtai Miklós Kubába utazott A kubai forradalmi kor*' mány meghívására szombaton reggel hivatalos, baráti látoga­tásra Kubába utazott dr Ajtai Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának.tagja, a Minisz- tertanács elnökhelyettese. Tár* saságában utazott Marjai Jó- zsef külügyminiszter-helyet-' tes, dr. Szailai Béla külkeres­kedelmi miniszterhelyettes, dr. Lénárt Lajos mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­terhelyettes s dr. Tétényi Pál, a Magyar Tudományos Aka­démia főtitkárhelyettese. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent dr. Tímár Mátyás, a Mi* nisztertánács elnökhelyettese, Várkonyi Péter, a Tájékozta­tási Hivatal elnöke, Vdvardi Sándor, külkereskedelmi rtii- niszterhelyettes, dr. Szita Já­nos, a Nemzetköz: Gazdasági Kapcsolatok Bizottságának tit­kára, dr. Jánossy Lajos, az MTA alelnöke és dr. Oszt* rovszki György, az OMFB el­nökhelyettese. Ott volt Carlos J. Pérez, a kubai nagykövet­ség ideiglenes ügyvivője. . A látogatás idején tartja ülését a magyar-kubai gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság, amelynek magyar elnöke dr, Ajtai Miklós, kubai elnöke dr, Carlos R. Rodriguez állammi­niszter, a Kubai Kommunista Párt titkárságának tagja. AZ ELSŐ SZÓ nPörténelmi ördögi kör- tételek jöttek létre az euró- nelk is nevezhetnénk, pai biztonsági konferencia amiről egyszer Leonyid Brezsnyev beszélt azoknak gondolkodásmódjáról szól­va, akik csak az alábbi sor­rendben tudják elképzelni a nép, s a világ sorsának fordulását: háború — ve­reség — erőgyűjtés — új háború. Ebből az ördögi körből ki akarunk törni. S ha semmi mást nem ho­zott volna a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom, mint e kitörés lehetőségét, már akkor is fordulópont lenne az emberiség életé­ben. Fél évszázada küzd Ok­tóber szülötte: a szovjet ál­lam, hogy a népek béké­ben élhessenek. Nem keve­set tett, nem keveset szen­vedett ezért. A szándék, az eltökéltség soha nem hiány­zott belőle, de talán most, napjainkban van minden eddiginél több lehetőség is arra, hogy az emberiség­nek ez az ősi álma köze­lebb kerüljön a megvalósu­láshoz. A program konk­rét és aktuális: ne törjön ki atomháború, oltsuk ki a helyi háborúk tüzét, előz­zük meg az új bozóttüze- ket, teremtsünk olyan kol­lektív biztonsági rend­szert, amelyben az államok békésen intézik vitás ügyeiket, fejlesztik gazda­sági, tudományos és kul­turális együttműködésü­ket. TTa átlapozzuk az elmúlt hónapok újságjait, lát­hatjuk,, hogy megannyi cím és tudósítás beszél a szov­jet diplomácia szinte léleg­zetelállító lendületéről. Ar­ról a lendületről, amelyet a fél évszázad előtt győ­zelemre jutott eszme táp­lál, s amely a párt nem­rég lezajlott XXIV. kong­resszusán elfogadott béke­menetrenden alapszik. Pillantsunk végig a kong­resszus és a mai ünnep kö­zött eltelt háromnegyed esztendőn. A Szovjetunió egy sor javaslatot tett a nemzetközi asztalra: ta­nácskozásra hívta az öt atomhatalmat, általános le­szerelési világkonferenciát javasolt, s a távlati célok fokozatos megközelítését elősegítendő késznek nyi­latkozott, hogy a nyugati partnerekkel együtt köl­csönösen csökkentsék a fegyveres erőket Európa közepén. S nemcsak javas­latok hangzottak el, sikerek­ről is beszámolhatunk. Lét­rejött a nyugat-berlini megállapodás, közelebb ke­rült a megoldáshoz a né­met probléma, kedvező fel­előkészítésének gyorsításá­ra: összehangolt szovjet és amerikai okmány került a leszerelési konferencia elé a balkteriolőgiai fegyverek használatának megtiltásá­ról, egyezményt kötöttek a Moszkvát Washingtonnal összekötő „forródrót” töké­letesítéséről, s a véletlen nukleáris összecsapások megakadályozásáról. A világot még súlyos problémák gyötrik, tart az amerikai agresszió Indokínában, arab terüle­tek izraeli megszállása miatt rendezetlen a közel- keleti helyzet. E problémá­kat tüzetesen tanulmányo­zandó, a megoldás útjait keresendő fogadtak a szov­jet vezetők magas rangú látogatókat, s utaztak — minden eddiginél sűrűbben e hónapokban — maguk is négy világrészbe. S ennek az időszaknak nagy vissz­hangot keltő híre, hogy Ni­xon elnök jövő májusban a Szovjetunióba utazik. Az imperialista vezető hata­lom képviselője Október országába? Igen, ez is hoz­zátartozik a különböző tár­sadalmi rendszerű orszá­gok békés egymás mellett éléséhez, a jövő biztosítá­sához: nagymértékben « Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyán múlik, hogy az emberiség ne zu­hanjon a termonukleáris háború szakadékába. T enin még nem tudhat­-Lj ta, hogy az emberiség feje fölött a hidrogénbom­ba Damoklész kardjaként függ majd — mégis az ál­lam,'amelyet ő alapított, az első perctől hirdette a kü­lönböző társadalmi rend­szerű országok békés egy­más mellett élésének elvét. S ma nemcsak jó szándéka, hanem elegendő súlya és tekintélye is van a Szov­jetuniónak ahhoz, hogy ezt az elvet sikerrel képvisel­je. TV"agy idő telt el a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta, nagyot for­dult azóta a világ. Október eszméi azonban változat­lanul frissek és hatéko­nyak. E forradalom a tár­sadalom egészét változtat­ta meg, a társadalmi. for­radalom egészéhez adott példát és ösztönzést az em­beriségnek. Első szavai kö­zött azonban már ott volt ez a követelés is: békét! S e jelszó jelentősége — akárcsak a Nagy Októberi Szocialista Forradalomé — azóta csak nőtt. Tatár Imre

Next

/
Thumbnails
Contents