Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-05 / 261. szám

Monorí-erdő fürdőtelep lesz? ELKEZDŐDÖTT A KÚT FÚRÁSA A geológusok egybehangzó szakvéleménye szerint meleg vizet rejt a föld mélye Moho- ri-erdőn. A mérések azt mu­tatják, hogy'mintegy 700 mé­ter mélységben körülbelül 40 fokos meleg víz van, s ha ez igaz, akkor talán nem is sok­kal lejebb még melegebb. Ha mindez beigazolódik, akkor Monori-erdő soha nem látott, soha nem képzelt fejlődés előtt áll Már az eddigi adottságai is alkalmassá teszik arra, hogy hét végi, nyári pihe­nőhely, üdülőtelep legyen, erdős-ligetes, csendes szép vidék, félórás autó-, egy óra vonatjárásnyira a fő­várostól. A fürdőtelephez azonban meleg víz kell. Meleg víz, amely feltehetően egyúttal /gyógyvíz is. S amelyet feltehetően gazdagon ont majd a föld. Az állami gazdaság, a termelőszövetkezetek nagyon tudnák hasznosítani a fölösle­get Közel a főváros; és az ön­tözéses kertészkedés kedvező feltételek ' mellett jó üzlet. Mindezeket számba véve a já­rási pártbizottság akkor, ami­kor azt javasolta — a múlt év végén — a járási és a monori községi tanács vezetőinek, hogy „vágjanak bele a dolog­ba”! Jelentős többletbevétele volt a .járási tanácsnak 1970- ben, Monor adott hozzá a fej­lesztési alapból, és megkötöt­ték a szerződést a Vízkutató és Fúró Vállalattal. És a vállalat ceglédi üzeme az elmúlt hetekben felvonult Monori-erdőre hatalmas gé­pekkel, hatalmas toronnyal. A fúróberendezés alkalmas arra, hogy akár 1500 méter mélyre is lefúrjon. A fúrás megkezdése előtti napokban a járási párt- bizottság, a járási hivatal, a községi pártbizottság és , a községi tanács vezetői megtekintették az előké­születeket. Vas István, a munkálatok ve­A járás és Monor község vezetői megtekintették az előkészületeket. Pétcrffy felvételei ÉJSZAKA A HATARBAN A sárga hasú hold is fázó­san bújik, húzódik a felhők mögé, mert csíp, mar az ellus­tult szél, különössn így este, amikor az első éjféli vonat is már ott .Hosszúberek felé csö­römpöl. .. A zöld ruhás mezőőr mellett ott ballag az önkéntes rendőr is, mert ilyenkor már nem ta­nácsos a határ kátyúkkal te­livert dűlőútjain egyedül sé­tafikáink .. Még akkor sem, ha ez egyben munkaköri kö­telesség is. Igaz, a hátát húz­za, nyúzza a tóikba bújt sú­lyos fegyver, de hát amíg az kibújik a „bőréből”, addig messzi jár a motoros tolvaj. Mert bizony a sandán, sunyin óvakodó tolvajok is „moderni­zálódtak”, autóval, motorke­rékpárral járnak... HUSZONHAT ESETBEN Szeptember végén két ceg­lédi fiatalember a pirosán mo­solygó paradicsompaprikát dézsmálta, szedte zsákba. Ész­revették, amint a mezőőr a rendszámot jegyezte, írta, s bizony veszélyessé vált a hely­zet. De éppen akkor jött a tsz tehergépkocsija, markos rakodókkal __A tilosba járó fi atalemberek neve, lakcí­me a gyűrött noteszba került. Sorban huszonhatodikok, mert eddig ennyi tetteriért személyt adott át a szabálysértési ha­tóságnak Benkó György, az üllői Kossuth Tsz fáradha­tatlan mezőőre. — Mérges füstöt eregető mozdonyokat vezettem hosz- szú éveken keresztül, aztán dízeleken jártam, dehát az ember egészsége drágább, mint az arany.. ! Most a dű- lőutakat járom, vigyázom a tsz szorgalommal termelt ér­tékeit. Mert az aztán van bő­ven. ^ — Hat-nyolc kilós, fehérre tisztított káposztahalmok so­rakoznak az út mentén, köny- nyen kísértésbe esnek a „gyen­ge jellemek”, egy-két fej mag sem látszik, aztán előkerülne a zsák is... Jó a termés, nem győzik vinni, hordani, pedig várják ám a Budapesti Kon­zervgyár Gém utcai telepén. I Finom, szálas savanyúké pasz­taként látjuk viszont a ZÖL- DÉRT-boltok árusító pult­jain — halljuk a mezőőr éjfé­li tájékoztatóját. ÜLLŐ ARANYA Nem kisebb a kisértés a zöld lombú petrezselyemtábla miellett sem. Fehér a húsa, mint a frissen esett hó. Kihúz egyet a földből, s mutatja a tömzsi gyökeret. Meg is kérik az árát a piacon. Hat-hét fo­rint kilója, s egy hátizsákba tíz kiló is belefér... Percek munkája, napszámnak sem megvetendő Sok is a tilosfoa- járó kísérlet, de a mezőőr ré­sen van mindig. A sárgarépa sem olcsóbb portéka! Szereti a nyúl, a ba­romfi, fényesedik a szőre, a tojás meg olyan sárga, mint a kiikirics virága. Meg a kony­hán is sok fogy évente. Vin­nék is kosárszám. Tisztes bérért szedik a ta­golt, bedolgozók, szedik a gé­pek is, s rakják vagonokba,' viszik az ország minden ré­szébe Üllő aranyát — a sárga­répát. A termés bő, a területét pedig száz holdakban mérik ebben a tsz-ben. Tisztítja, koptatja a tsz is, érkezett már hat vagon édes ízű paszter­nák Szeged környékéről, az­zal „házasítja” a tsz, s keresi, veszi, viszi a konzervgyár bár­milyen mennyiségben. Nem is áll meg a tisztítóüzem késő tavaszig... A hold is lassan pihenni ké­szül, amikor véget ér az éjsza­kai körút, s fáradtan kívá­nunk egymásnak jó éjsza­kát. . ! K. S. MAI MŰ SOK MOZIK Monor: Küldetés Bahcsiszeráj- ba. Nyáregyháza: Eper és vér. Vecsés: A préri. kiállítás Gyömrő, Ságvári Endre Űttörö- ház: Rákóezi-kiállítás, nyitva 9-től 14 óráig, gyermekrajz-kiállítás az OTP rendezésében, nyitva 8-tól 17 óráig, Mende, művelődési otthon, fotókiállítás, nyitva 16-tól 20 óráig. Égbenyűló fúrótorony zetóje vezette végig a vendége két az „építkezésen”. Elmon­dotta, hogy 460 milliméteres csövekkel indulnak neki a földnek, és a 700 méteres mélységet normális körülmé­nyek között december végére, január elejére érik el. Tíz-ti- zenkét fúrómunkás gondosko­dik arról, hogy a munka fo­lyamatosan haladjon, a . hét néhány napján éjjel is dolgoz­nak. A hatalmas Diesel-motor felveri majd iegy kicsit a kör­nyék csendjét, de — s ez volt a munkások, látogatók vélemé­nye egyaránt— ez olyan zaj lesz, amit nagyon érdemes könnyű szívvel elviselni... Az égbe nyúló fúrótorony tövében valaki tréfásan megje­gyezte: „De aztán jól nézünk ki, ha Monori-erdő is úgy jár, mint Tápé! Hogy a meleg víz­nek indulnak és olaj jön fel helyette!” „Valóban, mit is kezdenénk annyi olajjal, mint amennyi például a szegedi me-, dencében van...” Nevetett mindenki. Érthető, egy ilyen hatalmas, közel másfél milliós eredménnyel kecsegtető vállal­kozás nem szokott rossz hatás­sal lenni az emberre. De Vas István komolyan válaszolt: „Kérem, sosem lehet tud­ni... Ez, pontosan ez a fú­róberendezés volt az, ame­lyik Tápén meleg vízért kutatott és olajra lelt.” Pillanatnyi csend követte a szavait. Mit lehet erre mondaná? Ka­balának nem rossz. A kút fúrását szerdán meg­kezdték. Deregán Gábor XIII. ÉVFOLYAM, 260. SZÁM 1971. NOVEMBER 5., PÉNTEK A legutóbbi sülysápi tanács­ülés a kát iskola ez évi oktató­nevelő munkájáról, valamint a tanács működési szabályza­táról tárgyalt. Molnár István­ná, az 1. számú általános isko­la igazgatója elmondotta, hogy türelmetlenül várják az új központi iskola felépülését. A munkálatok már meg­kezdődtek —, addig azon­ban — s ez egy-két év, a jelenlegi rendkívül rossz körülmények között kell tanítaniuk. Hogy a tanulmányi munka mégis jó, az a pedagógusok sokszoros erőfeszítésének kö­szönhető. A sülyi gyerekek több, eredetileg nem iskola céljára épült épületben tanul­nak, amelyek egymástól több száz méter távolságra vannak. A közeli környéken nincs egyetlen jó ivóvízű kút, na­gyon ^rosszak a kapuk, a kerí­tések, az ajtók, a tetők. Az el­múlt hónapokban a Virágzó Tsz és a helyi ÁFÉSZ ajándé­kaként két televíziókészülékkel gazdagodtak a gyerekek, hasz­nát veszik ezeknek naponta. A sülyi gyerekek részt vet­tek, s jó eredményeket ér­tek el a különböző járási tanulmányi versenyeken, a versmondók, az éneklő gye­rekek ott vannak a községi ün­nepségeken, a társadalmi ese­ményeken. Komolyan veszik a takarékossági versenyt — ta­valy 28 ezer forintot gyűjtöt­tek. Élénk az úttörőélet is az iskolában, pedig csak egy kis szoba áll az úttörők rendelke­zésére és felszerelés úgyszól­ván semmi. Néhány bútorda­rabbal, függönnyel, terítővei persze ezt a helyiséget is ott­honosabbá lehetne tenni, né­hány érdekesebb játék is elfér­ne és elkelne. Érdemes lenne talán erre már most költeni — a számítások szerint 10 ezer forint sokat segítene —, s mindezt át lehetne vinni majd annak idején az új iskolába. Az I. számú általános iskola elmúlt hónapjainalr történeté­hez tartozik, hogy az igazgató­ság szorgalmazására megala­kult a sülysápi Röpülj páva kör. Halmágyi Rolland, a 2. szá­mú általános iskefla igazgató­ja beszámolóját egy évek óta visszatérő gonddal kezdte. Az óvodában a tanács által elő­irányzott összegből vett tüzelő évente pontosan a naptári év végére elfogy, s utána jönnek a gondok. A tapasztalatok sze­rint 150 mázsával több tüzelő­re lenne szükség ahhoz, hogy az idény végéig fennakadás nélkül fűteni tudjanak. , A szülők és a nevelők régi kívánságát sikerült teljesí-) teni az idén, tanulószoba nyílt a sápi iskolában 35 tanulóval. Itt a hátrányo­sabb körülmények között élő gyerekek nevelői segít­séggel készülhetnek a más­napi órákra, felügyelet alatt vannak, megfelelő körülmények között. Az állami gondozottakat térí­tés nélkül vették fel. Az isko­lában viszonylag sok a cigány tanuló, és helyzetük nem meg­nyugtató. A felső tagozatból rendre kimaradnak, a 8. osz­tályt például az utóbbi négy évben egy sem végezte el. Az isi?óla mulasztási átlaga két­szerese a járási átlagnak, s ez is a fentiekkel magyarázható. Az iskolaigazgató hangoztatta: a cigány tanulók helyze­tét társadalmi ügynek kell tekinteni, annál is inkább, mert jó néhány tehetséges gyerek akad közöttük. őket különösen érdemes föl­karolni. A legcélravezetőbb — első lépésként — egy összevont osztály és egy napközi létesí­tése lenne. A továbbiakban Zima Ká- rolyné tanácstitkár ismertette a tanács működési szabályzat tervezetét. A 211 oldalas sza­bályzat a legapróbb részlete­kig rögzíti a tanácsapparátus feladatait, munkáját. A tanácsülés az iskolaigaz­gatók beszámolóját és a műkö­dési szabályzatot elfogadta. Krátky László Ismerjük meg Európát A kulturális élet fejlesztése érdekében a vecsési szakma­közi bizottság és a művelő­dési ház közös szervezésben előadássorozatot hirdet, amely­nek keretében az érdeklődők megismerhetik Európát. A no­vemberben kezdődő és havon- tá egy alkalommal megtar­tandó, filmvetítéssel színe­zett előadás tájékoztatót ad Ausztria, Jugoszlávia, Romá­nia, Anglia, a Szovjetunió, Csehszolvákia és Belgium életéről, gazdaságáról és em­bereiről. Az utolsó, befejező előadás a tervek szerint a jö­vő év májusában lesz. A cél, hogy ezzel az ismeretterjesztő sorozattal bővítsék az iskolá­sok és felnőttek ismereteit. (pesti) Bronzkori ház A csongrádi múzeum veze­tője, Szénászky Júlia lelet-\ mentés közben bronzkori la­kótelepre bukkant a város ha­tárában. Az ásatások ered­ményeként a kor viszonyai­hoz mérten szokatlanul nagy méretű lakóház maradványait tárták fel. A 35 méter hosz- szú és 10 méter széles épü­let valószínűleg több helyi­ségből állt. A közepén meg­talált cölöpsor nyomai arra utalnak, hogy a házat nye­regtetővel fedték. A ház környékén 40 földbe vájt üreget is találtak, eze­ket valószínűleg gabona táro­lására használták. Áz ásatásoknál felszínre került több nagy méretű cse­répedény és néhány más hasz­nálati tárgy. Maguk szőtték, fonták Corra tűnnek el a régi há­^ zak, s velük együtt tűn­nek el a múltat idéző emlé­kek. Pilis utcáit járom, s amit keresek, nem lelem. Egy régi- régi rokikát, egy régi szövő­széket. Nem él már a gazdája sem. — Marysa néni szövőszékét, rokkáját összevágták, eltüzel­ték. Nincs már arra szüksége senkinek... Sajnálom. Visszaemlékszem az apróablakos házra és gaz­dájára, kedves öreg arcára, ahogy fejkendője alól rám­tekintve mesélt, és örült, hogy valaki meghallgatja... — Ha lánygyermeke szüle­tett valakinek, s még csak alig tudott járni, hát úgy, az első tavaszon már több lett a kisliba a kertek alatt... Tyúkanyó mellett ott üldögélt lúd'anyó is a libatojásokon. A lány olyan, hogy ha az ágy alá dugják, akkor is megnő, eladó lesz 16 esztendős korá­ra. Allékor aztán, ha jön a ké­rő — és a lánynak is szíve. szerint való — oda kell ad­ni. Kellett hát iparkodni, hogy gyűljön a kelengye, két dunyhápyi, hat párnányi toll- pehely. Derékaljat, két kis­párnát is kapott a lány. De ez még a könnyebb fele volt. A földet is, úgy osztotta be — azt már persze az apa —, hogy jusson hely a lennek, a kendernek. Jártuk a kender- áztatót, készítettük télire a szőni, fonni valót. Mire jött a kérő, tele volt a láda ma­gunk szőtte vásznakkal. Elég volt az egy életre, nem lehe­tett elnyűni. Az ügyeSebbje kockákat, csíkokat szőtt a vá­szonba, az én anyám még csil­lagot és virágot is tudott... Én is megtanultam, de már nem látok jól. A szövőszéket azért, azt csak itt hagyom, a hátsó szobában... Nincs már meg a kis pilisi ház, nincs már Marysa néni, hová lett a régi szövőszék... Sok háznál van ez így, lom ez mér. A Bocskai utcában, Sedró Mihály feleségének van egy régi szövőszéke. Rajta, bele­vésve az évszám: 1867. — Ügy örököltük mi öreg­mamától, ő meg az övétől — mondja Zsuzsa néni. — Ügy tanultunk meg szőni, fonni, hogy az öregek ha dolgoztak, odavették a kis unucskát, az­tán az magától megtanulta a mes térségét. Mert szőni, fonni minden valamirevaló me­nyecskének illett tudni. Nem­csak a leányt, de a kelengyé­jét is megnézték ám, a nász­asszony, a komaasszony. Az­tán aszerint sorolták, amilyen jKzép volt a szőttese. A lepe­dők, a törülközők, meg az ob- russok. Most már csak imitt- amott szövögetek ajándék­nak. Damasztot vesznek már a fiatalok. Ki is járna ma már a kenderáztatóba! C ép, színes szőnyeg van a ^ szövőszéken. Piros, feke­te, fehér, kék, sárga csíkok váltják egymást. Nagyon szép. Zsuzsa néni rongyból szövi. — Jön a karácsony, kell az ajándék, a pesti rokonok örül­nek neki. A mieink itt Pilisen már inkább gyárit, bükiét, ha több a pénz, perzsát vesznek. Fekete Gizella NINCS KORLÁT A HÍDON Az üllői Rákóczi-telep tanácstagjai közösen szá­moltak be választóiknak eddig végzett munkájukról. A megjelentek közül töb­ben szóvá tették, hogy mi­vel nap mint nap több a községben a személygép­kocsi, nagyobb gondot kell fordítani az utak karban­tartására. A választók kér­ték tanácstagjaikat, hogy járjanak közbe: a vízsza­bályozó társulás árkába betorkolló csonka árkot rendezzék, mert míg ez nem történik meg, nem le­het a kertek végeit beke­ríteni, s a csatangoló ku­tyák kárt okoznak. Többen szóvá tették, hogy a Maglódi úti hídon nincs korlát, nagy a bal­esetveszély. Ismét el­hangzott — mint már any- nyiszor —, hogy az útépí­tő vállalat teherautói tönk- reteszik a Rákóczi-telep földútjait. Kérték, a ta­nács hasson oda, hogy a teherautók a kiépített úton közlekedjenek, még ha arra valamivel nagyobb is a távolság. EM Nyúlátvétel: délután A házinyulakat az üllői, a vecsési és a monori tenyész­tőktől a kecskeméti Baromfi- feldolgozó Vállalat veszi át.. Az átvételi nap minden pá­ratlan hét hétfője. Ez a nap eddig is ismert volt a te­nyésztők előtt, de a közelebbi időpont nem, s így előfordult olyan, hogy az átvételi hely­re kora reggel elvitt nyúl a délutáni átadásig veszített a súlyából. Ilyenkor a te­nyésztő károsodott. A Ba­romfifeldolgozó Vállalat most közölte az illetékesekkel, hogy az átvételt lebonyolító sze­mélyzet a gépkocsival dél­után 3 órától jelentkezik a fel­vásárló helyeken. Legközelebbi átvétel 15-én lesz. (em) i 1 Napirenden: az iskolai nevelés Tanulószoba nyílt a sápi iskolában Meddig elég az óvoda tüzelőié ? — Több segiiséget a cigány tanulókndc

Next

/
Thumbnails
Contents