Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-05 / 261. szám

1971. NOVEMBER 5., PÉNTEK ruf jfCCVKf '&Űrlap Pest megye első háromnegyed éve Az országosnál nagyobb az ipari növekedés Több pénzbevétel - A búzaátlag: 17,4 mázsa A NAGY OKTOBER ALKALMÁBÓL Megemlékezések, kitüntetések a fegyveres testületeknél A KSH Pest megyei Igaz­gatósága is elkészítette . je­lentését az 1971. évi I—III. negyedévről. A többi között megállapítja, hogy a megye bérből és fizetésből élő la­kosságának pénzbevételei a kilenc hónap alatt nyolc szá­zalékkal emelkedtek, kisebb mértékben, mint 1970 azo­nos időszakában. S mivel or­szágosan ez az arány hat- százalékos, megállapítható, hogy a megyénkben kialakult tendencia: változatlanul az országos átlagnál jobban nö­vekszenek a lakosság bevé­telei. A foglalkoztatottság alaku­lásáról a KSH megállapítja, hogy az iparban dolgozók száma összességében ugyan majdnem azonos volt az egy évvel korábbival, összetétele azonban kedvezőtlenül ala­kult. Amíg ugyanis a munká­sok száma 2,6 százalékkal csökkent — az alkalmazottaké 4,1 százalékkal növekedett. Ami a mezőgazdaságot illeti: mind a tsz-ek, mind az ál­lami gazdaságok foglalkozta­tottjainak létszáma 6—6 szá­zalékkal csökkent. Jobb a termelékenység A megye termelő ágazatai­én a vizsgált hónapokban kedvezőbben alakult a < ter­melékenység, mint 1970-ben. A szocialista iparban az egy foglalkoztatottra jutó ter­melés 7,7 százalékkal volt magasabb az egy évvel ko­rábbinál. A termelés emel­kedésének forrása teljes egé­szében a termelékenység nö­vekedése volt. A megye szocialista ipara 1971 első kilenc hónapjában az országos átlagot — 5,2 szá­zalék — meghaladó mérték­ben, 7,4 százalékkal növelte termelését az egy évvel ko­rábbi időszakhoz mérten, A főváros közelsége és a beruházások . A megye szocialista építő­iparában teljesített saját épí­tési-szerelési munkák értéke 1499 millió forint volt. A megye termelő ágazatai­nak tevékenysége tehát ked­vező irányban fejlődött, e folyamatra az intenzívebb gazdálkodás volt a jellemző. Az ipar értékesítési tevé­kenységéten sem. voltak na­gyobb zökkenők; a készletek kedvezőbbnek bizonyultak az egy évvel korábbinál, kivéve a harmadik negyedév végét. Nem ilyen egyértelműen kedvező a helyzet a beruházá­soknál. A kereslet és a kapaci­tás közötti feszültség nem mér­séklődött, gyakori a beruházá­sok befejezésének késlekedése. A fontosabb beruházásokra az év első kilenc hónapjában 1,8 milliárd forintot folyósítottak. A megyében tapasztalható be­ruházási tevékenység kapcsán számolni kell azzal, hogy a fő­város közelségének bizonyos beruházási vonzó hatása is van, így az ipar; Budapestről történő kitelepítésekor is elő­térbe került a megye. Feszí­tett beruházási ütemet kívánt a megye alacsony kommunális ellátottsága is, ami most is az országos szint alatt van. ötvenöt fontosabb beruhá­zás közül kilencnek az üzembe helyezési határideje már le­járt. A Dunai Cement- és Mészmű új mészüzemét erede­tileg a múlt év végén tervez­ték üzembe helyezni, ám ez mindeddig nem történt meg. Több mint nyolc esztendeje van folyamatban a tinnyei mészüzem beruházása! Sertésrekord, kevesebb te| r A megye mezőgazdaságában n kalászosok termésátlaga ked­vezőbben alakult, mint a ko­rábbi években. A tavalyinál átlagosan 47 százalékkal ter­mett több holdanként. A hoza­mok növekedése azt eredmé­nyezte, hogy a tavalyinál öt százalékkal kisebb vetésterü­leten 34 százalékkal növeke­dett a kalászosok termésmeny- nyisége. Búzából például 36 százalékkal takarítottak be többet, s a termésátlag hol­damként 17,4 mázsa volt — 4,9 mázsával haladván meg az egy évvel korábbit. A megye gazdaságai szeptember végén 94.6 ezer szarvasmarhát tartot­tak, ötezerrel, egyszersmind öt százalékkal kevesebbet, mint egy évvel Izorábban. A csökkenés nagyobb, tízszázalé­kos a háztájiban, ám a nagy­üzemek szarvasmarha-állomá­nya is három százalékkal ke­vesebb volt. A sertések száma ugyancsak szeptember végén elérte az 501 ezret, s ez az arány nagyobb, mint hasonló időpontban bármikor. A kedvező termés következ­ményeként állami felvásárlás keretében a szövetkezetek és a kisegítő gazdaságok búzá­ból 60 százalékkal többet érté­kesítettek, mint tavaly. A fel­vásárolt vágósertések súlya 2,5-szerese az egy évvel koráb- ‘ Jó lenne megszerkeszteni, s elkészíteni a mesebeli terülj, terülj asztalkám korszerű, külkereskedelemre speciali­zált változatát, s leülve mellé elsorolni óhajainkat. Biztos, gavallérosan fizető piacokat, nem kukacoskodó partnere­ket, bármit átvevő kereskedő­ket kívánnánk, s persze, ol­csó vásárlásokat, busásan megtérülő befektetéseket. A mesék egyébként varázslatos világa messzire esik a gazda­sági élet józanságától, s külö­nösen a kü 1 kereskedelem éles konkurrenciaharcától. A < kül­kereskedő ezért nem lelheti fel a mesebeli asztalkát, s ezért kényszerül újra meg újra szembenézni a kereslet és a kínálat, a konjunktúra és a dekonjunktúra diktálta kö­vetelményekkel. S nemcsak a külkereskedő. Az egész nép­gazdaság is. Kettős körben A külkereskedő helyzete sűrűn hasonlít annak az em­bernek a sorsára, aki hiába törte át magát a bűvös kö­rön, újabb bűvös körben ta­lálta magát. A piaci helyzet gyorsan változik, a nagy ke­resletet teljes pangás követi, majd egészen más területen támadnak új igények. Százha­lombattán, a Dunai Kőolaj­ipari Vállalatnál annak ide­jén örömmel teljesítették az exportmegrendeléseket, - hi­szen így is törleszthették a népgazdaság által beinvesz­tált 4.4 milliárd forintot. Az ország közepén fekvő feldol­gozótól azonban bonyolult, tehát drága volt a szállítás. Azután a belföldi ellátás za­vartalan menete érdekében — az olajkályhák gyors térhódí­tása szinte szemkápráztató volt. a Mechanikai Művek, e termék legnagyobb előállító­ja 1970-ben 119 700 _ kályhát gyártott, s ez is kevésnek bi­zonyult — központi rendelke­zéssel megszüntették a tüze­lőolaj . kivitelét, gázolajból vi­szont mérséklődött a kereslet a nemzetközi piacokon. Még egy példát. Éveken át a Telefongyár Bugyi község- beli üzemében gyártott táv­beszélő készülékek jelentős mennyiségben szerepeltek az exportlistán. A külkereskede­lemben azonban csak egy ál­landó dolog van. Az, hogy semmi nem állandó, minden mozog, változik. Módosult a binak. A baromfifelvásárlás a tavalyi nagymérvű emelkedés után további 19 százalékkal nőtt. • Kielégítő áruellátás A megye lakosságának ta­karékbetétei szeptember 30-án elérték a 2131 millió forintot, ami 20 százalékkal több a múlt évinél. A lakosságnak nyújtott hitelek' állománya a harmadik negyedév végén 11942 millió forint volt, 15 százalékkal több a tavalyinál. A kiskereskedel­mi eladás 13 százalékkal növe­kedett, országosan viszont csak 10 százalék ez az arány. Ez a tendencia egybevág azzal, hogy Pest megye lakossága az országosnál nagyobb mérték­ben növeli pénzbevételeit. Az áruellátás az első háromne­gyed évben összességében ki­elégítő volt, noha a városok­tól távolabbi települések, a ki­sebb községek szolgáltatások dolgában javításra szorulnak — állapítja meg a többi között a KSH Pest megyei Igazgató­ságának az első három ne­külföldi kereslet, a gyár ész­szerű termeiésátszervezést hajtott végre, ugyanakkor — új központok üzembe helye­zésével — nagy mértékben megnőtt a hazai kereslet is a távbeszélő készülékek iránt A következmény: 1969-ben még 45 ezer, 1970-ben már csak hatezer készülék került ex­portra. Egy-egy termék vagy ter­mékcsoport eltűnése az ex­portlistáról, rangsorbeli hát­ra tolódása önmagában nem baj, hiszen — amint ezt po­litikai határozatok is rögzítik — első a hazai piac, s egyre döntőbb a kivitel gazdaságos­sága is. Csaik az a kérdés, ke­rül-e új, másfajta termák ezek helyébe, sikerül-e egészében növelni az exportot? Baráti biztonság Szellemesen és egyszerűen fogalmazta meg a külkereske­delem egyik sarkalatos téte­lét a váci Híradástechnikai Anyagok Gyára igazgatója, exportjukról szólva. Mondan­dójának lényege az volt, hogy ugyan egy-egy alkalommal kínálkoznék számukra több- •lethasizon tőkés szállítások soron kívüli teljesítésével, ők elsősorban mégis a baráti szo­cialista országok rendelései­nek tesznek eleget, mert ezek bár kisebb hasznot hozóak, de rendszeresek, s hosszú táv­latra biztonságot adóak. Nagyón igaz. Ahogy egy gyár fölismeri ezt, úgy ismer­te föl már régen az egész külkereskedelem. Természe­tesnek, nemzetközi külkeres­kedelmi kapcsolataink alapjá­nak tartható ezért, hogy — akárcsak hosszú évek óta — ' 1970-ben az összes külkeres­kedelmi forgalom 65,1 száza- • léka bonyolódott le a szocia­lista országokkal, s a fönnma­radó rész oszlott meg a fej­lett tőkés országok és a fejlő­dő országok, között. A hosszú távra szóló megállapodások mellett jó néhány példa van arr.a is, hogy gyors üzletkö­téssel baráti partnerek segí­tenek át egy-egy vállalatot a kritikus helyzeten, mint tör­tént ez legutóbb a Gyapjú­mosó és Szövőgyár esetében, amikor a hazai szállítások le­mondása miatt fölszabadult kapacitásokat szovjet megren­deléssel sikerült hasznosítani. A hosszú táv, a baráti biz­tonság azonban — s ezt sűrűn A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 54. évfordulója al­kalmából ünnepséget rendez­tek tegnap a Belügyminiszté­riumban és a Magyar Néphad­sereg Központi Klubjának nyári helyiségében. A jubileu­mi ünnepségeken a fegyveres testületéit számos tagját tün­tették ki és sor került előlép­tetésekre. Az évfordulóról em­lékeztek meg csütörtökön a munkásőrség Pest megyei pa­rancsnokságán is, ahol ugyan­csak kitüntetetteket köszöntöt­tek. Belügyi dolgozók elismerése A belíigy területén végzett eredményes munkájuk elisme­réseként a Népköztársaság El­nöki Tanácsa a Vörös Csillag Érdemrend kitüntetést adomá­nyozta: Rózsa Andor rendőr ezredesnek, dr. Prohászka Jó­zsef rendőr ezredesnek, dr. Kiss Ferenc rendőr ezredes­nek, Ecsédi Nándor rendőr al­ezredesnek, Donáth Tibor rendőr alezredesnek és Franek József határőr alezredesnek. Huszonnyolc belügyi dolgozat a Kiváló szolgálatért érdem­renddel tüntettek ki. tapasztalhatják a külkereske­dők épp úgy, mint a vállala­tok — egyre kevésbé jár együtt szemkunyással. A mi­nőségi, műszaki követelmény, a szállítási határidőle betartá­sa, s a többi más feltétel ma már a szocialista országok közötti kereskedelemben sem szorul háttérbe! Fehér vagy fekete ? A külkereskedő, ahogy a mesebeli asztalkát, úgy más varázsszert sem lelhet mun­kája' segítőjeként. A véletle­nen múlik ezek szerint, hogy a fehér vagy a fekete golyót emeli ki a kalapból, s veszte­se vagy győztese lesz a piaci párbajnak? Szerencsére, erről szó sincsen. A külkereskedő jól tudja, hogy az ipari cik­kek kedvezőbben értékesíthe­tők, mint más termékek. Ezért örömmel állapíthatja meg, hogy 1970-ben a teljes kivitel 77 százaléka ipari, s 23 száza- , léka mezőgazdasági eredetű ’termék volt. Ez jó jel,, ám rögtön mellette ott van a rossz is. Például az, hogy akár­csak 1969-ben, 1970-ben is a nem szocialista országokba megnőtt az anyagok és a fél­késztermékek kivitele. Azaz, az olyan áruké, amelyekhez nem teftülk hozzá a több pénzt fiadzó élőmunkát, a feldolgo­zást. Hol a fehér, hol a fekete golyót húzzuk ki a kalap­ból? Kedvező exportüzletnek számít például, hogy az Egye­sült Izzó Tv Képcső- és Al­katrészgyárában próbaüze­meltetett gépsorok megfelel­tek a szovjet megrendelő fel­tételeinek, s átvették azokat. Gépeket, tehát a feldolgozás folyamán egyre értékesebbé váló árut adtak el. Ezek sze­rint viszont rossz üzletnek kellene elkönyvelni, hogy a két hazai csapágygyár a múlt esztendőben 80,5 millió de- vizaforirotért adott el külföld­re gördülőcsapágyakat? Miért nem beépítve szállítjuk azo­kat? Biztos, több pénzt kap­nánk értük.,.. Egyáltalán nem biztos. S ez még a legegysze­rűbb kérdések közül való, amelyekre a külkereskedők­nek napról napra válaszolni­uk kell. N Mészáros Ottó (Következik: Kötelező verseny) ként, hait alezredest ezredessé, illetve több személyt soron kí­vül más rendfokozatba lépte­tett elő. Főtiszteket, tiszteket, tiszthelyetteseket a Haza szol­gálatáért érdemérem, Közbiz­tonsági érem, Tűzrendészen érem, arany, ezüst és bronz fo­kozatával tüntetett ki. A Belügyminisztériumban tartott ünnepségen a kitünteté­seket és előléptetéseket Ben- kei András, belügyminiszter adta át. Az ünnepségen részt vett Biszku Béla, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, to­vábbá a Belügyminisztérium tábornoki és parancsnoki ka­rának több tagja. A kitüntetésben és előlépte­tésben részesülteket az MSZMP Központi Bizottsága nevében Biszku Béla köszön­tötte. Kitüntetett katonák A Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a katonai és politikai kiképzés színvonalának emelé­sében, a harckészültség fej­lesztésében több éven áit vég­zett kiemelkedő munkájuk el­ismeréseként a Vörös Csillag Érdemrenddel tüntette ki dr. Langer Gyula ezredest, Mórocz Lajos ezredest, Asztalos László , alezredest, Komáromi István j alezredest, Száraz Ferenc alez­redesit, Tóth Ernő alezredest, és Tóth László alezredest. Hu­szonnyolc tisztnek a Kiváló szolgálatért érdemrendet ado­mányozta. °*A Magyar Népiköztársaság honvédelmi minisztere tizen­egy alezredesit ezredessé lépte­tett elő. Ezenkívül számosán kapták meg a Haza szolgála­táért érdemérem különböző fo­kozatait. Sokan részesültek Honvédelmi érdemérem és a Szolgálati érdemérem kitünte­tésben. A Néphadsereg Központi Klubjának nyári helyiségében Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter nyújtot­ta át ünnepélyes külsőségek között a kitüntetéseket és elő­léptetéseket. Az ünnepségen jelen volt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára és Borbándi János, a Központi Bizottság, osztály­vezetője. Részt vett az ünnep­ségen I. V. Tutarinov vezérez­redes, a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erői Pa­rancsnokságának magyarorszá­gi képviselője. Az ünnepségen Aczél György, az MSZMP Központi Bizottsága nevében köszön­tötte a kitüntetetteket, majd tolmácsolta Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első tit­kárának üdvözletét és kérte, hogy a jókívánságokat továb­bítsák azoknak is, akik a csa­patoknál veszik át a kitünte­téseket. Példamutató helytállásukért... Kitüntetések átadására ke­rült sor tegnap délután a munkásőrség Pest megyei pa­Százhartvan meghívottja volt annak az ünnepi meg­emlékezésnek, amelyet csü­törtökön délután tartottak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 54. évfordulója alkalmából a MEDOSZ szék­házénak Dózsa termében. A szakszervezet Pest megyei bi­zottságának rendezvényén Arató András, a megyei párt­végrehajtóbizottság tagja, a pártbizottság osztályvezetője mondott ünnepi beszédet. Méltatta az októberi forrada­lom világtörténelmi jelentő­ségét, hangsúlyozta, hogy e győzelemmel új korszak kez­dődött az emberiség történe­tében. A történelmi folya­matnak részese a magyar nép rancsnokságán is. A bensősé­ges ünnepségen megjelent Ba- rinkai Oszkárné, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára. Arató Jenő, a mun­kásőrség Pest megyei pa­rancsnoka méltatta az ün­nep jelentőségét, majd áldo­zatos munkájukért köszöne­tét mondott a megjelent munkásőröknek és átnyúj­totta a kitüntetéseket. A munkásőrségben hosz- szabb idő óta végzett ered­ményes munkájuk és példa­mutató helytállásuk elisme­réseként a Haza szolgálatáért érdemérem arany fokoztát kapta: Benkó Mihály (gödöl­lői járási munkásőrség), Ko- morodzki Sándor (megyei munkásőr-parancsnokság), Horváth Rezső (megyei pa­rancsnokság), Földi Sándor (ceglédi járási munkásőrség), Pallag Sándor (Vác városi munkásőrség), Pécsi Benő (budai járási munkásőrség) és Reketye Nándor (Szentendre városi munkásőrség). A Haza szolgálatáért ér­demérem ezüst fokozatával tüntet'ték ki Baráth Ernőt (gödöllői járási munkásőrség), Bogdán Pált (szentendrei já­rási munkásőrség), Csele Fe­rencet (megyei parancsnok­ság), Fehér Istvánt (dabasi járási munkásőrség), Hollós Miklóst (budai járási mun­kásőrség), Kovács Istvánt (megyei parancsnokság), Sle- zák Imrét (megyei parancs­nokság), dr. Szűcs Miklóst (monori járási munkásőrség) és Udvari Sándort (megyei parancsnokság). A kitüntetés bronz fokoza­tát vette át: Bodnár László (szentendrei járási munkásőr­ség), Cseh János (ceglédi já­rási munkásőrség), Benkó László (gödöllői járási mun­kásőrség), Gulyás József (Vác városi munkásőrség), Hrubos György (dabasi járási mun­kásőrség), Kasaroózky Lajos (ráckevei járási munkásőr­ség), Paksi Imre (nagykátai járási munkásőrség) és Szőcs Tamás (váci 'járási munkásőr­ség). A megyei parancsnok ezen­kívül harmincegy munkás- őrnek nyújtott át jutalmat. Az ünnepeiteket ezután Ba- rinkai Oszkárné köszöntötte. Meleg szeretettel gratulált Arató Jenőnek, aki alig egy órával előbb a Munkásőrség Országos Parancsnokságán tartott ünnepségen vette át a Pest megyei munkásőrség pa­rancsnoki tisztében végzett kiemelkedő munkássága elis­meréseként, a Vörös Csillag Érdemrendet. Ugyanezen az ünnepségen a munkásőrség országos parancsnoka, Papp Árpád, a Haza szolgálatáért érdemérem arany fokozatával tüntette ki Várhegyi Istvánt, a Pest megyei parancsnokihe­lyettest és Kiváló Szolgálatért érdemrenddel Lörincz Jánosit. a nagykátai járási munkásőr­ség parancsnokát. is — mondotta a többi között Arató András, aki a megyei pártbizottság, valamint a ME­DOSZ megyei bizottsága ne­vében is megköszönte a meg­jelentek eredményes munká­ját, egyben sok sikert kívánt további tevékenységükhöz. Ezután Major Péter, a ME­DOSZ megyei titkára mintegy hatvan aktivistának adott át pénz- és tárgyjutalmakat. Godó János, a monori Me­zőgépgyártó és Szolgáltató Vállalat szb-titkára megkapta „A mezőgazdaság kiváló dol­gozója”, Farkas Ottó, a Her- ceghaimi Állami Gazdaság szakszervezeti titkára pedig „Az állami gazdaságok kiváló dolgozója” kitüntetést. gyedévet összegező jelentése. K. N. A belügyminiszter, eredmé­nyes munkájuk elismerése­A mérlegnek két serpenyője van (3.) A mesebeli asztalka A történelmi fordulóra emlékeztek Ünnepség a MEDOSZ megyei bizottságán i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents