Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-28 / 281. szám
A PE$T MEGY If HlRtAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 280. SZÁM 1971. NOVEMBER 28., VASARNAP Az üzemrészek érdekeltsége a gyors és gazdaságos termelésben Beszélgetés a HAGY igazgatójával és párttitkárával Közel négy éve már, hogy elkezdődött a gazdasági rendszerünk reformja. Az alapvető, méghatározó intézkedések egyike az volt, hogy a vállalatok nagyfokú önállóságot kaptak. Hogy mennyire tudnak élni a gazdasági függetlenséggel, mennyire képesek gazdaságossá tenni a termelést, az nagyrészt attól függ, hogy a belső irányító-, termelésszervező mechanizmusukat sike- rült-e alkalmassá tenni a megváltozott feladatok elvégzésére? A vállalati belső mechanizmus fejlődését vizsgálta az elrnúlt hónapban a váci Híradástechnikai Anyagok Gyárának pártbizottsága. A tapasztalatokról és az ebből eredő feladatokról beszélgettünk Vándor Béla igazgatóval, és Fejes István párttitkárral. — Milyen változásokat hozott a HAGY-ban a gazdasági önállóság? VÁNDOR BÉLA: A HAGY híradástechnikai alkatrészeket gyárt. Feladatai nem változtak meg alapvetően a reform bevezetésével sem. A lényeges különbség az, hogy azelőtt a minisztérium által kidolgozod t ervfeladótoknak kellett eleget tenni, ma gazdálkodni kell. Az új gazdasági mechanizmus tehát azt a leckét adta föl, hogy keressük meg azokat a lehetőségeké^ amelyekkel nyereségesebbe tehetjük a termelést. A mi szempontunkból az önállóság kicsit még várhatott volna. A magyar híradástechnikai ipar nagyszabású fejlesztése után, éppen az alkatrészgyártás fejlesztése volt soron. Ezt a központi beruházások megszűnésével a magunk erejéből kellett megvalósítani. S, hogy a feladatnak eleget tudtunk tenni, semmi sem bizonyítja jobban, minthogy 1968-tól 71-ig, évenként több mint 1 millió dollárral nőtt a tőkés exportunk, s ugyanennyivel tudtuk csökkenteni a termeléshez szükséges importot. FEJES ISTVÁN: Leegyszerűsítve a gazdaságos termelésnek két alapvető feltétele van: az egyik, hogy jó tervek szerint dolgozzunk, tehát olyan terméket és olyan önköltséggel állítsunk elő, amelyek piacképesek. A tervezés elsősorban a vállalatvezetésen múlik. A másik, nem kevésbé fontos követelmény, hogy a munkások a termelésben tegyenek meg mindent a sikerért. Ennek egyik biztosítéka lehet, jia a dolgozókat a tervkészítés részeseivé tesszük. Az üzemi demokrácia fórumain őszintén tájékoztatunk a feladatokról, s á hasznos észrevételeket és javaslatokat megvalósítjuk. — Milyen intézkedéseket hoztak a vállalati irányító-: munka hatékonyabbá tétele érdekében, s ezek milyen eredményekkel jártak? VÁNDOR BÉLA: Először is a hatáskörök és a felelősség elosztásán változtattunk, létrehoztuk az igazgatóhelyettesi hatásköröket. Nagyobb önállóságot kaptak a középvezetők. Például saját felelősségükre vehetnek fel dolgozókat és szükségesség esetén javasolhatják elbocsátásukat: a fele- lősségrevonás, de a jutalmazás eszközei is a kezükbe kerültek. Több szervezeti változás is történt. összeolvasztottuk a fejlesztési és műszaki • osztályt, így a műszaki-fejlesztés közös irányítás alá került. Kisebb lett az az idő, amíg a fejlesztési tervek a gyakorlatba- megvalósulnak. Sorra vettük fő gyártmánycsoportokat, me. néztük, hogy hol lehet a meg levő kapacitást jpbban kihasználni, fejlesztést meggyorsítani? Különösen a minőség javítása kapott hangsúlyt, fjeidéül a fénycsőfojtó gyártására teljesen új licencet vásároltunk. Ma már a régit nem tudnánk értékesíteni. A tőkés országokból származó alapanyagok importját csökkentettük, illetve hazaira cseréltük fel. FEJES ISTVÁN: A vállalat tehát megtette az első lépéseidet a belső mechanizmus korszerűsítésére. de ezek még korántsem felelnek meg teljesen a megváltozott követelményeknek. A legtöbb problénfa ma még a reális tervek készítésével, a piaci információval van. Egyelőre még a gazdasági vezetés sem nőtt jel eléggé a megváltozott feladatokhoz, sok a bizonytalanság, különösen a középvezetők félnek az önálló véleménynyilvártítástól, a döntésitől. Még mindig erősen érezni a régi vezetési gyakorlat hatását. — Hogyan változott a tervkészítés gyakorlata? VÁNDOR BÉLA: A reális tervek készítését egyelőre elsősorban nem a belső vezetői gárda munkája befolyásolja. Vállalatunk külkereskedelmi és készletező vállalaton keresztül értékesíti termékei többségét. Ennek a vállalatnak ki információja szerint alakítjuk ki a fejlesztés irányát is. Ha például olyan tájékoztatást kapunk, hogy egy bizonyos alkatrészre várhatóan nagy az igény — felkészülünk a gyártására. Ha a megrendelés mégis elmarad, semmiféle, kártérítést nem kapunk, az esetleg legyártott terméket más külkereskedelmi csatornán nem értékesíthetjük. FEJES ISTVÁN: A gazdasági meehanizmus reformja egyre inkább időszerűvé teszi azt a régi igazságot, hogy az idő pénz. Csökkenteni kell a gyártási időket, a piachoz való alkalmazkodás miatt létfontosságú. hogy a döntések és az ezt követő intézkedések kellő időben szülessenek, a gazdasági vezetők közül többen még mindig nem ismerték fel az időtényező fontosságát, azaz, hogy egy döntés, intézkedés, melyet ma meg kellene hozni, szükséges és helyes lehet két év múlva is, de nagyon valószínű, hogy a kétéves késés jelentős gazdasági veszteséget okoz. Ha pedig a tűi lassú fejlesztés miatt a vállalat adott termékével nem tud időben megjelenni a piacon, a veszteségek megsokszorozódnak. A vállalaton belül önálló elszámolású egységeket hozunk létre, tehát íiz üzemrészek közvetlenül is érdekeltek lesznek abban, hogy időben, gyorsan és kis önköltséggel termeljenek. — Az év elején elkészültek a vállalati ötéves tervek. A jelenlegi 1 vállalati mechanizmus alkalmas-e a tervek megvalósítására? VÁNDOR BÉLA : Az ötéves terv ideje alatt a mai 528 millió forintos termelési érték 850 millió forintra nő. Ezt a termelékenység nyolcvan százalékos emelésével érjük el. miközben az átlagjövedelmek húsz százalékkal emelkednek. Ez a terv reális, megalapozott, megvalósítható, de csak akkor, ha egy percre sem feledkezünk meg az ésszerűségről, a belső mechanizmus továbbfejlesztéséről. FEJES ISTVÁN: A negyedik ötéves terv nem „kapacitásterv”. hanem a piac igényein, a reálisan figyelembe vehető bevételi- forrásokon alapul. Biztosítja a vállalat további fejlődését és megfelel a nép- gazdasági érdekeknek. Áz üzem minden kommunistájának kötelessége, hogy népszerűsítse a vállalat gazdaságpolitikai céljait, illetve ehlmz munkájával példamutatóan járuljon hozzá. Mindezek biztosítására a pártbizottság politikai intézkedési tervben határozta meg a pártszervezet feladatait, a negyedik ötéves terv eredményes végrehajtására. Csulák András Kulturális hírek néhány Az Egyesült Izzó KIS^-bi- zottságának kezdeményezésére évek óta egy re több sikeres irodalmi rendezvénynek lehetünk tanúi az üzem ifjúsági klubjában. Ök vállalták a kongresszusi szavalóverseny megrendezését, s legutóbb a vállalati irodalmi színpadok vetélkedőjén három üzemrész KISZ-alapszervazetének tizennyolc fiatalja versenyzett az értékes tiszteletdíjakért, melyeket Simák István,' a szakszervezeti bizottság titkára adott át a részvevőknek. A téli idő közeledtével egyre több kulturális esemény színhelye a Kötöttárugyár könyvtárhelyisége. A Munka Törvénykönyvének, valamint a vállalati kollektív szerződésnek megismertetését szolgáló vetélkedőn huszonegy brigád vett részt. Terveik között szerepel, hogy a város fel- szabadulásának évfordulója napjá,n, december 8-án képzőművészeti kiállítást rendeznek váci és járásbeli képzőművészek alkotásaiból. Az utazási nehézségek ellenire is nagy sikerrel járt a lűvelődési központ pedagó- usklubjának színházlátogatát. A klub harminckét tagja a Vidám Színpadon „A pénz beszél” című politikai kabarét tekintette meg. A klub egyébként a december 1-i Mikulás-ünnepségre készül, melyen Sellyey Zoltán előadóművész és a központ gyermektánccsoportja ad műsort. P—P Konstantin téri fények Gyimesi felvétele GYÜMÖLCSÖZŐ EGYUTTMUKODES Tovább erősítik a barátságot a váci és a dunaszerdaheiyi építők A felvonulás költségeit csökkenti a szlovákiai terv A Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat és a szlovákiai Dunaszerdaheiyi Járási Építő Vállalat kö-zött olyan régi a barátság és a munka- kapcsolat, hogy a dunaszerdaheiyi vezetők nemrégiben megkapták a váci vállalat törzsgárdajelvényét. Hét éve, 1964. november 28- án irták alá azt a szocialista megállapodást, melyben a két vállalat közötti munkaverseny felételeit rögzítették. A gazdasági vezetők a folyamatos anyagellátás biztosítását és a munkák önköltségének csökkentését, a párt, a szakszervezet' és a KISZ, il- j letve CSISZ ä szocialista bri- ! gádverseny kiszélesítését és í az újítómozgalom elterjesz- | tését, valamint rendszeres értékelését kapta feladatul. Az építésvezetők és a mellékiparágakban dolgozó szakemberek valamennyi elkészült létesítményért és a szakiparos munkáért háromhónapos garanciát vállalnak, s amennyiben a hiba az ő rossz munkájuk következtében jött létre — térítés nélkül kijavítják. A két vállalát a hét évvel ezelőtti megállapodás értelmében. minden negyedév után elküldi egymásnak a versenyértékelést, melyet félévenként — kölcsönösen — háromtagú bizottság ellenőriz a helyszínen. A váci vállalatnak gyakorlati haszna is származik a kapcsolatból. A dunaszerda- helyiek elküldték annak a vasvázas, előregyártott felvonulási épületnek a tervrajzát, melyet ők sorozatban készítenek. Az épületet daruval emelik kocsira.- így szállítják ki az építkezés területére, lényegesen csökkentve a felvonulás költségeit. Ebben az esztendőben húsz ilyen felvonulási épületet készített a váci vállalat. Ostrom virágcseréppel Házaspár a bíróság előtt V. László és V. Lászlóné vácbottyáni lakosok egyszerre álltak a Váci Járásbíróság büntetőtanácsa elé. Mindkettőjüket a személyes szabadság megsértésével vádolták. A vádirat szerint az asszony édesapja másodszor nősült. ÄZ új asszony volt férjének a bontó peri tárgyaláson egy szobát ítélt a bíróság. V. és felesége is oda akart költözni. Fuvarost fogadtak s vitték a bútorukat. A mostohafiú is beavatkozott a honfoglalásba. Dulakodás kezdődött. A kiutált szobában lakók ágydeszkával védekeztek, V. virágcserepet dobott az ajtóhoz. Az ostrom eredménytelen maradt. V. dühében rászögezte az ajtót a bennrekedtek - re, s azok csak másnap tudtak kijönni a helyiségből. Az életért élni Vajcn mi az indítóoka annak, ha az ember hatvanéves korában versíráshoz kezd? Érdekes volna megfigyelni azt a benső folyamatot, amíg a zajos emlékek szótlanság-lakatját megnyitja az elmondás vágya. Feltörnék a gondolatok: egyszerűen, csiszolatlanul, a maguk természetes módján. , Sok versfaragó emberrel találkozhat manapság az ember. Egyik közülük a IC i sala gon élű Stanczél András. Lelkesen mutatja írásait, s mesél egy-egy gondolatának mélyebb gyökéréiről. — Nagyon sokai: utaztam. Fiatalabb koromban lovas kocsival szinte az egész országot bejártam. A bakon ülve másképpen lát az ember, másképpen gondolkodik. Sok faluhoz köt egy-két jóbarát, kedves ismerős. Majd arról beszél, hogy 1944-ben az éhség elől elköltözött családjával Piritre, s ott élt több mint egy évig. Tovább nem tudott maradni. A piriti napok kiemelkedő emlékei közé tartoznak. Zúgó viharban indult vissza szülőfalujába. útjában vihardöntött fák, fölbolygatott erdők álltak. Erről az útról írta: „Honnan az erő dacolni viharral, zúgó árral, / akárcsak az én népem, /aki ugyanannyi vihart átélt, mint a fák, / de mégis megérkezett emelt fővel." Szereti a fóti tájat, észreveszi a sugárzó őszben a fák elmúlását, s egyik versében önmaga elmúlásával társítja: „Tavaszra új lombok kerülnek a fákra / szépség bontakozik rájuk I de az én elmúlásomra nem jön soha már / új tavasz.” Idézhetnénk nagyon sok írásából, de inkább idézem magát az embert. — Nagyon szeretem a népdalokat. Szinte, nincs is olyan dal. amit ne ismernék. Sokszor volt, bogy gyalogosan, térdig süppedve a hóba, érkeztem meg egy-egy tanyába, ahol a jó szó és szíves vendéglátás mellett egy-két népdalt is megtanultam. Voltak találkozásaim,. megdöbbentő, feledhetetlen napjaim. Amikor embertársaimmal a fóti dombok közé rejtőztem el a német kényszermunka elől. Éjjel jártam haza a családomhoz. Akiket elkaptak, azok közül nagyon sokan nem tértek vissza. Vitték őket Gödre tankcsapdát ásni: „Látta'm sápadt hold arcukat, /amikor megindultak hajlott derékkal / ásóval, kapával a gödi határ felé / megállítani a lehetetlent." — De a háborúról nem szeretek beszélni. csali az életről. Az életért élni kell, nem meghalni. Nyári Ferenc A .büntetőtanács» bizonyítottnak látta a személyes szabadság megsértését. A V. házaspárt három-három havi szabadságvesztésre ítélte, de a büntetés végrehajtását háromévi próba’dőre felfüggesztette. <P.) Orvosi ügyelet Holnaptól kezdve a Köztársaság úti (302-es telefonon hívható) 'központi rendelőintézet-. ben az alábbi orvosok tartanak éjszakai ügy eletet: Hétfőn: dr. Kreiner Lenke, kedden: dr. Pap Miklós, szerdán: dr. Gulyás Zoltán, csütörtökön: dr. Ruzsicska Béla, pénteken: dr. Szörg István, szombaton és vasárnap: dr, Steiner Antal. A beosztásban hét közben változás történhet. A Váci Autójavító és Fémipari Vállalat FELVESZ LAKATOS SZAKMUNKASOKAT sződligeti telepére, továbbá VASESZTERGÁLYOSOKAT a központi telepre. JELENTKEZÉS: Vác, Dózsa György út 53. Elismeréssel beszélnek a vállalat vezetői a szlovákiaiad homlokzatépítő brigádjánál újításáról is. Sortatarozásoknál műanyaggal borítják a házak homlokzatát és sziliká tos fedőanyaggal fújják be. s — mint mondják — ezutáii úgy néznek ki a házak, mintha most épültek volna. A két vállalat vezetői azl tervezik, hqgyr. együttműködésüket kiiéi'igsztifC: tovíüjjj erusóós a '"araii »kapcsot? tokát. bányász
