Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-04 / 260. szám
4 Mart uecrei Z/Civlap 1971. NOVEMBER 1.. CSÜTÖRTÖK Már karácsonyra szállítanak Magyar baromfi és hal Európa tizenöt országának Ä magyar pulyka és hal, elsősorban a taviponty, évek óta számos országban tartozik a karácsonyi és újévi asztalok ínyencfalatai közé. A Terim- pex Vállalatnál november első napjaiban kezdődik az élő és vágott baromfi, valamint a hal szállítása külföldre. Európában mintegy 15 országban fogyasztanak magyar baromfihúst. Ä közelmúltban új, eddig „fehér foltnak” számító területen, Spanyolországban nyertek versenytárgyalást 1800 tonna baromfihús szállítására. A Kanári szigetekre pedig a napokban indítanak útnak kamionokban egy 550 tonnás szállítmányt, amely a jugoszláv tengerpartról hajóval utazik tovább. A karácsonyi és újévi ünnepek alatt szovjet, osztrák, svájci, francia, csehszlovák, NSZK- és NDK-beli háziasz- szonyok tálalnak fel magyar pulykát és a külföldön egyre kedveltebb — gyöngytyúkot. Üjév előtt speciális vasúti kocsikban, valóságos kerekeken gördülő akváriumokban több ezer ton7 na halat szállít külföldre a vállalat. A magyar hal legnagyobb vásárlója az NSZK, idén az elmúlt évinek kétszeresét, négy és félezer tonnányit rendeltek. Audiovizuál '71 Az általános és szakképzés, s általában az ismeretközlés hatékonyságának növelésére kívánja felhívni a figyelmet az Audiovizuál ’71 kiállítás, amelyet szerdán nyitottak meg a Technika Házában. A kiállításon az audiovizuális berendezések teljes hazai skáláját láthatják az érdeklődők. Kiadták a legrégibb magyar geodéziai kódexet Páratlan értékű és szépségű könyv, az 1498-ból származó, eddigi ismereteink szerint legrégibb magyar geodéziai kódex fakszimile-kiadásával tette emlékezetessé fennállásának 15. évfordulóját a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat. A kéziratos kódexet Los- sai Péter óvári magyar ember munkájának tulajdonítják, aki hazánkból Litvániába szakadt és mint földmérő működött. A kódex 32 lapon különböző természetes és mesSzáznegyven tonna szárad A kiskunlackázi Petőfi Termelőszövetkezetben zöldségszárítással is foglalkoznak az asszonyok. A különböző zöldségféléket mosás után tálcákra terítik, majd kocsikon 3 kemencékben szárítják. A levesporok alapanyagát nagyrészt exportálják. Évi termelésük megközelíti a 110 tonnát. Foto: Urbán terséges létesítmények magassága, illetve két objektum egymáshoz viszonyított távolsága meghatározásának különböző módozatait tárgyalja és illusztrálja. A nagy értékű emlék Széchenyi Ferenc gróf nagycenki könyv- és térképtárából 1802-ben került nemzeti tulajdonba, s ez idő szerint a Széchényi • Könyvtár wertheim termében őrzik. A szép terv megvalósításából a vállalat több tucat dolgozója vette ki részét társadalmi munkában. A hat színnyomással készült, 400 példányban megjelent geodéziai kódexmásolat iránt igen nagy a hazai és külföldi érdeklődés. Magyar művészet külföldön Novemberben számos magyar művész külföldi vendég- szereplésére kerül sor. Az Állami Bábszínház 28 tagú együttese Egyiptomban — Kairóban és Alexandriában — mutatja be „A fából faragott királyfi”, a Petruska” és a „János vitéz” című bábjátékát. Várnái Hédi, a Nemzeti Színház művésze az osztrák fővárosban szerepel a Magyarok Világszövetségének műsorán. Bessenyei Ferenc Stockholmba készül, ahol ugyancsak a Magyarok Világszövetségének műsoros estjén működik közre. Orosz Adél és Róna Viktor november végétől december közepéig Kubában, Dózsa Imre november első felében Svédországban vendégszerepel. Jegyzet KOMPUTER TÉVEDNI EMBERI DOLOG — az emberiség történetét akár a tévedések történetének is fel lehet fogni. Bizony, hosz- szú, tévedésekkel tarkított utat tett meg az emberiség napjainkig, s ma is képtelen tévedés nélkül élni. Arra viszont képes, hogy olyan gépet hozzon létre és működtessen, amely kizárja a tévedést. Lám, az emberi agy nagysága és kicsinysége: tudunk már gépet csinál, ami nem téved, s helyettesíti az agyat, de nincs, és valószínűleg soha nem lesz agyunk, ami helyettesíti a gépet. / Nem lesz? Ne is legyen. Mert nagy dolog a komputer, a gondolkozó gép. Olyan nagy, hogy mi legtöbben, akik még a régi iskolában nevelkedtünk, s az egyszeregytől maximum az integrálig jutottunk el, fel sem tudjuk fogni. így hát aztán napjaink sajtója — ó, pardon: tömegkommunikáció, mert a sajtónak is bealkonyult a maga egyszerű, régi módján — naponta újabb és újabb, magunkfajta nem kom- puter-gondoíkozású emberek számára kézzel fogható példákkal szolgál. Elmagyarázza: a Volánnál sok százan készítették eddig a számlákat, most viszont egyetlen okos gondolkozó gép néhány kisegítő személlyel elvégzi ezt a munkát. S míg a régi típusú számlázok elég sűrűn tévedtek, a gép nem téved. Aztán azt is láthatjuk. hogy az Agrártudományi Egyetemen a hallgatók komputerrel állítják össze a tenyészállatok étrendjét. Bizony, nemcsak az az idő múlt már el, amikor a falusi gazda a maga ösztönös módján azt viliázott az állatok elé, amit viliázott. Annak is vége van már, hogy az agronómus, illetőleg főállattenyésztő egyetemi tanulmányai alapján maga döntse el, mit egyen a jószág. Most a gép dönt. Betáplálják a biológiát, a gazdaságosságot, a raktárkészletet, a szükségletet, az anatómiát, az Perlitrekonstrukció A hegyaljai ásványbánya egyik keresett exportterméke a zempléni hegyvidéken fekvő Pálháza szomszédságában bányászott per lit. A külfejtésű üzemből az idén már mintegy harmincezer tonna, - építőiparban használt anyagot szállítottak az NSZK-ba, Svájcba, Ausztriába és Csehszlovákiába. Az évről évre növekvő exportigények kielégítésére mintegy hatmillió forintos költséggel rekonstruálták a pálházi perliitőriőt. A korszerűsítés folyamán négy nagyteljesítményű vibrátort' szereltek fel, amelyek kezelését automatizálták. A berendezéseket osztrák licenc alapján a Jászberényi Aprítógépgyár készítette. Ezzel az őrlőkapacitás megháromszorozódott. Kettős kúttal Egyszerre két olajréleget csapolnak A Nagyalföldi * Kutató és Feltáróüzem fúróbrigádjai ebben az évben ötvenhárom úgynevezett kettős kutat képeztek ki az algyői olajvaezőn és ezzel jelentősen növelték a gazda,sá- gos olajlelőhelyek számát. A kettős kutak termelésbe állítása gazdaságilag igen előnyös, azonkívül időben is jelentős megtakarítást eredményez. A termelőfuratot a kutatóbányászok úgy készítik ka, hogy abból egyszerre két olajréteg csapolható meg. A kettős kutak másik funkciója, hogy míg az egyik beépített cső olaját termel, a másik csövön vizet sajtolnak a rétegekbe és ezzel növelik a termelő kút intenzitását. Algyő térségében december végéig további tizenkilenc kettős kiképzésű kutat mélyítenek le. — Síoktatás. A Turistaellátó Vállalat, akárcsak egy esztendeje, idén is indít sí- tanfolyamot a Börzsönyben. A januárban kézdődő oktatások színhelye a Magas-Tax és Nagyhideghegy lesz. KARIKÁS FRIGYES: „Berci” Nyolcvan esztendeje, 1891. november 4-én született Karikás Frigyes, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő harcosa, a Tanácsköztársaság híres 39-es dandárjának politikai biztosa, a kommunista szellemű magyar elbeszélőirodalom egyik megteremtője. Ebből az alkalomból közöljük lenti írását. A Jászság egyik községét rendszeresen döntötték a kommunista röp- iratok. A falu lakossága eleinte kis csoportokba verődve olvasgatta a tiltott gépírásos lapokat, amikor azonban a csendőrök hajszolni kezdték a röplapok olvasóit is, már csak úgy titokban, párosával bújták az írást. Jó ideje folyt már ez a csendes háború a falu lakossága és a hatóság között, de sose tudtak nyomára bukkanni a röpiratok titokzatos forrásának. Azt, hogy az írások ártalmasak, mi sem bizonyíthatja jobban, mint hogy egyre több és több baja akadt a falusi hatóságnak a jászi emberekkel. A csendőrséget meg kellett erősíteni. Az eddig öt darab dolog- talan zsandárlegény helyett most kilencnek is folytonos munkát adott a forrongó földmunkások gombamódra elszaporodott, apró-cseprő baka- fántoskodó csoportja. Már nemcsak, hogy a községházát ragasztották körül dühös röplapjaikkal,, de itt— ott a tettlegességig is elmerészkedtek. Egyszer az árulkodó kisbirót nyújtották meg egy vaksötét, esős éjszakán, mégpedig saját háza kapujában, másszor pedig a csendőrőrsvezetőt adjusztálta meg valamelyik hithű kommunista oly módon, hogy be kellett szállítani a szolnoki csend őrkórházba. De hiába volt minden. Sem a röpiratos embereket, sem pedig a zsandár és a kisbíró keresztapját — aki keze járásából ítélve egy és ugyanazon személyiség lehetett, minthogy corpus delictiként mind a két esetben egy-egy hatalmas szőlőkarót és egyetlen ütéstől eredő fejsebet találtak a tett színhelyén — nem sikerült kézrekeríteni. Hiába jöttek az apáti csendőrök, hiába szaglászott két szolnoki detektív is a titokzatos emberek nyomában, nem ért semmit. Pedig néha harminc gyanúba fogott embert is becipeltek a csendőrségre, ütötték- verték őket nyakló nélkül, az emberek mégis hallgattak, altár a sír. Némelyik még csak azt sem mondta meg, hogy minek hívják. Ez se használt. A népség nemcsak, h.ogy nem hagyta abba az urakkal való csatát, hanem egyre haragosabban okvetetlenkedett. A jegyzőnek, a bírónak. a papnak, a postamesternek, a leventeoktatónak alig köszönt már valaki, a zsandárral pedig még kérdezve sem állt szóba egyetlen teremtett lélek. Adót se igen fizettek! A jegyző mindig felbuzdult, hogyha valamelyik csodabogár • azzal állított be a községházára, hogy hát adót akar fizetni. Az ilyen embert szivarral kínálta meg, sőt a nevét is kidoboltatta a faluban, követendő, de valójában elrettentő példaként. Tudniillik az önként fizetőnek nem volt maradása. A falu találékony népe ezer módot keresett arra, hogy az ilyen ritka féreg valahogy békességben ne maradjon többé. Erre a konok, harcos összefogásra a postamester fiatal bojtárja hozta rá a bajt, olyanformán, hogy egyszer hosszabban eredt szóba Veder Mihállyal, akitől aztán olyan dolgot tudott meg, amit nem kellett volna az orrára kötni. Össze is ültek' az urak, a jegyző, az őrmester, a postamester és takarosán kifundálták, hogy mit tegyenek. A többi aztán már gyorsan ment. Nemsokára Veder Mihály elvtárs jelenthette, hogy a postás ifjút sikerült „megagitálnia”. S hogy mekkora haszna lehet ebből a sejtnek, s mennyivel köny- nyebb lesz, ha .majd postán lehet szállítani az irodalmat, s mennyi költségtől és fáradságtól lehet majd megkímélni a csoportot s főleg Berci elvtársat. Az elvtársak húzódoztak égy keveset, de Mihály olyan szívrehatóan tudta védeni tanítványát, hogy a csoport mégis csak úgy döntött, hogy meg kell próbálni. A próba persze be is vált-. Az első csomag rendesen megjött Pestről, nem volt abban semmi hiba. Veder elvtárs vette át a falu szélén késő este, s boldogan hozta a drága holmit kopott kabátja alá rejtve. Az egyik csomagot követte a másik, a harmadik, végre Mihály elérkezettnek látta az időt arra, hogy az új elvtársat bevonják a sejtbe. Most aztán még' kevesebb volt az ellenkezés. Egyedül Berci kapálódzott ellene, de őt .alig hallgatta meg valaki. Az új sejttag a kommunista ke- resztségben „Laci” nevet kapott, s igen „radikálisan” látott neki a munkának. Alig merült fel kérdés, feladat, amire „Laci” ne vállalkozott volna. Az elvtársak boldogan állapították meg, hogy milyen nagyszerűen söpör az új söprű. Szinte haragudni kezdtek Bercire, aki nemcsak, hogy nem hagyott fel ellenséges magatartásával, hanem a leghatározottabban azt kezdte magyarázni az elvtársaknak, hogy az új párttag, ez az igyekvő „Laci”: spicli. Olyan makacs volt, hogy ha az új eivtárs jelen volt valahol, Berci egy szót se s^ólt. Ki tudja, meddig tartott volna ez a veszekedés, hogyha hamarosan le nem csap közéjük a villám, ami aztán feldöntötte ezt a szomorú vitát. „Laci” büszkén mutatott rá minden emberre, s pontos magyarázattal szolgált minden pártfunkcionáriusról. Vagy nyolcán kerültek csend- őnkézre. Napokig ütötték-verték az embereket, de többet, mintameny- nyit „Laci” tudott, nem lehetett kiverni a konok földmunkás emberekből. Negyeduapra aztán mégis összeszedték azokat, akiket „Laci” érdemesnek tartott arra, hogy Szolnokra kerüljenek. Két asszonyt eresztettek útjára csupán, az egyik Varga Gáborné, a másik pedig Berci, polgári nevén Balog Mária volt. — Ez a két lotyó — mondotta „Laci” a jól értesült ember fölényességével — csak strózsákja volt a sejtnek. Sose szóltak ezek egy szót se. Kár velük bajlódni. Veder Mihályt, Varga Gábort, Fábián Imrét viszont főcinkosoknak állította be az újdonsült Sherlock Holmes, Így jutott a hat jászsági kommunista a szolnoki ügyészség kezébe. Pontosan hat hétre rá Vargáné meglátogatta az urát Szolnokon, s egy szerencsés pillanatban el tudta neki mondani, hogy a múlt hét kedden este „Lacit” valaki elnáspángolta. Mégpedig tisztességesen. Eltörték a jobb karját, kiverték két fogát és két, ökölnyi daganatot vertek a szájára. Futótűzként terjedt a hír a börtönben a jászsági kommunisták között, akik boldogan nevettek össze a reggeli séta közben s örömmel sugdosták egymásnak: — A Berci. — Betyár egy vászoncseléd. állategészségügyet, és még mit tudom én, micsodát, s aztán kiadja az eredményt. A jószágnak azt kell ennie, amit a gép mond. ÉS ÍGY TOVÁBB, és így tovább ... A komputer alkalmazása végtelen. Fantasztikus regények már azt taglalják, hogy a jövő évezredben — ami, ha jól meggondoljuk, nincs is olyan messze, hiszen aki .most kap szövetkezeti lakást, még mindig fizetni fogja az OTP- hitelt — már az egész világ sorsát komputerek irányítják majd. Igaz, hogy ezek a regények nem túlságosan vidám képet festenek az emberiség jövőjéről. Ezekben a regényekben ugyan az embereknek mindene megvan, aminek meg kell lennie, de mégis örömte- lenül élnek. Sokáig töprengtem rajta, hogy miért. S aztán, azt hiszem, rájöttem a dolog nyitjára. Az élet ugyanis nem az igazi, ha elveszik az emberektől a tévedés jogát és lehetőségét. Embernek lenni any- nyit jelent, mint harcolni, küzdeni. győzni. Éppen a mi nemzedékünk élete a legjobb példa rá, hogy mennyi szenvedésért. munkáért, nehézségért kárpótolja az embert az eredmény. Az. amit saját maga ért el, saját barátaival, elvtársaival, kortársaival együtt. S ami feledteti a bukásokat, kudarcokat. De hát ha a gép gondolkozik és dönt helyettünk, akkor nemcsak kudarcok és nehézségek nincsenek, hanem győzelmek sem. Végül is eredményt elérni azt jelenti, hogy a legfontosabb kérdésekben nem hibázni, s a hibákat kiigazítani. HÁNY EMBER ÜRÜL ma például Magyarországon annak, hogy annak idején aláírta a tsz-be a belépési nyilatkozatot!... S hányán vannak közöttük, ‘akik efelett érzett Büszkeségüket még azzal is tetézik, hogy ezt az elsők közölt tették. Vajon ha a komputer végezte folna el helyettük a döntést, ma hogyan éreznének? És egyáltalán: az emberiség legfontosabb kérdéseiben dönthet-e a géD, vagy ezek a döntések továbbra is az emberek számára vannak fenntartva? Teljesen világos, hogy a gondolkodó gépek egyáltalán nem teszik szükségtelenné az emberi elmét. Sőt. igénylik, hogy az emberek az eddiginél többet és. okosabban gondolkozzanak. S nemcsak egyszerűen technikai okokból. Közhely, hogy a gépek csak akkor döntenek, ha az emberek megfelelő adatokkal látják el őket. A gép elméiének kiinduló- oontja. ihletőie tehát az emberi elme. De ennél sokkal fontosabb, hogy bármilyen lényeges azoknak a kérdéseknek .a köre. amelvekben a komnn- terekhez fordulhatunk kérdésekkel. illetőleg válaszért, az emberisig és az ember l“g- kmtosabh kérdéseire továbbra is az embereknek kell válaszolniuk. Az alapkérdés: hogyan érjük el, hogy minden ember boldogan és békén élhessen a Földön. Ezt hiába kérdezzük a géptől. Viszont az emberiség százmilliói már jóideje tudják a választ, s ahhoz mérten élnek és dolgoznak. Számukra a komputer segédeszköz céljaik eléréséhez. Mások viszont hiába fordulnak a komputerekhez, nem tudják meg a legfontosabbakat. Hogy mást ne mondjak: a számítástechnikában az Egyesült Államok vezet. Btekintetben mi még a kezdet kezdetén tartunk. Mégis előbbre gondolkozunk, mint ott, ahol több a gondolkozó- gép. Mert nemcsak és nem elsősorban a termelést akarjuk megszervezni. Hanem az emberi életet, ennek szolgálatába állítva a termelést. Szocializmust csak emberek hozhatnak létre, gépek nem. JÓ EZT AGYUNKBA VÉSNI. Mert igaz ugyan, hogy a gép sok tekintetben tökéletesebb, mint az emberi agy, de nem helyettesíti a gondolatot. Ezért van, hogy a gépek sok mindenről dönthetnek ugyan, de nekünk kell döntenünk abban, hogy miben. Pintér István I
