Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-04 / 260. szám

4 Mart uecrei Z/Civlap 1971. NOVEMBER 1.. CSÜTÖRTÖK Már karácsonyra szállítanak Magyar baromfi és hal Európa tizenöt országának Ä magyar pulyka és hal, el­sősorban a taviponty, évek óta számos országban tartozik a karácsonyi és újévi asztalok ínyencfalatai közé. A Terim- pex Vállalatnál november első napjaiban kezdődik az élő és vágott baromfi, valamint a hal szállítása külföldre. Európában mintegy 15 or­szágban fogyasztanak ma­gyar baromfihúst. Ä közelmúltban új, eddig „fe­hér foltnak” számító terüle­ten, Spanyolországban nyer­tek versenytárgyalást 1800 tonna baromfihús szállítására. A Kanári szigetekre pedig a napokban indítanak útnak kamionokban egy 550 tonnás szállítmányt, amely a jugo­szláv tengerpartról hajóval utazik tovább. A karácsonyi és újévi ün­nepek alatt szovjet, osztrák, svájci, francia, csehszlovák, NSZK- és NDK-beli háziasz- szonyok tálalnak fel magyar pulykát és a külföldön egyre kedveltebb — gyöngytyúkot. Üjév előtt speciális vasúti kocsikban, valóságos kerekeken gördülő akvá­riumokban több ezer ton7 na halat szállít külföldre a vállalat. A magyar hal leg­nagyobb vásárlója az NSZK, idén az elmúlt évinek kétsze­resét, négy és félezer tonná­nyit rendeltek. Audiovizuál '71 Az általános és szakképzés, s általában az ismeretközlés hatékonyságának növelésére kívánja felhívni a figyelmet az Audiovizuál ’71 kiállítás, amelyet szerdán nyitottak meg a Technika Házában. A kiál­lításon az audiovizuális be­rendezések teljes hazai skálá­ját láthatják az érdeklődők. Kiadták a legrégibb magyar geodéziai kódexet Páratlan értékű és szépsé­gű könyv, az 1498-ból szárma­zó, eddigi ismereteink szerint legrégibb magyar geodéziai kódex fakszimile-kiadásával tette emlékezetessé fennállá­sának 15. évfordulóját a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vál­lalat. A kéziratos kódexet Los- sai Péter óvári magyar ember munkájának tulajdonítják, aki hazánkból Litvániába szakadt és mint földmérő mű­ködött. A kódex 32 lapon kü­lönböző természetes és mes­Száznegyven tonna szárad A kiskunlackázi Petőfi Termelőszövetkezetben zöldség­szárítással is foglalkoznak az asszonyok. A különböző zöldség­féléket mosás után tálcákra terítik, majd kocsikon 3 kemen­cékben szárítják. A levesporok alapanyagát nagyrészt expor­tálják. Évi termelésük megközelíti a 110 tonnát. Foto: Urbán terséges létesítmények magas­sága, illetve két objektum egymáshoz viszonyított távol­sága meghatározásának kü­lönböző módozatait tárgyalja és illusztrálja. A nagy értékű emlék Széchenyi Ferenc gróf nagycenki könyv- és térkép­tárából 1802-ben került nem­zeti tulajdonba, s ez idő sze­rint a Széchényi • Könyvtár wertheim termében őrzik. A szép terv megvalósításá­ból a vállalat több tucat dol­gozója vette ki részét társa­dalmi munkában. A hat szín­nyomással készült, 400 pél­dányban megjelent geodéziai kódexmásolat iránt igen nagy a hazai és külföldi érdeklő­dés. Magyar művészet külföldön Novemberben számos ma­gyar művész külföldi vendég- szereplésére kerül sor. Az Ál­lami Bábszínház 28 tagú együttese Egyiptomban — Kai­róban és Alexandriában — mutatja be „A fából faragott királyfi”, a Petruska” és a „János vitéz” című bábjáté­kát. Várnái Hédi, a Nemzeti Színház művésze az osztrák fővárosban szerepel a Magya­rok Világszövetségének műso­rán. Bessenyei Ferenc Stock­holmba készül, ahol ugyan­csak a Magyarok Világszövet­ségének műsoros estjén műkö­dik közre. Orosz Adél és Róna Viktor november végétől december közepéig Kubában, Dózsa Imre november első felében Svédor­szágban vendégszerepel. Jegyzet KOMPUTER TÉVEDNI EMBERI DOLOG — az emberiség történetét akár a tévedések történetének is fel lehet fogni. Bizony, hosz- szú, tévedésekkel tarkított utat tett meg az emberiség nap­jainkig, s ma is képtelen té­vedés nélkül élni. Arra viszont képes, hogy olyan gépet hoz­zon létre és működtessen, amely kizárja a tévedést. Lám, az emberi agy nagysága és ki­csinysége: tudunk már gé­pet csinál, ami nem téved, s helyettesíti az agyat, de nincs, és valószínűleg soha nem lesz agyunk, ami helyettesíti a gé­pet. / Nem lesz? Ne is legyen. Mert nagy dolog a komputer, a gondolkozó gép. Olyan nagy, hogy mi legtöbben, akik még a régi iskolában nevelked­tünk, s az egyszeregytől maxi­mum az integrálig jutottunk el, fel sem tudjuk fogni. így hát aztán napjaink sajtója — ó, pardon: tömegkommuniká­ció, mert a sajtónak is bealko­nyult a maga egyszerű, régi módján — naponta újabb és újabb, magunkfajta nem kom- puter-gondoíkozású emberek számára kézzel fogható példák­kal szolgál. Elmagyarázza: a Volánnál sok százan készítet­ték eddig a számlákat, most viszont egyetlen okos gondol­kozó gép néhány kisegítő sze­méllyel elvégzi ezt a munkát. S míg a régi típusú számlázok elég sűrűn tévedtek, a gép nem téved. Aztán azt is lát­hatjuk. hogy az Agrártudomá­nyi Egyetemen a hallgatók komputerrel állítják össze a tenyészállatok étrendjét. Bi­zony, nemcsak az az idő múlt már el, amikor a falusi gazda a maga ösztönös módján azt viliázott az állatok elé, amit viliázott. Annak is vége van már, hogy az agronómus, ille­tőleg főállattenyésztő egye­temi tanulmányai alapján ma­ga döntse el, mit egyen a jó­szág. Most a gép dönt. Betáp­lálják a biológiát, a gazdasá­gosságot, a raktárkészletet, a szükségletet, az anatómiát, az Perlitrekonstrukció A hegyaljai ásványbánya egyik keresett exportterméke a zempléni hegyvidéken fekvő Pálháza szomszédságában bá­nyászott per lit. A külfejtésű üzemből az idén már mintegy harmincezer tonna, - építőipar­ban használt anyagot szállítot­tak az NSZK-ba, Svájcba, Ausztriába és Csehszlovákiába. Az évről évre növekvő ex­portigények kielégítésére mint­egy hatmillió forintos költség­gel rekonstruálták a pálházi perliitőriőt. A korszerűsítés fo­lyamán négy nagyteljesítmé­nyű vibrátort' szereltek fel, amelyek kezelését automati­zálták. A berendezéseket oszt­rák licenc alapján a Jászberé­nyi Aprítógépgyár készítette. Ezzel az őrlőkapacitás meghá­romszorozódott. Kettős kúttal Egyszerre két olajréleget csapolnak A Nagyalföldi * Kutató és Feltáróüzem fúróbrigádjai eb­ben az évben ötvenhárom úgy­nevezett kettős kutat képeztek ki az algyői olajvaezőn és ezzel jelentősen növelték a gazda,sá- gos olajlelőhelyek számát. A kettős kutak termelésbe állí­tása gazdaságilag igen előnyös, azonkívül időben is jelentős megtakarítást eredményez. A termelőfuratot a kutatóbányá­szok úgy készítik ka, hogy ab­ból egyszerre két olajréteg csapolható meg. A kettős kutak másik funk­ciója, hogy míg az egyik be­épített cső olaját termel, a másik csövön vizet sajtolnak a rétegekbe és ezzel növelik a termelő kút intenzitását. Algyő térségében december végéig további tizenkilenc kettős ki­képzésű kutat mélyítenek le. — Síoktatás. A Turistael­látó Vállalat, akárcsak egy esztendeje, idén is indít sí- tanfolyamot a Börzsönyben. A januárban kézdődő oktatá­sok színhelye a Magas-Tax és Nagyhideghegy lesz. KARIKÁS FRIGYES: „Berci” Nyolcvan esztendeje, 1891. no­vember 4-én született Karikás Frigyes, a magyar munkásmozga­lom kiemelkedő harcosa, a Ta­nácsköztársaság híres 39-es dan­dárjának politikai biztosa, a kom­munista szellemű magyar elbe­szélőirodalom egyik megteremtője. Ebből az alkalomból közöljük lenti írását. A Jászság egyik községét rendsze­resen döntötték a kommunista röp- iratok. A falu lakossága eleinte kis csoportokba verődve olvasgatta a tiltott gépírásos lapokat, amikor azonban a csendőrök hajszolni kezdték a röplapok olvasóit is, már csak úgy titokban, párosával búj­ták az írást. Jó ideje folyt már ez a csendes háború a falu lakossága és a hatóság között, de sose tudtak nyomára bukkanni a röpiratok ti­tokzatos forrásának. Azt, hogy az írások ártalmasak, mi sem bizonyíthatja jobban, mint hogy egyre több és több baja akadt a falusi hatóságnak a jászi embe­rekkel. A csendőrséget meg kellett erősíteni. Az eddig öt darab dolog- talan zsandárlegény helyett most ki­lencnek is folytonos munkát adott a forrongó földmunkások gombamód­ra elszaporodott, apró-cseprő baka- fántoskodó csoportja. Már nemcsak, hogy a községházát ragasztották körül dühös röplapjaikkal,, de itt— ott a tettlegességig is elmerészked­tek. Egyszer az árulkodó kisbirót nyújtották meg egy vaksötét, esős éjszakán, mégpedig saját háza ka­pujában, másszor pedig a csendőr­őrsvezetőt adjusztálta meg valame­lyik hithű kommunista oly módon, hogy be kellett szállítani a szolnoki csend őrkórházba. De hiába volt minden. Sem a röpiratos embereket, sem pedig a zsandár és a kisbíró keresztapját — aki keze járásából ítélve egy és ugyanazon személyiség lehetett, minthogy corpus delictiként mind a két esetben egy-egy hatalmas sző­lőkarót és egyetlen ütéstől eredő fejsebet találtak a tett színhelyén — nem sikerült kézrekeríteni. Hiá­ba jöttek az apáti csendőrök, hiába szaglászott két szolnoki detektív is a titokzatos emberek nyomában, nem ért semmit. Pedig néha har­minc gyanúba fogott embert is be­cipeltek a csendőrségre, ütötték- verték őket nyakló nélkül, az embe­rek mégis hallgattak, altár a sír. Né­melyik még csak azt sem mondta meg, hogy minek hívják. Ez se használt. A népség nemcsak, h.ogy nem hagyta abba az urakkal való csatát, hanem egyre haragosabban okvetetlenkedett. A jegyzőnek, a bí­rónak. a papnak, a postamesternek, a leventeoktatónak alig köszönt már valaki, a zsandárral pedig még kérdezve sem állt szóba egyetlen teremtett lélek. Adót se igen fizet­tek! A jegyző mindig felbuzdult, hogyha valamelyik csodabogár • az­zal állított be a községházára, hogy hát adót akar fizetni. Az ilyen em­bert szivarral kínálta meg, sőt a nevét is kidoboltatta a faluban, kö­vetendő, de valójában elrettentő példaként. Tudniillik az önként fi­zetőnek nem volt maradása. A falu találékony népe ezer módot kere­sett arra, hogy az ilyen ritka féreg valahogy békességben ne maradjon többé. Erre a konok, harcos összefogásra a postamester fiatal bojtárja hozta rá a bajt, olyanformán, hogy egy­szer hosszabban eredt szóba Veder Mihállyal, akitől aztán olyan dolgot tudott meg, amit nem kellett volna az orrára kötni. Össze is ültek' az urak, a jegyző, az őrmester, a pos­tamester és takarosán kifundálták, hogy mit tegyenek. A többi aztán már gyorsan ment. Nemsokára Ve­der Mihály elvtárs jelenthette, hogy a postás ifjút sikerült „megagitál­nia”. S hogy mekkora haszna lehet ebből a sejtnek, s mennyivel köny- nyebb lesz, ha .majd postán lehet szállítani az irodalmat, s mennyi költségtől és fáradságtól lehet majd megkímélni a csoportot s főleg Ber­ci elvtársat. Az elvtársak húzódoztak égy ke­veset, de Mihály olyan szívrehatóan tudta védeni tanítványát, hogy a csoport mégis csak úgy döntött, hogy meg kell próbálni. A próba persze be is vált-. Az első csomag rendesen megjött Pestről, nem volt abban semmi hiba. Veder elvtárs vette át a falu szélén késő este, s boldogan hozta a drága holmit kopott ka­bátja alá rejtve. Az egyik csomagot követte a másik, a harmadik, végre Mihály elérkezettnek látta az időt arra, hogy az új elvtársat bevonják a sejtbe. Most aztán még' kevesebb volt az ellenkezés. Egyedül Berci kapálódzott ellene, de őt .alig hall­gatta meg valaki. Az új sejttag a kommunista ke- resztségben „Laci” nevet kapott, s igen „radikálisan” látott neki a munkának. Alig merült fel kérdés, feladat, amire „Laci” ne vállalko­zott volna. Az elvtársak boldogan állapították meg, hogy milyen nagy­szerűen söpör az új söprű. Szinte haragudni kezdtek Bercire, aki nem­csak, hogy nem hagyott fel ellensé­ges magatartásával, hanem a leg­határozottabban azt kezdte magya­rázni az elvtársaknak, hogy az új párttag, ez az igyekvő „Laci”: spicli. Olyan makacs volt, hogy ha az új eivtárs jelen volt valahol, Berci egy szót se s^ólt. Ki tudja, meddig tartott volna ez a veszekedés, hogyha hamarosan le nem csap közéjük a villám, ami az­tán feldöntötte ezt a szomorú vitát. „Laci” büszkén mutatott rá minden emberre, s pontos magyarázattal szolgált minden pártfunkcionárius­ról. Vagy nyolcán kerültek csend- őnkézre. Napokig ütötték-verték az embereket, de többet, mintameny- nyit „Laci” tudott, nem lehetett ki­verni a konok földmunkás embe­rekből. Negyeduapra aztán mégis összeszedték azokat, akiket „Laci” érdemesnek tartott arra, hogy Szol­nokra kerüljenek. Két asszonyt eresztettek útjára csupán, az egyik Varga Gáborné, a másik pedig Ber­ci, polgári nevén Balog Mária volt. — Ez a két lotyó — mondotta „Laci” a jól értesült ember fölé­nyességével — csak strózsákja volt a sejtnek. Sose szóltak ezek egy szót se. Kár velük bajlódni. Veder Mihályt, Varga Gábort, Fá­bián Imrét viszont főcinkosoknak állította be az újdonsült Sherlock Holmes, Így jutott a hat jászsági kommunista a szolnoki ügyészség kezébe. Pontosan hat hétre rá Vargáné meglátogatta az urát Szolnokon, s egy szerencsés pillanatban el tudta neki mondani, hogy a múlt hét ked­den este „Lacit” valaki elnáspángol­ta. Mégpedig tisztességesen. Eltör­ték a jobb karját, kiverték két fo­gát és két, ökölnyi daganatot vertek a szájára. Futótűzként terjedt a hír a börtönben a jászsági kommunis­ták között, akik boldogan nevettek össze a reggeli séta közben s öröm­mel sugdosták egymásnak: — A Berci. — Betyár egy vászoncseléd. állategészségügyet, és még mit tudom én, micsodát, s aztán kiadja az eredményt. A jó­szágnak azt kell ennie, amit a gép mond. ÉS ÍGY TOVÁBB, és így to­vább ... A komputer alkalma­zása végtelen. Fantasztikus re­gények már azt taglalják, hogy a jövő évezredben — ami, ha jól meggondoljuk, nincs is olyan messze, hiszen aki .most kap szövetkezeti lakást, még mindig fizetni fogja az OTP- hitelt — már az egész világ sorsát komputerek irányítják majd. Igaz, hogy ezek a regé­nyek nem túlságosan vidám képet festenek az emberiség jövőjéről. Ezekben a regények­ben ugyan az embereknek mindene megvan, aminek meg kell lennie, de mégis örömte- lenül élnek. Sokáig töpreng­tem rajta, hogy miért. S aztán, azt hiszem, rájöttem a dolog nyitjára. Az élet ugyanis nem az igazi, ha elveszik az embe­rektől a tévedés jogát és lehe­tőségét. Embernek lenni any- nyit jelent, mint harcolni, küz­deni. győzni. Éppen a mi nem­zedékünk élete a legjobb pél­da rá, hogy mennyi szenvedé­sért. munkáért, nehézségért kárpótolja az embert az ered­mény. Az. amit saját maga ért el, saját barátaival, elvtársai­val, kortársaival együtt. S ami feledteti a bukásokat, kudar­cokat. De hát ha a gép gondol­kozik és dönt helyettünk, ak­kor nemcsak kudarcok és ne­hézségek nincsenek, hanem győzelmek sem. Végül is ered­ményt elérni azt jelenti, hogy a legfontosabb kérdésekben nem hibázni, s a hibákat ki­igazítani. HÁNY EMBER ÜRÜL ma például Magyarországon an­nak, hogy annak idején aláírta a tsz-be a belépési nyilatkoza­tot!... S hányán vannak kö­zöttük, ‘akik efelett érzett Büszkeségüket még azzal is te­tézik, hogy ezt az elsők közölt tették. Vajon ha a komputer végezte folna el helyettük a döntést, ma hogyan érezné­nek? És egyáltalán: az embe­riség legfontosabb kérdéseiben dönthet-e a géD, vagy ezek a döntések továbbra is az em­berek számára vannak fenn­tartva? Teljesen világos, hogy a gondolkodó gépek egyáltalán nem teszik szükségtelenné az emberi elmét. Sőt. igénylik, hogy az emberek az eddiginél többet és. okosabban gondol­kozzanak. S nemcsak egysze­rűen technikai okokból. Köz­hely, hogy a gépek csak akkor döntenek, ha az emberek meg­felelő adatokkal látják el őket. A gép elméiének kiinduló- oontja. ihletőie tehát az em­beri elme. De ennél sokkal fontosabb, hogy bármilyen lé­nyeges azoknak a kérdéseknek .a köre. amelvekben a komnn- terekhez fordulhatunk kérdé­sekkel. illetőleg válaszért, az emberisig és az ember l“g- kmtosabh kérdéseire továbbra is az embereknek kell vála­szolniuk. Az alapkérdés: hogyan ér­jük el, hogy minden ember boldogan és békén élhessen a Földön. Ezt hiába kérdezzük a géptől. Viszont az emberiség százmilliói már jóideje tudják a választ, s ahhoz mérten él­nek és dolgoznak. Számukra a komputer segédeszköz céljaik eléréséhez. Mások viszont hiá­ba fordulnak a komputerek­hez, nem tudják meg a leg­fontosabbakat. Hogy mást ne mondjak: a számítástechniká­ban az Egyesült Államok ve­zet. Btekintetben mi még a kezdet kezdetén tartunk. Még­is előbbre gondolkozunk, mint ott, ahol több a gondolkozó- gép. Mert nemcsak és nem el­sősorban a termelést akarjuk megszervezni. Hanem az em­beri életet, ennek szolgálatába állítva a termelést. Szocializ­must csak emberek hozhatnak létre, gépek nem. JÓ EZT AGYUNKBA VÉSNI. Mert igaz ugyan, hogy a gép sok tekintetben tökéle­tesebb, mint az emberi agy, de nem helyettesíti a gon­dolatot. Ezért van, hogy a gé­pek sok mindenről dönthet­nek ugyan, de nekünk kell döntenünk abban, hogy mi­ben. Pintér István I

Next

/
Thumbnails
Contents