Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-25 / 278. szám
6 1971. NOVEMBER 25.. CSÜTÖRTÖK Karácsonyra Ötmillió palack egri bor Túra 15 éves terve iskola, fürdő, művelődési központ Az Eger—Gyöngyös Vidéki Állami Pincegazdaság egri palackozó üzemében megkezdődött az ünnepi csúcsforgalom. Naponta mintegy százezer palack kitűnő bort szállítanak el Egerből az ország különböző vidékeire. A következő hetekben még fokozódik a szállítások üteme, s így az év utolsó negyedében ösz- szesen mintegy ötmillió palack kitűnő egri bor kerül az üzletekbe. Ez éppen háromszor annyi, mint a megelőző évek hasonló időszakában. A választék is bővült. A mátraaljai és az egri borvidék terméséből most már mintegy 30 féle tájjellegű és desszert- bort rendelhetett a kereskedelem az ünnepekre. (Tudósítónktól.) Sötét már a túrái főutca. A tanácsházán csak az elnök ablaka világít. — Túra tizenöt éves távlati tervének összeállításával foglalkozunk — mondja Takács Gyula elnök. A távlati fejlesztési tervet a tavasszal megtartott jelölőgyűléseken elhangzott javaslatok alapján állították össze. — Előzetes számításokat is kellett végeznünk — mondja az elnök. — Kiszámítottuk például, hogy a természetes szaporodás a távlati terv végére, 1985-re 9000 főre növeli községünk lakóinak számát. Ezért az utolsó években készülő létesítményeinket már ekkora lélekszámhoz kell irányítani. — A KPM útjait 1980-ig teljesen felújítják — folytatja a távlati terv ismertetését. — A 20. számú AKÖV erre az évre ígérte a helyi buszjárat Galgahévízi úti kocsijának üzembe helyezését. A közművesítésben az aszódi regionális vízműhöz tartozunk: 18 próbakutunk már van. 1972- ben kezdik a gerincvezeték lefektetését, a belső területek csatornázását. Ez az alapfeltétele annak, hogy a falu központjába tervezett. 600 lakást a tervidőszak végére felépíthessük. A továbbiakban elmondja, hogy új iskolát alakítanak ki a szakközépiskola épületéből, a Zsámboki úti Zenész-telepen pedig két tantermes iskolát építenek. Ez jelentősen mejrköny- nyíti majd a telepen lakó szülők helyzetét, hiszen itt napközit is létesítenek. A gyerekek reggeltől estig, tanári felügyelet mellett, kéPuskások Sszkázon HAJTŐK ÉS FÁCÁNOK Pra-pannng.;; Visszhangosan csattan a lövés az erdő sátorában. Már lehullott a sárga szőnyeg, roppan sóhajtva minden lépésre az avar, s most a lövés zajára fáradtan, korhadt ágak eresztik el a fákat, koppannak, botladoznak a rendszertelen sűrűben, hogy földet érjenek. Madarak rebbennek Surrogva rebben egy fogoly. A fény felé repülve szürke csíkot húz a gallyak hagyta kékbe. Odébb fácánkakas ver- des, a fák koronáját elérve kirepül a» erdő puskalövés szorításából. — Ott repül! És aztán: pra-pannng. Tollát söréttől szerterepítve zuhan a kakas. Nem hallani puffanását. — Megvan? — Meg. Hajtők caplatása. Dorongok csapkodása. Tizenvalahányan teleberregik az erdőt. — Birrrrr! Birrrrr! A hangra rebben a fogoly, a fácán. Miért? Ki tudja? Az erdő szélén ismét együtt a társaság. — Hány? — Eddig tizennégy! De lesz még! Lesz, hiszen még meghajtjuk a kukoricást, a kiserdőt, a „tetűvágót” — lesz még fácánhalál. Egyik — pávánál szebb — erőlködően emeli fejét. Zöld udvarú szemében látom az indulni, menekülni akárást. Rebbenő szárnya talán már érzi is a szél suhanását, pedig csak a port csapta fel. Simítanám fejét: szegény... Valaki furkóval fejbecsapja: — Ne szenvedjen. Vadászok, hajtők nézik körbeállva a zsákmányt. — Estére nem marad fácánja a vadásztársaságnak. — Marad. Marad a kétezerből. Ennyi fácán, kétezer van az iszkázi Hunyadi vadásztársaság területén. Tudják mennyi van, hát tudják azt is, menynyit lehet kilőni. Gazdálkodnak a kisvadakkal. — Jusson is, maradjon is — mondja egyikük. A pufajka alatt töltényes heveder. Sorra fénylenek sárgaréz fényükkel a patronok. Rajvonalban — Induljunk emberek? — Ghéczy Károly megyei fővadász indít újra bennünket. A tizenegy — városból jött — hajtót, meg a hét puskás vadászt. Tarcsi Ernő elosztja a társaságot. — Ti ott ketten menjetek oldal-vadásznak, ketten mega végibe. Innen meg rajvonalban hajtunk. Előttem bokrok csipkéje. A kökény szemek hamvas kék- í sége csak díszítő. Riasztó mint a tüskék rendetlensége. — Indulá-á-á-á-s! Sorra megy a hang, úgy negyven méterre lehetünk egymástól. Ismét az erdei visszhang. — Nyúl! Nyulat látok! — Ott szalad! — Nyuszi. Nyúlra is lehet már lőni. November első vasárnapjától. Özek barna szökellése. Egy szarvastehén. Az avarra hasalva látom a fácánok hangtalan versenyfutását. Érzik a hajtást, az ember veszélyét. Mintha versenyt futnának életükért. Két lépésre tőlem fogoly csap fel. Hihetetlen. Nézem még meleg helyét: hogy nem vettem észre előbb ... Ahogy fogyasztjuk az erdőt, úgy sűrűsödnek a lövések. Furcsa szaggatott sortüzek. Néha két fegyver egyszerre csattan, néha hallani, ahogy rádupláz a vadász kétcsövű fegyveréből. Már hallani a kiáltást is: — Fogjátok meg! Ott fut egy számyazott, nem tud repülni ! Mi meg arcunk, kezünk, ruhánk tépetve hajtjuk bokrok alján a kakast. Tétován megáll: merre szaladjon. Egyikünk ráugrik. Megvan. Fejbe csapják. Vadászni szép. Hajtani? Furcsán büszke az ember, ha ő rebbent egy vadat. Büszke, ha lelövik az „övét”. Tetszik a fácán repülése, s tetszik, ha golyótól találtán zuhan. Mi a rang? A vadásztársaság több mint ötven tagja rendszeresen kijár fácánvadászatra, nyúlra, fogolyra. Külön keltetőházuk van, hogy legyen mindig utánpótlás. Szállítanak a MAVAD- nak, ez komoly bevételt jelent a vadásztársaságnak és lőnek konyhára is, saját maguknak. — Miért vadásznak? Szemérmesen nem válaszolnak. Ahogy igaz szerelméről sem beszél az ember. Csak fogják a fegyvert, van olyan, akinek hétezer forintos puskája van, igazítanak egyet a töltényes hevederen — egy töltény két forint tizenhat fillérbe kerül —, hátxacsapják a vadásztáskát, aztán gumicsizmásán indulnak az erdő felé. Közben motyognak valamit, hogy az erdő, meg a jó lövés, meg a fácánpörkölt... A vadász Széchenyi könyvében olvastam: egy vadászaton száznál több fácánt lőtt. — Mi nem lövünk ennyit. Minek. Meg ahhoz sok hajtó kell. A hajtó sokba kerül. Vagy ötven forint, vagy egy lőtt vad. — Sport-e a vadászat? — Sport. Csa-khogy itt egy- egy lövés is rekordot jelent. Jó lövőnek lenni: rang. Az er- tőt ismerni: rang. Nagy dolog vadásznak lenni. Nem olcsó mulatság, vizsgát kell tenni, s van, amikor nem saját kedvére vadászik a vadász. Dúvadirtás például. — Jó az is. Mert jó az erdőn. S az is vadászat... Valaki kiált az erdő túloldalán: — Kakas! Rex, a magyar vizsla már harmadik fácánt hozza fogai között gazdájának. A sűrűből ő hozza ki a lőtt vadat. Mint egy festmény Az erdőben ketten nótába kezdenek. Egy másik hajtó, letört ág terhétől szabadít egy nyomorodé facsemetét. Valaki jódlizik, más őzet lát mégint, azt kiáltja. Nincs kürtszó a vadászat végén. Ötvenegy fácán. Ebéd a Somlón. Öz- és fácánpörkölt. Beszélgetés, nóta. Kiereszti szép hangját az egyik vadász. Arca csattanó piros a levegőtől, bortól. Vastag nyaka, hátratolt vadászkalapja, háttérben a duplacsövű fegyver a falnak támasztva, s az udvaron merevedő fácánok sora reneszánsz festmény. Fácánvadászat volt IszkáHihetetlenül nagy, társadalmi horderejű problémát vetek fel ebben a cikkben. Lehet, hogy a nézetek kemény összecsapása soha nem látott vihart kavar. De azért bátran, minden veszélyt vállalva felteszem itt is a kérdést: hordjuk vagy ne hordjuk? (mármint az iskolaköpenyt). Fessük vagy ne fessük? (mármint a körmünket, csak lányoknál!). A múltkor a televízió fiataloknak szóló Telemagazin című műsorában módom volt a „súlyos” kérdés fölött vitát nyitni. A tanulóifjúság elmondotta a véleményét, 3sak én nem. Nem hagytam magam szóhoz jutni. Idézetek következnek egy középiskola házirendjéből: „Ruházkodásunkban, hajviseletben a társadalmi közízlés helyes normáit tartjuk be. A tanulók ruházata mindenkor meg fog felélni az iskolai (munkahelyi) követelményeknek. Szükségtelennek tartjuk a hajfestést, a színezést, a szemfestést, a körömlakkozást ...” Bár, ez esetben nem szól a fáma az iskolaköpenyről, ezért néhány idevonatkozó döntést hadd soroljak föl: „Az iskolaköpeny kötelező! Nem kötelező, de elvárják. Kötelező, de nem várják el. Nem kötelező!" Csak néhány variáció. Iskolája váloszülhetnek majd a másnapi órákra. — A jelenlegi óvodánk bővítése lehetetlen. Ezért új óvoda építésére lesz szükség. Korszerűtlen a művelődési ház is. A tervezett 500 személyes művelődési központ 10 millió forintba kerülne, 1985- ig ezt is fel szeretnénk építeni, külön mozi-, színház-, klubterem, valamint könyvtárhelyiség is lenne benne. A régi épületet korszerűsítjük, s abból az öregek napközi otthona lesz. Örvendetes hír: a nagyközség második fogorvost kap, így a hét minden napján, reggeltől estig tart majd a szak- rendelés. És egy közel évtizedes óhaj is realizálódik: — Nemcsak a faluban, hanem a szomszéd községekben is sokan várják az ezerszemélyes fürdő felépítését, amelyhez tervet készítettünk, a kivitelezést 1972-ben kezdjük. 1980-ig az egész területet fürdőteleppé fejlesztjük. Ehhez szükség lesz a környező községek segítségére, mivel a fürdő építési költsége is tízmillió forint. A tervben szerepel az is, hogy a község központjában új presszó, bisztró, műszaki áruház épül. Irodaházat 5s létesítenek, s a jelenlegit melegkonyhás vendéglővé alakítja át az ÁFÉSZ. Mindez az ÁFÉSZ-nek 9 millió forintjába kerül. Gólya József A síréber — Bejöttem dolgozni, főnök, mert nem tudok otthon tétlenül feküdni... gatja. A diákok egy része szívesen hordja. Meg is indokolták, hogy miért. Hadd állítsak csatasorba néhány igenlő véleményt magyarázattal együtt. — Én helyesnek tartom. Megkíméli a ruhát. — Mindenképpen okos viselet, főleg a lányoknál, mert egyszerűen megelőzi o divat versenyét. — A munkásoknak, orvosoknak, mérnököknek is van munkaruhájuk. Nekünk ugyanez az iskolaköpeny. Szívesen viselem. És következzék néhány ellenvélemény, szintén magyarázattal : — Egyforma tömeggé változtatja a fejeket. Én utálom hordani. — Legszívesebben felmosnám vele a folyosót. Undorodom az uniformistól. Miért nem járhatok divatosan? Tessék csak megnézni néhány tanárnőt! — Olyan rondákat lehet kapni, hogy, ha felveszem, bántja a szépérzékemet. Persze, ha szépeket lehetne venni?! Könnyű eldönteni, hogy kiknek van ijazuk? Az igenlőknek? Valóban megkíméli a ruhát. A köpeny e célnak kitűnően megfelel. Az is helyes álláspont, hogy az iskola nem lehet divatbemutató, öltözzön. S. Boda András (Zsoldos rajza) JEGYZET ,fK&pény@ghrgutá$ // Főiskolán Főiskolai rangra emelkedett ' ez évben Kaposváron a felsőfokú mezőgazdasági technikum. Somogy megye első főiskolájának elismert pedagógusai és kutatói vannak. Képünkön: II. éves hallgatók az állatházban. Régebbi a liászkorindl Nyolcezer kalóriás szénmező Baranyában Dél-Baranyában évek óta I módszeresen kutatják a föld J mélyét. A munka során a már ismert, a mecseki liászszén- nél jóval „idősebb” és értékesebb — karbonkorú — kőszén nyomaira bukkantak. Hasonlót Magyarországon még nem bányásztak, sőt úgy tartották, hogy hazánkban ilyen nem is fordul elő. A kőszénterület Pécstől mintegy 15 kilométerre, Bogádmind- szent környékén van, 40—250 méter vastagságú laza üledék alatt. Az eddigi vizsgálatok szerint a kőszén és a meddőkőzet aránya kedvező, számítani lehet viszont arra, | hogy a telepek vastagsága kis távolságokon belül is szeszélyesen változó. A további geológiai-geofizikai komplex kutatás ad választ arra a kérdésre, milyen’ mértékben lehet számítani Magyarország jövőbeli kőszénbányászatában a baranyai karbonkőszénre. Általános tapasztalat szerint: míg a liászszenek 5000—6000 kalória tartalmúak, a jóval Idősebb, érettebb karbonszenek pedig elérik a 7000—8000 kalória értéket is. Figyelemmel más, hasonló korú európai karbonszénte- rületekre, kitermelésük igen gazdaságos. Alumínium a korszerű háztartásban A magyar ezüst, az alumínium felhasználásának, alkalmazásának széles körű lehetőségeit tárja közönség elé a Meteor Vas- és Fémipari Ktsz, ködési verseny színhelye. A szülői pénztárcák sem egyformák, félő, hogy a tanulók, elsősorban a lányok ruhái sem lennének egymással verseny- képesek. A munkaruha — ez esetben az iskolaköpeny — megteremti a külsőséget is az osztálymunkához. Vagy talán az ellenzéknek is igaza lenne? A sok rosszul szabott, egyforma köpeny tényleg nem szívderítő látvány. De miért ne lehetne színes. vidám, modern vonalú a köpeny, amelyben jól érzik magukat a diákok?! Már az iskolákat sem tervezik komorra; hangulatos színekre festik az osztálytermeket, folyosókat. A körömlakkozást csak esztétikai és tisztasági okokból ellenzem. Lekopik, töredezik, csúnya, ha nem állandóan gondozott. Képzeljük csak el egy kémia vagy biológia gyakorlati óra után a hosszú, piros körmöket! Tisztán tartani majdnem lehetetlen. A szemfestés? Nem merek határozottan pálcát törni felette. Tudom, az álláspontok különbözőek, végső soron ugyanis az iskola vezetősége dönt. Én azt mondom, hogy finoman, nem démonira, akinek jól áll, hadd fesse ki a szemét, ha ez az egész világon divat. Nem hiszem, hogy roppant súlyos vétség lenne. Más részről pedig az a véleményem, hogy tizenéves korban oly szépek a lányok, amúgy természetesen! Regős István valamint az Alumínium Alkalmazástechnikai Központ közös bemutatója, amelyet az Alumínium a korszerű háztartásban címmel nyitottak meg Budapesten, az V. kerület Váci utca 40. szám alatti kiállító- helyiségben. A mintegy 200 főt foglalkoztató szövetkezet ez évben csaknem 40 millió forint értékű termelésének zömét is az elsősorban alumíniumból készülő fürdő- és előszobaberendezések teszik ki. , A most megnyílt kiállításon főként a műszaki nagykereskedelmi vállalatok, valamint a többi kereskedelmi partner érdeklődésére számítanak, eléjük tárva az 1972-es évre felkínált választék legjavát. Meghívták a bemutatóra az ÁFESZ-ek képviselőit is, ugyanis a szövetkezet velük szeretné bővíteni megrendelőinek körét, igy várhatóan bővül majd a választék az ÁFÉSZ-boltokban is. Amint azt a szövetkezet vezetői elmondották, készek a jövőben kooperálni az építőiparral, valamint a szálloda- iparral is. Tavaszi rúd A Zala megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, közismert nevén a Zalahús, zalaegerszegi telepén újabb húsipari termék előállításán dolgoznak. A neve tavaszi rúd lesz. A debrecenihez hasonló kolbászféle az eddigiektől eltérő, zöldséggel ízesített. A zalai húsipar másik újdonsága a különböző zöldség- és fűszerfélékkel ízesített sertészsír. A zsírt papír helyett zárható műanyag dobozba csomagolják.
