Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-25 / 278. szám
FES» UEGVKS 1971. NOVEMBER 25., CSUTÖPT^tt Szokatlan „árukapcsolás” Leányfalun nem divat a lemorzsolódás Heti filmjegyzet Szindbád Latinovits Zoltán, Szindbád alakítója Amikor legelőször híre kelt, hogy Krúdy-film készül, az író rajongói (rendkívül népes tábor, teenagerektől aggastyánokig, gimnazistáktól egyetemi tanárokig) kétkedve rázták a fejüket: Krúdyt nem lehet megfilmesíteni, hiszen bármennyire képzelet- és képgazdag is amit írt, s bármennyire utolérhetetlen mestere is a színeknek, hangulatoknak és ábrándoknak, mindez alapjaiban verbális művészet; a szó és nem a képek mágiájának mestere ez a minden alakjában tulajdonképpen önmagát rajzoló író. A rajongókon kívül a szakma is tamáskodott: a legtöbb — és a legjobb — Krúdy- írásnak szinte semmiféle meséje nincsen, s csak színekből, fantáziálásokból, csak leírásokból aligha lehet filmet készíteni. Most pedig itt van Huszá- rik Zoltán filmje, a Szindbád, és a kétkedőknek, tamásko- dóknak el kell némulniok, mert ez a film megvalósította a csaknem lehetetlent: úgy tette át Krúdyt egy másfajta művészet másmilyen közegébe, törvényei és lehetőségei közé, hogy minden kocka Krúdy lett és maradt. Csodák persze nincsenek, és Huszárik bravúrja is megfejthető, talán nem is túl nehezen. Mert mi is történt? Az, hogy a Szindbád nem egyetlen Krú- dy-alkotás megfilmesítése, hanem több elbeszélésből, regényből gyúrta egységes Krúdy-légkörú művé a forgatókönyvet is író Huszárik. Megtartotta azt a Krúdy-hőst, aki közismerten a legteljesebb azonosságot mutatja írójával: Szindbádot, a hajóst, s köré rakta fel más Krúdy-írások hőseinek, s főleg hősnőinek gazdag és népes csoportját. Ezzel nem kapott-alkotott ugyan valamiféle szokásos cselekménysort, de meg tudta valósítani filmen is azt a fúrNulla délkör című lengyel film (rendezte: Waldemar Podgorski) például, bár ugyanolyan határhelyzetszituációra épül, mint a múlt héten bemutatott Vesztesek és győztesek, egyáltalán nem képes valami új, érdekes, vagy legalább sablonoktól mentes mondanivalót közölni. Pedig a történet nem nélkülözi az érdekességet: közvetlenül a háború után vagyurik, egy lengyel kisvárosban, ahol fegyveres civilek szedett-ve- dett bandája gyakorolja a hatalmat. A kérdés izgalmas: hogyan lehet itt érvényesíteni a Szenzációvadászok csa, félálom-félrealitás világot, amely annyira jellemző Krúdy írásaira. Segítségére volt ebben az a rengeteg apró hangulati elem, amely egy- egy enteriőr, egy-egy kisvárosi utca, egy havas templomkert, egy vendéglői asztal, egy korcsolyázás mesterien megteremtett légkörével adja a filmnek azt a bámulatosan egységes stiláris-érzelmi arculatot, amilyent mostanában nemigen láthattunk magyar filmen. S ráadásul ott van mindehhez az a csodálatosan érzékeny, a szó legnemesebb értelmében alkotótársi rangú operatőri munka, amelyet Sára Sándor végzett. Színei, tónusai, kameramozgatása, fényei, árnyai tökéletesen megteremtik a Krúdy-írások képi hangulatát, s oroszlán- részt vállalnak e nagyon szép film sikerében. A Szindbád ugyanis szép film, és bármennyire megkopott is ez a szó, itt mégis ez az egyetlen helyénvaló kifejezés. Szép abban, ahogyan a filmvásznon megjelenik (talán azért is, mert Huszárik „mellesleg” festőművész is), szép, finom és szöveghű dialógusaiban, szép egy különös világ szuggesztív felidézésében, szép a kitűnő érzékkel kiválogatott szereplők játékában (ennyi remek női alakítást ritkán látni) és szép abban, ahogyan a Szindbádot nem is játszó, hanem szó szerint élő Latinovits Zoltánnal egy kereső-kutató, csélcsap, hűtlen és megcsalatott, érzékeny, fáradt, igaz emberi kapcsolatokra vágyó, s azoktól mégis menekülő alakot formáltak Latinovits számtalan kitűnő filmszerepe közül érzésem szerint ez a figura a legszebb, mert ezzel tud a legteljesebben azonosulni. Sajnos, a hét többi bemutatója korántsem mérhető színvonalú ehhez a kitűnő új magyar filmhez. A központi kormányzat, az államrend akaratát, hogyan lehet rendet teremteni? S itt téved ingoványra a film: a ki kit győz le kérdését leegyszerűsíti valamiféle western- szintű golyópárharcra, ahelyett, hogy az emberi indítékokat keresné a tettek, az állásfoglalások mögött — mint azt annak idején a Hamu és gyémánt oly klasszikusan megoldotta. Sajnos, Podgorski nem Wajda, s az író Alek- szander Scibor-Rylski sem Andrejewski... Még gyengébben sikerült a KArOSVÁR Látogatórekord Bernáth Aurél kiállításán Az idei múzeumi hónap keretében rendezték meg Kaposvárott a Rippl-Rónai Múzeumban a Somogy megyében született Bernáth Aurél festőművész gyűjteményes kiállítását. A tárlat nagy sikert aratott: a múzeum történetében nem volt még példa arra, hogy egy kiállítást 36 nap alatt több mint nyolcezren tekintettek volna meg. A kiállított alkotásokból a megyei pártbizottság, a megyei és városi tanács, továbbá a Somogy rriegyei múzeumok igazgatósága öt festményt megvásárolt. November 29. és december 3. között rendezik meg Budapesten az osztrák műszaki és tudományos napokat. Ebből az alkalomból szerdán az osztrák nagykövetségen sajtófogadást tartottak. Dr. Kurt Enderl, Ausztria budapesti Aagykövete tájékoztatta az újságírókat a gazdag programról, annak céljáról, és méltatta a két ország Téli pihenőire vonultak az ásók, kefék s más régész- szerszámok, befejeződtek az idei ásatások a táci Gorsium- ban. Az elmúlt esztendők feltárásai bebizonyították: Cor- sium vallási központ szerepét töltötte be fénykorában. Tra- iánustól egészen a III. századSzobor ban uralkodott Marcus Auré- liusig valamennyi római im- perátor templomokat, szentélyeket építtetett ezen a helyen. Számos földbe került tárgy, szobor, faragott-faliratos kőoszlop tanúskodik az egykori pezsgő életről. Az ásatások vezetője a székesfehérvári István király Múzeum igazgatója, dr. Fitz Jenő. öt kértük, ismertesse az idei eredményeket. Távfűtés — ókorban — Elöljáróban arra szeretnénk választ kapni, miről is mesélnek a felszínre került tárgyi emlékek? — Egy szemléletes példát a sok közül: többek között választ kaptunk arra is, milyen volt a kapcsolat a hódító rómaiak & a Gorsium körül lakó kelták között. A századok során békésen éltek egymás mellett, a kelták rohamosan elrómaiasodtak. Átvették a római szokásokat, életformát és a latin nyelvet. Különböző kelta kőtáblákon, sírfeliratokon sok-sok helyesírási hibát találtunk. Ez arra utal, hogy a kelták a római „konyhanyelvet” használták... — Mi volt az idei ásatási szezon legjelentősebb eredménye? Farlías József, a leányfalui községi alapszervezst titkára ezzel a bejelentéssel kezdd a beszélgetést, amikor a pártoktatás eredményeiről kérdezem: — A mi alapszervezetünkben nem divat a lemorzsolódás. Előfordul ugyan, hogy mindjárt az első foglalkozáson kevesebben vesznek részt, mint ahány hallgatót „beiskoláztunk”, ám aiz év végi mérleg mégis pozitív: menetközben rendszerint még jó néhányan bekapcsolódnak az oktatásba. Az idén is ez történt: az Államélet, demokraközött egyre bővülő gazdasági és műszaki együttműködést. Összesen 38 cég 51 szakmai előadást tart, nyolc tudományos intézmény képviselői pedig tíz előadást. Az értékes beszámolók Budapesten a Technika Házában hangzanak el, egy részüket pedig megismétlik majd Miskolcon, Szegeden, Debrecenben és Győrben. — A szentély északi részén teljesein feltártunk egy hatalmas palotát, illetve annak maradványait, amely a II—V. században létesült katonai tábor árka fölé épült. Sok szép padlómaradványt, vakolt falrészt találtunk, nagyszerű épségben maradt ránk a padlófűtés berendezése is. Mint ismeretes, a rómaiak az épületek padlói alatt csatornákat képeztek ki, egy távoli helyen, a csatornák végében pedig külső fűtőhelyiséget építettek. Innen áramlott a meleg levegő a szobák alá. Ez a távfűtés ókori változata igen kellemes klímáit biztosított a leghidegebb télen is. A szóban forgó épület mintegy negyven méter hosszú és 25 méter széles volt, és teljesen fedett. Előcsarnok is tartozott hozzá. Valószínűleg ünnepi palotaként szolgált. Későbbi sorsáról meglehetősen világosan beszélnek a fellelt nyomok. Észrevehettük a 178- ban bekövetkezett marcoman támadás és dúlás nyomait az égett köveken. Később, 260- ban a szarmaták támadása során teljesen elpusztult. Teteje a padlóra omlott, falait felperzselték. Tízezrek a halott városban A további beszélgetés során szó esett arról is, hogy az ünnepi palotát minden valószínűség szerint „vendégmunkások” építették, ugyanis az aquincumi II. számú légiót vezényelték a munkálatokhoz. Ezt azok a cserepek árulják el, amelyek most is őrzik a légió bélyegzőit: „LEG II. AD” ... — Az évadzárás mindig alkalom arra is, hogy néhány szóval az elkövetkező munkálatokról érdeklődjünk. Mihez kezdenek jövőre Gorsiumban? — Az ókeresztény bazilika és a római szentély között egy ugyancsak jelentős épület állott, az 1972-es ásatása idényben ezt az épületet szeretnénk kimunkálni a föld alól. Ennek befejeztével teljesebbé válik a romegyüttes, s a látogatók mindjobban felismerhetik az egykori Gorsium házsorait A táci romegyüttes hovatovább az ország legjelentősebb régészeti feltárása lesz, tízezrek keresik fel évente a romantikus merengésre csábító halott várost. Az István király Múzeum szakemberei idén már meglepetést is szolgáltattak a hazai és külföldi turistáknak. lezajlott az antik játékok „premierje”. Tavasszal tartották az egykori római ünnepség, a Floralia hazai váltotizmus, szocializmus című tanfolyamon eredetileg 22 hallgatóval számoltunk. Az első előadáson 19-en jelentek meg, óm azóta már hatan jelentkeztek, hogy részt kívánnak venni a pártoktatásban. A hallgatók 60 százaléka kommunista, a többiek pár- tonkívüliek. — Kinek az érdeme, hogy ilyen eredményes Leányfalun a pártoktatás? — Mindenekelőtt dr. Korsós Lászlóné, a pártvezetőság agitációs-propagandistá jáé; aztán bizonyára ifj. Bella György tanáré, aki negyedik éve vezeti a pártoktatást, alapos felkészültséggel; és nem utolsósorban a szemináriumi bizalmiaké, akik mozgósítják a hallgatókat. — Milyen oktatási formákban tanulnak ezenkívül a leányfalui kommunisták? — Egy párttagunk most végzi a marxista—leninista esti középiskolát, egy másik az esti egyetemet, a harmadik az egyetem szakosítóját, Bálint József tanácselnök pedig zatát. A virág ünnepsége még szerény keretek között zajlott, az évadnyitásra érkező látogatók egy szál virágot és kedves ismertetőit kaptak a római ceremóniákról. Annál tartalmasabb volt a nyár végén lezajlott Ludi Romani, amely az antik Rómában az egyik legjelentősebb tömegünnepély volt Ez alkalommal ezrek és ezrek zarándokoltak végig a Fórumon a Circus Maximusig, ahol kecskeviadalt és más szórakoztató játékot mutattak be — csaiknem tíz napon keresztül — a mulatozásra vágyó polgároknak. A gorsiumi Ludi Romanin a 25. Színház művészei antik görög drámát mutattak be, és sor került az egykori pannon városok szavalóinak találkozójára is. A jövőben ézian a találkozón antik eredetű és antik tárgyú monstre szavalatműsorra kerül sor. Ludi Plebei Végül a múzeumi és műemléki hónap idején tartották a Ludi Plebei ünnepségét, amely egyszersmind a turistaszezon végét jelentette. Rómában a Ludi Plebei nagy eszem-iszom ünnepség volt. A székesfehérváriak merész tervei közé tarRómai kocsidísz tozik, hogyha megkezdi működését Gorsiumban vagy közelében valamiféle vendégátó- egység, talán római receptek szerint készült étkeket szolgálnak fel antik lakomákról szóló versek elhangzása köz-, ben a Ludi Plebei alkalmával. Esztergomi László a speciális kollégiumot. Nem állunk rosszul a pártvezetőségi tagok ideológiai képzettségével sem: ötünk közül négyen végezték el az esti egyetemet. — Milyen a vitakészség, az aktivitás a szemináriumokon? — Ha nincs ellenőr jelen, akkor jó. Ha a pártvezetőség valamelyik tagja megjelenik, akkor bizony alábbhagy... Megírná egy panaszunkat is? — Szívesen, ha ezzel segíthetek. — Remélem! A Kossuth Könyvkiadóról van szó, ahol az utóbbi időkben mintha eluralkodott volna az üzleti szellem, az árukapcsolás. Olyan kiadványokkal látnak el bennünket, amelyekre nincs is igény. Visszaküldeni restellj ük — hiszen a párt kiadóvállalatáról van szó — viszont azt sem szeretnénk rendszeresíteni, hogy állandóan „árusítással egybekötött taggyűlésieket” rendezzünk. Ugyanakkor, amit kérünk, azt nem mindig küldik. Ez történt a tavalyi téli könyvvásárnál is: összeírtuk az igényeket és elküldtük a megrendelést. Azt válaszolták, hogy rövidesen kijönnek hozzánk. Máig sem jöttek. Sem őik, sem a megrendelt könyvek. Szokatlan eljárás... ny. é. Krónika bélyegen A posta december 6-án a Képes Krónika miniatúráiból válogatott alkotásokat ábrázoló bélyegsorozatot és blokkot (a képen) bocsát ki. A bélyegsorozat hét értékben kerül forgalomba. Megjelent a Fáklya legújabb száma Akarja tudni, milyen Moszkva, Leningrád, Volgograd, Sze- vasztopol, Odessza mai élete? Miről beszélt Grigorij Csuhraj a Novoszty Sajtóügynökségben? Hogyan fogadták Moszkvában és Leningrádban a Magyar Állami Bábszínház művészeit? Miért fontos a KGST- országok Nemzetközi Beruházási Bankja? Hogyan segíti a technika a bűnüldözést? Mit írnak az amerikai szerzők országuk indokínai háborújáról? Meddig fog élni az ember? Ki az, akinek Brummel is hálás? Miért szeretjük a lósportot? — minderre színes írásban ad választ a Fáklya című képeslap november 21-én megjelent 22. száma. Ugyanitt képes riportok, cikkek számolnak be a magyar és szovjet vasutasok együttműködéséről, az orosz kenyeret készítő automatákról, Grúzia fotoművészetéről, egy furcsa foglalkozásról: arról, hogyan történik a személygépkocsik „betörése”. Ezenkívül hírek, információk, továbbá Vlagyimir Grigorjev érdekes, fantasztikus elbeszélése nyújt tartalmas és kellemes szórakozást a lap olvasóinak. című olasz film, amelyből ugyan nem hiányzik semmi, ami egy látványos, színes filmhez külsőleg kell (szép nők: Sylva Koscina és Pamela Tiffin; csinos férfiak: Jean Soréi, Giovanni Taddeu; vonzó tájak, üldözés, lövöldözés), mégsem áll össze az erőltetett történet épkézláb alkotássá. Az ugyanis édeskevés ehhez, hogy Marcello Fondato a maffiavezér fiúhoz vezérli a kíváncsi turistákat, s nyomukban a rendőröket. Ennyi ötlet legfeljebb egy felvonásra lenne elég — a film viszont másfél óra, s ebből nyolcvan perc a tömény unalomé ... Takács István Osztrák műszski-tudemányos napok Nagy ünnep volt a Ludi Plebei Évadzárás Gorsiumban
