Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-24 / 277. szám
6-“'^/Círiap 1971. NOVEMBER 24., SZERDA Szezonzárás után a Dunakanyarban A VENDÉGLÁTÓ VÁLLALAT TÚLTELJESÍTETTE TERVÉT A VENDÉGEK ELFELEDTÉK A NYÁR! BOSSZÚSÁGOKAT Hibát követnénk el, ha az idegenforgalomról szólva csak a külföldi vendégekre gondolnánk. Hazánkban az elmúlt évben a szálláshelyek több mint 60 százalékát belföldi vendégek foglalták el. Ha ehhez hozzászámítjuk a kedvezményes üdültetést, a hétvégi kirándulókat; kiderül, hogy a vendégek 75—80 százaléka belföldi volt. Az ország jelentős idegen- forgalmi területei mellett gyorsan fejlődnek a speciális vonzerejű, elsősorban hazai vendégekkel számoló üdülőkörzetek. Ezek közé tartozik a Dunakanyar. A hazai és a külföldi turizmus fellendülése fokozott követelményeket támaszt a vendéglátással szemben. Legjövedelmezőbb része a bélés külföldi vendégek kiszolgálása, de növekszik a vendéglátás szerepe a lakosság mindennapi ellátásában is. A Dunakanyar Vendéglátó Vállalatnál Tóth B. András igazgató és Tóth Tihamér termelési főosztályvezető elmondta, hogy az 1971-es szezon előkészítését már az elmúlt év őszén megkezdték. Tíz új üzletet nyitottak, közülük a két legjelentősebb a gödöllői Gödöllő és a szentendrei Teátrum étterem volt. A Pokolcsárda és a Bagi csárda átalakítása is jó befektetésnek biJEGYZET Az érdekek egyeztetésével AZ ELMÜLT HETEKBEN szinte egymást követték az olyan nagy fontosságú létesítmények avatóünnepségei, mint amilyenek a Székesfehérvári Könnyűfémmű szélesszalag- hengermű, a Borsodi Vegyikombinát négymilliárd forintos ráfordítással felépült Nitrogén II. és PVC II gyáregységei. Határidőre készült el az Egyesült Izzó kaposvári elektroncsőgyára és mások.- Az újságíró naplójában még nem fakultak meg azok a sorok, amelyeket a gazdasági aktíván jegyzett fel emlékeztetőnek — más témákhoz is — a kormány elnökének beszámolójából, a vitából: 1971-ben fokozódott a beruházási tevékenység koncentrációja; az elmúlt évekhez képest több mint ötszázzal csökkent a megkezdett és több mint ezeregyszázzal nőtt az átadott létesítmények száma; jelenleg mintegy 10 százalékkal kevesebb a folyamatban levő építkezés, de a beruházásokra folyósított költségvetési összegek 13 százalékkal magasabbak, tarthatatlanul magas a befejezetlen beruházások állománya, értékük egy egész év beruházási összegének mintegy 80 százaléka. Ez utóbbiakat bírálta a kormány elnöke többi között a beruházási döntésekben, a beruházások előkészítésében és kivitelezésében mutatkozó hibákat. A kormány célja, hogy helyreállítsa a vég nélküli igénylista és abból a társadalmi forrásoldalról is garantálható reális igények és reális lehetőségek IV. ötéves tervben kijelölt összhangját. Fock elvtárs szavaival élve: „Egyik legfontosabb feladatunk, hogy a befejezetlen beruházások állományának aránya az ötéves terv végrehajtása során évről évre javuljon és 1975-re az elfogadható 65—70 százalékos szintre csökkenjen. Ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy gazdaságunk hatékonysága erőteljesen fokozódjék”. Más megközelítésében ez azt is jelenti, hogy a kormány eredendően az éves népgazdasági tervek keretében — és nem terven kívüli eszközökkel — határozottan fellép, nehogy a beruliázás — mint éhes oroszlán — felfalhassa az élet- színvonalat. AZ IGÉNYEK ÉS LEHETŐSÉGEK összhangját társadalmi méretekben nem könnyű megteremteni. — Több bölcsőde kellene, de a kórházi férőhelyek számának bővítése sem volna fölösleges kiadás. Nemcsak a személygépkocsik, a tömegközlekedési eszközök, az autóbuszok és utasaik is hasznát látnák a jobb, korszerűbb utaknak. Ahány vállalat, ahány tanács, annyi építési, fejlesztési terv. Az esetek többségében bizonyítóan valamit orvosolnak, előbbre visznek. A „takaró” hossza és szélessége azonban nagyon is meghatározott A fogyasztás és felhalmozás egészséges arányai úgyszintén. A társadalmi méretekben osztható terhieknek szigorú határaik vannak. Határt szab a párt és a kormány gazdaságpolitikája is, amelynek sarkalatos tétele az élet- színvonal tervszerű növelése. Ezért az „összkomfort” építését társadalmi méretekben — szellemiekben, anyagiakban, otthon és a munkahelyen, lakóhelyen — úgy kell végezni, hogy átmenetileg se okozhasson visszaesést az életszínvonalban. MI ZAVARTA és mi zavarhatja meg a társadalmilag elfogadható és a társadalmilag biztosítható igények összhangját a beruházási javak piacán? — Arra a szemléletbeli problémára — és annak feszültségeket kiváltó következményeire — kell utalni, amelyről a kormány elnöke is beszélt. A vállalatok gyakran műszakilag és pénzügyileg megalapozatlan beruházások kivitelezését kezdték meg „azzal az alig titkolt szándékkal, hogy a költségvetés — kény- szerűségből — az eredetileg tervezettnél úgyis nagyobb összeget ad majd ...” Elharapódzott egyfajta szemlélet, mely abban jut kifejezésre, hogy a minisztériumok, tanácsok, vállalatok, a negyedik ötéves tervtörvényben 40 milliárdos beruházási többlet- igény kielégítését szorgalmazzák. / Ez is bizonyítja, hogy sokak fejében és gyakorlatában is a társadalmi, a népgazdasági érdek a csoportérdek mögé került. A vállalati, a csoport- érdek, persze, realitás volt, és marad ezután is. A feszültségek okainak és következményeinek elemzéséből azonban nyilvánvalóvá lett, hogy a vállalati érdek, a különböző munkáskollektívák is meg- sínylik, ha a helyi törekvés, a vállalati vezetők döntései keresztezik az össztársadalmi érdekeket, lehetőségeket. Ahol az egyeztetést elmulasztják, ott az előbb-utóbb visszaüt helyileg, de ha állandósul népgazdasági méretekben is. AZ ÉRDEKEK következetesebb és azonos szemléletű egyeztetése elől tehát nem lehet kitérni. Előbbre akkor jutunk, ha abban egyetértünk — szóban és tevőlegesen is —, hogy a különböző részérdekek nagy rendező-pályaudvarán eligazító elvként és parancsként csak az össztársadalmi, a népgazdasági érdek érvényesülhet. Ehhez a tegnapinál tudatosabb vezetői magatartásra van szükség, a jogok mellett a kötelességeket is pontosabban meghatározó és számon kérő határozatokra és közvéleményre. Dolgos János zonyult. Az INTOURIST szovjet utazási irodával kötött megállapodás alapján a Pokolcsárdának a nyáron mintegy ezer szovjet vendége volt. Ugyanitt tartotta nagyszabású díszvacsoráját a nemzetközi restaurátor tanácskozás. Az Express Utazási Iroda szervezésében Leányfalun kétezer fiatal étkeztetését oldották meg, Szentendrén a Teátrum étteremben, a Békében és a Határcsárdában színházi vacsorákkal várták az ünnepi játékok vendégeit. Az IBUSZ, a COOPTOURIST és más utazási irodák szervezésében üzleteiket Európa szinte valamennyi országából felkeresték, de szép számmal jöttek tengerentúli vendégek is. A külföldi csoportoktól származó bevétel húsz százalékkal volt magasabb, mint a megelőző években. Szeptemberben — már a szezon végén — nagy feladatot jelentett a vadászati világkiállítás látogatóinak az ellátása. Élelmiszer- és italellátásuk — a sör kivételével — megfe- lelő volt. Ezt igazolja, hogy összbevételük tíz százalékkal haladta meg a tervezettet. A legnagyobb gondot ebben a szezonban is a munkaerő- hiány okozta. A hétvégeken sokszor úgy látták, megoldhatatlan feladat vár rájuk. Belső átcsoportosítással, és a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola növendékeinek közreműködésével sikerült csak megoldani ezt a feladatot. A Dunakanyar Vendéglátó Vállalat végül is — a bevételi statisztikák szerint — elfogadhatóan vizsgázott az idei nyáron. Komáromi Magda Gödöllői tanár előadása A Vas megyei Hegyfalu művelődési házában dr. Knoll Imre, a gödöllői Agrártudományi Egyetem docense, az Agrártudományi Egyesület anyagmozgató gép szakosztályának elnöke, a szakosztály rendezte mezőgazdasági gépbemutatón előadást tartott. Témája a mezőgazdasági termények folyamatos üzemű anyagmozgatása volt. Mini-divat — maxi igényekkel „Mini-divat maxi igényekkel” — ezzel a jelszóval kezdődött kedden Budapesten a legnagyobb hazai gyermek- ruha-exportőr, a Hungarocoop Külkereskedelmi Vállalat hagyományos őszi gyermekruha- bemutatója. Az elmúlt évi hasonló bemutatón 70 000 dollár értékű magyar gyermekruha exportjára kötöttek szerződéseket, az idén ennek duplájára számítanak. A Hungarocoop kiállítására a világ minden tájáról várnak üzletkötőket; egy hét alatt négy divatbemutatót tartanak a hazai „mini-mode” modelljeiből. Új üzemcsarnok Az írószerszövetkezet pomázi telepén decemberben kezdik meg az új SZAX üzemcsarnok műszaki átadását. A közel kétezer négyzetméter alapterületű munkahelyen 150-cn dolgoznak majd a korszerű prés- és automata gépeken. Foto: Urbán Hogyan látja a az életmiszeriaiés? Előtérben a választék bővítése Az utóbbi időben ismét gyakoribbá váltak a kenyér minőségével kapcsolatos panaszok. Várható-e javulás a kenyérfronton? — kérdezte dr. Telegdy Kováts László egyetemi tanártól, a műszaki egyetem élelmiszerkémia tanszékének vezetőjétől Oláh Béla, az MTI munkatársa. — A kenyérkérdés nagyon komplex téma, ezért problémáit sem lehet egyoldalúan megközelíteni. Ráadásul hazánk kény ere vő ország, ahol a kenyérkészítésnek szinte történelmi hagyományai vannak. Ezért érthető, hogy a megszokottól való legkisebb eltérésre is azonnal, a lehető leggyorsabban reagálnak a fogyasztók. A kenyérvásárlásnak is sajátos lélektana van. Az emberek, ha türelmetlenül is, sokszor órákig képesek eor- baállni a péküzletek előtt, hogy „friss” kenyérhez jussanak — a minőségtől csaknem teljesen függetlenül. — A közelmúltban nálunk is megjelent az úgynevezett szendvicskenyér, amely azonban a közönség körében nem talált megfelelő fogadtatásra. Ennek részben az a magyarázata, hogy drága és újabban elég változó minőségben kerül forgalomba. — A kenyérkérdés megoldásának egyik legfontosabb. feltétele a választék bővítése. Tanszékünk a gabonatröszt vállalattal és a sütőiparral együttműködve, legutóbb kidolgozta a már régebben is ismert, „egészség” kenyér, az úgynevezett „Graham-kenyér” korszerű technológiáját. Az egészség-kenyérről csak any- nyit, hogy nálunk kedvelt fehér kenyér nem az egész búza- őrleményből, hanem annak csak tisztított részéből. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a fehér kenyérliszt nem tartalmazza mindazokat az egészségre előnyös összetevőket, amelyek az eredeti gabonaszemben még benne vannak: a korparésszel eltávozó vitaminokat és ásványi sókat. Az egészség-kenyér viszont az egész búzaszem szaporításával készített őrleményt használja fel. — A mostani próbasütések eredményeképpen előállított kenyerek általában sikert arattak, azonban ennek ellenére sem meri a sütőipar a bevezetéssel járó kockázatot vállalni. — A minőségre vonatkozó panaszokat sokan azzal magyarázzák, hogy a búza minősége nem olyan, mint régebben volt. Erről azonban lényegében nincs szó. Vitathatatlan, hogy a magyar búza sikértartalma a háborút közvetlenül követő időkben valóDokumentum-humoreszk — Be kellene ruháznunk valamit. Az most olyan menő dolog. — Be! — Akkor ruházzunk be... — Akkor igen — hagyta helybe Pöszméte döntését Ka- jevác Brúnó. S mint ahogyan az egy beruházóhoz illik, kitett a presszó asztalára egy húszast. A mellé a tízes mellé, am't Pöszméte tett le az imént. Pöszméte volt ugyanis a fő beruházó, ezért az induláshoz neki egy tízes is elég volt. — De mit ruházzunk be? — kérdezte aggódva Kajevác, mert a presszós kisasszony majdnem félreértette a harminc forintot, s ha zsebre teszi, oda hazánk iparosítása. — Hülye kérdés. Mit? Gyárat! — Milyen gyárat? — Ma- kacskodott Kajevác, mert világéletében körültekintő ember volt, megnézte, hová tette a pénzét, s ahová teszi, ott vonalig adják-e a konyakot. — Milyen gyárat... milyen gyárat... Nem mindegy? Majd kiderül. Sőt, már ki is derült — csapott az asztalra Pöszméte, és kapott a lebegni szándékozó forint után Kajevác ... — Malomkerékgyárat. Emelkedő búzaátlag, sorra felszabaduló és már sorra felszabadult gyarmati volt népek, illetőleg volt gyarmati felszabadult népek ... Eh, a fenébe is. Nem mindegy? Kockázat nélkül nincs siker. — Anélkül sincs — helyeselt Kajevác, s gyorsan felmérte, hogy ő éppen négy féldeci talponállókoktélt, azaz vizezett törkölyt kockáztatott most itt. Majd megint eszébe jutott valami. Lényegtelen, de, ha már eszébe jutott, elhatározta, mégis megkérdezi. A húszasért joga van hozzá. — És mondd, Pöszméte, nem lesz kevés ez a húszas? — Dehogynem. Éppen ez a jó. Veszünk néhány téglát, azt beépítjük és úgy hagyjuk. — Ügy? Hogy ellopják? — Ha ellopják, még az a legjobb, de, ha nem, az se baj. Fontos, hogy ott álljon egy megkezdett építkezés. Biztosan jár majd arra egy újságíró, vagy az lenne az igazi, ha a tv-től jönnének a kamerával. És másnap a híradóban vagy a reggeli lapokban már benne lenne, hogy miért áll a Jó utca 4/b. alatti építkezés. — Tényleg, miért áll? — Te hülye vagy, Kajevác, vagy csak csinálod? Hát mitől menne az az építkezés? A te húszasodtól? Jó... a mi harminc forintunktól? — De akkor, mi itt a beruházás, meg mi itt a malomkőgyártás, a fejlődő országok részére is? — Az, te szerencsétlen ... hogy az újságok port vernek, a szégyen nem maradhat meg, kénytelen adni a tanács, adni a minisztérium, milliókat adni, és az üzem épül... felépül. Mert megkezdtük! Kezdeni tudni kell, fiam, kezdeni, a többi megy magától! — Óriási vagy, Pöszméte, aztán hirtelen megkérdezte: — És kellenek azok a malomkövek? — Mit tudom én ... Azt tudom, hogy mire ez a gyár felépül, talán már malmok sem kellenek majd. De azért miért a te fejed fáj? — Nagy vagy, Pöszméte! -- fohászkodott fel Kajevác Brúnó, és még két forintot tett az asztalra — legyen nagy beruházás a dologból! Ez a hiteles története a Bá- nomrekettyei Malomszerelékek Gyára építésének. Esküszöm, hogy így volt. De legalábbis majdnem így... Gyurkó Géza ban kisebb lett. A nagymérvű vetőmaghiány miatt ugyanis annak idején a bőven termő fajtákra helyeztük a hangsúlyt, a minőségi tulajdonságok szükséges figyelembevétele nélkül. A kombájnnal való betakarítás csak körülményesen teszi lehetővé a kívánatos utóérést, amely a kifogástalan minőségű búza előállításához szükséges. — Mindent egybevetve: a minőségi panaszoknak csak egy töredéke olyan, amit — objektív okok miatt — aligha tud a sütőipar orvosolni. A többi — a választék bővítésével, a fokozatos ízlésformálással, s nem utolsósorban a minőségi, technológiai előírások betartásával — megszüntethető. Tél eleji örömök — Hurrá, megjött a hópénz!... (Zsoldos rajza) Öt falu áruháza Körmenden, a nagyforgalmú 8-as számú főközlekedési út menti járási székhelyen korszerű áruház építését kezdték meg. Az új, kétemeletes létesítményt mintegy 15 millió forintos költséggel a körmendi, a nádasi, a pankaszi, a csö- rötneki és az őriszentpéteri fogyasztási szövetkezet építteti. Az áruházat a tervek szerint 1973-ban adják át. — Két hosszú lejáratú szerződést kötött a közelmúltban a MOGÜRT két romániai üzemmel: a brassói autó-traktorgyárral és a pitesti Dei Dacia üzemmel. A szerződés szerint a két ország érdekelt vállalatai 42 féle autófelszerelési cikket szállítanak egymásnak.
