Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-24 / 277. szám

6-“'^/Círiap 1971. NOVEMBER 24., SZERDA Szezonzárás után a Dunakanyarban A VENDÉGLÁTÓ VÁLLALAT TÚLTELJESÍTETTE TERVÉT A VENDÉGEK ELFELEDTÉK A NYÁR! BOSSZÚSÁGOKAT Hibát követnénk el, ha az idegenforgalomról szólva csak a külföldi vendégekre gondol­nánk. Hazánkban az elmúlt évben a szálláshelyek több mint 60 százalékát belföldi vendégek foglalták el. Ha eh­hez hozzászámítjuk a kedvez­ményes üdültetést, a hétvégi kirándulókat; kiderül, hogy a vendégek 75—80 százaléka bel­földi volt. Az ország jelentős idegen- forgalmi területei mellett gyorsan fejlődnek a speciális vonzerejű, elsősorban hazai vendégekkel számoló üdülő­körzetek. Ezek közé tartozik a Dunakanyar. A hazai és a külföldi tu­rizmus fellendülése foko­zott követelményeket tá­maszt a vendéglátással szemben. Legjövedelmezőbb része a bél­és külföldi vendégek kiszol­gálása, de növekszik a ven­déglátás szerepe a lakosság mindennapi ellátásában is. A Dunakanyar Vendéglátó Vállalatnál Tóth B. András igazgató és Tóth Tihamér ter­melési főosztályvezető elmond­ta, hogy az 1971-es szezon elő­készítését már az elmúlt év őszén megkezdték. Tíz új üz­letet nyitottak, közülük a két legjelentősebb a gödöllői Gö­döllő és a szentendrei Teát­rum étterem volt. A Pokol­csárda és a Bagi csárda átala­kítása is jó befektetésnek bi­JEGYZET Az érdekek egyeztetésével AZ ELMÜLT HETEKBEN szinte egymást követték az olyan nagy fontosságú létesít­mények avatóünnepségei, mint amilyenek a Székesfehérvári Könnyűfémmű szélesszalag- hengermű, a Borsodi Vegyi­kombinát négymilliárd forin­tos ráfordítással felépült Nit­rogén II. és PVC II gyáregy­ségei. Határidőre készült el az Egyesült Izzó kaposvári elekt­roncsőgyára és mások.- Az újságíró naplójában még nem fakultak meg azok a so­rok, amelyeket a gazdasági ak­tíván jegyzett fel emlékeztető­nek — más témákhoz is — a kormány elnökének beszámo­lójából, a vitából: 1971-ben fo­kozódott a beruházási tevé­kenység koncentrációja; az elmúlt évekhez képest több mint ötszázzal csökkent a megkezdett és több mint ezer­egyszázzal nőtt az átadott léte­sítmények száma; jelenleg mintegy 10 százalékkal keve­sebb a folyamatban levő épít­kezés, de a beruházásokra fo­lyósított költségvetési összegek 13 százalékkal magasabbak, tarthatatlanul magas a befeje­zetlen beruházások állománya, értékük egy egész év beruhá­zási összegének mintegy 80 százaléka. Ez utóbbiakat bírálta a kor­mány elnöke többi között a beruházási döntésekben, a be­ruházások előkészítésében és kivitelezésében mutatkozó hi­bákat. A kormány célja, hogy helyreállítsa a vég nélküli igénylista és abból a társadal­mi forrásoldalról is garantál­ható reális igények és reális lehetőségek IV. ötéves tervben kijelölt összhangját. Fock elv­társ szavaival élve: „Egyik legfontosabb feladatunk, hogy a befejezetlen beruházások ál­lományának aránya az ötéves terv végrehajtása során évről évre javuljon és 1975-re az el­fogadható 65—70 százalékos szintre csökkenjen. Ez elen­gedhetetlen feltétele annak, hogy gazdaságunk hatékonysá­ga erőteljesen fokozódjék”. Más megközelítésében ez azt is jelenti, hogy a kormány eredendően az éves népgazda­sági tervek keretében — és nem terven kívüli eszközökkel — határozottan fellép, nehogy a beruliázás — mint éhes oroszlán — felfalhassa az élet- színvonalat. AZ IGÉNYEK ÉS LEHETŐ­SÉGEK összhangját társadalmi méretekben nem könnyű meg­teremteni. — Több bölcsőde kellene, de a kórházi férőhe­lyek számának bővítése sem volna fölösleges kiadás. Nem­csak a személygépkocsik, a tö­megközlekedési eszközök, az autóbuszok és utasaik is hasz­nát látnák a jobb, korszerűbb utaknak. Ahány vállalat, ahány tanács, annyi építési, fejlesztési terv. Az esetek többségében bizonyítóan vala­mit orvosolnak, előbbre visz­nek. A „takaró” hossza és szé­lessége azonban nagyon is meghatározott A fogyasztás és felhalmozás egészséges arányai úgyszintén. A társadalmi mé­retekben osztható terhieknek szigorú határaik vannak. Ha­tárt szab a párt és a kormány gazdaságpolitikája is, amely­nek sarkalatos tétele az élet- színvonal tervszerű növelése. Ezért az „összkomfort” építé­sét társadalmi méretekben — szellemiekben, anyagiakban, otthon és a munkahelyen, la­kóhelyen — úgy kell végezni, hogy átmenetileg se okozhas­son visszaesést az életszínvo­nalban. MI ZAVARTA és mi zavar­hatja meg a társadalmilag el­fogadható és a társadalmilag biztosítható igények összhang­ját a beruházási javak pia­cán? — Arra a szemléletbeli problémára — és annak fe­szültségeket kiváltó követ­kezményeire — kell utalni, amelyről a kormány elnöke is beszélt. A vállalatok gyakran műszakilag és pénzügyileg megalapozatlan beruházások kivitelezését kezdték meg „az­zal az alig titkolt szándékkal, hogy a költségvetés — kény- szerűségből — az eredetileg tervezettnél úgyis nagyobb összeget ad majd ...” Elhara­pódzott egyfajta szemlélet, mely abban jut kifejezésre, hogy a minisztériumok, taná­csok, vállalatok, a negyedik ötéves tervtörvényben 40 mil­liárdos beruházási többlet- igény kielégítését szorgalmaz­zák. / Ez is bizonyítja, hogy sokak fejében és gyakorlatában is a társadalmi, a népgazdasági érdek a csoportérdek mögé került. A vállalati, a csoport- érdek, persze, realitás volt, és marad ezután is. A feszültsé­gek okainak és következmé­nyeinek elemzéséből azonban nyilvánvalóvá lett, hogy a vállalati érdek, a különböző munkáskollektívák is meg- sínylik, ha a helyi törekvés, a vállalati vezetők döntései ke­resztezik az össztársadalmi érdekeket, lehetőségeket. Ahol az egyeztetést elmu­lasztják, ott az előbb-utóbb visszaüt helyileg, de ha állandósul népgazdasá­gi méretekben is. AZ ÉRDEKEK következe­tesebb és azonos szemléletű egyeztetése elől tehát nem le­het kitérni. Előbbre akkor ju­tunk, ha abban egyetértünk — szóban és tevőlegesen is —, hogy a különböző részérdekek nagy rendező-pályaudvarán eligazító elvként és parancs­ként csak az össztársadalmi, a népgazdasági érdek érvé­nyesülhet. Ehhez a tegnapinál tudatosabb vezetői magatar­tásra van szükség, a jogok mellett a kötelességeket is pontosabban meghatározó és számon kérő határozatokra és közvéleményre. Dolgos János zonyult. Az INTOURIST szov­jet utazási irodával kötött megállapodás alapján a Pokol­csárdának a nyáron mintegy ezer szovjet vendége volt. Ugyanitt tartotta nagyszabású díszvacsoráját a nemzetközi restaurátor tanácskozás. Az Express Utazási Iroda szerve­zésében Leányfalun kétezer fiatal étkeztetését oldották meg, Szentendrén a Teátrum étte­remben, a Békében és a Ha­tárcsárdában színházi vacso­rákkal várták az ünnepi játé­kok vendégeit. Az IBUSZ, a COOPTOURIST és más uta­zási irodák szervezésében üz­leteiket Európa szinte vala­mennyi országából felkeresték, de szép számmal jöttek tenge­rentúli vendégek is. A külföldi csoportoktól származó bevétel húsz százalékkal volt maga­sabb, mint a megelőző évek­ben. Szeptemberben — már a szezon végén — nagy felada­tot jelentett a vadászati vi­lágkiállítás látogatóinak az el­látása. Élelmiszer- és italellátásuk — a sör kivételével — megfe- lelő volt. Ezt igazolja, hogy összbevételük tíz százalékkal haladta meg a tervezettet. A legnagyobb gondot ebben a szezonban is a munkaerő- hiány okozta. A hétvégeken sokszor úgy látták, megoldhatatlan fel­adat vár rájuk. Belső átcsoportosítással, és a Kereskedelmi és Vendéglátó­ipari Főiskola növendékeinek közreműködésével sikerült csak megoldani ezt a felada­tot. A Dunakanyar Vendéglátó Vállalat végül is — a bevételi statisztikák szerint — elfogad­hatóan vizsgázott az idei nyá­ron. Komáromi Magda Gödöllői tanár előadása A Vas megyei Hegyfalu mű­velődési házában dr. Knoll Imre, a gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem docense, az Agrártudományi Egyesület anyagmozgató gép szakosztá­lyának elnöke, a szakosztály rendezte mezőgazdasági gép­bemutatón előadást tartott. Témája a mezőgazdasági ter­mények folyamatos üzemű anyagmozgatása volt. Mini-divat — maxi igényekkel „Mini-divat maxi igények­kel” — ezzel a jelszóval kez­dődött kedden Budapesten a legnagyobb hazai gyermek- ruha-exportőr, a Hungarocoop Külkereskedelmi Vállalat ha­gyományos őszi gyermekruha- bemutatója. Az elmúlt évi hasonló be­mutatón 70 000 dollár értékű magyar gyermekruha export­jára kötöttek szerződéseket, az idén ennek duplájára számíta­nak. A Hungarocoop kiállítására a világ minden tájáról várnak üzletkötőket; egy hét alatt négy divatbemutatót tartanak a hazai „mini-mode” modell­jeiből. Új üzemcsarnok Az írószerszövetkezet pomázi telepén decemberben kezdik meg az új SZAX üzemcsarnok műszaki átadását. A közel két­ezer négyzetméter alapterületű munkahelyen 150-cn dolgoznak majd a korszerű prés- és automata gépeken. Foto: Urbán Hogyan látja a az életmiszeriaiés? Előtérben a választék bővítése Az utóbbi időben ismét gya­koribbá váltak a kenyér mi­nőségével kapcsolatos pana­szok. Várható-e javulás a ke­nyérfronton? — kérdezte dr. Telegdy Kováts László egyete­mi tanártól, a műszaki egye­tem élelmiszerkémia tanszéké­nek vezetőjétől Oláh Béla, az MTI munkatársa. — A kenyérkérdés nagyon komplex téma, ezért problé­máit sem lehet egyoldalúan megközelíteni. Ráadásul hazánk kény ere vő ország, ahol a kenyérkészítésnek szinte történelmi hagyo­mányai vannak. Ezért érthető, hogy a megszo­kottól való legkisebb eltérésre is azonnal, a lehető leggyor­sabban reagálnak a fogyasz­tók. A kenyérvásárlásnak is sajátos lélektana van. Az em­berek, ha türelmetlenül is, sokszor órákig képesek eor- baállni a péküzletek előtt, hogy „friss” kenyérhez jussa­nak — a minőségtől csaknem teljesen függetlenül. — A közelmúltban nálunk is megjelent az úgynevezett szendvicskenyér, amely azon­ban a közönség körében nem talált megfelelő fogadtatásra. Ennek részben az a magyará­zata, hogy drága és újabban elég változó minőségben kerül forgalomba. — A kenyérkérdés meg­oldásának egyik legfonto­sabb. feltétele a választék bővítése. Tanszékünk a gabonatröszt vállalattal és a sütőiparral együttműködve, legutóbb ki­dolgozta a már régebben is is­mert, „egészség” kenyér, az úgynevezett „Graham-kenyér” korszerű technológiáját. Az egészség-kenyérről csak any- nyit, hogy nálunk kedvelt fe­hér kenyér nem az egész búza- őrleményből, hanem annak csak tisztított részéből. Gya­korlatilag ez azt jelenti, hogy a fehér kenyérliszt nem tar­talmazza mindazokat az egészségre előnyös összetevő­ket, amelyek az eredeti gabo­naszemben még benne vannak: a korparésszel eltávozó vitami­nokat és ásványi sókat. Az egészség-kenyér viszont az egész búzaszem szaporításával készített őrleményt használja fel. — A mostani próbasütések eredményeképpen előállított kenyerek általában sikert arat­tak, azonban ennek ellenére sem meri a sütőipar a beveze­téssel járó kockázatot vállal­ni. — A minőségre vonatkozó panaszokat sokan azzal ma­gyarázzák, hogy a búza minő­sége nem olyan, mint régeb­ben volt. Erről azonban lé­nyegében nincs szó. Vitatha­tatlan, hogy a magyar búza sikértartalma a háborút köz­vetlenül követő időkben való­Dokumentum-humoreszk — Be kellene ruháznunk va­lamit. Az most olyan menő dolog. — Be! — Akkor ruházzunk be... — Akkor igen — hagyta helybe Pöszméte döntését Ka- jevác Brúnó. S mint ahogyan az egy beruházóhoz illik, ki­tett a presszó asztalára egy húszast. A mellé a tízes mel­lé, am't Pöszméte tett le az imént. Pöszméte volt ugyanis a fő beruházó, ezért az indu­láshoz neki egy tízes is elég volt. — De mit ruházzunk be? — kérdezte aggódva Kajevác, mert a presszós kisasszony majdnem félreértette a har­minc forintot, s ha zsebre te­szi, oda hazánk iparosítása. — Hülye kérdés. Mit? Gyá­rat! — Milyen gyárat? — Ma- kacskodott Kajevác, mert vi­lágéletében körültekintő em­ber volt, megnézte, hová tette a pénzét, s ahová teszi, ott vonalig adják-e a konyakot. — Milyen gyárat... milyen gyárat... Nem mindegy? Majd kiderül. Sőt, már ki is derült — csapott az asztalra Pöszméte, és kapott a lebegni szándékozó forint után Kaje­vác ... — Malomkerékgyárat. Emelkedő búzaátlag, sorra felszabaduló és már sorra fel­szabadult gyarmati volt né­pek, illetőleg volt gyarmati felszabadult népek ... Eh, a fenébe is. Nem mindegy? Kockázat nélkül nincs siker. — Anélkül sincs — helye­selt Kajevác, s gyorsan fel­mérte, hogy ő éppen négy fél­deci talponállókoktélt, azaz vizezett törkölyt kockáztatott most itt. Majd megint eszébe jutott valami. Lényegtelen, de, ha már eszébe jutott, el­határozta, mégis megkérdezi. A húszasért joga van hozzá. — És mondd, Pöszméte, nem lesz kevés ez a húszas? — Dehogynem. Éppen ez a jó. Veszünk néhány téglát, azt beépítjük és úgy hagy­juk. — Ügy? Hogy ellopják? — Ha ellopják, még az a legjobb, de, ha nem, az se baj. Fontos, hogy ott álljon egy megkezdett építkezés. Biz­tosan jár majd arra egy új­ságíró, vagy az lenne az igazi, ha a tv-től jönnének a kame­rával. És másnap a híradó­ban vagy a reggeli lapokban már benne lenne, hogy miért áll a Jó utca 4/b. alatti építke­zés. — Tényleg, miért áll? — Te hülye vagy, Kajevác, vagy csak csinálod? Hát mitől menne az az építkezés? A te húszasodtól? Jó... a mi har­minc forintunktól? — De akkor, mi itt a beru­házás, meg mi itt a malomkő­gyártás, a fejlődő országok ré­szére is? — Az, te szerencsétlen ... hogy az újságok port vernek, a szégyen nem maradhat meg, kénytelen adni a tanács, adni a minisztérium, milliókat ad­ni, és az üzem épül... fel­épül. Mert megkezdtük! Kez­deni tudni kell, fiam, kezdeni, a többi megy magától! — Óriási vagy, Pöszméte, aztán hirtelen megkérdezte: — És kellenek azok a ma­lomkövek? — Mit tudom én ... Azt tu­dom, hogy mire ez a gyár fel­épül, talán már malmok sem kellenek majd. De azért miért a te fejed fáj? — Nagy vagy, Pöszméte! -- fohászkodott fel Kajevác Brú­nó, és még két forintot tett az asztalra — legyen nagy beru­házás a dologból! Ez a hiteles története a Bá- nomrekettyei Malomszerelé­kek Gyára építésének. Esküszöm, hogy így volt. De legalábbis majdnem így... Gyurkó Géza ban kisebb lett. A nagymérvű vetőmaghiány miatt ugyanis annak idején a bőven termő fajtákra helyeztük a hangsúlyt, a minőségi tulajdonságok szükséges figyelembevétele nélkül. A kombájnnal való beta­karítás csak körülménye­sen teszi lehetővé a kívá­natos utóérést, amely a ki­fogástalan minőségű búza előállításához szükséges. — Mindent egybevetve: a minőségi panaszoknak csak egy töredéke olyan, amit — objektív okok miatt — aligha tud a sütőipar orvosolni. A többi — a választék bővítésé­vel, a fokozatos ízlésformálás­sal, s nem utolsósorban a mi­nőségi, technológiai előírások betartásával — megszüntethe­tő. Tél eleji örömök — Hurrá, megjött a hó­pénz!... (Zsoldos rajza) Öt falu áruháza Körmenden, a nagyforgalmú 8-as számú főközlekedési út menti járási székhelyen kor­szerű áruház építését kezdték meg. Az új, kétemeletes léte­sítményt mintegy 15 millió fo­rintos költséggel a körmendi, a nádasi, a pankaszi, a csö- rötneki és az őriszentpéteri fo­gyasztási szövetkezet építteti. Az áruházat a tervek szerint 1973-ban adják át. — Két hosszú lejáratú szerződést kötött a közel­múltban a MOGÜRT két romániai üzemmel: a bras­sói autó-traktorgyárral és a pitesti Dei Dacia üzemmel. A szerződés szerint a két ország érdekelt vállalatai 42 féle autófelszerelési cikket szállítanak egymásnak.

Next

/
Thumbnails
Contents