Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-23 / 276. szám
4 “‘"Piriim 1911. NOVEMBER 23., KEDD T V-FIGYELŐ Fegyház a körúton. Ahogy távolodik az időben a fasizmus esztelen tombolása, úgy szaporodnak a számvetések, a visszaemlékezések, szemtanúk vallomásai a kommunisták helytállásáról.. Szatmári György, a tv-film szerzője belülről, fogolyként ismerte meg a Margit körúti fegyházat, nem férhet hát kétség az adott kép hitelességéhez. Kazán István rendezővel együtt azonban nem a dokumentumfilm tárgyilagos eszközeihez nyúltak, hanem játékfilmes módszerrel idézték fel a börtön- szervezet működésiét, s egy meghiúsult menekülési kísérlet történetét. Mindkét módszer alkalmas arra, hogy a film . jó és tanulságos legyen — itt azonban a játékfilmstilussal kissé elcsúsztak az alkotók. A feldolgozás nem volt mentes a hatásvadászattól, s ez Szabados Tamás fényképezésében és a zene alkalmazásában is megnyilvánult. A múlt feltárása különösen a fiatalabbak szemléletének formálására rendkívül fontos, de realisztikus felfogásban, mely nem torzul el sem az érzelgősség, sem a karikatúra irányába. A Palesztináról készült dokumentumfilm fő erénye a mai konfliktus előzményeinek feltárása volt. Történelmi távlatban érthetőbbek az ellentétek, világosabb a „relatív igazságok” összeütközése s nem utolsósorban az egykori gyarmatosítók felelőssége. Rendkívüli élmény volt Schuller Imre három évig készült filmjét, Az erdők királyát látni. Lírai kamerája a wagneri muzsika harsogásától kísérve a mítoszok, legendák világába emelte a szarvasok életét, tökéletesen komponált képekkel fejezve ki megértéssel vegyes nosztálgiáját egy visszaszoruló természeti életforma iránt. Kedvre derítettek a háztartási gépként funkcionáló ősállatkák, de a Flinstone-soro- zat magyar változatának sa- vát-borsát változatlanul Rom- hányi József bohókás szövege, és a kitűnő szinkron-együttes adja meg, változatlan szinten. A vasárnapi műsorszerkezet — úgy tetszik — átalakulóban van, amire (A hét értékelésével együtt) később visíszaité- rünk. Akik moziban nem látták a monumentális Tolsztoj-regény, a Háború és béke négyrészes filmfeldolgozását Bon- darcsuk rendezésében — most megnézhetik a tévében. (Az első két részt ma és csütörtökön vetítik.) Szerdán két, máris népszerű fiatal operaénekest, Marton Évát és Kovács Kolost mutat be Abody Béla. Este Végh Antal Aranyalma című kötetével ismerkedhetünk a Nyitott könyvben. Csütörtökön ismét jelentkezik a nyugdíjasok műsora és a Jogi esetek, mely ezúttal a szavatosság és a jótállás kérdéseit boncolgatja. Pénteken érdekes kapcsolatos műsornak ígérkezik A barátság egy napja, melynek helyszínei Odessza, Volgograd, Szeged és Veszprém. Este a világszerte ismert ír képviselőnőről, Bernadette Devlinről szóló filmet mutatnak be. Lehotay-Horváth György Fürészpor és ragyogás. Ingmar Bergmant egyre jobban megismerheti a magyar közönség; ez a régi filmje is bizonyítja, hogy lényegében ugyanazok a kérdések foglalkoztatták és foglalkoztatják napjainkig. Itt is a művész somsát vizsgálja a kapitalizmusban, a talmi ragyogás mögött a meg nem értés és meg- alázottság stációit — s erre kiváltképp alkalmas színhely a cirkusz egyszerre ünnepelt és lenézett világa. Nálunk korábban bemutatott, később keletkezett filmje, a Rítus ugyanezt talányos jelképességgel, zaklatottabban és nagyobb művészi erővel kutatja, ebben a filmjében még a nagy elődök hatása, s némi keresettség, kiszámítottság is érzik, de már olyan alkotó bontakozik ki benne, aki nem játéknak, hanem vallomásnak, keserves kitárulkozásnak fogja fel művét, még ha bohócálarcban gyónja is meg titkait. Színészeit már itt is kiválóan mozgatja, és a magyar szinkron (rendező Gerhardt Pál) jó elgondolása volt kevésbé ismert hangokra támaszkodni, miáltal a bergmani világ sajátszerűsége és különállása még világosabban kitetszett. Röviden. Az Antennában időszerű kérdéseket kaptunk hagyományos tálalásban. A dohányzás ártalmairól közhelyeket hallottunk, az építészeti stílusok helyes és helytelen illeszkedésének ízlésbeli normáit nem vöt Idő kifejteni, a holográfiáról kapott információban pedig csak említették a térbeliséget, a találmány talán legtöbbet ígérő mozzanatát. A „kevesebbről többet”-elv alkalmazását hiányoltuk a mű- sorbóL Fővárosi színházi esték A csengő és Gianni Schícchí Donizetti• és Puccini-felújitás az Operában Az ominózus csengő Don Annibale, a kopasz, koros, ámde jómódú, s ifjú hitvesre vágyó patikárius híres üzletének csendjét veri fel, ráadásul éppen azon az éjszakán, amelyet a végre megkötött házasság után, először tölthetne szépséges, fiatal nejével, Serafinával. A nászéjszaka ezúttal elmarad, mivel Don Annibale kora hajnalban halaszthatatlan üzleti ügyben elutazni kényszerül. Node sebaj — Enrico, a jókedvű és csinos ifjú gavallér, Serafina régi széptevője otthon marad ... Igazi vérbő olasz történet, amely még azt is feledtetni tudja, hogy tulajdonképpen a korszak operalibrettói sablonjaiból állt össze, hiszen az öreg, komikus férj, az ifjú feleség és a csinos, fiatal, szerelmes történetére maga Donizetti is több vígoperát írt — a legismertebb éppen a Don Pasquale, a műfaj szinte klasszikus példája. Szerencsés választás volt az Opera felújításai sorában. Nagyon régen, több mint negyven éve nem játszották nálunk, holott áradó dallamossága, zenei jellemformálásának gazdagsága, pompás humora és sodró lendületű cselekményvezetése igazi kis gyöngyszemmé teszi. Békés András rendezése él is az alkalommal, s olyan fergeteges komédiázást produkáltat énekeseivel, amilyenre rég nem volt példa az Opera előadásain. A főszereplők legalább olyan jók művésznek, mint énekesnek, s újra bebizonyítják, hogy a modern Mészkőből, római téglából Géza nagyfejedelem magánkápolnája A magyar államalapítás korának újabb jelentős emlékét hozták felszínre Székesfehérvárott az Arany János utca 7. szám alatti területen. Előkerültek a legkorábbi magyar templomok egyikének, Géza nagyfejedelem magánkápolnájának maradványai. A leletre a történelmi belváros legmagasabb dombján bukkantak rá, ahol — mint már bebizonyosodott — a X. század végén Géza nagyfejedelem szálláshelye volt. A domb csúcsán épült a négykaréjos templom, feltűnően fehér, puha faragott mészkőből és másodlagosan felhasznált római téglákból, bizánci építészeti technikával. A templomról írásos feljegyzések is maradtak. Dlugass lengyel kránikaíró 1440-ből származó feljegyzése szerint a 997-ben megkeresztelkedett nagyfejedelmet ebben a templomban helyezték örök nyugalomra. A templomot a XIII. században lebontották, s a IV. Béla által építtetett Szent Pé- ter-katedrális — a mai székesegyház — temetőjéhez tartozó sírokat helyezték el fölötte. operajátszásban a hangteljesítmény önmagában már kevés, ha nem járul hozzá a szerepformálás színészi munkája is. Az első szereposztásban különösen Melis György Enrico- ja és Várhegyi Endre Don Annibale-ja nyújt teljes élményt; a második szereposztás fiataljai közül a nagyon tehetséges és kitűnő humorú Ötvös Csaba (Enrico) s a hasonlóan remek buffoalakítás- sal kirukkoló Bordás György (Don Annibale), valamint Erdész Zsuzsa Serafinája dicsérendő. Puccini zenéje tévedhetetlen dramaturgiai érzékkel a legvadabb burleszk- kavargásokból egy pillanat alatt a legáradóbb lírába átváltó muzsika, teljes egészében a cselekmény és a jellemek alárendeltje. Nem úgy, mint Donizettinél, ahol a bravúros áriák, a csillogó kolora- túrák, az énektechnikai trou- vaille-ok még legalább olyan fontos szerepet játszottak, mint maga a vígopera cselekménye és az alakok karakterrajza. Ami itt a színpadon elhangzik, az abból fakad, ami a színpadon történik, s nem megfordítva, mint időnként éppen A csengő esetében is. Pucciniról nem nagyon szokták elmondani, mennyire kínos precizitású komponista volt, s milyen kérlelhetetlenül ügyelt művei hibátlan dramaturgiai felépítésére. Nos, ez az áradóan szellemes, gú- nyoros, csipkelődő vígoperája, az először 1919-ben bemutatott Gianni Schicchi, a maga rövid terjedelmével szinte sűríti is ezeket a vonásokat. A más nevében örökséget hagyatkozó, ravasz firenzei paraszt, a Dante által is említett Gianni Schicchi, aki végül is magára testálja a szegény jó Buoso vagyonának javát, az operairodalom egyik legderűsebb figurája. De Puccini tulajdonképpen nem is az ő alakjában mutatja fel legtisztábban szándékait, hanem a köré felsorakoztatott alakokban. Buoso bácsi kapzsi, pénzéhes, egymást is gyűlölő, s csak magának harácsolni akaró rokonainak kórusa az örökösödési hiénák mesterien megrajzolt panoptikuma. A melléjük kontrasztként odahelyezett két rokonszenves szerelmes, Lauretta és Rinuc- cio ugyanakkor Puccini legszebb lírai alakjainak sorában foglal helyet. A Gianni Schicchi valami-w-T / • j , , Átadását november 7-re riatariao után tervezték — de ember tervez, kivitelező (anyaghiány?, munkaerőhiány?) végez. Reméljük, most már mielőbb befejezik a szigetújfalui művelődési házat. Foto; Gárdos Árva a liáz Közművelődési gondok Törökbálinton Liszt-emlékszoba Restaurálják Szekszárd központjának bástyatornyos műemlékét, az úgynevezett Au- gusz-házat, amely baráti otthont nyújtott Liszt Ferencnek városbeli vendégeskedései és hangversenye idején. A már megkezdett restaurálást a városközpont átépítése tette időszerűvé. A régi korzó elavult üzletsorát lebontották, 3 modem épületeket emelnek helyébe. A klasszicista stílusú Augusz-házat azonban meghagyják, főutcai oldalát árkádosra képezik ki. A felújított volt kastélyban kap helyet a szekszárdi Liszt Ferenc Állami Zeneiskola, emeleti toronyszobájában pedig Liszt-emlékszobát rendeznek be a zeneköltő erekiyetár- gyaiiból. — Kis Jankó Bori erűtekére és művészetének további ápolására a Borsod megyei Tanács 1962-ben díjat alapított A 10. országos Kis Jankó Bori-hímzőpályá- zatot jövőre rendezik meg Mezőkövesden. Ebből az alkalomból a „matyó fővárosban” nagyszabású ünnepségre és nemzetközi hímzőkiállításra kerül sor. kor évekig műsoron volt, a másik, kitűnő Puccini-egyfel- vonásossal, a tragikus hangvételű A köpeny-nyel. Mostani felújítása időszerű volt. Békés András ennek rendezésében is remekelt, Sőt, meg tudta keresni — például a művek indításában — azt az átkötő gondolatot is, amely a két alkotást összekapcsolja. A rokonság vad komédiázásának ízléses felépítése, a két szerelmes alakjának kedves beállítása, Gianni Schicchi alakjában a hangsúlyt a ravaszságról inkább az emberségre történt á'tbillentése szinte új vonásokat tett hozzá a jól ismert műhöz. A kettős szereposztásban itt is Melis György Schicchije áll az élen, valamint Barlay Zsuzsa és Korondy György (Zita amyó és Rinuccio) szép alakításai. A második szerep- osztásból ki kell emelni a két szerelmest, nagyon szépen éneklő fiatalokat: Csengery Adriennét és Rozsos Istvánt. Takács István JÖVŐRE: Egésznapos értekezleten vettek részt tegnap a járási könyvtárak vezetői a megyei könyvtárban. A közművelődési könyvtárak idei és jövő esztendei költségvetéséről, valamint 1972-es munkatér- véről tárgyaltak. Tóth József, a megyei tanács pénzügyi osztályának munkatársa beszámolt az ez évre, könyvtári fenntartásra előirányzott összeg teljes fel- használásáról. Elmondotta, hogy jövőre a közművelődési könyvtárak gazdálkodásához az 1971. évivel azonos összeget biztosítanak. Debreceni Imréné, a megyei könyvtár igazgatója ismertette jövő évi munkatervüket. Az UNESCO 1972-t nemzetközi könyvévnek hirdette meg: e világméretű mozgalom jegyében a Pest megyei könyvtár nyáron tudományos konferenciát rendez A gyermek és a könyv címmel. Ugyancsak a gyermekek és az olvasás témájának feldolgozására pályázatot hirdetnek a közművelődési és Törökbálint nagy falu, csaknem 10 ezer lakója van, de nehéz falu is — a közművelődés szempontjából. Ké«zvc<Ienség a műsorokon A régi, hatalmas, valamikori parasztházba belépve, nem érzi magát az ember valami otthonosan. Ez a művelődési ház. Pedig az lenne a jó, ha a művelődési házban otthon érezné magát mindenki. Igaz, most szerelik a központi fűtést, s ha majd üzembe lép, talán a légkör is melegebb lesz. Az iroda inkább építőanyag- raktárnak tűnik. Keressük a művelődési ház vezetőjét. Bemutatkozik: Marton László. — Rossz a művelődési ház anyagi helyzete — mondja —, a tárgyi feltételek sincsenek meg. Hidegek, ridegek, üresek a helyiségek. — Tehát kevés a pénz. Ez így van mindenhol. Ezenkívül mi az oka még tárgyi feltételek hiányának? — Az épület régi, rossz, elhanyagolt, vizes. Tizennégyezer forintos évi támogatásból — és 20 ezer forintból, ami zenekarra megy el — a tárgyi feltételeket biztosítani nem lehet. — A rendezvények bevételei? i — 100—150 forint egy-egy rendezvény után a haszon. Nincsen közönség. Közel vagyunk Pesthez, sokan dolgoznak ott... — Ez általános kifogás azokban a községekben, ameaz iskolai könyvtárosok, valamint a pedagógusok körében. Az MSZBT által kezdeményezett, szovjet irodalmat népszerűsítő Kell a jó könyv olvasópályázat alkalmából könyvismertetőre, előadóestekre, vándorkiállításokra kerül sor a könyvtárakban. Hasonlóképpen készülnek a Dózsa- és a Petőfi-év- fordulóra is. A megyei könyvtár tavaszra irodalmi ajánlást tartalmazó kiadványt jelentet meg a társadalmi és közigazgatási szervek vezetőinek tájékoztatására, munkájuk segítésére. Jövő év első hónapjaiban készítik el a megyei közművelődési könyvtárak 1 15 éves távlati fejlesztési tervét. E munka előkészítésébe bevonják a járási hivatalok, a városi, nagyközségi tanácsok vezetőit is, majd a tervet egy — a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságával közösen rendezendő — szentendrei tanácskozáson a megyei társadalmi és közigazgatási szervek vezetői elé bocsátják megvitatásra. p. a. lyek a fővároshoz közel esnek. Mégis milyen rendezvényekre kerül sor itt? — Fúvószenekarunk van. Népi tánc-csoport, énekkar. — Klubok? — Ifjúsági klubot szeretnénk alapítani. Sakk-, bélyegszakkörünk van. — Más? — Nehéz a dolgunk, évekig pangott a művelődési ház. Színié megszűnt az ismeretterjesztés Kár, hogy nem Marton Lászlótól, hanem a megyei tanács budai járási hivatala népművelési csoportjának munkatársaitól kellett megtudnunk, hogy nem Marton László a művelődési ház igazgatója, hanem a felesége. — A művelődési ház vezetésével elégedetlenek vagyunk — mondták a budai járási népművelők. — Nem olyan színvonalas, mint amivel elégedettek lehetnénk. Marton Lászlóné sokszor átengedi férjének a teendőket, aki önfel- áldozóan dolgozik, de mégsem szakember. — Mi a legnagyobb hiba? ■— Az ismeretterjesztés szinte teljesen megszűnt. Nem tudták megszervezni, kézben tartani, pedig azelőtt Törökbálinton nagyon közkedvelt ismeretterjesztő előadásokat tartottak. Azonkívül a közönség sem a művelődési ház, hanem inkább a „kultúr- presszó” köré tömörül. Bár, máshol is megtörténik, hogy a „kultúrpresszók” tömve vannak, de sok helyen a presszók törzsközönsége a különböző rendezvények törzsközönsége is. Itt nem így van. A zenekarral is bajok vannak, a tagok elmaradoznak. A képző- művészeti szakkörben is csak általános iskolás gyerekek tevékenykednek, s ez bizony kevés. — Tehát a vezetést kellene megerősíteni? — Igen. Reméljük, megerősítik. B. Gy, Csontváz, bilincsben A diósgyőri új városközpont előközművesítése során, árokásás közben, bilincsbe vert férficsontvázra bukkantak. A miskolci Herman Ottó Múzeum régészei megállapították, hogy a lelet a 16—17. századból származik, s feltételezik, hogy esetleg a mintegy 500 méterre levő diósgyőri várban vagy az ugyancsak közel eső egykori kamarai börtönben raboskodott személy csontmaradványai kerültek napvilágra. A múzeum a csaknem 3 kilogramm súlyú, három láncszemmel összefogott kovácsoltvas bilincset restaurálja, s azt a középkori gyűjteményben helyezi el. nemzetközi könyvév Járási könyvtárvezetők értekezlete J
