Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-23 / 276. szám

4 “‘"Piriim 1911. NOVEMBER 23., KEDD T V-FIGYELŐ Fegyház a körúton. Ahogy távolodik az időben a fasiz­mus esztelen tombolása, úgy szaporodnak a számvetések, a visszaemlékezések, szemtanúk vallomásai a kommunisták helytállásáról.. Szatmári György, a tv-film szerzője be­lülről, fogolyként ismerte meg a Margit körúti fegyházat, nem férhet hát kétség az adott kép hitelességéhez. Kazán Ist­ván rendezővel együtt azon­ban nem a dokumentumfilm tárgyilagos eszközeihez nyúl­tak, hanem játékfilmes mód­szerrel idézték fel a börtön- szervezet működésiét, s egy meghiúsult menekülési kísérlet történetét. Mindkét módszer alkalmas arra, hogy a film . jó és tanulságos legyen — itt azonban a játékfilmstilussal kissé elcsúsztak az alkotók. A feldolgozás nem volt mentes a hatásvadászattól, s ez Szabados Tamás fényképezésében és a zene alkalmazásában is meg­nyilvánult. A múlt feltárása különösen a fiatalabbak szem­léletének formálására rendkí­vül fontos, de realisztikus fel­fogásban, mely nem torzul el sem az érzelgősség, sem a ka­rikatúra irányába. A Palesztináról készült do­kumentumfilm fő erénye a mai konfliktus előzményeinek feltárása volt. Történelmi táv­latban érthetőbbek az ellenté­tek, világosabb a „relatív igaz­ságok” összeütközése s nem utolsósorban az egykori gyar­matosítók felelőssége. Rendkívüli élmény volt Schuller Imre három évig ké­szült filmjét, Az erdők kirá­lyát látni. Lírai kamerája a wagneri muzsika harsogásától kísérve a mítoszok, legendák világába emelte a szarvasok életét, tökéletesen komponált képekkel fejezve ki megértés­sel vegyes nosztálgiáját egy visszaszoruló természeti élet­forma iránt. Kedvre derítettek a háztar­tási gépként funkcionáló ős­állatkák, de a Flinstone-soro- zat magyar változatának sa- vát-borsát változatlanul Rom- hányi József bohókás szövege, és a kitűnő szinkron-együttes adja meg, változatlan szinten. A vasárnapi műsorszerkezet — úgy tetszik — átalakulóban van, amire (A hét értékelésé­vel együtt) később visíszaité- rünk. Akik moziban nem látták a monumentális Tolsztoj-re­gény, a Háború és béke négy­részes filmfeldolgozását Bon- darcsuk rendezésében — most megnézhetik a tévében. (Az első két részt ma és csütörtö­kön vetítik.) Szerdán két, már­is népszerű fiatal operaéne­kest, Marton Évát és Kovács Kolost mutat be Abody Béla. Este Végh Antal Aranyalma című kötetével ismerkedhe­tünk a Nyitott könyvben. Csü­törtökön ismét jelentkezik a nyugdíjasok műsora és a Jogi esetek, mely ezúttal a szava­tosság és a jótállás kérdéseit boncolgatja. Pénteken érdekes kapcsolatos műsornak ígérke­zik A barátság egy napja, melynek helyszínei Odessza, Volgograd, Szeged és Veszp­rém. Este a világszerte ismert ír képviselőnőről, Bernadette Devlinről szóló filmet mutat­nak be. Lehotay-Horváth György Fürészpor és ragyogás. Ingmar Bergmant egyre job­ban megismerheti a magyar közönség; ez a régi filmje is bizonyítja, hogy lényegében ugyanazok a kérdések foglal­koztatták és foglalkoztatják napjainkig. Itt is a művész somsát vizsgálja a kapitaliz­musban, a talmi ragyogás mö­gött a meg nem értés és meg- alázottság stációit — s erre ki­váltképp alkalmas színhely a cirkusz egyszerre ünnepelt és lenézett világa. Nálunk koráb­ban bemutatott, később kelet­kezett filmje, a Rítus ugyan­ezt talányos jelképességgel, zaklatottabban és nagyobb művészi erővel kutatja, ebben a filmjében még a nagy elő­dök hatása, s némi keresett­ség, kiszámítottság is érzik, de már olyan alkotó bontako­zik ki benne, aki nem játék­nak, hanem vallomásnak, ke­serves kitárulkozásnak fogja fel művét, még ha bohócálarc­ban gyónja is meg titkait. Szí­nészeit már itt is kiválóan mozgatja, és a magyar szink­ron (rendező Gerhardt Pál) jó elgondolása volt kevésbé is­mert hangokra támaszkodni, miáltal a bergmani világ sa­játszerűsége és különállása még világosabban kitetszett. Röviden. Az Antennában időszerű kérdéseket kaptunk hagyományos tálalásban. A do­hányzás ártalmairól közhelye­ket hallottunk, az építészeti stílusok helyes és helytelen il­leszkedésének ízlésbeli nor­máit nem vöt Idő kifejteni, a holográfiáról kapott informá­cióban pedig csak említették a térbeliséget, a találmány ta­lán legtöbbet ígérő mozzana­tát. A „kevesebbről többet”-elv alkalmazását hiányoltuk a mű- sorbóL Fővárosi színházi esték A csengő és Gianni Schícchí Donizetti• és Puccini-felújitás az Operában Az ominózus csengő Don Annibale, a kopasz, koros, ámde jómódú, s ifjú hitvesre vágyó patikárius híres üzleté­nek csendjét veri fel, ráadá­sul éppen azon az éjszakán, amelyet a végre megkötött há­zasság után, először tölthet­ne szépséges, fiatal nejével, Serafinával. A nászéjszaka ez­úttal elmarad, mivel Don Annibale kora hajnalban ha­laszthatatlan üzleti ügyben el­utazni kényszerül. Node se­baj — Enrico, a jókedvű és csinos ifjú gavallér, Serafina régi széptevője otthon ma­rad ... Igazi vérbő olasz történet, amely még azt is feledtetni tudja, hogy tulajdonképpen a korszak operalibrettói sablon­jaiból állt össze, hiszen az öreg, komikus férj, az ifjú feleség és a csinos, fiatal, sze­relmes történetére maga Doni­zetti is több vígoperát írt — a legismertebb éppen a Don Pasquale, a műfaj szinte klasszikus példája. Szerencsés választás volt az Opera felújí­tásai sorában. Nagyon régen, több mint negyven éve nem játszották nálunk, holott ára­dó dallamossága, zenei jellem­formálásának gazdagsága, pom­pás humora és sodró lendüle­tű cselekményvezetése igazi kis gyöngyszemmé teszi. Bé­kés András rendezése él is az alkalommal, s olyan fergete­ges komédiázást produkáltat énekeseivel, amilyenre rég nem volt példa az Opera elő­adásain. A főszereplők leg­alább olyan jók művésznek, mint énekesnek, s újra bebi­zonyítják, hogy a modern Mészkőből, római téglából Géza nagyfejedelem magánkápolnája A magyar államalapítás ko­rának újabb jelentős emlékét hozták felszínre Székesfehér­várott az Arany János utca 7. szám alatti területen. Előke­rültek a legkorábbi magyar templomok egyikének, Géza nagyfejedelem magánkápolná­jának maradványai. A leletre a történelmi belváros legma­gasabb dombján bukkantak rá, ahol — mint már bebizonyo­sodott — a X. század végén Géza nagyfejedelem szálláshe­lye volt. A domb csúcsán épült a négykaréjos templom, feltű­nően fehér, puha faragott mészkőből és másodlagosan felhasznált római téglákból, bizánci építészeti technikával. A templomról írásos fel­jegyzések is maradtak. Dlugass lengyel kránikaíró 1440-ből származó feljegyzése szerint a 997-ben megkeresztelkedett nagyfejedelmet ebben a temp­lomban helyezték örök nyuga­lomra. A templomot a XIII. században lebontották, s a IV. Béla által építtetett Szent Pé- ter-katedrális — a mai szé­kesegyház — temetőjéhez tar­tozó sírokat helyezték el fö­lötte. operajátszásban a hangtelje­sítmény önmagában már ke­vés, ha nem járul hozzá a szerepformálás színészi mun­kája is. Az első szereposztásban kü­lönösen Melis György Enrico- ja és Várhegyi Endre Don Annibale-ja nyújt teljes él­ményt; a második szereposz­tás fiataljai közül a nagyon tehetséges és kitűnő humorú Ötvös Csaba (Enrico) s a ha­sonlóan remek buffoalakítás- sal kirukkoló Bordás György (Don Annibale), valamint Er­dész Zsuzsa Serafinája dicsé­rendő. Puccini zenéje téved­hetetlen dramaturgiai érzék­kel a legvadabb burleszk- kavargásokból egy pillanat alatt a legáradóbb lírába át­váltó muzsika, teljes egészé­ben a cselekmény és a jelle­mek alárendeltje. Nem úgy, mint Donizettinél, ahol a bra­vúros áriák, a csillogó kolora- túrák, az énektechnikai trou- vaille-ok még legalább olyan fontos szerepet játszottak, mint maga a vígopera cselek­ménye és az alakok karakter­rajza. Ami itt a színpadon elhang­zik, az abból fakad, ami a színpadon történik, s nem megfordítva, mint időnként éppen A csengő esetében is. Pucciniról nem nagyon szok­ták elmondani, mennyire kí­nos precizitású komponista volt, s milyen kérlelhetetle­nül ügyelt művei hibátlan dramaturgiai felépítésére. Nos, ez az áradóan szellemes, gú- nyoros, csipkelődő vígoperá­ja, az először 1919-ben bemu­tatott Gianni Schicchi, a ma­ga rövid terjedelmével szinte sűríti is ezeket a vonásokat. A más nevében örökséget hagyatkozó, ravasz firenzei pa­raszt, a Dante által is említett Gianni Schicchi, aki végül is magára testálja a szegény jó Buoso vagyonának javát, az operairodalom egyik legde­rűsebb figurája. De Puccini tulajdonképpen nem is az ő alakjában mutatja fel legtisz­tábban szándékait, hanem a köré felsorakoztatott alakok­ban. Buoso bácsi kapzsi, pénz­éhes, egymást is gyűlölő, s csak magának harácsolni aka­ró rokonainak kórusa az örö­kösödési hiénák mesterien megrajzolt panoptikuma. A melléjük kontrasztként oda­helyezett két rokonszenves szerelmes, Lauretta és Rinuc- cio ugyanakkor Puccini leg­szebb lírai alakjainak sorá­ban foglal helyet. A Gianni Schicchi valami­-w-T / • j , , Átadását november 7-re riatariao után tervezték — de ember ter­vez, kivitelező (anyag­hiány?, munkaerőhiány?) végez. Reméljük, most már mielőbb befejezik a szigetújfalui művelődési házat. Foto; Gárdos Árva a liáz Közművelődési gondok Törökbálinton Liszt-emlékszoba Restaurálják Szekszárd köz­pontjának bástyatornyos mű­emlékét, az úgynevezett Au- gusz-házat, amely baráti ott­hont nyújtott Liszt Ferenc­nek városbeli vendégeskedé­sei és hangversenye idején. A már megkezdett restaurálást a városközpont átépítése tette időszerűvé. A régi korzó el­avult üzletsorát lebontották, 3 modem épületeket emelnek helyébe. A klasszicista stílu­sú Augusz-házat azonban meghagyják, főutcai oldalát árkádosra képezik ki. A fel­újított volt kastélyban kap helyet a szekszárdi Liszt Fe­renc Állami Zeneiskola, eme­leti toronyszobájában pedig Liszt-emlékszobát rendeznek be a zeneköltő erekiyetár- gyaiiból. — Kis Jankó Bori erűte­kére és művészetének to­vábbi ápolására a Borsod megyei Tanács 1962-ben dí­jat alapított A 10. országos Kis Jankó Bori-hímzőpályá- zatot jövőre rendezik meg Mezőkövesden. Ebből az al­kalomból a „matyó fővá­rosban” nagyszabású ün­nepségre és nemzetközi hímzőkiállításra kerül sor. kor évekig műsoron volt, a másik, kitűnő Puccini-egyfel- vonásossal, a tragikus hangvé­telű A köpeny-nyel. Mostani felújítása időszerű volt. Békés András ennek rendezésében is remekelt, Sőt, meg tudta ke­resni — például a művek in­dításában — azt az átkötő gondolatot is, amely a két al­kotást összekapcsolja. A ro­konság vad komédiázásának ízléses felépítése, a két szerel­mes alakjának kedves beállí­tása, Gianni Schicchi alakjá­ban a hangsúlyt a ravaszság­ról inkább az emberségre tör­tént á'tbillentése szinte új vonásokat tett hozzá a jól is­mert műhöz. A kettős szereposztásban itt is Melis György Schicchije áll az élen, valamint Barlay Zsuzsa és Korondy György (Zita amyó és Rinuccio) szép alakításai. A második szerep- osztásból ki kell emelni a két szerelmest, nagyon szépen éneklő fiatalokat: Csengery Adriennét és Rozsos Istvánt. Takács István JÖVŐRE: Egésznapos értekezleten vet­tek részt tegnap a járási könyvtárak vezetői a megyei könyvtárban. A közművelő­dési könyvtárak idei és jövő esztendei költségvetéséről, valamint 1972-es munkatér- véről tárgyaltak. Tóth József, a megyei ta­nács pénzügyi osztályának munkatársa beszámolt az ez évre, könyvtári fenntartásra előirányzott összeg teljes fel- használásáról. Elmondotta, hogy jövőre a közművelő­dési könyvtárak gazdálko­dásához az 1971. évivel azo­nos összeget biztosítanak. Debreceni Imréné, a megyei könyvtár igazgatója ismertet­te jövő évi munkatervüket. Az UNESCO 1972-t nem­zetközi könyvévnek hirdet­te meg: e világméretű mozgalom jegyében a Pest megyei könyvtár nyáron tudo­mányos konferenciát ren­dez A gyermek és a könyv címmel. Ugyancsak a gyermekek és az olvasás témájának fel­dolgozására pályázatot hir­detnek a közművelődési és Törökbálint nagy falu, csaknem 10 ezer lakója van, de nehéz falu is — a közmű­velődés szempontjából. Ké«zvc<Ienség a műsorokon A régi, hatalmas, valamikori parasztházba belépve, nem érzi magát az ember valami otthonosan. Ez a művelődési ház. Pedig az lenne a jó, ha a művelődési házban otthon érezné magát mindenki. Igaz, most szerelik a központi fű­tést, s ha majd üzembe lép, talán a légkör is melegebb lesz. Az iroda inkább építőanyag- raktárnak tűnik. Keressük a művelődési ház vezetőjét. Be­mutatkozik: Marton László. — Rossz a művelődési ház anyagi helyzete — mondja —, a tárgyi feltételek sincsenek meg. Hidegek, ridegek, üre­sek a helyiségek. — Tehát kevés a pénz. Ez így van mindenhol. Ezenkívül mi az oka még tárgyi felté­telek hiányának? — Az épület régi, rossz, el­hanyagolt, vizes. Tizennégy­ezer forintos évi támogatás­ból — és 20 ezer forintból, ami zenekarra megy el — a tárgyi feltételeket biztosítani nem lehet. — A rendezvények bevé­telei? i — 100—150 forint egy-egy rendezvény után a haszon. Nincsen közönség. Közel va­gyunk Pesthez, sokan dol­goznak ott... — Ez általános kifogás azokban a községekben, ame­az iskolai könyvtárosok, va­lamint a pedagógusok köré­ben. Az MSZBT által kez­deményezett, szovjet irodal­mat népszerűsítő Kell a jó könyv olvasópályázat alkal­mából könyvismertetőre, elő­adóestekre, vándorkiállítások­ra kerül sor a könyvtárak­ban. Hasonlóképpen készül­nek a Dózsa- és a Petőfi-év- fordulóra is. A megyei könyv­tár tavaszra irodalmi aján­lást tartalmazó kiadványt jelentet meg a társadalmi és közigazgatási szervek veze­tőinek tájékoztatására, mun­kájuk segítésére. Jövő év első hónapjaiban készítik el a megyei közművelődési könyvtárak 1 15 éves távlati fejlesztési tervét. E munka előkészítésébe bevonják a járási hivata­lok, a városi, nagyközségi tanácsok vezetőit is, majd a tervet egy — a Ha­zafias Népfront Pest megyei Bizottságával közösen rende­zendő — szentendrei tanács­kozáson a megyei társadal­mi és közigazgatási szervek vezetői elé bocsátják megvita­tásra. p. a. lyek a fővároshoz közel es­nek. Mégis milyen rendezvé­nyekre kerül sor itt? — Fúvószenekarunk van. Népi tánc-csoport, énekkar. — Klubok? — Ifjúsági klubot szeret­nénk alapítani. Sakk-, bélyeg­szakkörünk van. — Más? — Nehéz a dolgunk, évekig pangott a művelődési ház. Színié megszűnt az ismeretterjesztés Kár, hogy nem Marton Lászlótól, hanem a megyei ta­nács budai járási hivatala népművelési csoportjának munkatársaitól kellett meg­tudnunk, hogy nem Marton László a művelődési ház igaz­gatója, hanem a felesége. — A művelődési ház vezeté­sével elégedetlenek vagyunk — mondták a budai járási népművelők. — Nem olyan színvonalas, mint amivel elé­gedettek lehetnénk. Marton Lászlóné sokszor átengedi fér­jének a teendőket, aki önfel- áldozóan dolgozik, de mégsem szakember. — Mi a legnagyobb hiba? ■— Az ismeretterjesztés szin­te teljesen megszűnt. Nem tudták megszervezni, kézben tartani, pedig azelőtt Török­bálinton nagyon közkedvelt is­meretterjesztő előadásokat tartottak. Azonkívül a közön­ség sem a művelődési ház, hanem inkább a „kultúr- presszó” köré tömörül. Bár, máshol is megtörténik, hogy a „kultúrpresszók” tömve van­nak, de sok helyen a presszók törzsközönsége a különböző rendezvények törzsközönsége is. Itt nem így van. A zene­karral is bajok vannak, a ta­gok elmaradoznak. A képző- művészeti szakkörben is csak általános iskolás gyerekek te­vékenykednek, s ez bizony ke­vés. — Tehát a vezetést kellene megerősíteni? — Igen. Reméljük, megerősítik. B. Gy, Csontváz, bilincsben A diósgyőri új városközpont előközművesítése során, árok­ásás közben, bilincsbe vert fér­ficsontvázra bukkantak. A miskolci Herman Ottó Mú­zeum régészei megállapították, hogy a lelet a 16—17. század­ból származik, s feltételezik, hogy esetleg a mintegy 500 méterre levő diósgyőri várban vagy az ugyancsak közel eső egykori kamarai börtönben ra­boskodott személy csontma­radványai kerültek napvilág­ra. A múzeum a csaknem 3 ki­logramm súlyú, három lánc­szemmel összefogott kovácsolt­vas bilincset restaurálja, s azt a középkori gyűjteményben helyezi el. nemzetközi könyvév Járási könyvtárvezetők értekezlete J

Next

/
Thumbnails
Contents