Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-03 / 259. szám

VÁC 1 UÁPLfl A PEST MEGYEI If f R l A P KÜLÖNKIADÁSA ............. ■ • .... XV . ÉVFOLYAM, 258. SZÄM 1971. NOVEMBER 3., SZERDA Miért kapják az intézmények a lakosság részére szállított húst? A szobi ÁFÉSZ szabályellenes gyakorlata — Kereskedelmi vizsgálat A Pest megyei Tanács ke­reskedelmi felügyelősége \ a múlt hónapban a váci járás kereskedelmi üzlethálózatát vizsgálta. A tapasztalatokat a járási hivatal tanácstermében vitatták meg. Ott volt dr. Vida Gyula, a járási hivatal veze­tője^' Józsa Kálmán elnökihe­lyettes, Simon Mátyás járási kereskedelmi felügyelő és dr Kőhalmi Margit járási higié­nikus főorvos. A Pest megyei Tanács kereskedelmi osztályát Katona Zoltánná, a Népi El­lenőrzési Bizottságot Szikora Pál képviselte, A járásban 94 állami és 92 szövetkezeti kiskereskedelmi egységet ellenőriztek 16 válla­lati és 29 szövetkezeti szakel­lenőr segítségével. Számos olyan hiányosságot tárt fel az ellenőrzés, melynek megszün­tetésére előzetes intézkedések­kel lett volna lehetőség. A kiskereskedelem és ven­déglátóüzletek forgalma 12 százalékos növekedést mu­tat a tavalyihoz képest. Jelentős a fejlődés a Vác és Vidéke ÁFÉSZ-nál, de a vád járásban a Váchartyán és Vidéke ÁFÉSZ programjában is új bolt megnyitása szere­pel ebben az esztendőben. A FŰSZERT váci fiókjának munkájában — az előző év ta­pasztalatait figyelembe véve — nem következett be javulás. A szállítások rendszertelenek, az ütemtervet nem mindig tartják be. A szobi ÁFÉSZ boltjai a megállapított keret alatti mennyiséget kapták a húsipari vállalattól, így — szabályelle­nesen — a lakossági ellátást szol­gáló húsmennyiségből fe­dezik a különböző intéz- ' menyek igényeit is. Sütőipari termékekből a szobi, a vámosmikolai és a du­nakeszi sütödék belépésével jelentős a javulás. Hiba, hogy a barna kenyér gyártását az igények el­lenére mellőzi a sütőipar. A tejipari vállalat techno­lógiája elavult, korszerűt­len. Termékei nem elegendők, a sajtot például Budapestről hozzák. A vizsgálat a ruházati boltok ellátottságát általában jónak, választékosnak talAla. Viszont kevés a kályha, a hagyomá­nyos tűzhely és egyéb tüzelési cikk. Huszonkét helyen lejárt szavatossági idejű árut talál­tak. A mérőeszközök nem vol­tak hitelesek 10 élelmi­szer-, négy ruházati, öt iparcikkboltban és 24 ven­déglőben. A kötelező bolti jelzésekről is elfelejtkeztek 28 helyen. _ Vizsgálták a társadalmi tu­lajdon védelmét, a technikai ellátottságot, a kulturáltságot és az egészségügyet. Huszon­hét dolgozót 200-tól 2000 forin­tig terjedő pénzbírsággal súj­tottak a fogyasztók különböző formában történő megkárosí­tásáért, az egészségügyi elő­írások megszegéséért Az értekezlet után az érin­tett kereskedelmi szervek in­tézkedési tervet készítenek, s meghatározzák, milyen módon szüntetik meg a hiányosságo­kat. P. R. AII MARADT A MLUSKA HELYETT? Tél, munka nélkül Ácsai, csővári asszony gond ok Kicsit elvitatkozmak azon, hogy mikor szűnt meg Ácsán és Csővárott a fonó, aztán gyorsan megegyeznek, - hogy az ötvenes évek elején. A döntő szót Pleva Pálné mond­ja ki: — Menyecske koromban én még jártam oda — az pedig nem lehetett nagyon régen. Az ötvenes évek elejéig a fonó volt a falvak fiatalsá­gának szórakozóhelye, itt is­merkedtek , a fiúk, lányok vluskázás közben. Kérdő te­kintetemre gyorsan elmagya­rázzák, hogyan is ment a vluska. — Annak a lánynak, aki­nek elgurult fonás közben az orsója, csókot, kellett ad­nia annak a legénynek, aki fölvette. De nem egyet, ha- remi annyit, amennyit a fiú megszabott. Sőt, ha kívánta, még a barátainak is. Ezért a háború előtt tiltották is a vluskázást, a fertőzés miatt — magyarázzák. Később még néha tartottak teadélutánt, a Vöröskereszt, és az iskola szervezett ilyet, de egyre ritkábban. Mikor jött utoljára össze a falu szórakozásra, pél­dául Csővárott? Búcsúkor. És azelőtt? Tavaly decemberben, amikor a falu színjátszói elő­adtak egy darabot. Ezzel a beszélgetéssel kez­dődött a minap az acsai Aranykalász Tsz nőbizottsá­gának gyűlése. A nőmozgalom átszervezé­sével a tsz-nöbizottságok a termelőszövetkezet közgyűlé­sének a bizottságai lettek, olyan bizottságok, mint a számvizsgáló vagy a háztáji. De- sok helyütt a tagok meg­választásával be is fejeződött a bizottság munkája. Pedig lenne feladata, páldául a szö­vetkezetben dolgozó asszo­nyok érdekeinek megvédése. Ácsa és Csővár közös taná­csú község, a két termelőször vetkezet is egyesült a cső­vári szanálása után. Ebből máig minden napra esik egy sértődés. — Mi is csak annyit kívá­nunk magunknak, amennyit az acsaiak megkapnak — , tü~ zel Papp néni. — Mert ha ne­kik géppel szedik ki a répát a földből, és markolóval rak­ják fel, akkor nekünk is, csőváriaknak is csinálják meg. , Igenám, de Ácsán már úgy vetették a répát, hogy ki lehessen a géppel szedni — s itt sem mindenütt —, Csővárott pedig hagyományosan. De idén már Csővárott is markoló rakta föl az autókra. A vitából gyorsan kiderül, hogy a nőbizottságnak való­ban sok alkalma lenne az érdekvédelemre. Ez az esz­tendő rpsszul ütött be a két falunák, ez további viták forrása. — Tavaly 100 munkaegysé­get is szereztünk az uborká­ból, idén meg hatot, hetet — •húsz szedésből. Volt itt olyan esztendő, hogy ezer forintot is megkerestünk, csak uborkából — bizonygatják. Most pedig úgy néz ki, hogy több asszonynak még az alap­szabályban előírt munkaegy­sége sem lesz meg. Így nem csoda, hogy reggel kiállnak a kapuba, úgy várják a bri- gádvezetőt, hogy „engem vi­gyél”, s olykor még egy fél­decivel is igyekeznek felkel­teni benne a hajlandóságot. Téli munka kellene, hogy a hiányzó munkaegysé­geket ott megszerezhessék. — Ígérgetik évek óta — mondja a szóvivő, Papp Já­nosné — de csak nem sillerül. Én már elmentem munka után, mert nem bírja ki az ember anélkül, meg a pótlás is kell. Varrást vállaltunk, bedolgozást, néhányan csi­náljuk is. Most éppen mini­szoknyát varrunk exportra. A téli munka kívánságára Tóth István tsz-elnök 'végre valami jót is tud mondani. Szerződést kötöttek vetőmag­csomagolásra. Kiürítenek egy magtárt, ahol eddig a ter­ményforgalmi . albérletben tárolt, s abban hetven-nyolc- van acsai, csővári asszony csomagolhat. Negyven-ötven vagonnyi magot kell január 15-ig becsomagolniok, de ké­sőbb is folyamatosan lesz itt munka. A termelőszövetkezet tagjai­nak nyolcvan százaléka nő. Minden asszony tehát itt sem kaphat téli munkát Viszont messze földön híres az acsai hímzés. Szívesen hímeznének közösen is — ruhákra, blúzok­ra. Igen ám, ehhez megren­delést kellene szerezni, s ha lenne is — hol? Ácsán sincs, Csővárott sincs, egyetlen olyan helyiség, amely alkal­mas lenne az egykori fonó szerepének betöltésére. De nincs presszó sem, ahol egy fagylaltot ehetnének nyáron a gyerekek, Nógrádkövesdre járnak érte kerékpárral. Vi­szont Ácsán már készül a második kocsma. Mint mond­ják — konkurenciának. Ez ellen is kiállhatnának az asz- szonyok. Hiszen itt is a csa­ládok pénzét öblítik le.’ A nőbizottság tagjai: Papp Jánosné, Zemen Mihályné, Be- rényi Pálné, Pleva Pálné és Tedás Pálné fogadkoznak, majd ezután ... Segítsenek ne­kik az acsai, csővári asszo­nyok. Közös érdekük. B. H. ■ Benépesült az új iskola Szombaton lesz egy hónapja, hogy felavatták a Csikós Jó­zsef utcai új tanintézetet, a fogyatékos gyermekek iskolá­ját és nevelőotthonát. Az el­múlt hetekben az épület bené­pesedett, s azóta több szakmai vendégcsoport megtekintette az intézetet. (Katona felv.) Orvosi előadás . a területi alapszervezetben A Il-es területi pártalap - szervezetben szerdán délután négy órakor dr. Korona Árpád, a Szőnyi Tibor Kórház ideggyó­gyász főorvosa tart előadást Vác város egészségügyi hely­zetéről, valamint a gyakoribb öregkori betegségekről. i Ingyenes jogi tanácsadás Csütörtökön délután 5 óra­kor lesz az első novemberi in­gyenes jogi tanácsadás a Lenin úti párt- és tömegszervezetek székházéban. Ez alkalommal dr. Kenéz Tibor, a Pest me­gyei Ügyvédi Kamara elnöke ad tanácsot a jogi vonatko­zású panasszal hozzá fordu­lóknak. LEHOTKA A RÁDIÓBAN Miközben a váci orgonamű­vészünk Belgiumban vendég­szerepei, a rádió — a sikeres zeneakadémiai önálló estje után — csütörtökön műsorra tűzte Lehotka Gábor újabb fellépését. Az URH-adón köz­vetítik 20 óra 35 perckor a Budapesti Madrigál Kórussal közös hangversenyét. A 40 Perces rádióműsorban egy Franck- és két Liszt-mű sze­repel. Szerzői est a HÁGY-ban A Híradástechnikai Anya­gok Gyára 1970 októberélen Veres Péter-emlékestet, idén' májusban Sarkadi Imre-es- tet rendezett, országos vissz­hangot keltve., A sort novem­ber 13-án Nagy László Ko's- suth-díjas költő szerzői est­jével folytatják. Fábián Zol­tán író mondja a megnyitót, Czine Mihály irodalomtörté­nész beszél a szerzőről, majd Nagy László vallomása után Sellei Zoltán és Berek Kati tolmácsolja a költő legszebb verseit. Öregek napj'a Dunakeszin Az elmúlt hét végén a Du­nakeszi Konzervgyár kultúr­termében jöttek össze a köz­ség 75 éven felüli lakói az öregek napján. Jakab Gyula, a szakmaközi bizottság veze­tője és Katona István, a nagy­községi pártbizottság mun­katársa köszöntötte őket, majd az 1. számú általános is­kola úttörői és a zeneiskola növendékeinek műsora követ­kezett. Az ünnepi vacsora alatt a József Attila Mű­velődési Központ népi zene­kara húzta a kedves nótákat, majd a rangidős, 86 éves Ja­kab néni és a 95 éves Prédi bácsi egy-egy tortát kapott ajándékba. Bognár Józsi bá­csi anekdotáival mondott kö­szönetét a szép estéért. Farkas néni gyertyái A gyertyaszagú temetők- bői rőt fénnyel száll a gyertyák és mécsesek vilá­ga az alkonyba borult ég fe­lé. Krizantémok és fenyő­ágak illata keveredik a fris­sen géreblyélt sírok dohos földszagával, a porrá szá­radt akáclevelek orrcsiklan- dó porával egyesülve. Halot­takra emlékeztek az élők, és kivirultak a benépesedett te­metők, könnyel és virággal áldozva az elmúlásnak. Öt szegényt, hányszor ki- mosolyógták az emberek, amikor fekete mamuszában, sötét harisnyában és elma­radhatatlan fekete kendőjé­ben kifelé tartott, hogy 40 éven át minden halottak napján meggyújtsa gyer­tyáit a titokzatos erdő hatal­mas fái alatt, akik biztos tu­dói annak, hol fekszenek <azok, akikért Farkas nénin kívül nem gyújtott soha em­lékező gyertyát senki sem. Negyven éven át nem jelölte nyughelyüket semmi más, mint egy elképzelt pont a hegytetőn, mert az emléke­zet gyöngült, az emlékezők megöregedtek, s lassan már mindenki máshol jelölte a helyet, ahol leszálltak örö­kössé vált sírgödreikbe. Farkas Jenőné az egyet­len élő kosdi asszony, aki­nek férje öt társával benn ragadt 1931-ben a kosdi szénbánya szerencsétlensé­génél. Számára nem ez volt az első szerencsétlenség, mély családját sújtotta, hi­szen 1909-ben■ édesapja: Tóth József is itt halt meg egy bá­nyaomlás következtében, 10 mázsás kő sújtotta agyon. Gyásza és fájdalma éppen ezért kettős volt, minden halottak napján. Míg mások a temetőben kereshették fel elhalt szeretteik sírjait, Farkas Jenőné csak az er­dőben szúrhatta le gyer- tyácskáit. Már-már esze­lősnek vélték a faluban, hogy ilyen hajthatatlan szor­galommal járta a régi bá- hyautat, hogy időnként egy- egy csokor virágot helyez­zen el a meddőhányó köze­lében, valahol a légakna tá­ján. A gyertyák pedig min­den hantiak estéjén kigyúl- tak a hegyen, és titokzatos, vízbe süllyedt tárnák mélyén hallgató hat bányász fölött egy töpörödött öregasszony imádkozta könnyekbe ma­gát ... JU egyven év után most 1 ’ volt ‘ az első halottak estéje, amikor már nem volt egyedül Farkas néni. Az em­lékező kegyelet és tisztelet- adás emlékművet állított a hat bányásznak. Farkas Je- nőné már nem a puszta föld­re rakta, lobogó gyertyács- káit, harem az emlékmű ta- 'lapza^án a hat név alatt vi­lágítottak a fények ezen az estén. Senki sem mosolyog már tipegő, botladozó siet­ségén. H. J. Váci szerző új müve AZ ÉLET PRINCÍPIUMA Öt évvel ezelőtt jélent meg a könyvpiacon a váci születé­sű dr. Gánti Tibor érdekes könyve, Forradalom az élet kutatásában címmel. A Sztá­ron Sándor Gimnázium egy­kori diákja — ma neves ve­gyészmérnök —, tudományos körökben ismertté tette a ne­vét. Azóta többször hallgattuk rádióvitáit, találkoztunk vele: a tv képernyőjén, s hallottuk, hogy új könyvön munkálko­dik. Az őszi könyvpiac újdon­ságaként most jelent meg újabb munkája, Az élet prin­cípiuma címmel. Üjabb köny­vében az élet meghatározásá­nak egyenlet formájában tör­ténő megfogalmazását kísérli meg, összefoglalva mindazt, ami a biológia, rohamosan ala­kuló eredményei alapján el­mondható. — A biológia rohamléptek­ben halad előre — vallja a szerző. — A könyv megírása és megjelenése ^közötti időben számos lényeges és érdekes felfedezés látott napvilágot. Az első szintetikus gén előállí­tása sem lész már újdonság, mire e kis kötet az olvasó ke­zébe kerül. — Az élet lényegének a ke­resése elválaszthatatlan az élet keletkezésének a kérdé­sétől. Nap-nap után jelennek meg az új kísérleti eredmé­nyek, amelyek kivétel nélkül mind azt támasztják alá. hogy az élet kialakulása a szervet­lenből fokozatosan — primi­tív kémiai rendszerekéi ke­resztül — jutott el a ma is­mert élő formákig, de úgy, hogy a speciális enzimeket már ezek a primitív működő kémiai rendszerek hozták létre. (P- r.) Polgári védelmi vetélkedő A gumigyár polgári védel­mi parancsnoksága, a szerve­zeti és KISZ-bizottság novem­ber első felében vetélkedőt rendez a gyár dolgozóinak részvételével. Az első ilyen vetélkedőn 3 fős ‘csapatok indulnak. A ve­télkedő lényeges célja, hogy a résztvevők, vetélkedők és hallgatók, minél jobban meg­ismerjék a polgári védelem célját és feladatait. A helye­zést elérő csapatok tagjai ér­tékes jutalmakat kapnak. A vetélkedőt tánccal egybe­kötött klubest követi. Köszönetnyilvánítás. Köszönetét mondunk rokonainknak, a szom­szédoknak és az ismerősöknek, akik szeretett édesapánk, nagy­apák és dédapánk: Windisch Pál temetésén megjelentek, részvétü­ket nyilvánították és sírjára ko­szol út, virágot helyeztek. Kmetti család. 1 í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents