Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-23 / 276. szám

2 1971. NOVEMBER 23., KEDD KUS2 Stans útja MAURICE H. STANS, az Egyesült Államok kereskedel­mi minisztere Nyikolaj Patoli- csev szovjet kereskedelmi mi­niszter meghívására szomba­ton Moszkvába érkezett. Az USA kereskedelmi miniszterét elkísérte a szovjet fővárosba Helmut Sonnenfeld, a Fehér Ház tanácsadója. Hivatalosan Stans folytatja azt a látogatás- sorozatot, amelyet az ameri­kai üzletemberek az elmúlt években kezdtek meg a szov­jet fővárosiban. ALEKSZEJ KOSZIGIN, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke fogadta a Kreml­ben Maurice H. Stanst. A ta­lálkozáson eszmecserét foly­tattak a szovjet—amerikai ke­reskedelmi és gazdasági kap­csolatok helyzetéről és távla­tairól. Az amerikai kereske­delmi miniszter átadta Koszi- ginnak Nixon elnök levelét. Az Egyesült Államok elnöke le­velében kifejezte a két ország kereskedelmi és gazdasági kapcsolatainak normalizálásá­ra és fejlesztésére irányuló készségét. A levelet Koszigin megelégedéssel fogadta. MOSZKVAI MEGFIGYE­LŐK körében e látogatás több okból is érdeklődést keltett. Nixon elnök beiktatása óta el­ső ízben érkezett ilyen magas beosztású amerikai személyi­ség a Szovjetunióba. Figye­lemre méltó az is, hogy Stans mindeddig azoknak az ameri­kai üzleti köröknek a szószóló­jaként lépett fel az Egyesült Államokban, amelyek ahe­lyett, hogy segítették volna, inkább akadályozták a két or­szág gazdasági kapcsolatainak fejlődését. Emellett nyilván­való, hogy Stans útjának leg­főbb célja Nixon tervezett moszkvai látogatása előtt te­repszemlét tartani a „szovjet piacon” arra az eshetőségre számítva, ha a politikai veze­tés te- •Szovjetunióhoz fűződő kapcsol,atőlT 'általános javítá­sának útjára lépne. AZ AMERIKAIAK NEM IS TITKOLJAK, hogy e gazdasá­gii kapcsolatok fejlődése első­sorban az USA érdeke. Mivel a Szovjetunió több nyugat­európai országgal és Japánnal egyre jobb kapcsolatokat épít ki, Amerika nem akar lema­radni piaci vetélytársai mö­gött. Márpedig, bár a Szovjet­unió javaslatok egész sorát terjesztette elő az utóbbi évek­ben a kereskedelmi kapcsola­tok normalizálására, az eddig elért eredmények meglehető­sen szerények. AZ ELMŰLT ÉVBEN a két ország árucsere-forgalma mintegy 177 millió dollár ér­tékű volt. Egyes amerikai szakértők szerint ez a szám az elkövetkezendő években elér­heti az egy- vagy kétmilliárd dollárt is. Az USA kereske­delmi volumene 1971-ben 34 milliárd dollár körül lesz. A Szovjetunióval lebonyolított kereskedelem ebből alig több mint 200 millió dollár. Eköz­ben a Szovjetuniónak a fej­lett tőkésországokkal folyta­tott árucsere-forgalma 5,12 milliárd dollár értékű. STANS 10—11 NAPRA TERVEZETT látogatását meg­előzően jött létre a 185 millió dollár értékű szovjet—ameri­kai gabona-megállapodás és a kámai teherautógyárral koo­perációra készülő Mack Trucks cég exportengedélyének kiadó­sa. Mindez bizonyítja, hogy Washington, óvatoskodva és sok következetlenséggel ugyan, de megtette az első lépéseket arra, hogy a kapcsolatokat ki­mozdítsa a mélypontról. MAURICE H. STANS TÁR­GY ALAS AIN AK Koszi gin mi­niszterelnökkel, Bajbakovval, az Állami Tervbizottság elnö­kével, Patolicsev külkereske­delmi miniszterrel és« más szovjet vezetőkkel — politikai jelentőségén túl — az USA ezen gazdasági érdekei adnak fokozott jelentőséget. A. B. T. Szadat-beszéd - kifelejtett mondattal Az egyiptomi elnök bízik az ENSZ-hen Anvar Szadat egyiptomi elnök az egyiptomi hadügyminisz­ter, Mohamed Sadck társaságában a Szuezi-csatornánál. Clausewítz-emlékmű Az NDK-ban a Magdeburg megyei Burg városka ke­leti temetőjében ünnepélyesen felavatták Carl von Clausewitz tábornok emlékművét. Clausewitz táborno­kot 1831-ben eredetileg a mai Lengyelország területén temették el, s koporsóját nemrég helyezték el szülővá­rosának temetőjében. Clausewitz halálának 140. évfordulója és az emlékmű felavatása alkalmával a berlini Neues Deutschland hosszabb cikkben foglalkozik a tábornok életével és katonai elméleti munkásságával. A lap aláhúzza, hogy a marxizmus—leninizmus klasszikusai nagyra értékel­ték Clausewitz személyét és művét. Friedrich Engels mint „első nagyságrendű csillagról” emlékezett meg ró­la, Lenin pedig „az egyik legötletesebb katonai írónak nevezte. Közismert, hogy Lenin gyakran idézte Clause- witznek azt a megállapítását: „A háború a politika folytatása más eszközökkel.” Castro Punta Arenasban Castro kubai miniszterelnök Allende chilei elnök kíséreté­ben Punta Arenasba érkezett. Képünkön: Castro a városi kikö tőmunkások gyűrűjében. Szódat egyiptomi elnök 24 óra leforgása alatt két ízben is kijelentette: az országnak immáron eltökélt szándéka, hogy fegyveres erővel szerez­ze vissza elrabolt területeit. Szadat elnök beszédéről a TASZSZ az alábbi jelentest adta: Szadat elnök látogatást tett a Szuezi-csatorna övezetében állomásozó egyik katonai ala­kulatnál és beszédet mondott. Kijelentette, hogy az utóbbi 18 hónap folyamán Egyiptom maximális erőfeszítéseket tett a közel-keleti válság bé­kés rendezése érdekében. Az elnök közölte, hogy a napokban találkozott Bergus amerikai diplomatával, aki Egyiptomban az Egyesült Ál­lamok érdekeit képviseli, és kérte, juttassa az Egyesült Államok kormányának tudo­mására, hogy jelenleg nincs helye a tárgyalásnak. — Most — fűzte hozzá az elnök — mindennek vége addig, amíg Izrael nem válaszol Jan'ing éz év február 8-i emlékiratára és nem egyezik bele, hogy teljesen kivonja csapatait a megszállt arab területekről. Szadat hangsúlyozta, hogy politikai rendezés hiányában az egyiptomi fegyveres erők számára nem miarad más hát­ra, mint hogy teljesítsék kö­telességüket. Az izraeli kormány szoká­sos vasárnapi üléséin — a Reuter jelentése szerint — megvitatta Szadat egyiptomi elnök szombati beszédét, s azt „háborús fenyegetésként” ér­tékelte. Kairói politikai körökben felhívják a figyelmet Szadat elnök szombati beszédének, egy, a nyugati hírügynöksé­gek jelentéseiből kifelejtett mondatára, amely szerint a tárgyalások felújíthatok, ha A legújabb jelentések sze­rint a saigoni rezsim hadse­regének jelentős egységei is­mét behatoltak Kambodzsába. Több mint ötezer katonáról van szó, akik szokás szerint az amerikai légierő fedezeté­vel nyomultak be egy másik ország területére. Szokás sze­rint — mondjuk, mert az ilyen kisebb-nagyobb invázi­ók, úgy tűnik, hozzátartoznak Richard Nixon vietnamizálási programjához. Az első ilyen, Kambodzsa elleni invázióra, mint em­lékezetes, már az elmúlt esztendő májusában sor került és azóta ez gyakor­lattá vált. Ez a legújabb benyomulás, sajnos, újabb bizonyíték ar­ra, hogyan érti a Fehér Ház azt a sokat emlegetett viet- namizálásit a háború sújtotta délkelet-ázsiai térségben és ebből következően arra is, mennyire kell komolyan ven­nünk ezt az egész folyamatos fogadkozást. Miközben Wa­shingtonból egymást követik a kincstári optimizmussal át­Izrael hozzájárul az általa el­foglalt összes arab terület ki­ürítéséhez. E korok az elnök beszédét úgy értelmezik, hogy Szadat csak akkor tekinti elérkezettnek az időt a harcra, ha az ENSZ ku­darcot vall. Senghor szenegáli és Gowon nigériai elnök, valamint Ka­merun és Zaire képviselői hétfőn Kairóba érkeztek, hogy az Egyiptomi Arab Köztársa­ság vezetőivel folytassák megbeszéléseiket a Biztonsági Tanács közel-keleti határoza­tának végrehajtásáról. itatott, a vietnami háború kö­zeli végét sejtető nyilatkoza­tok, amerikai részről minden marad a régiben. Ahelyett, hogy a legcseké­lyebb lépést tennék az ame­rikaiak a vietnami álláspont, tehát a józanság elemi köve­telményei felé Párizsban, ahe­lyett, hogy — Nixon ígéretei és állításai szerint — leállí­tanák, „befagyasztanák” a hadműveleteket, kiszélesítik azokat. Mindenekelőtt ezért kiábrándító a saigoni akció­ról szóló legújabb hír: megerősíti azt a korábban is igen alapos gyanút, hogy a vietnamizálás Ni­xon szótárában Vietnam, sőt egész Indokína „dél- vietnamizálását” jelenti. Tehát azt, hogy rezzenetle- nül megőrizni az amerikai be­folyást, sőt jelenlétet, de mind több katonai terhet és vér­áldozatot áthárítani a bábre zsimek seregeire. Washington­ban nem gondolhatják komo­lyan, hogy a vietnami nép, amely oly sokáig hullatta a vérét, valaha is elfogadhat egy ilyen koncepciót. Az ame­Csüförtökön WALTER SCHEEL A SZOVJETUNÓBA LÁTOGAT Moszkvában bejelentették, hogy Walter Scheel, az NSZK álkancellárja és külügyminisz­tere megállapodás szerint no­vember 25-én a szovjet kor­mány vendégeként hivatalos látogatásra a Szovjetunióba érkezik. Base v Rómában Aldo Moro meghívására hétfőn Rómába érkezett Ivan Basev bolgár külügyminiszter. Bassvnek az utóbbi négy év folyamán ez a második olasz- országi látogatása, amely egy­ben viszonzása az olasz kül­ügyminiszter tavalyi szófiai útjának. HOUSTON PÓKINVÁZIÓ Pókinvázió, ökömyáláradat árasztotta el a Houstoni-öböl partvidékét. Az egészségügyi hatóságok azt a magyarázatot | adták a megrémült lakosság­nak, hogy a pókok a gyors le­vegőáramlatot felhasználva menekülnek a túlzsúfolt vá­rikai Comell-egyetem statisz­tikusai — ez is a legutóbbi órák híre — kiszámították, hogy az USA légiereje eddig 6,2 millió tonna bombát szórt Indokinára és Nixon el­nöksége óta is többet, mint az egész második világhábo­rú idején. Nixon választások és jelen­tős utazások előtt áll. Azzal az ígérettel lett elnök, hogy befejezi a vietnami háborút. Fidel Castro kubai minisz­terelnök és Salvador Allende chilei köztársasági elnök szom­baton az Almirante Riveros ne­vű romboló kapitányi kabin­jában tartott négyszemközti megbeszélést. A hajó a chilei partok mentén haladt, a hosz- szan elnyúló ország és egyben a dél-amerikai kontinens leg­délibb csücske felé. Castro és Allende vasárnap áthajózott a dél-amerikai kontinenst és a A pakisztáni rádió közlésé­re hivatkozva jelentette hét­főn a késő délutáni órákban az UPI amerikai hírügynökség, hogy India „hivatalos had­üzenet nélkül általános offen- zívát indított Kelet-Pakisztán ellen”. A Londonban lehallga­tott rádióadás szerint „indiai csapatok váratlanul behatol­tak az ország területére és az Egy régi latin közmondás azt tartotta, „ha békét akarsz, készülj a háború­ra”. A Kambodzsa elleni legújabb saigoni invázió is azt tanúsít­ja, hogy Washington e gyatra féligazság szellemében takti­kázik. Ha Nixon újra elnök akar lenni és eredményesen akar tárgyalni külföldi part­nereivel, előbb-utóbb meg kell értenie, hogy számára a klasszikus közmondás fordí­tottja igaz: Ha valóban békét akar, akkor a békére kell ké­szülnie ... Tűzföldet elválasztó Magellán- szoroson. Fidel Castro Salvador Allen­de társaságában tett hajóút után vasárnap Punta Arenas- ba, a világ legdélebben fekvő városába érkezett. Fidel Castro Salvador Allen­de társaságában meglátogatott egy állami haciendát (gazda­ságot), és elbeszélgetett az ott dolgozó mezőgazdasági mun­kásokkal. összecsapások során mindkét fél veszteségeket szenve­dett”. Az indiai kormány szóvivő­je cáfolta és teljesen valót­lannak nevezte ezt a hírt. Amerikai hivatalos körök­ben úgy vélik, hogy a jelek szerint csupán határincidens­ről van szó. Halottak az autópályák mentén Rochester New York állam egyik forgalmas autópályája mel­lett holtan találtak egy 10 éves kislányt Autósok be­számolói szerint korábban félmeztelenül szaladt az út szélén, integetve nekik, de senki sem állt meg. A ha­lottkém megállapította, hogy a kislányt megerősza­kolták, majd megfojtották. Feltételezik, hogy előzőleg megpróbált elszökni elrab­lóitól, de újra elfogták, mert senki sem segített ne­ki. Washington A rendőrség — eközben hasztalan vadászik arra a Washington környéki isme­retlen gyilkosra, aki eddig hat, 13—18 év közötti lány­nak oltotta ki brutálisan az életét. A magát az „autó­pálya fantomjának” nevező gyilkos áldozatainak holt­testét következetesen a gyorsforgalmi autó utak mellett helyezte el. Névkár­tyáin ez olvasható: „Fogja­tok meg, ha tudtok”. Űjra behatoltak Kambodzsába a saigoni rezsim csapatai. Képünkön: folyik a Washington által irányított legújabb in­vázió. rosn egyedekbaL Röplapok a templomban Az Egyesült Ál­lamok és Nyugat- Európa számos nagyvárosában tüntettek szomba­ton a női emanci­pációs mo'zgSlrnak azért, hogy az asz- szonyok saját el­határozásuk sze­rint törvényesen szakíttathassák meg nem kívánt terhességüket. Washingtonban 16 amerikai állam „női felszabadítá- si” mozgalmának mintegy három­ezer képviselője vonult a Pennsyl­vaniai Avenue-n a Capitóliumhoz, hogy a törvényho­zók szeme láttára követelje régi kí­vánságuk teljesí­tését. „Nem tűr­jük tovább az olyan törvényeket, amelyek megaláz­zák, megcsonkít­ják és gyilkolják a nőket” — hangoz­tatta tömeggyűlé­sen az egyik asz- szony. „A nők döntsenek sor­sunkról, ne az egyház még az ál­lam!” Ilyen és eh­hez hasonló jel­szavak voltak ol­vashatók a transz­parenseken. San Francisco belvárosában fér­fiak is felvonultak a női tüntetőkkel, az abortusz legali­zálását követelve. Az ellentüntetők csoportjai számbe­lileg mindkét vá­rosban tizedany- nyian voltak. Miközben a Né­met Szociálde­mokrata Párt rendkívüli kong­resszusa a szabad elhatározáson ala­puló magzatelhaj­tás mellett szava­zott, szombaton a nyugatnémet nagyvárosokban is felvonultak a nők és jogaikat köve­telték. Hamburgban, Kölnben és Bré­mában asszonyok ezrei tüntettek a magzatelhajtást tiltó törvény el­len, Münchenben egy társadalmi szervezet tájékoz­tató központot ál­lított fel céljai népszerűsítésére. Párizsban egy tüntető csoport egyenesen egy templomban szór­ta szét röplapjait, miközben az ol­tárnál éppen egy ifjú pár esküdött örök hűséget egy­másnak. A nők csatlakoztak a nászmenethez és kórusban követel­tek szabad abor­tuszt és fogamzás- gátlást. Ha békét akarsz Ottenzíva Kelet-Pakisztán ellen?

Next

/
Thumbnails
Contents