Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-21 / 275. szám

I MAXIKABAT Alacsony termetű, ifjú hölgy siet a járdán. Az utca népe forog, mintha előírásiból ten­né. A hölgy ugyanis maxi­kat át ot visel, a lehető leg­maxibbat. Kabátja sötét szí­ne karcsúsítja, a divatozás a tekintélyét emeli. — Hogy mit Jel nem vesz­nek! — mulat látványán két mumkaruhás férfi. — Szinte söpri az utcát... A gyalogátkelőnél udvaria­san áll egy teherautó. Veze­tője jó hangosan kiszól az ablakon: — Apáca lehetett! Foltos és Füleim jjy címmel tart kétrészes előadást az Állami Bábszínház, novem­ber 24-én, a Kossuth Műve­lődési Ház színháztermében, ahol a kicsinyek a délelőtt 10 és délután 2 órakor kezdődő előadáson tapsolhatnak a jó szórakozást ígérő szereplők­nek. • if • PEST MEGYEI HÍRLAP kulBnkiapása A CEGLEPI JÁRÁS ES CE XV. ÉVFOLYAM, 274. SZÄM 1971. NOVEMBER 21., VASÄRNAP Hogy gazdálkodtak a segítséggel? A két ceglédi termelőszövetkezet tartani tudja a fejlődés ütemét Tavaly minisztériumi hatá­rozat született a kedvezőtlen ado ttságú közös gazdaságok tá­mogatására. Kedvezőtlen adottságúnak azokat a terme­lőszövetkezeteket, közös gazda­ságokat minősítettél!:, ame­lyekben az átlagos kataszteri tiszta jövedelem alacsonyabb a 8 aranykoronánál és a dol­gozók éves átlagjövedelme nem haladja meg a 18 ezer forintot, Valamint azokat, ahol a közös szántóterület ér­téke ugyan eléri a kívánt fo­kot, de az emberek éves átlag- keresete mégsem haladja meg a 15 ezer forintot. Cegléden két ilyen, kedve­zőtlen adottságok között gazdálkodó termelőszövet­kezet van: az Alkotmány és a Kossuth. Ezeket az 1969-es és 1970-es gazdálkodási eredményeik alapján részesítették támoga­tásban. Az Alkotmány Termelőszö­vetkezet — mint a legutóbbi felmérés mutatja — igyekszik célszerűen felhasználni a ka­pott segítséget, határozott fej­Feketekávé és jégkristály Novemberi szél rázza a fákat a határban. Regge­lente fóliavékony j égkristályréteg borítja a pocsolyá­kat, szinte jégab­lakon át nézhet­nénk a tócsavilág életét, ha kedvünk támadna ilyen szemlélődésre. De inkább összehúz­zuk magunkon a kabátot, és sietünk vissza, négy fal közé, a házakba, meleg lakásokba, fűtött irodákba így van ez falun, városon egyaránt. Persze, még nincs itt az ideje a va- cogásnak, még nem számolunk „mínuszokban”, amikor a napi hő­mérsékletet emle­getjük. De hol van már a bőrbarnító nyári napsütés? Füsttel csíkoz­zák ' az eget a j ászkarajenői ké­mények. Kékesen, szürkésen, barná­sán száll a füst. Az utcán már sen­ki nem szaladgál csak úgy fiatalo­san, ingujjban. Tarka öltözékű, zajos kis csapat vonul a falu széle felé. Gyerekek. Kenyeret visz az egyik, pilises há­tú, dagadó cipót A másiknak krumpli kandikál ki a szatyrából. Azoknak, akik a sort bezárják, rő- zseköteg billeg a vállán, alig látni alóla a gyereket Tarka kendő a fe­jen, tollaveszitebt, zöld kalapka, folt hátán folt kisba­bát. A járdán meztelenül csattog sietős léptük. Né­nikék zsolozsmáz- nak a fűszeres-ve­gyesbolt előtt. — Mész innét, te! Mars haza, ne lesd a szatyromat! — toppant az egyik a csivitelő csoportból lema­radt talpasnak. A gyerek felne­vet, eliramodik. Hátán táncot jár a kendőbe kötött pakk, amit cipel. Látom, megáll a sarkon, a pocsolya mellett. Nézegeti magát a csillogó jégtükörben. Fin­torog, grimaszol, azután hirtelen a jégre lép. Recseg, ropog a kristály, ezer szilánkra sza­kad, a gyerek lába a hideg vízben to­csog, bokáig. Ka­cag, kacag a lur­kó, Qúnt valami pajkos manó. Még érzem a számban az imént ivott kávé zama­tét. Megigazítom a sálam, kesztyűt húzok. Érthetet­len: miért volt ilyen keserű ma ez a kávé? Miért volt ilyen keserű? E. K. lődést tud felmutatni. Alapte­vékenységének termelési szín­vonala növekedett. A termelé­si eredménnyel párhuzamosan nőtt a termelési érték és így a közös vagyon, valamint a jö­vedelem is. Gazdálkodásában most stagnáló állapot alakult ki, mert igaz, kiadásai csök­kentek, de bevételi tervét az idén még nem tudja teljesíte­ni. A Kossuth Termelőszövet­kezet az utóbbi három év­ben mérsékelt ütemű, de jó irányú fejlődést crt el. Ebben az évben a növényter­mesztési ágazatot és a mellék­üzemági tevékenységet akarta fejleszteni. A fejlődés ütemét, az állami támogatás segítségé­vel, ebben az évben is tartja. A tervezett szinten biztosítani tudja a szükséges tartalékokat, az alapok feltöltését és a [ki­egészítő részesedést VÁLASZOL AZ ILLETÉKES .Nem vén lángos Október 30-án bíráló cikket közöltünk „öreg lángos, nem vén lángos" címmel arról, hogy Cegléden, a vasútállo­más mozgóárusától olykor kiszáradt lángost kap a gya­nútlan utazó. Cikkünkre Sár­közi Ernő, az Utasellátó Vál­lalat kirendeltségi ellenőre személyesen válaszolt: — Cegléden a lángossütést már hajnali négy órakor meg­VUágjáró fényképek Érmet hozó hónapok Folytatódik a sikersorozat A múló pillanat megörökítéséhez ma már elég egy mecha­nikus mozdulat. Nincs róla kimutatás, hogy a hatéves gyerek­től az aggastyánig hazánkban hányán kattintgatnak fényképe­zőgépet. Világviszonylatban bizonyára sok-sok millió ember tölti be kirándulások, családi események idején az alkalmi fo­tográfus szerepét. Ennél magasabb színvonalon fényképeznek, akiknek időt kitöltő kedvtelésük a fotografalás, de a művészi tökély magas csúcsáig csak keveseknek sikerül eljutniuk. E kevesek egyike a ceglédi Tóth István, akinek nevét ezernél több külföldi és hazai kiállítás katalógusa őrzi, s gyakran szerepel a nyertesek listáján. szebb darabja a Barcsay Jenő­ről készített felvétel. Figye­lemre méltó a Szász Endre grafikust munka közben ábrá­zoló vagy a Koszta Rozália műtermében készült fotográ­fia is. Most a mai magyar köl­tők következnek, legközeleob a kecskeméti Buda Ferendst ké­ri fel modellnek. Világvámiorok a képei. Ha csupán az utóbbi hóna­pok eseményeit és eredmé­nyeit vesszük számba, akkor is sokat mond a felsorolás. Gyűj­teményes kiállítás Linzben, ön­álló tárlat — száz képpel — Hamburgban, ahol hét művét megvásárolta a múzeum. Affé­le „éremhullás” jellemezte az elmúlt hónapokat. Washing­tonban aranyérem, Buenos Airesben, a XXXV. nemzetkö­zi fotóművészeti szalon arany- és ezüstéremmel tüntette ki, Belgiumból ezüstplakettet küldtek, Plovdivban bronzér­met nyert egy nemzetközi ki­Képei mély tónusúak, ke­mény kontúrúak. Szűkmar- kúan bánik a fénnyel, s rész­ben ebben rejlik ballada: at­moszférát teremtő tehetsége. A klasszikus iskolát járta vé­gig, s ma is a klasszikus irány­zatot követi. Eszköze a fekete­fehér mesterien alkalmazott együttese, a szigorú és fegyel­mezett képkomponálás. Mű­veinek középpontja szinte kizárólagosan az ember. Portréi gyakran vívják ki a világ nagyvárosaiban a leg­magasabb elismerést. Az öreg­kor emberi elesettségének megjelenítésében különösen kiváló, szívesen és gyakran visszatér ehhez a témához, új­ra és újra megfogalmazza mondanivalóját. Ezeken a ké­peken agyonbarázdált arcú, panaszos tekintetű, kéregkezű aggastyánok summázzák élet­útjukat. Kegyetlenül őszinték ezek a fotográfiák, akár ké­szülőben levő művészportré- sorozatának darabjai. A fotóművész most afféle mai Pantheon összeállításán fáradozik. Ennek egyik leg­állításon. A francia Niépce tárlatán a zsűri bronzérmét kapta, s most, a napokban, a madridi második díj ugyan­csak egy öregembert ábrázoló portréért. Angolából és az NSZK-ból egy-egy oklevelet hozott a posta. A teljesség kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy kollek­ciója nem a régi, a ceglédiek által is ismert kollekció, ha­nem teljesen új anyag. A mű­vésznek, különösen az élme­zőnyben, újra és újra bizonyí­tania kell. Sok aka!om kínálkozik a bemutatkozásra. A bor- deaux-i fotószalon meghívásá­ra húsz képből álló kollekciót küld, s lázasan készülődik de­cemberi, pécsi önálló tárlatára. A művészi fotók ceglédi ked­velői a korábbi években nagy örömmel vettek részt á jugo­szláviai és az ausztriai útjáról készített színes diaképek be­mutatóján, amelyet — a nagy érdeklődésre való tekintettel — meg kellett ismételnie. A tervek szerint ismét egybe­gyűlhet a jövő év elején a fo- tolcedvelők tábora: ekkorra ígéri ugyanis Tóth István újabb anyagának bemutatását. A téma most a természet, a virág. Négyszáz darab nagy­szerű színes diaképből készít válogatást. A föld minden kontinensén sikerrel szerepelnek képei. Ideje volna felkérni, hogy a közeljövőben Cegléden állítsa ki új műveit. Bizonyára itthon is sokan gyönyörködnének bennük. Tamasi Tamás kezdik, itt, az állomáson, hogy a korán munkáiba indulók vehessenek belőle. Legtöbb­ször alig győzik az igények kielégítését. A kora reggeli forgalom elcsendesedése után, a megmaradt lángosokat a mozgóárus kapja meg, érté­kesítésre. Az ő áruja is rend­szerint gyorsan elfogy. Saj­nos, a lángostól nem várhat­juk, hogy huzamosabb ideig, néha órákig megőrizze ropo­gós frissességét. Ha az em­ber otthon süt lángosit és ma­rad belőle, az is más lesz délutánra. Az állomáson vett lángosnak csak kihűlni lehe­tett ideje, de öregedni öregedhetett. nem A Kossuth Ferenc uíc; és az áilatkórház határolt, a földszintes lakóházak. Sz rek és gépek egyengetik ni tési terv szerint hamarosai sorakoznak ebben a város , a Táncsics utca, a Jászberényi út területről rövid idő alatt eltűntek nte „prérivé” vált a terület. Ernbe- hány napja a talajt. A városfejlesz- több szintes, gázfűtéses lakóházak észben. Foto: Apáti-Tóth Sándor Bővít kereskede A negyedik ötéves terv a rás állami, szövetkezeti sz toraiban és a megánkeres delemben együttesen 45 s zalékos forgalomnöve ícec irányoz elő. Ez azt jele hogy a kiskereskedelmi 1 galom 411 millió forin 595 millió forintra emel dik. Jelentős hálózatfejleszti van tehát szükség: új bo. kát kell építeni és növi ik a járás Imi hálózatát ja­ík­ce­zá­ést íti, or­ról te­sre to­lni kell az eladó- és raktárterü­letet is. Jászkarajenőn ÁBC- áruház- épül, a ceglédlerceli tervekben is szerepel hasonló. Az általános fogyasztási és értékesítési szövetkezetek egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek a szolgáltató tevé­kenység javítására. Kőröste- tétlenen és Kocséron gáz­cseretelep, Jászkarajenőn fű­tőolaj telep létesül. A meleg víz barátai Ceglédi vend ig a legkevesebb Még tíz óra sincs, de a rosi strandfürdő bejárata bebocsátásra várva, már rom néni topog. Néni ne kitalálni, hogy1 valamelyik zeli faluból érkeztek: vállü nagykendő, kárjukon elei zsiás kosárka. Aulobu; vagy vonatuk hamarabb kezett. — Hány jegyet adtak el ben a hónapban? — kérdez a pénztárostól. — Most már csak a gyó medence vize és a kádfü csalogatja vendégeinket, fc az idősebbeket. Eddig 3 < látogatónk volt, sokkal ke sebb, mint tavaly ősszel. fa­tál, iá­iéi új­on ló­luk zb­,ük iy­•dő leg zer /e­A BIRKÓZÁS Zentai Vasutas-Ceglédi VSE 14:6 A sportcsarnokban az idén másodszor rendeztek nemzet­közi barátságos csapattalálko­zót. Mindkétszer jugoszláv csapat látogatott Ceglédre. Most a „Ceglédi Ősz” kereté­ben zajlott le a mérkőzés. A ceglédiek közül — bár nem győzött — kiemelkedett Só­vári Kálmán. A versenyző 1971-ben töltötte be a 49. életévét. Szívvel, lélekkel küz­dött, sok fiaital példát vehetne róla. 48 kg-ban: Nagy Miklós fia­tal ellenfele a második me­netig vezetett. A hajrában, csípődobás után, Nagy ellen­felét csak a gong mentette meg a tusos vereségtől. 0:2. 52 kg-ban: Sápi Ferenc lé­pett szőnyegre. Sajnos, nem a „régi” Sápit láthattuk: bá­tortalan, gyenge volt. Ki is kapott. 2:2. 57 kg-ban: Nagy Ferenc, az első menetben tussal vesz­tett. 4:2. 62 kg-ban: Hering Antal csak védekezett, de ezzel nem tudta elkerülni a pontozásos vereséget. 6:2. 67 kg-ban: Hetényi rossz felfogásban kezdett, végig passzívan birkózott. Ellenfele biztosan győzött. 8:2. 74 kg-ban: Lengyel József erős, jó képességű versenyző ellen találkozott. Végig tiszta erőmunka folyt, kockáztatni egyikük sem mert, az ered­mény igazságos döntetlen. 9:3. 82 kg-ban: A 17 éves Szűcs István jó eredménynek kő vélheti el az elért dönteti« hiszen jóval idősebb, ruti sabb ellenfél ellen érte el jugoszláv fiú a harmadik i netben, egyenlített. 10:4. 90 kg-ban: Sóvári Káin döntetlenjével ll:5-re « kul-t az eredmény. 100 kg-ban: Szűcs Sándoi első menetben kétkaros 1 raesést végzett. A jugos2 fiú az akciót „beragasztot majd betussolta Szűcsöt. 1 Nehézsúlyban: Reznák .nos ellenfele^ a jugoszláv lógatott volt. Az I. és II. i net fogáskeneséssel telt el, hajrában Reznák jól véde zett. Ezzel a döntetlennel £ kult ki a végeredmény: 14 A jugoszláv NB I-es csa megérdemelten győzött, a c iédiek a vártnál keveset nyújtottak. U. 1 iy­nt, 10­A íe­án la­az át­Láv a”, !:5. Tá­>á­íe­a ce­la­6. ) at ig­let gyógyvizünk híre messze száll, de sajnos, vele repül kísérő­ként az épület öregségéről, korszerűtlenségéről szóló hír is. — Honnan érkeznek a láto­gatók? — Igen kevés ceglédi keresi fel a fürdőt. Ceglédbercelről, Albertirsáról már jóval töb­ben érkeznek. Az abonyiak- nak van fürdőjük, a kocsériak, nyársapátiak inkább a nagy­kőrösi lehetőségekkel élnek. A járáson kívüli községek kö­zül Pilisről, Monori-erdőről jönnek még sokan. A legfor­galmasabbak a hetipiacos na­pok, a kedd és a péntek. — Téli nyitva tartási ide­jük? — Sok éve változatlan: hét­fő kivételével, hétköznapokon, délelőtt 10 órától délután 5 óráig, vasárnap, reggel 8-tól délig fogadunk fürdőzőket, re­méljük, néhány év múlva már korszerűbb körülmények kö­zött. Asztalitenisz Bodrogi bravúrja a középdöntőben Békéscsabán II. és III. osz­tályú felnőtt egyéni asztalite­nisz-bajnokságot rendeztek. Mindkét csoportban azonos eredmény született. ATI. osz­tályban, a középdöntőben, Bodrogi Nagy László (Szege­di Kender), többszörös vidék­bajnok, NB I-es játékos ellen mérkőzött és remek teljesít­ménnyel győzött. A döntőbe jutásért G. Biró ellen nyert. Végeredmény: 1. Halasi, 2. Bodrogi (CVSE), 3. G. Biró (CVSE), 5. Kudelich IX (CVSE). CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK „Ceglédi Cipőipari Vál­lalat felvételre keres, 1 fő lakatost, 1 fő varrógépműszerész szakmunkást.” Jelent­kezés a vállalat mun­kaügyi osztályán. Bé­rezés a kollektív szer­ződés szerint. IX. kér. Tömörkényi István utca 8. 6zámú ház eladó. Érdeklődni Gém utca 7. A Vöri ! Mg. felvé elre keres glédi Csillag Tsz. autó szer háló szer ■illamossági löt és ati villany- löket. Jelenti ezés Iszaki önéi. a veze < Cím Jász »erényi út 408. HIRDESSEN A CEGLÉDI HIRLAPBANI 4 JL

Next

/
Thumbnails
Contents