Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-20 / 274. szám

nar HEcrn ^/Círiap 1971. NOVEMBER 20., SZOMBAT 99 Nem fog " Fogorvoshoz időben — Megközelíti az európai átlagot Az európai átlag: háromezer­nyolcszáz > lakosra egy fogor­vos. A rendelők többsége fel­szerelésben és gyógyszerellá­tásban megközelíti az európai átlagot. Mi a véleménye: miért fél­nek az emberek a fogászati kezeléstől? Talán a régi tévhit miatt. Egyszerűen az emberek nem akarják tudomásul venni, hogy „nem fog fájni”. Sok ré­gi, rossz beidegződés alapján, amit apák adtak tovább a fiaiknak, valóságos istencsa­pásnak veszik, ha fogorvoshoz kell menniök. Ma már, a kitű­nő fogászati eszközök és a lidokain korszakában szomo­rú, ha valaki fél a fehér szék­be ülni. Ezért is örülök a no­vemberi-decemberi fogászati hónapnak. Kell a propaganda, meg kell győzni az embere­ket. A sikert igazolja, hogy ilyenkor mindig nő a rende­lők forgalma. Különösen a beteg embereknek kellene sokkal nagyobb gondot fordí­taniuk a szuvasodás megelő­zésére. Például a cukorbajo­soknak: a vérzékenyeknél a foghúzás már igazi műtétté válhat. Sokkal előbb Vége a pihenőnek, a kávé­szünetnek. A rendelő újra benépesül, elgyötört emberek szorongva ereszkednek a szék­re, esdeklő pillantást vetnek a műszerekkel közeledő orvo­sokra. — Az injekció valóban kel­lemetlen, de nem fog fájni — válaszolják napjában ki tudja hányszor a kimondatlan ké­résre. — Előbb kellett volna jönni, sokkal előbb... Komáromi Magda Szőlőfeldolgozó gépsor Csongrád megye legnagyobb pincészetében, Kisteleken új francia szőlőfeldolgozó gépsort helyeztek üzembe. Ezzel a be­rendezéssel óránként 400 mázsa szőlőből préselnek mustot. Az új gépsor teljesítménye tízszerese a régi, hagyományos beren­dezéseknek. Rőzsepokróc helyett betonrácsok Ültetés találmány a folyómedrek biztosítására A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság szakemberei ötle­tes találmánnyal megoldották a mederbiztosítást. Az új el­járás lényege, hogy kilencven centiméter hosszú és tizenöt centiméter magas előregyártott beíonrácso- kat rugókengycllel egy­máshoz kapcsolnak, cs ez­zel terítik be a folyópar­tokat, illetve a medret. Az új eljárást a száraz partoldalakon már si­Karácsonyfára him es tojás A mezőkövesdi Matyó Há­ziipari Szövetkezet megkezdte a karácsonyfadísznek szánt hímes tojások szállítását a külföldi megrendelőknek. A hímzőasszonyok rendkívüli kézügyességgel, előrajzolás nélkül festik tele a tojást a matyó formakincs elemeivel. A matyó hímestojást, mint karácsonyfadíszt, hat éve szállították először Hollandiá­ba és a Német Szövetségi Köztársaságba. Azóta a többi népművészeti tárggyal együtt „világmárka” lett. Az idén több mint ötezer hímes tojást festenek exportra, de készíte­nek hazai megrendelésre is. kerrel próbálták lei; ezzel erő­sítették meg a Zagyva tiszai torkolatának partszakaszát. A rácsos mederbiztosítás módszerét pénteken a Tisza nagykörei szakaszán bemutat­ták a vízügyi szakembereknek, az OVH és a tizenkét vízügyi igazgatóság képviselőinek. A részvevők elismeréssel szóltak a praktikus módszerről, amelynek lényege a követke­ző: a betonrácsokat egy nyolc- méteres munkatalpon össze­kapcsolják, majd az így kiala­kított nagyobb „rácstömböt’’ csörlő segítségével a folyás irányára merőlegesen a víz alá eresztik, ahova korábban húsz-harminc centiméter vastag rőzseré- teget helyeztek el. Ezzel a megoldással sikerül hosszabb időre megvédeni a medret a víz eróziójától. A szakemberek számítása szerint a találmány gyakorlati alkal­mazása mintegy ötven-hatvan százalékkal olcsóbb, mint a rőzsepokróccal és kővel vég­zett partbiztosítás. MÁS SZEMSZÖGBŐL 6 EDÉNYBEN NEVELIK Díszfák exportra Az ország legnagyobb dísz- íla-iskolájában, a szombathe­lyi Kertészeti és Parképítő Vállalatnál jelenleg mintegy 400 féle növény szaporításá­val foglalkoznak. Dísziáik, nö­vényeik az ország minden te­rületére eljutnak, s jelentős mennyiséget küldenek hatá­rainkon túlra, főleg Belgium­ba, Ausztriába és az NSZK- 6a. Legutóbb Belgiumba in­dítottak egy kartiicxní, kétezer sorfával. A vállalat szakemberei két éve kísérleteznek az úgyneve­zett konténeres — edényes — növényneveléssel. Az edény­ben, fóliában nevelt növény előnye, hogy nemcsak tavasz- szal és ősszel, hanem bármi­kor átültethető. Közismert tény, hogy a szö- vödékben, fonodákban az erős munkahelyi zaj gyakran , ká- isosítja a dolgozók hallását. A zajártalom elleni szervezett küzdelem jegyében a kispesti Textilgyárban Svédországból hozatott különleges üvegvat­tát osztottak szét a dolgozók között, hogy azzal munka közben bedugaszolják fülü­ket. A megismételt kísérletek 2x2 hétig tartottiak, majd a gyár vezetői összegyűjtötték a dolgozók tapasztalatait, véle­ményét. A kísérletben részt vettek 80 százaléka a vattán keresztül a gépzajt lényegesen Másfél évszázaddal ezelőtt Amerikában, New York ál­lamban egy hangzatos nevű Szakember, Hasbruck Jona­than „találta meg” az azóta világszerte ismertté vált al­mafajtát, amelynek biológiai értékéről mostanában igen sok szó esik a hazai szakem­berek körében is. A jubiláló gyümölcsféle az egyik leghasz­nosabb tápanyag, hiszen 13— 14 százalékos a cukortartal­ma, 100 grammonként 5—10 milligramm C-vitamin van benne és ezenkívül igen gaz­dag savakban. A gyümölcs hé­jában meszet, foszfort, mag­néziumot és káliumot mutat­nak ki a vegyelemzések. Az influenzajárványok ide­jén különösen sok szó esik a C-vitaminról. Nos, az alma vitamintar­talma ebben az őszi idő­szakban különösen magas. A C-vitamin egyenletesen osz- Ek szét a gyümölcsben, a leg­gazdagabb vitaminréteg a hé­jában található, mégpedig az úgynevezett piroshéjban. Az ez alatt levő, a laikusok által nyilván már nem tartott igen vékony, úgynevezett sárga­héjban már csak fele annyi vitamin mutatható ki, még — Betegnek lenni nagyon rossz dolog. Különösen akkor, ha az ember közben csak arra gondol: magamnak okoztam a bajt, könnyen megelőzhettem volna. A Semmelweis Kórház száj- sebészeti osztályán egy csömö­ri asszony jelentette ki a fen­tieket. Két terem, férfiak az egyikben, nők a másikban. Sá­padt, dagadt arcok, karikás szemek. Dr. Kővári Ferenc, a szájsebészet osztályvezető fő­orvosa és munkatársai, dr. La­tinka József alorvos és dr. Va­sú István ismertetik az esete­ket. A szemére húzódott Szőke fiatalasszony fekszik az egyik ágyon a gödöllői já­halkabban hallotta. A kérde­zettek 14 százaléka a fül vatta használatának feltétlen beve­zetését javasolta, 51 százaléka hasznosnak ítélte alkalmazá­sát, 22 százalékuk közömbös volt a kérdésben, míg 13 szá­zalékuk ellenezte használa­tát. A Kispesti Textilgyár kísér­leti eredményeinek alapján a Pamutnyomóipari Vállalat úgy döntött, hogy a svéd fül­vattát, mint a zajártalom el­leni védekezés egyik eszközét, a vállalat valamennyi szövö- déjében és fonodájában még az év végéig bevezetik. kevesebb van belőle a gyü­mölcs húsában, de még itt is elegendő mennyiségben „rej­tőzik” az élettani lag nagyon fontos anyag. Az almát a hazai és a külföldi kutatók újabban mésztartalma miatt is ajánlják a vásárlóknak, kétségtelen ugyanis, hogy a mész nyugtatóan hat az ideg- és az agysejtekre. A gyü­mölcsben levő foszfort kitű­nően hasznosítja a szervezet. A csontképződésen kívül az agyvelőben halmozódik fel bizonyos átalakulások után ez a kémiai anyag, amely ily módon jól szolgálja a kondí­ció fenntartását és állandósí­tását. Az alma szerves sav­tartalma kitűnően szolgálja az ember egészségét, egyebek kö­zött az emésztés megjavítá­sát, mivel például közömbösí­ti a bélben keletkező és nem kívánatos anyagok egy részét és pótolja a baktériumok ki­alakulását. A kutatók azt ajánlják, hogy 5—10 Celsius fokos hőmérsékletű gyümölcsöt fogyasszunk, a zamat és az ízanyagok ugyanis legjobban ezen a hő­mérsékleten élvezhetők. rásból. Lyukas volt, elhanya­golta a felső hatos fogát. Ki­húzták ugyan, de a nagyon be­teg fogaknál előfordulhat: megnyílik az arcüreg. Vele is ez történt. Háromszor operál­ták, mire rendbe jött. Tóalmá- si kislány fekszik az ajtó mel­lett. Szuvas tejfogát nem töm­ték be időben. Szájzárat, csont­hártyagyulladást kapott. —Érdligetről jött egy fiú betegünk. A rossz foga nyo­mán az arcürege elgennyedt, a genny a szemére húzódott. Két napon keresztül gégész, sze­mész és szájsebész együtt har­colt az életéért, állapota any- nyira válságossá vált. Mindez nem következik be, ha a kez­detben gombostűfejnyi lyukat betömeti. Dr. Kővári Ferenc nemcsak a Semmelweis Kórház szájse­bészetének, hanem egész Pest megyének is stomatológus fő­orvosa. Ilyen minőségben ta­lálkoztunk a Vöröskereszt me­gyei titkárságán rendezett, a fogászati hónapot előkészítő megbeszélésen. Ekkor kérte, írjunk arról, hogy az elhanya­golt, rossz fogak milyen beteg­ségeket okozhatnak. Hiszen rendkívül fontos tudni: a gyulladt, tályogos fog nemcsak elviselhetetlen fájdalmat okoz, hanem sok súlyos szövődmény kiindulópontja is lehet. Esetleg megtörténik, hogy olyan száj- deformálódás jön létre, ami később megakadályozza, hogy az illető műfogsort viseljen. Ha pedig nem tűd rendesen, ki­elégítően rágni, tovább romlik a többi foga, miután a kiadós rágás a legjobb épségben tar­tójuk. Arról nem is szólva, hogy előbb-utóbb az ilyen em­ber gyomorbajos lesz. Rossz beidegzés — Milyennek ítéli főorvos tír Pest megye fogászati ellátását? Eljuthat-e minden beteg az orvoshoz, és ott milyen körül- méneseket talál? — Pest megyének nincs miért szégyenkeznie. Rövid évek alatt az élre tört, s ma Budapest után az első. A szá­mok akkor válnak jelentőssé, ha összevetjük őket az európai átlaggal. Budapesten 3776 la­kosra jut egy fogorvos, a me­gyében 3950-re. Szabolcsban — sajnos — kilencezer-hétszázra. JEGYZET VAN-E UNALMASABB, szárazabb, mint a statisztika, a számok? Szemszög kérdése. Számokból, különösen összeha­sonlító adalékokból szinte az élet egészének milyensége ki­bontható. Ha csak a szolgáltatások számszerű fejlődésének alaku­lását tanulmányozzuk — vagy csak azt, hogy az összefoglaló fogalom hányféle új, eddig is­meretlen ág sorakozott fel az idők folyamán: máris sokrétű következtetést vonhatunk le. Bár közhasználatúan főként a háztartásban és körülötte üzemeltetett gépek, eszközök, valamint ruházatunk és ön­magunk külsejének „karban­tartását” soroljuk a szolgálta­tást igénylők körébe — a fo­galom ennél lényegesen széle­sebb. Szolgáltatás a nem mezőgaz­dasági irányítást végző köz- igazgatás és igazságszolgálta­tás, a posta, az egészségügy, a kultúra, az oktatás is. Szolgál­tatás a víz-, gáz-, villanyellá­tás, s ezek eszközeinek javítá­sa. Szolgáltatás a személy- és az áruszállítás, a termelőesz­köz-karbantartás. EZ A RÉSZLEGES felsoro­lás nem azt jelenti, hogy sze­mináriumi anyagként akarom ismertetni a szolgáltatás elne­vezésű tantárgyat. Csupán ér­zékeltetni szeretném, hogy nemcsak egyre több helyen igénylik, hanem egyre több­rétű is a szolgáltatások profil­ja. Ahol jó bekötő út már van, ott nem gyalog vagy szekéren, hanem motorkerékpáron köz­lekednek egyre többen; akinek motorkerékpárja van, az igényli a motorszerelő-karban­tartó iparost, a benzinkutat is. Ahol bevezetik a villanyt, ott csak ideig-óráig elégszenek meg a villanyszerelővel, nem­sokára háztartásigép-szerelőre, rádiószerelőre, tévészerelőre, specialistákra lesz szükség. Nemcsak többre, többfélére is. Az is jelzi a fejlődést, ha a háztartási gépek javítószolgá­lata hiányzik — ám ezt a hi­ányt sürgősen pótolni kell, mert nem sokat ér a modem, de elromlott gép. Persze, ahogy nem elég, ha megfelelő számú mosógép és centrifuga van, de nincs ele­gendő szerelő a karbantartá­sukhoz — ugyanúgy nem elég önmagában, ha a gyárak több és korszerűbb háztartási gépet, motorkerékpárt, személygép­kocsit termelnek. Ha a gyárt­mányok közül egyre több az egyre többször javítást igény­lő — akkor ez a számszerű emelkedés csökkenést is ered­ményez. AZ ÚJONNAN VÁSÁROLT varrógépet, órát, centrifugát, vasalót, gépkocsit, rádiót eset­leg már a garanciális idő alatt örökösen javíttatni kell — sok­szor az egy-két éves készülék havonta szerelőt igényel, ha használni is akarjuk. Tetszetős, piros, „formater­vezett”, modem küllemű tele­fonkészüléket kaptam nemrég. A modem, lakótelepi lakásban három különbejáratú szoba van, de csak egyetlenegy tele­fonkonnektor. Ez is, akárcsak a tévékonnektor: a lehető legésszerűtlenebb helyre ke­rült: a legszélső szoba falára. Ha már csak egy van, vajon miért nem a lakás központi részére tették, ahonnan bárho­vá elhúzható, ahonnan bárho­vá elhallatszik a telefoncsen­gés? Kérdés, felelet nélkül. Mi a teendő? Szerelőt hívni, má­sik konnektort készíttetni, s ez nemcsak költségtöbblet, hanem az amúgy sem túl sok szerelő közül egynek a fölösleges, ki­küszöbölhető igénybevétele. Ugyanerre kényszerül e tízez­res létszámú telep minden te­lefonbérlője. A készülék vi­szont hallhatatlanra sikerült. Ilyenre gyártották. Emiatt hat­szor kellett kiszállnia a sze­relőnek — aki ugyanemiatt hat olyan helyre nem ment ki, ahol szintén lett volna javíta­nivaló, nem új készülékeken. Vagyis az új készülék elégte­lensége vonta el a javító-sze­relőt a méltán javítandó régi készülékektől. A nem is túl ré­gi tévémhez a vásárlás napjá­tól kezdve kéthetente-havonta jár a szerelő, s a többit minek soroljam? Közismert sirámok ezek. ARRA SZERETNÉM FEL­HÍVNI a figyelmet, hogy köz­vetve szintén a javító-szerelő szolgáltatás mennyiségbeli- színvonalbeli javítását szolgál­ná, ha szigorúbb lenne a minő­ségellenőrzés, s következés­képp megbízhatóbb az új ké­szülékek minősége. Pereli Gabriella Testvérvárosi szerződés 'Sárvár és Léva között A Vas megyei magyar— csehszlovák barátsági hét programja pénteken Sárváron és Meggyeskovácsiban folyta­tódott. Sárváron, a városi ta­nács dísztermében aláírták Sárvár és Léva testvérvárosok jövő évi kulturális és sport­kapcsolatairól szóló kölcsönös megállapodást. Ugyancsak Sár­váron, a Tinódi Gimnázium­ban a csehszlovák értelmiség helyzetéről tartott előadást ing. Karol Notin, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének másodtitkára. A Zrínyi Ilona leánykollégiumban Jan Gothe, a Csehszlovák Kultúra igaz­gatóhelyettese adott tájékozta­tást a csehszlovák fiatalok helyzetéről. Stílusos ügyintézés — Ne közelítsen, mert meg­kapja az A—2-t!... (Zsoldos rajza) Légi felvétel Kecskemét új lakótelepéről. Év végéig bevezetik Bevált a svéd íiilvatta CUKOR, C-VITAMIN, SAVAK Százötven éves a jonatán

Next

/
Thumbnails
Contents