Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-20 / 274. szám
1971. NOVEMBER 20., SZOMBAT T V-FIGYELŐ Imádok férjhez menni. Nincs elég műsortartaléka a televíziónak, hogy öt év előtti színházi közvetítését ismétli? Szó sincs róla: Somerset Maugham e nem éppen jelentős darabocskájának hajdani fergeteges sikerén kívül elsősorban az indokolja az újabb műsorra tűzést, hogy a zenés vígjátékká alakított produkció a József Attila Színház legjobb előadásainak egyike — és ráadásul nagyszerűen érvényesül a képernyőn. A színészek harsány kedvvel játszanak, komédiáznak, élvezik önmagukat, a helyzeteket, s ezáltal tesznek legtöbbet a némi kritikát is tartalmazó mulat- tatásért. A kitűnően összehangolt Darvas Iván—Bodrogi Gyula kettős, a szép énekhangú Almást Sva, a groteszkül karikírozó Horváth Gyula és a karikatúrában is jellemformáló Bakó Márta emlékezetes alakítását Benedek Árpád rendezése fogta egybe; Nádas— Szenes zeneszámai, Neogrády Miklós díszlete, Schaffer Judit jelmezei kitűnő játszótársai voltak a színészeknek. Ez a siker is ráirányítja a figyelmet egy kérdésre: érdemes megválogatni a közvetítésre alkalmas darabokat, illetve módjával „tévészerűsíteni” a képernyőn makrancosabb, nagyobb veszteséggel fenyegető előadásokat. Interpelláció. Párizst néha könnyeob kapcsolni Inotánál — szinte jelkép gyanánt ötlött fel e gondolat a legutóbbi külpolitikai Fórum és a Komárom megyei Interpelláció ösz- szehasonlításakor. Mert a nehezebbnek tetsző, nagy távolságokat ölelő műsor jól gördült, a „háztáji” viszont —riportereink színe-javának (Vértessy, Rapcsányi, Kova.Uk) őszinte igyekezete ellenére — némelykor a szűk csoportérdek szintjén mozgott. A helyi ügyek csak nagy ritkán tudtak országos érdekűvé tágulni, sa műsor legfőbb haszna ilyen esetben a nyilvánosság „zsaroló” ereje, ami (némelykor, mert „nagy a hivatalnak az ő szívóssága”) siettetőleg nat elhúzódó ügyek megoldására. A közérdek nem mindig azonos a közérdekességgel — s a tévének ez utóbbit is kötelessége ápolni. A riporterek egyébként vétlenek az időnként ránk telepedett unalomban — jó játékhoz ellenfél is szükséges. Röviden. Jó kezdeményezés a Mi és a nagyvilág című világgazdasági műsor, de frissebb, érdekesebben megszerkesztett információk is szükségesek hozzá. Az emlékezés könnyei hullottak a breszti erődről készült kis dokumentumfilmben, mégsem tetszett érzelgősnek. A forma (a könny) önmagában sohasem szentimentális vagy megrendítő — mindig a tartalom (a mögötte feszülő élmény- és gondolatvilág) teszi ilyenné vagy amolyanná. Ha a Ki nyit ajtót? című román filmet — egy javítóból szüleihez visszatért kisfiú kalandjait — nevelő szándékú gyermektörténetként nézzük, nincs kifogásunk a didaktikus stílus ellen. De ha így volt, valamilyen módon jelezni kellett volna, akár azzal is, hogy nem esti főműsorként kerül képernyőre. Ezeregy pesti éjszaka titkainak tudója, Heltai Jenő szívesen bújt a keléti ezeregyéjszaka meséinek álarcába. Egyfel- vonásosa, Az asszonyok ravaszságának könyve a férfiúi önteltség és hiúság tájain bolyongó könnyed játék, kedélyes csipkelődés, amit Bánki Iván kedvvel rendezett, Piros Ildikó, Almási Éva, Márkus László és Avar István pedig kedvvel bolondozott benne. Csíkszentmihályi Róbert szobrászi világával ismerkedtünk A Tv galériájában; ezúttal a barát és művésztárs, Varga Imre szobrászművész közelítette a műveket a legér- tőbb módon a nézőhöz, a társelemzések némiképp keresettnek hatottak. Ma déiután. ismét látható Fábri Zoltán immár filmtörténeti jelentőségű alkotása, a Móra Ferenc kisregényéből készült Hannibál tanár úr. Érdekesnek ígérkezik az Antenna témaválasztása, valamint a mai német nyelvű költészet hangos-képes antológiája. Este csehszlovák riportkomédiát láthatunk, az éjszakai előadásban pedig a nálunk is egyre ismertebbé váló kiváló svéd filmrendező, Ingmar Bergman 1953-ban keletkezett műve, a Fűrészpor és ragyogás kerül képernyőre. Vasárnap moszkvai dokumentumfilm következik a Hős városok-sorozatban. Gyerekeknek ajánljuk a jég- színházi helyszíni közvetítést a Pajtás című lap jubileumáról — de felnőtteknek is a most induló Flinstone-sorozatot. Az este utolsó művészi műsora Koltay Vali énekműsora. Lehotay-Horváth György Végleges nyári színház lett a Teátrum A szentendrei tanács vb határozata Kialakultak a szentendrei Teátrum yégleges, nyári színházzá alakításának feltételei — állapították meg a szentendrei tanács végrehajtó bizottságának tagjai ülésén. A már hagyományos szentendrei nyár eseménysorozatának kiemelkedő rendezvénye — a Teátrum — beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Tizennégy idei előadását 8200 néző tekintette meg. Különösen. a Comico tragoedia-t, valamint a Pikko herceg és Jutka Perzsi című darabokat fogadta nagy tetszéssel a közönség. A végrehajtó bizottság jóváhagyta a Teátrum végleges nyári színházzá alakítását. Az igazgató kinevezéséig megbízta Békés András rendezőt a művészeti, Róna Lászlót pedig a gazdasági teendők elvégzésével. Ifjú zenebarátok világnapja Hangverseny Pilisvörösvárott November 20. a Jeunesses Musicale« nemzetközi napja, amelyről az ifjú zenebarátok hazai tábora is megemlékezik. Erre az alkalomra a Fészek Klubban gazdag műsort állítottak össze. A budapesti koncerten kívül az ország számos más helyén, így Debrecenben, Nyíregyházán, Dunavarsány- ban, Komlón, Pilisvörösvá- ron, Lentiben, Dunapatajon, Sátoraljaújhelyen és másutt is alkalmi hangversenyekkel emlékeznek meg az ifjú zenebarátok napjáról. Magyarország élénken vesz részt a Jeunesses Musicales életében. 1964 óta rendszeresen képviselteti magát a szervezet nemzetközi kongresszusain. 1966-ban a párizsi tanácskozás legnagyobb eseménye volt Kodály Zoltán előadása, amelyben a magyar zeneoktatás lényegét ismertette meg a világ zeneszerető ifjúságával. A vecsési óvodában A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUMBAN A francia képzőművészei seregszemléje A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM jóvoltából és fejlődő kulturális kapcsolataink eredményeként, két párhuzamos kiállításon láthatjuk a francia grafika és festészet mintegy két évszázados anyagát. Múzeumunk saját grafikai anyagából állította össze a aBaD oiriBaT Bánk bán Szigetszentmiklóson Látogatás Schaár Erzsébet műtermében Ifjúsági hangverseny Dunakeszin Könnyű dolga volt ezen a hét végén a szabad szombat összeállítójának. A múzeumok, művelődési házaik rendkívül gazdag, színes programjából választhatta ki azokat az eseményeket, amelyek a legérdekesebbnek ígérkeznek. S bár minden bizonnyal hűvös, nyirkos hétvégére számíthatunk, szombat-vasárnapi program- ajánlatunkat — eddigi szokásunkhoz híven — most is túraajánlatainkkal kezdjük. A természet igazi szerelmeseit nem zavarja az időjárás. Kirándulások, túrák Folytatódnak az IBUSZ— TIT disznótoros túrái. Az egynapos kiránduláson ma indulnak azok, akik a Budapest— Gödöllő—Hatvan—Pásztó— Jobbágyi—Buják—Verseg— Aszód—Budapest útvonalat választották. Holnap, vasárnap Budapest—Érd—Dunaújváros Az Irodagéptechnika Vállalat Budapest V., Bécsi u. 8—10. Telefon: 182-980, 183-980, 189-746 értesíti tisztelt vevőit, hogy oz OLIVETTI ED 24 DUPLEX GR elektromos, kétgyűjtős, kétműveletes kiskönyvelőgép még ebben oz évben történő szállítására megrendeléseket elfogad és oz 1972. évi igények előjegyzését megkezdte. SZERVIZI ÉRTÉKESÍTÉS! SZAKSZERŰSÉGI GARANCIA! —Dunaföldvár—Sóit—Tass— Kiskunlacháza érintésével térnek vissza a kirándulók a fővárosba, s ízletesnek ígérkezik az ebéd a tassii halászcsárdában. A magasabban fekvő tájak kedvelőit várja a Budapestről induló, Vác—Rétság érintésével megrendezett túra. Kiállítások Vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel a Kossuth Klubban (Bp., VIII., Múzieum u. 7.) A modern bútorok és azok elrendezése címmel színes vetítettképes lakásművészeti bemutatót tart hazai és külföldi újdonságokról dr. Domonkosáé, Krusnyák Magdolna. Ezt a vasárnap délelőtti programot — amelynek minden bizonnyal sok résztvevője lesz — különösen fiatal házaspároknak ajánljuk. A Mezőgazdasági Múzeumban vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel Gyümölcstermelés Budapesten címmel Preininger Adolfné tart előadást. S bár nem hétvégi program, azért mégis szeretnénk felhívni olvasóink figyelmét arra az eseményre, amelyre a TIT Természettudományi Stúdiójában (Bp., XI., Bocskai u. 37.) kerül sor november 23-án, kedden este negyed 7-kor. Ekkor Kuba növényvilágáról számol be dr. Borhidi Attila, az MTA tudományos főmunkatársa. A nagytétényi kastély- múzeumban (XXII., Csókás Pál u. 9.) ma és holnap délelőtt 10-től este 6 óráig a XV —XVII. századi európai bútorművészet remekei mellett a X—XVIII. századi elefántcsont-faragásokat is megtekinthetik az érdeklődők. A Petőfi Irodalmi Múzeumban (Bp., V., Károlyi M. u. 16.) — ugyancsak délelőtt 10-től este 6 óráig — Radnóti Miklós-, Komiét Aladár- és Móricz Zsi gmond-emlékkiállítás várja a látogatókat. Tár/a tveze tés Ma délután 5 órakor Dutka Mária művészettörténész vezeti végig az érdeklődőket Schaár Erzsébet szobrászművész műtermében. Találkozás: XII., Városmajor u. 46/'b. számú ház előtt. A Magyar Nemzeti Galériában (Bp., V., Kossuth L. tér 12.) holnap délelőtt 10 órakor a XX. századi magyar festészetet ismerteti F. Mihály Ida művészettörténész, majd Munkácsy Mihály és Paál László művészetéről beszél Kisdéginé, Kirimi Irén dr. művészettörténész. Holnap délelőtt 11 órakor érdekes irodalmi sétát rendeznek a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában. Vezető: dr. Gergely Pál, s a program során közreműködik Szentpál Mónika előadóművész is. Találkozás: az Akadémia bejárata előtt Színház, hangverseny, film Szigetszentmiklós-Gyártele- pen, a Csepel Autógyár művelődési központjában ma este 7 órai kezdettel Katona József Bánk bán-ja kerül bemutatásra a kecskeméti Katona József Színház művészeinek előadásában. Holnap délután 4-kor, valamint este 7 órakor Az élet dolgai című francia filmet láthatják a nézők. Dunakeszin, a József Attila Művelődési Központban az Országos Filharmónia ifjúsági bérleti hangversenyét rendezik meg holnap délelőtt 10 órakor. A különböző zenetörténeti korszakok ismertetése során ezúttal századunk művészetéről lesz szó. Közreműködik: Sziklay Erika. Pertis Péter, Bársony László és Selley Zoltán. Ugyanott a filmszínházban vasárnap a Rekviem című jugoszláv filmet láthatja a közönség. Szentendrén a Felszabadulás filmszínházban ma és holnap A csendőr nyugdíjba megy című színes olasz—francia filmvígjátékot mutatják be, amelyben a nálunk is jól ismert francia komikus. Louis de Funes szórakoztatja legújabb kalandjaival a nézőket. Valamennyi kedves olvasónknak kellemes hétvégét kívánunk. M.S. Francia élet, francia grafika című kiállítást, azzal a szándékká1!, hogy rajzok, rézmetszetek segítségével mutassa be elmúlt századok embereit, ma is eleven városok utcáinak hajdan volt képét, a társadalmi és politikai élet eseményeit. L. Ph. Debucour Sétatér, illetve Esküvői tánc című kompozíciójának segítségével mintegy vendégei lehetünk a múlt század eleji életnek, Garami Táncoló parja révén magunk elé idézhetjük a hajdani vásári előadásokat, hogy azután T. Guy grafikája kapcsán eljussunk a Champs- Élysées forgatagába vagy — hogy időben egy nagyot ugorjunk —, mintegy Manet szemével láthassuk az esőáztatta Rue de Bemet. A francia életnek azonban nemcsak idilli vasárnapjai vagy békés polgári hétköznapjai tárulnak elénk, hanem a forradalmak és a kommün eseményei is, hősiességükkel és tragédiáikkal egyetemben. J. B. Carpeau lapjai dokumentumszerű hűséggel kísérik az eseményeket, Manet híres akvarelljén tanúi lehetünk egy kivégzés sortüzének, Daumier grafikái pedig feltárják azokat az okokat, azokat a figurákat is, amelyek, illetve akik miatt a társadalmi robbanás megtörtént: hamis bírák, harácsoló kereskedők, ostoba, társaságbeli, nagyvilági férfiak és nők állnak az események hátterében. Majd ismét békésebb képek sorakoznak: csónakázók, kerthelyiségben táncolok, utcai járókelők; ellátogathatunk a mellékutcákba és a sikátorokba, sőt Forain és Degas révén, fülledt hálószobákba és színházi öltözőkbe is. Toulouse- Lautrec fanyarabb iróniával, olykor szinte kétségbeesve, máskor együttérző örömmel figyeli a cirkuszok és a lokálok világát Picassót azonban elsősorban nem az események érdeklik, hanem a kulisszák mögött magáramaradt ember kendőzetlenül szomorú arca. NÉGY PÁRIZSI MÚZEUM ANYAGA mintegy kiegészíti a Szépművészeti saját grafikai kiállítását, illetve olyan munkákat tár a nézők elé, amilyenek a hazai gyűjteményekből hiányoznak. A rokokó színes világát Boucher és Fragonard képei I hozzák közelünkbe. A XIX. század elejének mesterei közül Ingres és David művei a szárazabb, rajzosabb klasz- szicista stílust, a romantika érzelemgazdag és festőileg is mozgalmas világát pedig Delacroix képe képviselik. Daumier a festők között is szerepel világhírű képével, A műgyűjtővel A realizmusnak a valóságot kendőzetlenül tükröző, naturalista ága Courbet művészetében teljesedik ki és válik nagy hatásúvá. Négy képe nem hat az újdonság erejével, mégis a Szajna-parti kisasszonyok leplezetlen, szinte otrombának mondható közvetlensége megdöbbentő, s arról árulkodik, hogy miért kavarogtak annak idején botrányok Courbet művészete körül. Az impresszionisták sorát Monet nyitja meg egy olyan képpel, amely erősen emlékeztet arra a világhírű Naplementére, amelyről az egész irányzatot elnevezték. A posztimpresszionizmus korszakából Cézanne-nak egy nem túlságosan jelentős tájképe látható, ellenben Toulouse-Lautrec férfiportréja széles festői látásmódjával, irónia nélküli realizmusáról más oldalról mutatja be a mestert, mint a néhány teremmel odább látható, dekoratívabb jellegű grafikái. A század végi szimbolista, a klasszicizmus szigorú szerkesztésszabályait felelevenítő Puvis de Chavannes két bemutatott kompozíciója közül a Nyár különösen érdekelheti a látogatót, annál is inkább, mert ez a mű szolgált előtanulmányul ahhoz a nagy kompozícióhoz, amely a budapesti Szépművészeti Múzeum tulajdona. Odilion Redon Zenélő arabja a mi Gulácsynk világát idézi. A századelőt Bonnard, Denis és Maillol vásznai képviselik. a velük párhuzamosan induló „Vadak” csoportját pedig Derain, Dufy, Matisse stb. munkái. A korai, analitikus kubiz- mus korszakából Braque és Picasso egy-egy munkájával találkozunk; jellegzetes, de nem túlságosan érdekes képek. A KÉT KIÁLLÍTÁSON hatvan festménnyel és több száz grafikával ismerkedhettünk meg, és ezzel olyan áttekintést kaphattunk a francia festészet és grafika fejlődéséről, összefüggéseiről — s nem utolsósorban hazai képzőművészetünkre gyakorolt hatásáról —, amilyenben talán még soha nem volt részünk! Bojár Iván Költészeti biennale Győrött rendezték a hazafias költészet I. biennáléját. A költői nagydíjat Juhász Ferencnek ítélték oda azzal az indoklással, hogy az utóbbi két évben publikált versel különös erőteljességgel fejez* ték ki a közéletiség és a haj zafiság gondolat- és érzésvi* lágát. Költői díjat kapott Bu{ da Ferenc és Kiss Benedek, előadói díjat pedig Avar István.
