Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-18 / 272. szám

XV. ÉVFOLYAM, 271. SZÁM 1971. NOVEMBER 18., CSÜTÖRTÖK KEVÉS KÉZBESÍTŐ, S©!S GQm Mozgó postaállomássá/ javítják a külterület ellátását Kölcsönöznek-e a tsz-ek lovakat? Nánási Sándortól, a postahi­vatal vezetőjétől a következő kérdésekre kaptunk választ: hogyan indulnák a télnek, be- vezetik-e a külterületen a szekrényes, kézbesítést, s ha igen, mikor és hogyan? — Az év végéig 380 nap Szabadságot kell kiadnom, úgy, hogy a létszámból négyen hiá­nyoznak, s az ötödik dolgozó kilépése is folyamatban van. 1970-ben 14, az idén, eddig, 9 begyakorolt fiatal hagyta itt a postát. Nagy a hullámzás, mert az új bérrendszer, amely­nek értelmében a fizetése­ket 1972. december 31-ig rendeznünk kell, cgyenet- leséget okozott a fiatalok és az idősebbek között, tudniillik nincs elég pénzünk. Aztán nálunk nincs szabad szombat, de sokszor még sza­bad vasárnap sincs. A szociá­lis ellátottságunk pedig na­gyon rossz, ha az üzemek vi­szonyaival hasonlítjuk össze a mieinket. Mindezek előrebo­csátásával beszélhetünk csak a téli felkészülésről. — Most minden járásban megoldottuk a kézbesítést. A sűrűn lakott részeken, melyek­hez az állami gazdaság, a Dó­zsa, a Petőfi és a Rákóczi Ter­melőszövetkezet tartozik, na­ponta, a többi járásban két­naponként jár a kézbesítő. A postahivatal hírlapbevétele, a városban és a külterületen együttvéve, 119 ezer forinttal több, mint tavaly volt. A pél­dányonkénti árusítás 2000 fo­rinttal növekedett. A külterü­leti kézbesítést megkönnyítik a piaci napok, hiszen a tanyák többségéből valaki mindig be­jön a városba, a piacra, s ilyenkor megkapja a küldemé­nyeket. — A külterületen jelenleg 6 mopeddel járnak a postások. Télen a kézbesítést jelenlegi formájában csak akkor tudjuk biztosítani, ha lovakat kapunk. A postaigazgatóság a lovak költségeit fedezi, csak a terme­lőszövetkezeteken múlik, köl­csönöznek-e lovakat. Ha nem, akkor ott, ahol eddig kétnapon­ként járt a posta, csak négynaponként jár majd. — Akár akarjuk, akár nem, a szükség rákényszerít ben­nünket a levélszekrényes kéz­besítés bevezetésére. Értesülé­seim szerint a ceglédi kísérlet jól halad. Az ottaniak két terepjáró postaautót kaptak, a levélszekrényekbe azokon I hordják a küldeményeket. Az j autók mozgó postahivatalok is 1 egyben. Számításunk szerint ; egy terepjáró négy járást tud- i na éllátni egyszerre. A nyáron | mi is kipróbáljuk. Egy régi postásunk, aki jelenleg sofőr- ; ként dolgozik, szívesen jönne vissza, vezetni a gépkocsit, j Ügy ismeri a határt, mint a j tenyerét. Reméljük, hogy a kí­sérlet beválik, s a mozgó pos­taállomással megjavul a kül­terület ellátása. — Jelenleg 91 a postai lét­szám, s ebből 28-an 30 évnél fiatalabbak. Nem könnyű a helyzetünk, de igyekszünk a panaszokat orvosolni, hiszen érezzük, hogy a felek részéről ér­kező bírálatok jogosak. Nem kötelezhetjük az embere­ket arra, hogy gondjainkat is­merjék, s arra sem, hogy te­kintettel legyenek nehézsége­inkre. Szabó Mária líj ház épül a zsúpos helyén Foto: Varga Irén 7+4 millió A minap a Szabadság Ter­melőszövetkezet főikertészének, Barabás Ferencnek nyilatkoza­tát olvastam. E nyilatkozat szerint sok paradicsomot szál­lítottak exportra és belföldi eladásra, 120 forintos mázsán- kénti átlagárban. Ez késztetett arra, hogy a magam portáján söpörve, elmondjam, már en­nél sokkal jobb eredménye­ket is értek el más termelő­szövetkezetek. A szolnoki Lenin Termelő­szövetkezet például, 350 hold földről, 448 vagon paradicsom­levet és 20 vagon Iád ás para­dicsomot szállított a konzerv­gyárnak. Küldeményéért 7 millió 250 ezer forintot kapott, majd a lényerés közben fogott paradicsom vetőmagért, még plusz 4 millió forintot. Ha figyelmen kívül hagyjuk a paradicsom vetőmagért ka­pott összeget, akkor is jelen­tős az eredmény. Átlagárat te­kintve pedig, 130 forint má­zsánként. A nagyüzemi paradicsom­termesztés ismét bebizonyítot­ta, hogy állja a piacot: keve­sebb kézi munkát kell ráfor­dítania, az exportválogatással járó bíbelődést is elkerüli, eredménye pedig jobb, mint a Szabadság Termelőszövetke­zeté. A jót mindig szívesen fo­gadja az ember. Télidőben, amikor kevesebb a munka kinn, a földeken, esetleg ellá­togathatnának Szolnokra, a Lenin Termelőszövetkezetbe, a körösi termelőszövetkezetek, hogy halljanak egyet-mást a paradicsom termesztés gazdasá­gosságáról. Dr. Konrád Zoltán ERZSEBET-BAL A Szabadság Termelőszövet­kezet Szolnoki utcai klubjában szombaton este Erzsébet-bált rendeznek, este hét órai kez­dettel. Ma äi.'s ELŐADÁS r A HIGIÉNIÁRÓL Ma este, fél 7-kor, a műve­lődési otthon emeleti klub­termében, az élelmiszer-keres­kedelmi dolgozóknak a higié­niai tudnivalókról tart elő­adást dr. Faith István főállat­orvos és dr. Horváth László higiénikus szakállatorvos. 23-án: NONSTOP Elmaradt a kedd esti Non- Stop koncert, az együttes tag­jainak betegsége miatt. A jegyek a november 23-i, este hét órakor kezdődő koncertre érvényesek: ekkorra halasz­tották ugyanis az fegyüttes nagykőrösi fellépését. Azoknak a jegyeit, akiknek az új idő­pont nem felel meg, vissza? váltják. Egv perc humor A kis kópé Kitódulnak a gyerekek az iskolából. Pöttöm szöszke top­pan mellém: — Hány óra van magánál, néni? — Éppen tizenkettő. — Ilyen gazdag maga? — nevet rám huncutul, és elsza­lad. Kevesebb, de jobb bor termett az idén Látogatás a Közép-Magyarországi Pincegazdaság nyársapáti pincészetében 01 vasárnap a gyárban Egy ifjúgárdisía vallomása ■ Még elsős kihirdették, jelentkezhetünk ifjúgárdistának. Gondoltam, én is feliratkozom. így aztán még abban az évben felvet­tek. . Hogyne örültem volna! Sze­retem a közösséget, még in­kább a jó közösséget. Ha részt veszek valamilyen mozgalom­ban, . akaratlanul is teszek va­lamit azért, hogy jobbak le­gyünk. Ne vegyék ezt tőlem üres frázisnak, én ezt érzem. ■ Szeretem az igazságos embe­reket, magam is az szeretnék lenni. Erre — mármint, hogy becsületes, igazságos legyek — megvan a lehetőségem az Ifjú Gárdában is, hiszen isko­lánkban jobbára rendfenntartó munkát végzünk, segítünk a különböző előadások megszer­vezésében. És, persze, rangot is jelent az, hogy karunkon vörös szalag van, még felelős­séget is. Sokszor nagy érté­kekre vigyázunk, ahhoz erő is kell. Nem panaszkodhatom, ISO centin felül vagyok és 80 kilónál is nehezebb. Az már csak természetes, hogy KISZ-tag is vagyok. Jó a KISZ, de néha nem egészen. Ez nem baj, azért vagyunk mi, hogy segítsünk a hibákat megszüntetni. Ha már a javításnál tartunk, hadd említsem meg, hogy imádom a technikai dolgokat. A gárdában, persze, tüstént a rádiósokhoz kértem magam. Csak egy tanfolyamot kell el­végeznem és letehetem az ope­rátori vizsgát, aztán önállóan forgalmazhatok. Nincs szebb dolog, mint ülni a készülék mellett, fülemen a hallgató, és hallgatni a jeleket, rövideket, hosszúnkat, melyeknek alap­ján tudom, Kijevvel beszéltem, hó esik Grazban és így tovább. Hogyan jutott eszembe, hogy jelentkezzem a konzervgyári munkára? Egyszerű. Láttam már sokszor ifjúgárdistákat, amint szép egyenruháikban vonulnak. Nekünk nem volt semmiféle egyenruhánk. Most voltam, amikor elhatároztuk, öt vasárnap el­megyünk dolgozni a konzerv­gyárba, így lesz elég pénzünk. Ha az embernek van célja, akkor jobban dolgozik, öröm­mel. Nem dicsekvésképpen mon­dom, de a mi szalagunk csi­nálta a legtöbbet, hirtelen nem emlékszem pontosan, úgy rémlik, 25—30 gúlát egy mű­szak alatt. ^ A többiek? Jöttek szép számmal, hiszen ki az, aki nem örülne, ha azt mondanák neki, gyere, dolgozz, s lesz egyenruhád. S ráadásul ezek­ben a ruhákban nemcsak mi fogunk gyönyörködni. Aki ránk néz, mind látja, hogy kö­zösséget alkotunk. Es abban már van valami. No, én me­gyek, mert még tanulnom is kell. Elmondta: Mező Tamás Az országút melletti ssődő- táblákon zörögve hullanak a tőkékről a fagyott levelek. Ha a nap kisüt, itt is, ott is met- szegeitmek, hogy kevesebb munka maradjon tavaszra. A nyársapáti pincészet kör­nyékéről már rég elvitte az őszi szél az édes musit ülatáit. Babusgatják a borokat Október végén zökkenőmen­tesen befejeződött a szüret. Az új borok zöme m^r kiforrt, de az 50 ezer hektoliter befo­gadó képességű hatalmas pin­cében még mindig szorgos, gondos munka folyik. Figye­lik, kezelik, babusgatják a tisztuló bonokat, s már az első fejtéseken is túl vannak. A szakemberek szerint a frissein szerzett tapasztalaitok birtoká­ban végzik a mihamarább! pa­lackozást, mert minél koráb­ban kiérik a bor, annál job­ban megőrzi az anyaszőlő kel­lemes ízét, zamatét. S mivel a tavalyi borkészlet elfogyott, meg az export is kötelezettsé­get ró az eladóikra, nem lehet nem serénykedniük. 33 ezer mázsa szelő Tavaly öt és fél millió hek­toliter szőlőlével rendelkeztek, az idén négy és fél millió hektolitert sem vásároltak fel. A pincészet telepére 33 ezer mázsa szőlőt szállítottak. A minőség természetszerűen jobb a tavalyinál, a cukortar­talom a mustoknál általánosan 17.5—18 fokot mutatott. A leg­több szőlőt, 3300 mázsát, a nagykőrösi Szabadság Terme­lőszövetkezet adta át a pin­cészetnek. A Hunyadi 2800, a Petőfi Termelőszövetkezet pe­dig 2200 mázsa szőlőt szállí­tott. Természetesen a Cegléd környéki tarmell őszövetkezetek is ide juttatták feleslegüket Diva'szín a fehér Piros bort nem szűrtek a pincészetben, mert a borban is változik a szín. Ma a fehér a divat. Ügy látszik, a piros nem bírta az iramot. Főleg rizling, ezerjó és kövidinka a sztár. A belföldi ellátás nem lesz rosz- szabb a tavalyinál. A statisztikai adatok szerint Magyarországon fejenként évente 23 liter bort fogyaszta­nak, ezzel a borfogyasztásban a magyarok a lista közepén állnak. K. L. Karfiolt és sárgarépát vásárolnák Naponta hat-hét vagon friss karfiolt és három vagon almát dolgoznak fel a kon­zervgyárban. A tervek szerint még mint­egy 100 vagon karfiolt és na­ponta 2—3 vagon sárgarépát vásárolnak. A paradicsompaprika feldol­gozását november 16-án fejez­ték be. MULATUNK MA A MOZIBAN? Az utolsó Leó. Aki a világ helyett csak az utcát változtat­ta meg. Színes angol film. Fő­szereplő: Marcello Mastroian- ni. Kísérőműsor: Tíz deka hal­hatatlanság. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. Két nagy ablak a világra A TÜNDÉR ÉS AZ ANGYAL UTCA sarkán összedűlt ház kérdőjelként meredt a Kecske­méti útra, a romok mellett pedig két öreg­ember nézett bizonytalanul a jövő felé. A tavaszi esők összeroppantották a zsúpos ház végét, s mivel a ház is öreg volt, lakói is idősek, asszony és gyermek nélkül, megszüle­tett a határozat: a házat le kell bontani, nincs, ki vállalja a felelősséget az életveszélyes épü­letért. A háztulajdonos, a 82 éves Kása László és a 86 éves Szabó József — ez utóbbi néhány éve költözött a kis házikóba —, amikor átvették a határozatot, úgy érezték, hogy most már az az egy szoba ép mennyezete is rájuk szakadt. Nem és nem! — volt a válaszuk. Nem men­nek szociális otthonba, inkább ott érje őket a halál. A halál, szerencsére, nem érkezett el a két öregért. Viszont a társadalmi összefogás is­mét bebizonyította, hogy van emberség. Igaz, nem azonnal született meg az eredmény, de még a tél előtt, a nagy hidegek előtt, a régi otthon falai között már nyugodtan tölthetik napjaikat a becsületes munkában elfáradt öregek. A HÉT VÉGÉRE, szombatra a konzervgyár építőbrigádja befejezi az utcára néző ház fa­lának vakolását. A pirinyó kis ablak, amelyen alig szűrődött fény a helyiségbe, lekerült a falról, helyébe két nagyobb ablakot tettek a kőművesek. A munkát a konzervgyár építő­brigádja végezte. A fiatal ipari tanulók nem­csak tudásukat mutatták meg, de Bartucz Mi­hály brigádvezető irányításával emberségük­ről is tanúbizonyságot adtak. Az ácsok Béke brigádját Balázs József irá­nyítja. A téglát a városi tanács adta. A törmelé­ket a TÜZÉP fuvarosai viszik el társadalmi munkában. Ügy megy minden, mint a karika- csapás. Tüzelőt is kapott a két öreg. A városi Vö­röskereszt elnöksége pedig megígérte, hogy a tal-Mrításban segít. Megszervezi, hogy a Vö­röskereszt aktívái időnként elmenjenek, ren­det rakjanak, befűtsenek. Az ősz is kegyes az építőkhöz meg a két öreghez is. Olykor süt még a nap, s be-beka- csint a két új ablakon a hajdan sötét szobács­kába. Kamra is került a szoba mellé, s így teljes a megelégedés. KOSA LÁSZLÓ szemeiből szinte ki sem fogy az örömkönny, ahogy nézi a fiatalok munkáját. — Jók az emberek — mondja, miközben ott totyog a falazók között. Jók az emberek, van szívük! S iffi P Mi O * R ■ T Járási labdarúgás Autóhiba miatt késtek a kö­rösiéi*, majd a hazaiak az igazolásukat keresték, s így, 11 óra helyett, 12-kor kezdték va­sárnap Albertirsán a járási bajnoki labdarúgó-mérkőzést: Albertirsai Vasutas II— Nagykőrösi Volán 7:2 (2:2). Volán: Patai — Kíséri, Kris­tóf, Nagy F. — Körösi (Susán), Máté II — Nagy Gy., Szilágyi, Mészáros, Száraz II, Horváth A. 1:0-ra a Volán vezetett, majd lesgóllal és 11-essel, a hazaiak szereztek előnyt, amit a körösiek szünetig kiegyen­lítettek. A I. félidő elején, szép góllal, rögtön vezetést szereztek a vasutasok, majd a játékvezető ismét 11-est adott a javukra. Ebből szintén gól esett. A téves ítéletek, amelyek rendre a Volánt sújtották, le­törték a körösi csapatot, s já­tékosai ezután már kedv nél­kül játszottak, ami a gólkü­lönbségben is kifejeződött. Góllövő: Horváth A., Nagy Gy. Jó: Máté II, Mészáros, Kristóf. November 8-án esett az eső, ezért a körmérkőzéses rend­szerű városi úttörő-olimpiai labdarúgódöntőt, az előzetes programot megváltoztatva, 3 napos küzdelemsorozatban bo­nyolították le az I. korcso­portban. Egyik nap a Kinizsi­sporttelepen, a másik kettőn a múzeumi pályán, 2x20 perces mérkőzésen mérték össze tu­dásukat Nagykőrös általános i'-koláinak úttörői. A nagypá­lyás mérkőzésen a pajtások lelkesen és helyenként jól is játszottak. A nagy akarással küzdő kossuthosok végeztek az első helyen és jutottak tovább. Eredmények. Hétfőn: Rákó­czi—Arany 3:1, Kossuth—Pe-' tőfi 2:1. Kedden a Kossuth— Rákóczi mérkőzés 2 pontját, 0:0-ás gólaránnyal, a verseny- bíróság az előbbi javára ítél­te, Arany—Petőfi 1:0. Szerdán: Petőfi—Rákóczi 3:1, Kossuth— Arany 2:0. A végeredmény 1. Kossuth 2. Petőfi 3. Rákóczi 4. Arany A városi 3------­1 — 1 — 1 — 4-1 4-4 4-4 2-5 Kossuth­győztes iskola csapatának tagjai Ko­vács András — Kulig István, Farkas Zoltán, Czirják Sándor, Bátor Ferenc, Tóth Sándor, Ágoston Géza, Fehér László, Nagy András, Hegedűs Károly, Szabó Tibor, Szűcs Attila és Hatvani György voltak. A birkózás fellendítéséért Ötödikén, a Sportotthonban, értekezletet tartott a Kinizsi birkózószakosztályának vezető­sége. A hátrányos átalakítás, valamint a nem tevékeny ve­zetés következtében, kevés versenyen vettek részt a bir­kózók — állapította meg Dél Ambrus, az elnökség patrónu- sa. Papp László, segítség hiá­nya miatt, lemondott edzői teendőiről. Most keresik a kii utat a hullámvölgyből és szeri vezik, kibővítik a vezetőséget. Csak az aztán aktív is legyen! S. Z. k

Next

/
Thumbnails
Contents