Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-17 / 271. szám

s ““'kMMup 1971. NOVEMBER 17., SZERDA M X, LEGALÁBB 100 ÉVIG Feketeszén a Mecsekben Országos szénföldíani konferencia Komién 12 mi’liós veszteség Lassan helyreáll az anyagi biztonság Csak az elvégzett munkáért fizetnek Tavasszal nyolc megyei ter­melőszövetkezetben jelentek meg a »szanálási bizottságok, hogy megvizsgálják azokat az okokat, amelyek miatt ezek­ben a mezőgazdasági üzemek­ben veszteséggel és alap­hiánnyal zárták az 1970-es gazdasági évet. A bizottságok elvégezték „felderítő” munká­jukat, a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága pedig a szakemberek véleménye alap­ján döntést hozott: mit kell .tenniük a veszteség megszün­tetése érdekében. A nyolc termelőszövetkezet­ben 51 millió forint vesztesé­get és alaphiányt állapítot­tak meg. Ebből 3 milliót ma­gára vállalt az állam, 38 millió forintnyi hitelt is biz­tosítottak, amelyet csak jö­vőre kezdenek törleszteni, végül tehát 10 millió fo­rint veszteséget kellett a nyolc gazdaságnak ebben az esztendőben „ledolgoz­nia”. A Pest megyei Tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztálya most, háromnegyed év elteltével azt vizsgálta, hogyan állnak a szanált tsz- ek. A felfnérések azt állapí­tották meg, hogy ismét 12 millió forintnyi veszteséggel és alaphiánnyal zárják majd az évet. A legkritikusabb helyzet a ráckevei Dózsában és a kosdi Naszály-hegyalja Tsz-ben van, ahol a szanálás óta 7,5 millió forintnyi ko­rábbi veszteségre derítettek fényt. A többi gazdaságban av mérleg szerinti eredmény már ebben a gazdasági évben pozitívan alakul, csak alaphiányra számí­tanak. Minden szanált termelőszö­vetkezetben nőtt a halmozott termelési érték, javultak a költségszintek, emelkedett a bruttó jövedelem. A személyes jövedelniek kát termelőszö­vetkezet kivételével csökken­tek, ami azt jelenti, hogy csak a valóban elvégzett mun­káért fizettek. Az alaphiányok túlnyomó része a beruházási többlet- költségekből- származik, ame­lyekre sem azí amortizációs alap, sem a fejlesztési alap nem biztosított fedezetet. Az idén tavasszal szanált ter­melőszövetkezetek többségé­ben várhatóan, ha lassan is, de helyreáll az anyagi biz­tonság. Egy gazdaság, a nyársapáti Aranyhomok Termelőszövetkezet már jelezte a megyei tanács­nak, hogy szanálásra vár í 1972-ben. S a jelek szerint nemcsak ez az egy gazdaság zár veszte­séggel és alaphiánnyal 1971- ben. És ezeken a helyeken már nemcsak az idei gazda­sági évről van szó, hanem több év megfontolatlan gaz­dálkodásáról is. m. k. a. Országos szénfölditani. kon­ferencia kezdődött kedden Komlón. A háromnapos ta­nácskozáson első alkalommal tárgyalnak .együtt a hazai bá­nyák gazdasági szakemberei, a geológusok és a geofiziku­sok. ^z illetékes országos szervek, továbbá a kutató-, a kísérleti és a tervezőintéze­tek, valamint a termelőválla­latok képviselői. Fejér Leontin, az Egyesült Magyar Szénbányák geológiai szakértője, a tanácskozás első napjának e-gyik előadója el­mondotta többek között, hogy az elmúlt 25 évben megkét­szereződött Magyarország kő- szénvagyona. A kutatók túl vannak a nagy felfedezések korán: feltárták a kőszénme- dancék határait, s így ma Űj taggal gyarapodott a Fi­nommechanikai Vállalat mik.- rohullámú rádióreié családja — amely típusonként 600, 960, 1800, vagy 1920 egyidejű tele­fonbeszélgetés, valamint szít nes, vaigy fekete-fehér televí­zió közvetítésére alkalmas: megkezdték a kommutátor gyártását. A Szovjetunió megrendelő- i sére kifejlesztett berendező^ lehetővé teszi, hogy a televí­ziós központokban előre prog­ramozzák : melyik országból milyen műsort vesznek át, s a már tudjuk, melyek azok a területek, ahol további fej­lesztési lehetőségek vannak. Hazánk szénvagyonának kö­rülbelül egyharmada van a Mecsekben, ahol a jelenlegi termelési szint figyelembe­vételével még legalább 90— 100 évig van bányászni való, jó minőségű fekete szén. Nagy szerepük van a geológusoknak abban, hogy az üzemek a mennyiségi, minőségi és gaz­dasági követelményeknek jobban eleget tehessenek. A pécsi konferenciának is az a célja, hogy az ország különböző részein, szétszórtan dolgozó geológusok az ott el­hangzó előadások és vita so­rán megismerjék egymás eredményéit, módszereit, ki­cseréljék a tapasztalataikat. kapcsolási időt is csökkenthe­tik. A berendezés kapacitására jellemző, hogy egyidejűleg nyolc tévéműsor tetszés sze­rinti szétosztására alkalmas. ' Összességében 64-féle kombináció alakítható ki a tévéstúdiók és adóállomá­sok között. A mikrohullámú rádiórelé- család egy másik tagja, s egy­ben a kommutátornak is ré­sze, az úgynevezett szünet­mentes áramforrás, amelynek segítségével kiküszöbölhetők a hálózati- áramkimaradásból adódó kellemetlenségek. A szünetmentes áramforrás segít­ségével a tv-nézők az “ilyen jellegű zavarokból nem vesz­nek észre semmit. Küzdelem az A—2-vel Zavartalan televíziósvétel . áramkimaradás esetén is Öt kérdés az influenzáról ■ • • * 4 Válaszol a KÖJÁL megyei igazgató főorvosa A szünetmentes áramforrás egyébként minden olyan helyen fel- használtiaió, ahol a hálő- zatkimaradás pótolhatatlan veszteséget okozhat. Ma az influenza az egyik legfontosabb beszédtéma. Sok kérdés, megjegyzés, panasz is hangzik el ebben az ügyben. A felvilágosítást leginkább igénylő öt kérdést intéztük dr. Madár Jánoshoz, a Pest me­gyei KÖJÁL igazgató főorvo­sához. — A bulgáriai és romániai járvány hírere nyilvánvaló volt, hogy az influenza hozzánk is betör. Milyen megelőző intéz­kedések történtek? — Neim tétlenkedtünk. Még a járványhírek előtt működni kezdett figyelőszolgálatunk, ahogy minden más őszön is. Ä megelőzésért viszont nem te­hetünk sokat, jóformán min­den az egyén szervezetének el­lenállóképességén. múlik. Ezért hajtogatjuk, hogy minél több C-vitamin tartalmú élelmiszert kell fogyasztani, ezzel fokozha­tó az ellenálló erő. Az oltás... — A lakosság egy része érdeklődött, miért érke­zett késön és a megszokottnál is kevesebb oltóanyag a körze­ti orvosokhoz? — Az Országos Közegész­ségügyi Intézetben az oltó­anyagtermelés, függetlenül a járvány közeli veszélyétől, minden évben megtörténik. Idén is hozzákezdtek á hossza­dalmas művelethez. Arra azonban nem számított senki, hogy idén korán jelentkezik az influenza. A most megjelent A—2 vírus először 1957-ben okozott járványt és azóta a je- lenlegin kívül még két alka­lommal : legelőször október vé­gén jelentkezett, de azután, ahogy más törzsekhez tartozó influenzavírusok is, soha de­cember közepe előtt, sőt leg­többször csak januárban vagy februárban. Az oltóanyag a korai jelentkezés idején ez év­ben nem készült el kellő mennyiségben, de Pest megye eddig kapott belőle már ugyanannyit, mint tavaly, vagyis 20 ezer embernek ele­gendőt. Napokon belül még 10 ezer adagot kapunk és osztunk szét a körzeti orvosoknak, hogy a szív- és tüdőbajos 60 éven felülieket, akikre legve­szélyesebb lehet a betegség, el­láthassák, amennyiben oltás­ban részesülni kívánnak. Az oltás azonban nem nyújt biz­tos védettséget, legfeljebb a beoltottak felénél hárítja el a fertőzést. Nem szégyene ez az orvostudománynak, hiszen annyi fertőző betegséget le­küzdött, az influenza ellen még nemi tud biztos védelmet nyújtani. Néhány éven belül viszont bizonyára eljutunk odáig is. — Súlyosabb-e az A—2 okoz­ta betegség, mint tavaly volt? — Még a járvány elejénél tartunk. E pillanatban nem látszik súlyosabbnak, mint az előző években. Jósolgatás len­ne azonban azt mondani, hogy akár súlyosabb, akár könnyebb lesz az előző járványoknál. Eddig főként tüdőgyulladásban nyilvánuló szövődmények, lép­tek fel. Általában gyógyszer­rel jól kezelhető esetek. Meg­jegyzem azonban, hogy a sú­lyosabb szövődmények majd­nem mindig a járvány vége táján jelentkeznek. — A megbetegedések aránya túl nagy, a lakosság számának ' csaknem 2 százalékát éri el. Arra lehet következtetni, hogy a járvány elérte már a tető­pontját? — Az eddigi influenzajárvá­nyok többnyire a lakjosság 10 százalékát érintették. Nem rit­kán azonban húsz százaléknál is több ember kapta meg, mint például tavaly Pest megyé­ben. Eszerint még nem értük el a járvány csúcspontját, ami általában az ötödik héten szo­kott bekövetkezni. Egy-egy influenzajárvány többnyire ’ 10 hét alatj zajlik le. Ez sem tör­vényszerű azonban. — A Sabln-cseppek beadásá­val december elejen kezdődik a kisgyermekek oltása, gyer­mekbénulás ellen, de lázas ál­lapotban levők nem részesül­hetnek belőle. Vau-e alkalom arra. hogy az abban az idő­ben lázas betegek felgyógyulá­suk után, tehát később jussa­nak a védelmező cseppekhez? — Az Egészségügyi Minisz­térium járványügyi szervei fi­gyelemmel kísérik a járvány lefolyását és ha a Sabin-csep- pek szétosztására kitűzött idő­ben, tehát december elején az influenza a 0—3 éves korosz­tályban esetleg nagyarányú lenne, a védőoltás beadását későbbi időpontra halasztják. Amire különben a múltban már volt példa. Sz. E. Például kórházakban, ahol a műtőlámpák és vastüdők ál­landó energiaellátása nélkü­lözhetetlen. A széles körű felhasználási lehetőségek ’mi­att nagy az érdeklődés a be­rendezés iránt. Helyszíni szemlére készül a bíróság a rendőrgázoló bűnperében Nagy érdeklődés kíséri a dunaújvárosi rendőirgázoló — Blaskg János — bűnügyének székesfehérvári tárgyalását. A vádlott — aki ellen hivatalos személy sérelmére elkövetett emberölés miatt emeltek vá­dat — augusztus 30-án halál­ra gázolta Fekete Sándor rendőr törzsőrmestert, aki meg akarta akadályozni, hogy Blaskó ittasan a volán mögé üljön. Az ügyben 25 tanút és nyolc szakértőt hallgat ki a 1 bíróság. Hétfőn a fővádlottat és az ügyben garázdasággal vádolt Somogyvári Zoltánt és a fiatalkorú P. Gézát hallgat­ták ki. Kedden a tanúk tettek vallomást. Délig négy tanút hallgattak ki. s mivel több olyan körülmény derült ki, amire eddig nem figyeltek fel, valószínűnek látszik, hogy az ügy tárgyalása elhúzódik, s a bíróságnak helyszíni szem­lét kell tartania. Árokban végződött a kocsikázás Foglalkozás körében elköve­tett gondatlan veszélyeztetés, valamint társadalmi tulajdont károsító gondatlan rongálás vádjával került a bíróság elé Vér Lászlg 29 éves tápiószent- mártoni gépkocsivezető. A fiatalembert korábban 6 hónapi felfüggesztett sza­badságvesztésre ítélték garázdaságért, gondatlan ve­szélyeztetésért pedig csak a közkegyelem alapján szüntet­ték meg ellene a büntető eljá­rást. Még nem telt le a próbaidő, amikor Vér László nem sokat törődve az újabb szabálysze­géssel: vezetés előtt italozott. Két barátja társaságában ürít- gette a poharakat, majd úgy döntöttek, Tápiószentmárton- ból átkocsikáznak Újszilvásra. Az MTS Építőipari Vállalatá­nak teherautóját 50—00 kilo­méteres sebességgel vezette Vér László,‘s hamarosan el­hagyták a Ceglédi út kereszte­ződését is. Irinán azonban nem sokáig kocsikáztak. A vezető figyelmét elkerülte egy ka­nyar, s hiába kapott a kor­mányhoz, a teherautóval át­hajtott az út bal oldalára. Itt a kocsi egy telefonoszlop­nak vágódott, majd ke­resztbe fordulva az úton. a jobb oldali árokba csú­szott. Szerencsére szemben éppen nem jött jármű, s az összetört autóban egyikük sem sérült meg. A szabályszegő gépkocsive­zetőt a Nagykátai Járásbíróság 5 hónapi szabadságvesztésre ítélte. Vér Lászlónak koráb­ban felfüggesztett 6 hónapi büntetését is le kell töltenie, s két évre eltiltották a jármű- vezetéstől. Kis számítógépek a belkereskedelemben Számítógép — mérnökképzésre A Műszaki Egyetemen új számítógépet helyeztek üzembe. A Számítástechnikai Koordinációs Intézet japán gyártmányú „Faeorn” típusú berendezése az első hazánkban, amelyen szá­mítógépet gyártó mérnököket képeznek ki. A kereskedelmi ügyvitel­gépesítés és adatfeldolgozás elterjesztésére, fejlesztésére irányuló tevékenységükről tá­jékoztatta a sajtó képviselőit kedden dr. Hegedűs András­áé, a belkereskedelmi ügy­vitelszervezési és információ­feldolgozási intézet igazga­tója. « Az intézet három éve egy közepes teljesítményű számí­tógéppel 20 nagykereskedel­mi, illetve tejipari vállalat adatait dolgozza fel. Naponta több százezer adat kerül a be­rendezésbe, amely pontos in- formációkdt szolgáltat az intézetet megbízó kereske­delmi vállalatok részére. Az intézet ilyen irányú tevé­kenysége iránt olyan nagy az I igény, hogy meglevő gépeik } kapacitása már nem elegendő, j Az sem segít a helyzeten, hogy más számítóközpontokat is, igénybe vesznek. Ezért — minisztériumi határozatra — várhatóan 1972-ben, 1973­ban egy újabb nagy teljesít­ményű gépet vásárolnak, a kö­vetkező tíz évben pedig lét­rehozzák az országos belke­reskedelmi számítógép-háló­zatot. Erre a célra a legmeg­felelőbbnek a kis számítógé­pek látszanak. UNIVERZÁLIS TELEFON Működik egytől tízforintos érmékkel Veszprém megyében, ahol létrehozták hazánk első, auto­matizált távbeszélő körzetét, felszerelték a több érmével is működő nyilvános használatú univerzális telefonkészüléke­ket. A kísérleti jellegű készülé­kek 1, 2, 5 és 10 forintos ér­mékkel működnek. Ez a típus méltán nevezhető a jövő tele­fonjának, mert a Helyi és tá­rasági beszélgetésekre az igénybevevő kívánsága szerinti időtartamig használható. A készülék az automata .ál­tal mért . díjtarifák szerint jelzi, ha a befizetett haszná­lati idő 'lejárt. A telefonáló, aki a rendelkezésre álló idő leteltével meg akarja hosszab­bítani beszélgetését, jelzésre további érme bedobásával megszakítás nélkül ijaszna'* hatja a készüléket Az auto­mata ugyanis a befizetett idő lejárta előtt 10 másodperccel jelzést ad a telefonálónak. A nyilvános használatú mo­dern készüléktípus első há­rom példányát Veszprémben, Várpalotán és Bala tóműre Jen szerelték fel. Nagy összegű kártérítési per a Pest megyei Mezőgazdasági Ellátó ellen Kedden a Fővárosi Bírósá­gon nagy összegű kártérítési per tárgyalását kezdték meg. A XV. kerületi Béke Terme­lőszövetkezet a Pest—Nógrád —Komárom megyei Mező- gazdasági Ellátó Vállalat el­len indított kártérítési pert. Az előzmények 1968. novem­ber 27-re nyúlnak vissza, amikor a peres felek között szerződés jött létre. Ebben az ellátó vállalta, hogy a szövetkezet részére épülő hét növényházhoz szük­séges anyagokat és felszerelé­seket a kitűzött határidőben leszállítja. A vállalat ezeket az anyagokat és felszerelése­ket el is juttatta a szövetke­zethez. A tsz állítása szerint azonban hibásak voltak, s a vállalat nem javította ki, il­letve nem cserélte ki őket a' megadott határidőn belül. A szövetkezet csaknem 1 080 000 forint kártérítést kér a válla­lattól. Az. ügy tárgyalása a közeli hetekben folytatódik. PEST MEGYEI HÍRLAP a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága és a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: DR. LOKOS ZOLTÁN Főszerkesztő- helyettes: SAG) AGNES Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Felelős Kiadó: CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, vni.. Somogyi Béta u. k. Q. em. Levélcím: Bp. <0. Postafiók tü. Ktadóhiratal: Budapest, V1U„ Blaha Lujza tér 3. A szerkesztőség és a kiadóhivatal közpooti telefonja: 313-10«. 142—220. Titkárság: 140—14?. Előállítja: Szikra Lapnyomda, Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a Magyar Posta. Elő­fizethető bártncly postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlap­üzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp., V„ József nádor tér L sz.). Előfizetési ti>i I hőnapra 20 forint.

Next

/
Thumbnails
Contents