Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-03 / 259. szám

ff Jl mtcrn &€írlap 1971. NOVEMBER 3., SZERDA Gazdaságosabban A kartaii tsz is „részvényes" egy érdekes gyáralapításban Mint ismeretes: hazánkban már jó ideje napirenden van a cukorrépa-termelés, illetve a szarvasmarha-tenyésztés nö­velése. Az immár elodázha­tatlan témához kapcsolódott a közelmúltban a mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi miniszter­nek, és a TOT elnökének a tsz-ekhez írt levele is, amely­ben — egyebek mellett — az áll: .. indokolt, hogy a ter­melőszövetkezetek fokozott gondot fordítsanak ^zekre az ágazatokra, tegyenek üzemi intézkedéseket a fejlesztésük­re, mert a már megtett és teendő állami intézkedések is így lehetnek hatásosak... ” A program jelentőségét fel­ismerve jutottak a. Hatvani Cukorgyár és partnergazda­ságainak vezetői arra a gon­dolatra, hogy összefogással kölcsönös előnyökön alapuló társu­lást alakítanak, takar­mányüzemet építenek. Ebben az új létesítményben — az elképzelések szerint — javarészt cukorgyári mellék­termékből állítanák elő az ál­latok húsgyarapodását jelen­tősen fokozó fehérjedús takar­mányt — mindazoknak a tsz- eknek, amelyek répaföldjeik területének növelését tervezik a jövőben. Vállalkozásukkal így réar'gsn csökkenne a ré­pahiány, hiszen a következő esztendőkben ah eddiginél több terméket dolgozhatnának fel, másrészt jól járnának a gazdasá­gok, mert az új takar­mányfajta — a korábbival összevetve — érezhetően csökentené a hizlalás ön­költségét. Az egyesülés szerződését a Hatvani Cukorgyár képvise­lőin kívül a kartali, az újszá- szi, a jászboldogházai, a jász- kisóri, a szurdokpüspöki és a hevesi mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek vezetői írták alá nemrégiben. A feltételek alapján cukorrépa-területeik, illetve azok növekményének arányában osztoznak majd az említett hatvani takarmány­keverő-üzem beruházási költ­ségein, viselik a fenntartással járó kiadásokat, s természete­sen ugyanilyen formában ré­szesednek az üzem termékei­ből is. . Kaposvárott három évvel ezelőtt kezdődött meg kísér­leti jelleggel a hasonlóan fe­hér jepótló takarmány gyártá­sa, s az idei tavasszal alakult a tulajdonképpeni társulás. A tapasztalatok után mer­nek most vállalkozni a Hatváni Cukorgyár feldol­gozási körzetében is ugyanerre. Mind Pest megyében, mind a környező négy megyében ér­deklődés kíséri a kezdeménye­zést. s a tájékozódás szerint további jelentkezőkre lehet számítani. A közeledéshez, a csatlakozáshoz kedvet ad a cu- korépa-termesztés gépesítésé­ben előállott ma már széles körű lehetőség. Éppen októberben a Szol­nokon tartott országos be­mutató is igazolta, hogy az ügyes segédeszközök­ben napjainkban nálunk sincs hiány, közöttük valósággal válogat­hatnak a gazdaságok. Ennél­fogva egyre kisebb szükség van az eddigi, meglehetőse?» fárasztó fizikai munkára, nem okoz különösebb gondot a répával való foglalkozás. Bíz­hatnak a sikerben! Gyóni Gyula Magyar virágok Északon November első napjaiban több európai nagyvárosba indítottak útnak nagyobb magyar vágottvirág-szállítmá- nyokat. A Hungaroflor, a vi­rágokat és dísznövényeket ex­portáló hazai egyesülés mint­egy tíz országba szállít magyar növényeket. A téli hónapok­ban. elsősorban a hazai vá­gott virágokat, a szegfűt, ró­zsát, gerberát és a fokföldi margarétát vásárolják szíve­sen külföldön. Az idén télen a skandináv országok leg­északibb részeibe is eljutnak hazánk színpompás képvise­lői. A virágokat különleges fagymentes csomagolással, valóságos meleg öltözékkel védik a téli utazás viszontag­ságaitól. Szarvasbőgés az állatkertben Megszokta otthonát a gepárd pár Ritka élménybon Iahet ré­szük ezekben a napokban a már késő őszi látványt nyújtó Fővárosi Állatkert látogatói­nak. Valószínűleg a szeszélyes időjárás hatására most bőgnek az ázsiai iszubra- és marál- bikák. Havasi kürtre emlékezte­tő hangjukba belevegyül a hazai dámszarvasok bar- cogása s nagy ritkán még a gím­szarvas egy-egy elkésett bőgé- sénelc hangja is. A pálmaházban november az orchideavirágzás fő idősza­ka. Az emlősosztály állatai, a három szép gnú, a három já­vorantilop és a fiatal gepárd­pár — Trisztán és Izolda — már megszokta otthonát. Ugyancsak otthon érzi magát az egyenesen Kaliforniából ér­kezett hím fóka a két nőstény fólca mellett A rovarház újdonsága az egyenlítői Afrikában élő pandinus imperator, a föld legnagyobb skorpiófaj­tájának egyik képviselője, hossza 17 centiméter. Akvá­riumba kerültek a vadászati világkiállításról az édesvízi ha­lak, mintegy harminc faj kép­viselői. RÁCKEVEI ö$z Foto: Urban Szegfűhálók A Szegedi Kenderfonó és Szövőipari Vállalat különle­ges hálók gyártásával segíti a szegfűt termesztő kertésze­teket. A virágokat korábban vízszintesen kifeszített zsine­gekhez rögzítették, s ezeknek — a növények fejlődésének megfelelő — utánállítása ne­hézkes, hosszadalmas munka volt. A vékony poliamidszá.- lakból készült, 15 centiméteres szembőségű, keretre rögzített hálók viszont a virág növeke­désének megfelelően pillana­tok alatt feljebb emelhetők. A próbahálók beváltak. A ker­tészetek erre az évre több mint félmillió négyzetmétert, jövőre pedig 3 millió négyzet- métert rendeltek a vállalat­tól. A Balaton legszebb állomása NÉGYSZINTES IRÁNYÍTÓTORONY Üj, modern vasútállomás épül Balatonfüreden, a régi már alkalmatlan a megnöve­kedett forgalom lebonyolításá­ra. Az új állomás építését meg­előzte a pályatér korszerűsíté­se és bővítése. A hét páros új vágánytest már korábban el­készült, az új felvételi állomás a régivel szemben, a Balaton felőli oldalon épül. Mintegy 35 millió forintos beruházással 141 méter hosszú, modern vo­nalú épületet emelnek, amely­ben az utasforgalmi helyisé- gek, jegypénztárak, informá­ciós irodák, árusítóhelyiségek kapnak helyet. A felső szinten helyezik el a várótermet és a 300 személyes éttermet. Az épületből 4 szintes irányítóto­rony emelkedik ki. Az épület homlokzatához 550 négyzetmé­ter üveget használnak fel. Az új állomást, amely a leg­szebb lesz, a Balaton vidékén, terv szerint a jövő évben ad­ják át a forgalomnak. Iskolai míntakőnyvtár Érdekes kezdeményezést va­lósított meg a leninvárosi ta­nács és a Deirkovits Gyula Művelődési Központ. A szocia­lista város 2. számú általános iskolájában a könyvtármozga­lom új típusát alalatották ki: az isikölai nuntaikönyvtárat. 1 sze a késő ősszel, hogy a meg­Megkezdődöü a „látott halak66 fogása A Balatonon megkezdődött az év legnagyobb halászati eseménye, a gardafogás. Ré- gente „látott halnak” nevez­ték a gardát, mert a tihanyi kút környékén rendszerint olyan tömegben verődött ősz' A MENETREND Nyáron senki sem figyelt erre a furcsa alakra. A délelőtti vonatok ontották a pestieket; az egymás fa­rát érő szerelvényekből, mint valami feneketlen zsákból, ömlött a tömeg. Ezek nem afféle leruccanó, kalandot hajkurászó, éretlen fickók és möcs- kék voltak — mint a balatoniak —, általában szép, kerek családok láto­gattak a tóhoz, arcukon nyoma sem látszott a rögtön haccacárét keresők mindenre elszánt vigyórának; kis táskákkal, könnyed, öntudatos lép­tekkel, magabiztos mozdulatokkal mentek a buszmegállóhoz. A farmra, a birtokra, a telekre tartottak: s ez pontosan meghatározta viselkedésü­ket. Ha valaki szemmel kísérte az ál­lomás életét, úgy vélhette: minden vasárnap egyforma, ugyanazok a vo­natok fékeznek ugyanazokkal az em­berekkel, akik szinte szóról szóra ugyanarról beszélnek, mint előző hé­ten. Ugyanazzal a közönnyel halad­nak el a fura alak mellett is, mint bármikor máskor. De hát mi feltűnő lehet az állomás egyik tartozékán: hiszen minden hét végén ott álldogál a sorompó mögötti, kaviccsal fel- szórt, padokkal hintett pihenőhelyen, békésen nézegeti a tavat meg a fris­sen érkező utasakat. Legfeljebb ar­ra figyeltek volna fel, ha a kalapja mellől eltűnik a vadkacsatoll — töb­bek között ezért akasztották rá a fura nevet —, vagy ha esetleg nincs a vállán a cirádákkal telerajzolt ka- násztarisznya, amelynek aktán vég­képp nem volt semmiféle, víkendező ésszel kitalálható rendeltetése. Mindazonáltal, hogy a menet­rendszerűen aláhömpölygő tömeg tu­domást sem vett erről a csudabogár­ról — aki délelőttöket eltöltött a semmivel sem magyarázható ácsor- gással —, a fura alak derűsen és sze­retettel figyelte elégedettségüket, megfontoltságukat, s egyáltalán nem rendítette meg a busz befutása okoz­ta izgágaságuk, a hirtelen támadt, fejvesztett pánikhangulat. Általában a déli személyig maradit, s amikor ez is rendben edfüstölgött, s utasad felszálltak a félig már üdü­lőhellyé nőtt település északi részébe tartó autóbuszra, elindult a tó ka­nyarulatát követő parti sétányon. Néhol megállt, főképp ahol a stégek­hez kötött ladikok környékén nem látott mozgást, beült egyik-másik csónakba, kinyitotta bőrtáskájáit, s harapott néhányat újságpapírba cso­magolt tízóraijából. Kora délután a kocsmában lehe­tett rátalálni — a falu kisebb és el- hanyagoltabb, de ugyanakkor barát­ságosabb italtboltjában —, nem ült le, a pultot támasztotta. Két korsó sörrel estig kibírta. Tengerészikéknísk nevezhető, megviselt, de rendben tartott ruhájában afféle hajósember­nek is tűnhetett volna, ám bizonyos kellékek hiánya tökéletesen kizárta a ki vénült matróz lehetőségét; hi­szen köztudomású — minden tóparti vagy folyó menti településen ott iszogatnak a kiszuperált öreg hajó­sok —, az ilyenek makacsul ragasz­kodnak a karjukon vagy gallérjukon viselt fehér csíkokhoz, és a világ semmi kincséért meg nem válnának horpadt tányérsapkájuktól. Távol tartotta magát az összetűzésektől, sem nem énekelt, sem nem vitatko­zott; elálldogált a maga helyén, s ha végzett a korsókkal, szelíd bólintás- sal elköszönt anélkül, hogy bárkinek is feltűnt volna távozása. Egy nyári napon, amikor a hajnal és a reggel találkozásakor friss kif­liért mentem a falubeli pékhez, ráis­mertem. A kádakból kidagadó bar­násfehér masszák körül tevékenyke­dett; csak villanásnyi időre tűnt fel. — meztelen, lisztporos hátán nagy szakajtóval igyekezett a kemencék­hez. A pékre néztem, azt hittem, egye­dül dolgozik. — A kisegítőm — intett a kemen­cék feléi ahol forró, szürkésfehér por szitált. — Kissé furcsa ember, de csöndes, szavatarbó. Tudja, nem­egyszer megjártam különféle alakok­ul. Ajánlkoztak, kétszer - háromszor eljöttek, de mind elmaradtak. Nem bírták a korai kelést, ö még egyszer sem késett. Itt pontosan, akár esik, akár fúj, befűti a kemencét, káse- per, mindennel törődik. Attól kezdve ismerősiként figyel­tem kinn, az állomáson vasárnap reggelenként. Többet tudtam róla, mint bárki az utasok közül, özvegy- ember, három éve temette el a fele­ségét, gyereke, rokona közelben-tá- volban nem akad, de azért nem vált belőle szomorú legény. Csak a tóba nem jár be, mint halászkoníban, megél a nyugdíjából. Persze, nem ül­het egész nap az üres házban, ezért állt a pékhez. A pék ünnepnap nem süt — megteheti konkurrenoia hiá­nyában —, ő mégis hajnalban kel, ahogy megszokta. Először a szőlő­hegyre kapaszkodik fel, onnan meg a tóhoz sétál. Nézi a horgászokat, akik esküsznek rá, hogy a hajnali csönd vonzza a halakat (amin csak moso­lyogni tud)', aztán indulhat is az ál­lomásra, az első szerelvény elé. A fura alak szereti ezeket a va­sárnapokat: boldogan szemléli a he­tenként ismétlődő áradást, amely kö- rülfolyja, s hullámaival szinte elbo­rít ia; úgy véli, többet megért a vi­lágból. mintha mindenfelé utazgat­na : különféle férfiakat, nőket, kisfiú­kat lát. különféle vonatokat, ame­lyek reggel még itt zakatolnak, dél­ben már az ország túlsó felében, de estére hűségesen visszajönnek, mert a vonatoknak is, mint minden do­lognak a világom, megvan a maguk rendeltetése. A falubeliek eleinte megrökönyöd­tek, később csodálkoztak, s legfel­jebb annyit mondogattak: nagyon megviselte a felesége halála, hát így, ücsörgéssel gyógyítja a fájdalmát. Később híre terjedt, hogy végképp megzavarodott, komoly betegség tá­madta meg az agyát. Bemagolta a Magyar Államvasutak menetrendjét. Bármilyen hihetetlen is, tökéletesen bevágta a menetrendet — nemcsak a környékbelit, az egész ország vasút­vonalain közlekedő vonatok indiüási és érkezési idejét fújja, s még azt is megmondja: mikor futnak be a vég­állomások közé eső nagyobb megál­lókra. Elképesztő — csóválták fejü­ket a helybéliek —, milyen rendes, becsületes ember volt, s tessék, mi­csoda alak vált belőle! A múlt őszön még november is a vénasszonyok nyarát játszotta; a napsütés levitt a tóhoz. A kora dél­előtti személlyel‘utaztam, talán né- gyen-ötem ha lekászálódtunk a sze­relvényről. Hiába fénylett a délelőtt, a tó magányosnak és szomorúnak tűnt, afféle búcsúzkodó hangulatban volt, ami, úgy látszik, a tavakat is utoléri. A busz már nem jött ki az állomásra, gyalog kellett nekivágni az útnak. A kora esti vonathoz mentem visz- sza: szerettem volna minél előbb idehaza lenni. Jegyet váltottam, s mivel 'még volt időm, sétálgattam a sínek mentén. A szemközti kisven­déglőből kilépett valaki, egyenesen felém tartott. Amikor mellém ért, megszólított: — Késik. Sajnálkozva megvonta a vállát. — Nem biztos — mondtam. — Tizenhat-negyvenhétre be kel­lett volna jönnie. . Belenéztünk a szürkületbe. Csak a szemafor macskaszeme zöldellt a ko­pasz fák fölött. — A 16.02-es iäöben elment — mondta a férfi. S csóválta a fejét, mint aki nem érti: hát akkor miért késik az ellen- vonat? Helytelen. Kalapjáról hiány­zott a vadkacsatoll, a vállát sem húzta a bőrtáska. — Érdekes — jegyezte meg —, mostanában gyakran késnek. Hal­lom, még a Tokaj-expressz is. Ál­landóan csúszik öt-hat percet... De nem zavarom tovább: a magáé már füstölög. Leereszkedett a töltésről) s a ki­egyensúlyozott emberekre jellemző, nyugodt, kissé himbáló járással elin­dult a csupasszá vált part menti sé­tányon. Kosa Csaba figyelők a tihanyi hegyről nyo­mon kísérhették az egyes ra­jok vonulását. Az idei hosszúra nyúlt ős* késlelteti a garda vonulását is. Megfigyelések szerint a na­gyobb rajok még kerülik a ti­hanyi szoros vizeit, s minthogy a halászok nem várhatnak a bizonytalan zsákmányra, a legvalószínűbb vonulási helye­ken vetik ki hálójukat. Az öt balatoni halászbrigád ezekbe» a napokban 6 kilométernyi há­lóval szűri a Balaton vizét. VÁLLALATI FUTŐHIÁNY — Könyörgök, ördög úr, legalább másodállásban járjon el mihozzánk fűteni!... (Zsoldos rajza) CONZEPT A székesfehérvári Videoton- gyár egy müncheni kereske­delmi vállalattal kötött meg­állapodás alapján újtipusú te­levízió sorozatgyártását kezd­te meg. A 17 colos képernyő­jű televíziónak a Conzept ne­vet adták. A rendelt 3000 ké-j szüléket november végé:J megkapja az NSZK-beli váll lalat. A Conzept egyik újdon­sága a programozott állomás­választás. A készüléken hat program állítható be. (

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents