Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-16 / 270. szám
6 "'%/fsVláip 1971. NOVEMBER 16., KEDD Természetvédelem (I.) Harmincnégy tárgy és terület védett Pest megyében Magyarföldi husáng — Napóleon kalapja — Famatuzsálemek Házsor — gcmeskúttal Ezt a képet fotóriporterünk Ráckevén kapta lencsevégre. A gémeskút és az új lakótelep azonban nemcsak a fejlődés jelképe, hanem a műemlékvédelemé is. Ugyanis ezekbe a házakba költöznek be majd a műemlék Savoyai-kastély lakói; így végre felszabadul az épület, s teljes pompájában fogadhatja a látogatókat. Foto: Urbán Ezen nevet Ki mit tud róla, hogy Pest megyében hol, milyen, ritka virágokkal, fákkal, különleges sziklaalakzatokkal és sok minden egyéb szépséggel ajándékozta meg a természet az embert. Még a lakóhelye és közvetlen környéke természeti különlegességeit sem mindenki ismeri. Arról pedig, hogy minden ritka növényt, állatot, rendikívüli földtani képződményt, forrást, vízesést, barlangot, tavat védetté'keli nyilvánítani, még kevesebben tudnak. S vajon a védett természeti értéltek megóvására minden egyes ember megtesz-e minden tőle telhetőt? 1961 óta jogszabály intézkedik a természetvédelemről, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 18. számú törvény- erejű rendelete. S már élőbbről, még 1949-ből is származik erre vonatkozó törvényes Intézkedés, akkor hívták életre az Országos Természetvédelmi Hivatalt Budapesten, a Szabadság- hegyen a Költő utcában, Jókai villájának maradványa fölé emelt épületben a Madártani Intézettel közösen elhelyezve védelmezi a szép természeti ritkaságokat a hivatal Elsősorban azzal a céllal kerestük fel, hogy Ócsa — lapunkban is szóvá tett — belvízlevezető csatornájának építésével szemben felhozott kifogásaikról érdeklődjünk. Az öcsai Öregturján ügye — Az ócsad öregturjánon át két csatornát is ástak régiebben a község belterülete alól gyakran feltörő belvíz levezetésére. Szerencsére mind a kettő eldugult. Máskülönben a tudomány és az egész vidék számára megszűnnék ennek a több száz holdas területnek vi- zsnyőssége, elpusztulna egy földtörténeti emlék — magyarázza a hivatalban dr. Győry Jenő. — A belvíz levezetését úgy kell megoldani, hogy ez lie következzen be. Nem tűnhet el ma, ami félmillió éve fennmaradt. A jégkorszak növényvilágából sok-sok fajta él még a zsombékos, lápos öregturjá- nan, csupa ritkaság. Hát még a Lacerta vivipara, az apró elevenszülő gyík milyen ritka! Ccsán kívül hazánkban csak a Nyírség egyik lápos földdarabján akad még. Azután egy sereg másik, másfelé szintén alig lelhető lápi, mocsári rovar. De az öregturján újabb- kori, kipusztulóban levő madaraknak is otthona. Például olyan országos ritkaság, mint a réti fülesbagoly itt fészkel. Meg a barna réti héja, s a szélkiáltó, avagy nagy pold és a nagy goda sok más víziszárnyas között. Előzetes védettség alatt áll az Öregturján. A védettség kimondása azonban sokszor nagyon lassú eljárás. Különböző érdekeket kell figyelembe venni, összeegyeztetni, ami gyakran nehéz. Jelenleg az országban háromszáz védett természeti tárgy, illetve terület gondja terheli a hivatalt, és még több az előzetes védettség alatt állók száma. Pest megyében 34 természeti érték áll védelem alatt. Szentendrei rózsa Nyáregyházáról öt szerepel a nyilvántartásban. Az egyik mint százhektáros, meszes-homokos, buckás talajon különleges, fejsze nem látta eredeti növénytársulás nyárfából és borókásból álló erdő. Fái alatt az itt őshonos pótharaszti székfű néven ismert ritka növényfajta nagy bőségben. Aztán egy vén öreg szürke nyárfa, a néphit úgy tartja, lombjai alatt Rákóczi fejedelem is megpihent, mert már akkor is se* száz esztendős volt Némelyek szerint ma már 900 éves. Ám 430 centiméter vastagságú dereka és 22 méteres magassága ellenére is legfeljebb 110—120 évet számlál. Szintén védett a 352 centiméteres derekú, 11 méter magas szomorúfűz. Fajtájában 60 esztendejével matuzsálemnek számít. Védett még a község határában egy öreg tölgyfacsoport meg a Duna—Tisza közének egyik legértékesebb gyertyánosa. Szentendrén négy tő Rosa sancfci Andreae, azaz szentendrei rózsa élvez védettséget, mert csak itt termő virág. Védett továbbá a város határában egy hegyi legelőterület a rajta levő tóval, különleges növényzetével, sziklafalakkal, kőoszolopokkal és a Nepóleon kalapjának nevezett fura alakú sziklaképződménnyel. Védett sziklafalak Pilisszántón védett egy szdk- lavonulat ritka növényekkel, a szép, régi Trézsikút nevű forrás és a Kőfülke. Ez a barlang őskori állatok és taránd- szarvasvadász ősember nyomait őrzi. Pilisszentkereszt különösen gazdag ritka természeti értékekben. Határában védett egy sziklacsoport, a Zsivány és a Hideglyuk barlanggal. A Vaskapu nevű különleges geoló'ai alakzatú sziklaborda. Az rdöglyuk barlang, a Hármasforrás és a körülöttük levő öreg fák. Aztán egy rendkívül ritka növény, a Ferula sedle- riana, azaz a magyarföldi husáng, amelynek itt az egyedüli termőhelye. A pomázi Kőhegy oldalán sziklafalak és az azokon termő ritká növények védettek- Valamint nyolc hektárnyi terület a hegy tetején szintén ritka növényekkel, különleges szikla- alakzattal és a tengerszemnek mondott kis tóval. Hogy a vácrátóti arborétum védett, az csak természetes. Foton Védelem alatt áll a Somlyó-hegy, ahol sokféle ritka növény található. Pilisszentivánon a Kisszénás, Nagykovácsin a Nagyszénás ritka növényei védettek. Budajenön a különösen szép alakú Éleskő szikla és körülötte az erdő. Több más Pest megyei természeti értéket tart még nyilván a Természetvédelmi Hivatal, s folyik a védetté nyilvánítási eljárás ezekre nézve is. Az eljárás megindulása is elég az ideiglenes védettséghez, de úgy látszik, az eljárást ezekkel kapcsolatban már nem a hivatal fejezi be. Ugyanis ez év április elsején a természet- védelemről szóló törvényerejű rendelet újabb végrehajtási utasítását adta rendeletbe a kormány. Ezentúl az Országos Természetvédelmi Hivatal főhatóság és csupán az országos jellegű természeti értékek fenntartásával foglalkozik. Minden egyéb természeti érték védelme és fenntartása, valamint a védettség kimondása első fokon a megyei és városi tanácsok hatáskörébe kerül. Ezáltal minden bizonnyal meggyorsul az eljárás, miután egy-egy tanács csak a saját területével foglalkozik. ' A Természetvédelmi Hivatal a közeljövőben dönti el, hogy Pest megyében van-e országos jellegűnek minősíthető természeti érték és ugyancsak rövidesen átadja a megyei tanácsnak az általa ideiglenes védettség alá helyezett értékek jegyzékét. Szokoly Endre (A cikk befejező részét holnap közöltük.) Siklós megújuló középkori várfalain kívül értékes törökkori emlék, Málkocs bej dzsámijának maradványai kerültek napvilágra. A legjelentősebb leletek közé tartoznak a dzsámi gazdagon díszített imafülkéjének — a mihrabnak — két szinten elhelyezkedő szamárhátú íves ablaknyílásai. A változatos kialakítású Korán-tartó kis falifülkék szinte egyedülállóak Tanfolyam vezérigazgatóknak Az országos Vezetőképző Központ új rendszerű komplex tanfolyamot indít a nagy- vállalatok vezérigazgatóinak, és igazgatóinak továbbképzésére. A négyhetes tanulás után szakdolgozatot írnak, s azt félév múltán egyhetes konzultáció keretében megvédik. A tanfolyamot hétfőn ünnepélyesen nyitották meg. Részt vett és felszólalt dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, ott volt Buda István munkaügyi miniszterhelyettes is. Új találmánya: A„Láng P“ Hét országban szabadalmaztatják a Láng Gépgyár új találmányát, a paradicsombepár- ló berendezést. Az új gépkomplexum elődeinél gazdaságosabban, jobb minőségű sűrítményt készít. A paradicsom ugyanis fele annyi időt tölt a berendezésben, mint korábban. Az új „Láng P” típusú berendezés, amelynek nemrég fejeződtek be a prototípuspróbái — már 40 százalék szárazanyag-tartalommal gyártja a sűrítményeket. Az új paradicsomfeldolgozó öt különböző nagyságban fog készülni. A legnagyobb naponta 480 tonnányi paradicsomot nyelvel. A korábbiaknál jóval gazdaságosabb gépsort 1973-tól gyártják és exportálják. — Az Idegenforgalom és a vendéglátás gazdasági hatékonysága címmel a Belkereskedelmi Kutató Intézet november 16-án és 17-én Debrecenben közgazdasági konferenciát tart, amelyen a szakemberek aktuális kérdésekről tanácskoznak. a magyarországi hasonló jellegű török építmények között. A lakóházak gyűrűjében megtalálták és kibontották a több méter magasban álló minaret bejáratát. Az ősszel zárult tájékozódási feltárással egyidejűleg a legszükségesebb állagmegóvási munkákat is elvégezték annak érdekében, hogy az értékes maradványok ne pusztuljanak tovább. ...BECS Sűrű, áthatolhatatlan ködben összeütközik két, egymás mögött haladó gépkocsi. — A szentségit néki, miért kapcsolta ki a fényszóróját? — szitkozódik a hátsó kocsi vezetője. — Elnézést, de a saját garázsomban azt» csinálok, amit akarok! ... MOSZKVA A férj igen csendben lapít a reggelizőasztalnál. — Nem voltam túl hangos az éjjel, mikor hazajöttem? — tudakolja engesztelőén a feleségétől. — Meg sem mukkantál fiam-. Annál nagyobb ribilliót csinált az a három alak, aki hazahozott! ...LONDON — Mondta ön azt a panaszosnak, hogy tökfej?— kérdi szigorúan a bíró,a becsületsértési per vádlottját. — Nem emlékszem ... tisztelt bíró úr ... Sokat ittunk... altkor éjjel... De ahogy most elnézem a panaszost, nincs kizárva, kérem... ...GLASGOW — Mire gondolsz, szívem? — Semmire. — Tipikus női logika! Semmire nem lehet gondolni. — Dehogy nem, drágám. Én. például most arra az ajándékra gondolok, amit a születésnapomra kaptam tőled! ... MÜNCHEN A közlekedési rendőr megállít egy vad iramban száguldó gépkocsit a belvárosban: — Ne is tagadja: legkevesebb hatvan! — szól szigorúan az úrvezetőnőhöz. — Téved, kérem — tiltakozik a visszapillantó tükörbe nézve a hölgy. — Csak a kalapom miatt látszom annyinak: öregít! (nyíri) — Költészeti biennale. Győr 700 éves jubileuma alkalmából a helyi társadalmi, politikai és gazdasági szervek kétnapos költészeti biennalót rendeznek november 18-án & 19-én a városban, amelyen a többi között az amatőr versmondók mérik össze tudásukat. ^ Váci Antöjavító és Fémipari Vállalat FELVESZ LAKATOS SZAKMUNKASOKAT sződligeti telepére. továbbá VASESZTERGÁLYOSOKAT a központi telepre. JELENTKEZÉS: Vác, Dózsa György út 53. JEGYZET Társadalom és érte lat iség „Újfajta ember jelent meg ezekben az években Európa színpadjain, a fizikus. Furcsa figura, a színművek tanúsága szerint tragikus alkat. Tudományát senki nem érti, ő mégis mindnyájunk sorsán töpreng. Kikerülhetetlenül sodródik a konfliktus felé. Galileo Galileivel az inkvizíció fogságában, Róbert Oppenheimer professzorral az Állambiztonsági Hivatal vizsgálószobájában, dr. Johann Wilhelm- Möbiussal az őrültek házában találkozunk. Mindegyikük felett elhangzik az ítélet.” Marx György évekkel ezelőtt írott sorai az idő múlásával nemhogy veszítettek volna aktualitásukból, ellenkezőleg: a fizikus dilemmája korunk szellemi emberének, a tudományos technikai forradalom korát élő értelmiségieknek egyik legégetőbb problémájává •terebélyesedett. Hiszen a szinte percről percre változó világunk nemcsak a szédületes sebességgel dolgozó számítógépeket, a teljesen automatizált gyárakat, új tudományágakat teremtett, hanem egyszersmind megváltoztatta a társadalom szerkezetét és arányait, átformálta az értelmiség arculatát megnövelve egyúttal e réteg súlyát és szerepét. Marx György esszéje a tudományostechnikai forradalom nyugtalanító kísérőjelenségeire hívja fel a figyelmet, mintegy nevekkel illusztrálva az évszázadok során egyre jobban kiéleződő ellentmondást: a tudósok, értelmiségiek munkája rendszerint nem párosul társadalmi megbecsüléssel, avagy másképpen fogalmazva; a végzett munká, s ennek eredménye lett légyen a bármenynyire fontos is, politikai-társadalmi, tehát teljes életet nem biztosít. Példák, nevek szinte ezrével kínálkoznak a reneszánsztól napjainkig; a nyomorban, koldusként meghalt Rembrandttól a saját felfedezése ellen tiltakozó Einsteinig — de nem lenne teljes a kép, ha nem figyelnénk fel az utóbbi években bekövetkezett lényegi változásokra. Mire gondolunk? Például: 1968- ban Franciaországban a májusi események alatt az .értelmiségiek — tanárok, tudósok, mérnökök — együtt tüntettek a munkásokkal, nagyobb politikai jogokat követeltek maguknak, több beleszólást életük irányításába. A folyamat jól kitapintható: a Galileieket, Einsteineket kínzó gondok a' tudományos és technikai forradalom korában az egész értelmiségi réteget érintő problémává váltak, megoldásukhoz azonban — s' ezt a franciaországi példa is bizonyítja — a tőkés társadalmakban sok reményt nem lehet fűzni. Bár kétségtelen tény, hogy a tudományos-technikai forradalom belső logikájánál fogva összhangban áll az ember képességeinek széles körű kibontakozásával, általános felemelkedésével, be kell látnunk, hogy e folyamat megvalósulása, megvalósítása még a szocializmusban sem zökkenőmentes. Az értelmiségieket évszázadok óta feszítő ellentmondás nálunk sem oldódik automatikusan harmóniává, hatásaival és következményeivel tehát nekünk is számolnunk kell. Számítási rendszerünk azonban — ha egykönnyen nem is —, de végső soron kezünkbe adja a megoldás kulcsát. Két okból is. Egyrészt: a tudományos-technikai forradalmat mi nemcsak termelőerőnek, hanem az emberi közösséget formáló humanista erőnek is tartjuk, másrészt: éppen a tudományos-technikai forradalom emberi-társadalmi céljaiból következően a tudomány szerepének és tekintélyének növekedésével arányosan nő művelőinek, az értelmiségieknek társadalmi felelőssége is. S a helyzet ezen a ponton fordul meg nálunk — avagy a klasszikusok szó- használatát idézve —, áll talpára az, ami eddig a fején állt. Vagyis: a tüntetők követeléseiből a szocializmusban társadalmi elvárás lesz. Következik ez abból, hogy a tudományos-technikai forradalom valóságfeltáró, tudatformáló és cselekvésre késztető funkciója egymástól elválaszthatatlan, tehát az értelmiségiek sem csak feleletet adnak a társadalom, és tudomány legfontosabb kérdéseire, hanem egyszersmind cselekedeteikkel is igazolják feleleteik igazságát. S az elvárás mértékének s a cselekedetek értékének megfelelően nő e társadalmi réteg felelőssége és megbecsülése is. Az elvárás, felelősség, megbecsülés elvont fogalmai a mindennapi munkában élő kapcsolatot is jelentenek egyben az értelmiségiek és a társadalom között: másképpen szólva, az elvárás, megbecsülés harmonikus párosa fenntartja a szellemi ember eredendő, természetes kötöttségét, mintegy konzerválva bennük a tanulóévek, a család, mind érzelmi, mind tudati-társadalmi hátterét. így oldódhat fel tehát nálunk az ellentmondás, s jön létre a harmónia az értelmiség munkája s társadalmi megbecsülése között. S hogy ez mennyire nem frázis, bizonyítja ezt a X. kongresszus beszámolójában elhangzott egyik legfontosabb'megállapítás is: nálunk a politika és b tudomány nemcsak egymásrautal- ták, szövetségesek is. (K. Nyíró) Malkocs bej dzsámija 1
