Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-13 / 268. szám
1971. NOVEMBER 13., SZOMBAT «IT tliCYKI Cirla A KISZ megyei küldöttértekezlete (Folytatás az 1. oldalról.) szocializmus építésének programjával. Az ifjúság önmagában is jelentős tényező a megye gazdasági, politikai, kulturális életében, hiszen a megye összlakosságának mintegy negyedét a 15—29 évesek alkotják. A fiatalok egyre jelentősebb részt vállalnak a termelő munkából. A megyei üzemekben 40 ezer munkásfiatal dolgozik. E munkásfiatalok többségének érzés- és gondolatvilága azonos vagy közelálló a munkásosztály egészének gondolkodásához. A politikailag legaktívabb réteget — természetesen — a szakmunkás fiatalok képviselik: legtöbbjük tevékenyen részt vesz a párt-, a KISZ-, a szakszervezet és más társadalmi szervezetek munkájában Soraikban növekszik az érettségizett vagy emelt szintű Szakmunkásképzésben részesült fiatalok száma. Van azonban az ifjúmunkásoknak egy másik — kisebb rétege, amely nehezen vagy egyáltalán nem aktivizálható. Ide sorolhatók az előbbieknél alacsonyabb műveltségű segédmunkások, az „ingázók”, a fegyelemsértők, s a „vándormadarak”. Rájuk hat leginkább a „problémamentes” élet illúziója, a „politika- mentesség” téveszméje. E rétegek meggyőzése, nevelése az ifjúsági mozgalom feladata is; ösztönöznünk kell a munkásfiatalokat általános és szakmai műveltségük gyarapítására, legyünk kezdeményezői, hogy a segédmunkás fiatalok mielőbb megfelelő szakmai képzettségre tegyenek szert. A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok száma meghaladja a tízezret. Helyzetüket előnyösen befolyásolta a szocialista mezőgazdasági üzemekben végbement fejlődés. Többségük természetesnek tartja a szocialista mezőgazdasági termelési viszonyokat. Ezek a fiatalok nem ismerik a régi parasztéletet, gondolkodásukban, magatartásukban erősödnek az egységes parasztosztályra jellemző tulajdonságok. Munkakörülményeik, felkészültségük azonban még lényegesen különbözik egymástól. A mi feladatunk az, hogy további erősítsük a parasztifjúság körében a KISZ befolyását, fejlesszük kulturális igényeiket, segítsük közösségi nevelésüket. Pest megyében számbelileg is jelentős a fiatal értelmiségiek csoportja. Többségük pedagógus, ipari vagy mező- gazdasági mérnök. Ok azok, akik környezetük gazdasági- politikai feladatainak megoldásából az elmúlt években egyre inkább kivették a részüket. Ám még mindig nem elég széles a köre azoknak, akik segítségünkre lehetnének a politikai és kulturális munkánkban. Ifjúságunknak a diákság az & rétege, amely életkori sajátosságainál fogva, tapasztalatok hiányában legkevésbé felvértezett a káros ideológiai hatásokkal, a társadalmi élet problémáival szemben. Különös figyelmet érdemel az a tény, hogy azoknak az üzemi dolgozóknak, akik nem végezték el az általános iskola nyolc osztályát, a többsége fiatal! Problémákat okoz az általános iskola utáni továbbtanulás, illetve a pályaválasztás. Egyes szakközépiskolákba aránytalanul nagy a túljelentkezés, az általános gimnáziumokban megállíthatatlanul növekszik a lányok aránya, a szakmunkásképző iskolákba elsősorban a fizikai dolgozók gyermekei kerülnek, az értelmiségi szülők gyermekei pedig csak akkor hajlam*'ik valamilyen szakma tanulására, ha gyenge tanulmányi eredményeik miatt nem veszik fel őket középiskolába. Elő kell segítenünk, hogy a szülők és a fiatalok számoljanak a realitásokkal, s a fizikai munkát ne tekintsék lealacsonyítónak, „jobb híján” való megoldásnak, hanem ismerjék el rangját, becsületét, találják meg benne emberi, anyagi számításukat. A fiatalok etetés munkakörülményei A megye fiatalságának zöme képzettségének megfelelő munkakörben dolgozik. Fel kell azonban figyelnünk azokra az ipari üzemekre, állami gazdaságokra, termelőszövetkezetekre, amelyekben nem a felkészültségüknek megfelelő helyen foglalkoztatják a fiatal szakembereket, s előmenetelüket sem biztosítják. Ezeken a helyeken általában nem a munkájuk, képzettségük alapján, hanem életkoruk szerint ítélik meg a fiatalokat. Általános probléma, a fiatalok valamennyi rétegét érintik a pályakezdés, a munkahelyi beilleszkedés nehézségei. A gazdasági vezetők, a párt- és szakszervezeti bizottságok, a KISZ-szervezetek sokat tehetnek — s az utóbbi időkben tesznek is — a beilleszkedés megkönnyítéséért. A KISZ- alapszervezetek akcióprogramjában, az ifjúsági és felnőtt munkabrigádok vállalásaiban szerepel az új, fiatal munkások segítése. Helyenként már ünnepélyesen fogadják az új szakmunkásokat. E jó kezdeményezések ellenére, a helyzet nem megnyugtató. A fiataloknak a munkáról, a munkahelyről kialakult elképzelései sok esetben eltérnek a gyakorlattól. A pályakezdők egy része emiatt csalódott, úgy érzi, nem találta meg a számítását, mást várt Ez már csak azért is figyelemre méltó, mert a fluktuáció egyik oka éppen a kedvezőtlen munkahelyi légkör, a rossz közérzet. Éppen ezért, a munkáskollektívák, a gazdasági vezetők, a társadalmi szervek — elsősorban a KISZ-szervezet — megkülönböztetett figyelemmel foglalkozzanak a munkába lépőkkel, segítsék át őket a kezdeti nehézségeken. Ugyanígy segítsék őket a fiatalok egyik legnagyobb tehertétele: a lakásgondok megoldásában. A megye dolgozó ifjúságának 30—35 százaléka családos; az állandó lakással rendelkezők aránya azonban alig haladja meg a 10 százalékot. Nem titok, hogy a közéleti passzivitás, és a családi konfliktusok okai között nagy szerepet játszik a rossz lakáshelyzet. Az új lakáselosztási tervek alapján, politikai és szociális szempontból egyaránt szükséges, indokolt a fiatal házasok lakásgondjának enyhítése. A Pest megyei KlSZ-szerve- zetek teljesítették a lakásépítéssel kapcsolatos vállalásukat: 700 lakás helyett 954 KISZ- lakást adtunk át. A jövőben segítsük elő a MÉSZÖV által szervezett ifjúsági lakásépítő szövetkezetek megalakulását. A párt ifjúságpolitikájának megvalósításáért Pest megye pártszervei, pártalapszervezetei mindig megkülönböztetett figyelmet szenteltek az ifjúságot érintő kérdéseknek, a KISZ tevékenységének. Testületi üléseiken rendszeresen napirendre tűzték munkánkat, útmutatásaik, állásfoglalásaik nagyban hozzájárultak elért eredményeinkhez. A KISZ megyei bizottsága hatékonyan szervezte és irányította a bizottságok és alapszervezetek tevékenységét, a tagság — és általában az ifjúság — nevelését. Az elmúlt négy évben nőtt a KISZ politikai aktivitása, tekintélye, az ifjúság életében betöltött szerepe. A gazdaságirányítás új rendszerének bevezetésével, a nagyobb vállalati önállóság mellett létrejöttek a gazdasági, a párt-, a szakszervezeti és a KISZ-vezetők közötti jobb együttműködés feltételei. Mind több gazdasági vezető igényli a KISZ-szervezet véleményét a vállalatot érintő kérdésekben. Ilyen légkörben érthető, ha a fiatalok érdeklődése üzemük, munkahelyük belső problémáira irányult, és részt kértek a közös feladatok, gondok megoldásából. Ezzel egyidejűleg nőtt szemükben a közösségért tenniakarás, a közéleti tevékenység tekintélye. Megyénk ifjúsága kiveszi részét a gazdaságpolitikai célok megvalósításából. A KISZ- szervezetek által is szorgalmazott termelési mozgalmak, versenyakciók népgazdasági hasznukon túl, a szocialista enberformálás jó eszközeinek is bizonyultak. 1971-ig az iparban 2462, a mezőgazdaságban 745 brigád nyerte el a szocialista címet. E brigádokban 11 ezer fiatal dolgozik. Nagy számban vettek részt KISZ-tagjaink a különböző társadalmi munkaakciókban, akár KlSZ-véd- nökségről, az árvízkárok helyreállításáról, a vietnami nép megsegítéséről, akár a nyári építőtáborokról volt szó. Az ifjúság érdekvédelme Érdekvédelmi munkánk kiterjedt a a fiatalok munkaviszonyát, érvényesülését, érdekvédelmét, anyagi és erkölcsi elismerését érintő kérdések széles körére. Rendszeresen ellenőriztük az ifjúságot érintő törvények, rendelkezések betartását. Kettős célt tűztünk magunk elé: egyrészt védtük a fiatalok jogszabályokban és rendeletekben biztosított érdekeit, másrészt felléptünk a jogtalan követelőzések ellen. Érdekvédelmi munkánk alapját az 1016/1967. sz. kormányhatározat és az ennek alapján kiadott miniszteri rendeletek képezték. Az MSZMP KB ifjúságpolitikai állásfoglalását követően több pozitív eredményt értünk el, de sok kérdés még ma is megoldatlan, mivel a határozat végrehajtása közép- és alsó szinten nem volt kielégítő. A fiatalok szociális helyzetének, élet- és munkakörülményeinek megjavításáért végzendő munkánkhoz új alapot nyújt, nagy segítséget jelent az ifjúsági törvény. Erősödött a KISZ kommunista és tömegszervezeti jellege Az elmúlt négy év során 1143-ról 1312-re emelkedett az alapszervezetek száma; e szervezetekben 33 344 KISZ- tag tevékenykedik, csaknem 8 százalékkal több, mint 1967- ben. Az előző küldöttértekezlet azt a célt tűzte elénk, hogy növelnünk kell a szervezettséget a dolgozó fiatalok körében. A beszámolási időszakban — ennek megfelelően — az üzemekben 29, a mezőgazdaságban 15 száízalékkal nőtt a KISZ-tagok száma. Ezzel együtt is, csak minden harmadik dolgozó fiatal tagja az ifjúsági szövetségnek. A diákfiatalok körében a létszámemelkedés csupán 0,6 százalék, ez is azt jelzi, hogy fokoztuk a felvételi követelményeket. Ifjúsági nevelőm un kánk legfontosabb feladatának tartottuk az aktív KISZ-esek előkészítését a párttagságra. Az Bevezetőben elismerését fejezte ki mindazoknak a KISZ-szervezeteknek, amelyek a kongresszusi felkészülés időszakában új kezdeményezésekkel, sokszínű politikai és kulturális programmal, a KISZ-szervezetek számbeli megerősítésével, kommunista műszakok szervezésével tették tartalmasabbá az ifjúsági mozgalom tevékenységét. Elmondotta, hogy a KISZ Központi Bizottságának kongresszusi levele és a módosított szervezeti szabályzat tervezetének kibocsátása nyomán eleven politikai pezsgés, tartalmas, őszinte légkörű vita indult meg az alapszervezetekben. A taggyűléseken és a KlSZ-értekez- leteken elhangzott vélemények alapján megállapítható, hogy a megye ifjú kommunistái egyetértenek pártunk politikájával és helyeslik a X. kongresszus határozatait. Kifejezésre juttatták, hogy mindennapos gazdasági, politikai tevékenységükkel a jövőben is részt kívánnak venni a pártkongresszuson kitűzött célok elérésében. A KISZ vezetőségválasztások eredményeiről szólva, Fodor László hangsúlyozta, hogy az új vezetőségekben a korábbinál nagyobb arányban vesznek részt a fiatal párttagok, a nők és a munkásfiatalok. A KISZ nevelőmunkáját értékelve hangsúlyozta, hogy azt mindenkor a párt ifjúságpolitikája irányítja. A megye sok tízezres ifjúságának életét elsősorban pozitív vonások jellemzik. Ez az ifjúság szorgalA VITA masam tanul, nagy többsége részt vesz a termelési mozgalmakban, a védnökségi és a különböző társadalmi munka akciókban. Még mindig van azonban egy kisebbség, amely passzivitással figyeli társadalmi életünk fejlődését Az ifjúsági mozgalomnak ezekhez a fiatalokhoz is el kell jutnia, s tudatosítania kell bennük, hogy a szocializmus teljes felépítéséhez az ő társadalmi aktivitásukra is szükség van. 1970 — mondotta a továbbiakban az előadó — az ifjúsági mozgalom történetének jelentős éve volt. A párt Központi Bizottsága februári ülésén a legfontosabb politikai, társadalmi kérdések egyikeként, napirendre tűzte az ifjúság helyzetét. Ez is bizonyította, hogy a párt nagy jelentőséget tulajdonít az ifjúság eszmei-politikai-világnézeti nevelésének, sokoldalú fejlődésének. Ifjúságunk a párt bizalmát és gondoskodását élvezi, olyan megbecsült része a magyar társadalomnak, amilyenre még nem volt példa történelmünkben. Fodor László szóbeli kiegészítője után megkezdődött a vita. I SZABÓ KÁROLY, Vác, az Egyesült Izzó KISZ- szervezetének szervező titkára, műszerész volt az első felszólaló. A fiatalok — •mondotta — becsülettel elvégzik a rájuk bízott feladatokat — ha kapnak. Sajnos, nem mindenütt bíznak bennük és a legtöbb esetben ez az oka, hogy előbb közönyösekké, majd passzívakká válnak. Nem helyeselhető az sem, ha a megbízatások rendszerét úgy alkalmazzák, hogy egyeseket túlterhelnek, mások segítőszándékát pedig nem veszik igénybe. Végül figyelmeztetett a bírálat hangnemére, óvta a fiatalokat a demagógiától. NÉMETH ISTVÁNNÉ, Pécel, a mezőgazdasági szakiskola csúcstitkára, szakoktató. Felszólalásában bírálta a pályaválasztási propaganda fogyatékosságait és a koordináció hiányát. A munkahelyi KISZ- szervezetek segítségét kérte ahhov hogy a szocialista mezőgazdasági nagyüzemeket meglátogató iskolásoknak mutassák be a mező- gazdasági szakmák szépségét. Javasolta, hogy a megyei KISZ-bizottság legyen gazdája egy olyan kezdeményezésnek, amely minden év novemberét az intenzív pályaválasztási propaganda hónapjává tenné. • BABOSÁN JÓZSEF, Cegléd, a KISZ járási bizottságának titkára. Véleménye szerint nem használják ki megfelelően az ifjúsági aiapszervezetekben rejlő energiát, aktivitást. Az alapszervezetek fejlődését egyrészt a szakaszosság gátolja, másrészt az, hogy túl sok időt szentelnek a rendezvények, kirándulások, klubestek szervezésének és túl keveset a párthatározatok feldolgozásának, a helyi gazdasági-községpoli- tikai célkitűzések megvalósításának és az ideológiai kérdéseknek. Bírálta azt a gyakorlatot, hogy sok helyütt nem érvényesül a kollektív vezetés. SÁRKÖZI BÉLA, a Pest * megyei Állami Építőipari Vállalat KlSZ-bizottságá- nak tagja, tanulóotthon-vezető. Az építőmunkás fiatalok feladatairól szólva kiemelte: becsülettel szeretnék kivenni részüket a negyedik ötéves tervben Pest megye területén készülő mintegy hatezer állami lakás építéséből. A nagy arányú fluktuáció, a létszámgondok és a területi szétszórtság problémái ellenére a vállalatnál mindinkább előtérbe kerülnek a minőségi követelmények, amit az az ötszáz garancialevél is tanúsít, amelyet a közelmúltban adtak át munkájuk befejeztével az építtetőknek. VÁGÁNY GYÖRGY Nagykáta, a Telefongyár csúcs-szervezőtitkára, mé- rőtechn'kus. Az agitációs és propagandamunka javulásáról szólva, örömmel nyugtázta, hogy az utóbbi években javultak e fontos mozgalmi tevékenység feltételei. Bírálta azonban az ifjúsági lapokat, mert keveset foglalkoznak a járási KISZ-bizattságok és még kevesebbet az alapszervezetek életével, problémáival. Különösen az utóbbiak munkájának megjavítása érdekében több módszertani útmutatást, gyakoribb ellenőrzést, személyes látogatást sürgetett a felsőbb KlSZ-szervek- tőL JUHÁSZ BÉLÁNK, Nagykőrös, az ITV csúcs- szervezőtitkára, műszerész. A város KISZ-tagságának 46 százaléka nő, kezdte felszólalását, és az utóbbi években végbement gyors ütemű iparosodás következtében jelentős részük üzemi dolgozó. A párt éíí Központi Bizottságának tavaly februári határozata f§ az ifjúsági szövetséget is arra kötelezi, hogy fontosságának megfelelő módon foglalkozzon a nőkérdéssel. Tanácsolta, hogy a KISZ-bizottságok, -alapszervezetí és -csúcsvezetőségek kapcsolódjanak .be a pártszervezeteknek a nők helyzete megjavítását célzó munkatervének végrehajtásába. NOVAK ISTVÁN, Kiskunlacháza, a KISZ járási végrehajtó bizottság tagja, a Kiskun Tsz főkertósze. Kifogásolta azt az áldatlan kettősséget, hogy némely munkahelyen egyfelől számítanak a fiatalok munkájára, áldozatkészségére, másfelől viszont nem hívják meg képviselőiket a vezetői megbeszélésekre. Ahol bevonják a KISZ- szervezet vezetőit a feladatok és gondok megtárgyalásába, kettős hasizon mutatkozik: a fiataloknak is akadnak figyelemre méltó javaslataik, az irántuk megnyilvánuló bizalom pedig lendületet ad a KISZ-szervezetnek. BRANDT JÁNOS, Vác, a járási KISZ-bizottság titkára, összeegyeztethető-e a vallásos világnézet a KISZ-tagsággal? — tette fel a kérdést felszólalásában, utalva arra, hogy különösen a járás északi részében fekvő zárt települések, kisközségek fiatalsága között fokozni kellene az ateista propagandát. Kérte, hogy szenteljenek nagyobb teret a KISZ-oktatás tematikájában ennek a fontos világnézeti kérdésnek, mert a marxista hatások egyelőre gyengébbek a vallásos, családi befolyásnál. Sürgette a megfelelőén vezetett ifjúsági klubok létesítését. 1 J Fodor László szóbeli kiegészítője MSZMP IX. kongresszusának azon határozata alapján, hogy a tagfelvételre javasolt KISZ-tag egyik ajánlója a KISZ-alapszervezet taggyűlése lehet, az elmúlt négy évben felvett 3347 KISZ-ko- rú párttagból 1848-at a KISZ- taggyűlés ajánlott.
