Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-12 / 267. szám
6 ^ßCMap 1971. NOVEMBER 12., PÉNTEK Új tv-készülék a Videotonban Megkezdték az Electron— 24 jelzésű tv-készülék sorozatgyártását a székesfehérvári Videoton-gyárban. A készülék már világviszonylatban is figyelemre méltó tulajdonságokkal rendelkezik: az UHF és VHF csatorna (fekete-fehér és színes adás) vételére egyaránt alkalmas, 7 állomásra előre programozható keresővel rendelkezik és a magyar tv-gyártás történetében először alkalmaztak integrált áramkört a hangrészben. Orvosi műszerek - külföldi piacon Az Elektronikus Mérőkészülékek esztergomi gyárában az idei 108 millió forint helyett már 115 miliő forint értékben készítenek jövőre — zömében — orvosi műszereket. A fiatal gyár már hírnevet szerzett a nemzetközi piacon: 1972-ben 10 országba szállítanak termékeikből. Jövőre küldik el két legújabb terméküket, a négycsatornás, teljesen tranzdsztorizált és hordozható enkefalográfot és a fülészeti célokat szolgáló, hasonló kivitelű nystamográfot. Varázsmogyoró Szombathely határában, a festői szépségű kámoni arborétumban most virágzik egy különleges díszcserje, a va- rázsmogyoró. Ez a bokor akkor hozza sárga virágait, amikor lombját már elhullatta, termését pedig a következő nyáron érleli. A levéitelen ágakon különös látványt nyújtanak az aranyesőhöz hasonló üde virágok az arborétum sok látogatójának. TISZTASÁG, JÓ MINŐSÉG „Azt árusítunk, am’re engedélyt kaptunk... Harmadik esztendeje, hogy megnyílt Érden a Bentavöl- gye Tsz pecsenyesütő boltja. Harmadik esztendeje csábítja a helybelieket s az átutazókat fűszeres házi kolbászával, ropogós lacipecsenyéjé- vel, jó ízű hurkájával. Harmadik esztendeje vagyok hűséges fogyasztója a tsz-boltnak, valahányszor Érdre visz az utam, abból az egyszerű alapelvből kiindulva, hogy inkább eszem frissen sült házi kolbászt cugehőrrel együtt tízért állva, mint folyton zsugorodó vendéglői adagot cugehőr nélkül húszért, ülve. Ám harmadik éve nem értek valamit: hogy lehet az, hogy az érdi pecsenyesütőben mindmáig olyan tisztaság van, mint a nyitás napján; hogy a kolbász, hurka, pecsenye épp oly friss és ízletes, mint az első’hetekben; hogy sosem fogy ki a csemege uborka, az ecetes paprika, a friss kenyér, a mustár; hogy a kiszolgálás ma is épp olyan udvarias, mintha azt külön díjaznák? — Stabilizálni a személyzetet, biztosítani számukra az anyagi-erkölcsi megbecsülést, és betartani a „játékszabályokat” — ennyi az egész — mondja Dékány István, a Bentavölgye Tsz elnöke, majd megmagyarázza: — Az üzletben ugyanazok dolgoznak, akik a megnyitáskor; erkölcsileg épp úgy megbecsüljük őket, mint a termelőszövetkezet többi dolgozóját; a bérezésük azonos az állami és szövetkezeti vendéglátóipari dolgozókéval. Ami pedig a „játékszabályokat” —* az üzlet profilját — illeti, arra gondosan vigyázunk: csak azt árusítjuk, amire engedélyt kértünk és kaptunk. És nem árusítunk kávét, mert akkor meg kellene engedni a dohányzást is, az pedig füsttel, rossz levegővel, piszokkal jár. És nem árusítunk alkoholt — még ha azon több is lenne a haszon, mint a májashurkán — mert nem arra vállalkoztunk. Méltányoljuk az üzlet dolgozóinak kéréseit, segítjük őket gondjaik megoldásában, és így joggal követeljük meg tőlük a rendet, s az udvariasságot. A fogyasztók hamar megszerették ezt a boltot; mi pedig meg akarjuk tartani őket, s ezért vigyázunk a nívóra. (nyiri) Új gázmező a Nagykunságon A Nagyalföldi Kutató- és Feltáró Üzem új olaj- és gáz- lelőhelyek után kutat Szolnok megyében. A munka irányítására külön kutatóegységet hívtak életre Szolnokon. Az egység szakembered, fúróbrigádjai máris jelentős eredményeket értek el. A Nagykunság kisújszállási körzetében olyan gázmezőre bukkantak, amely hozzávetőleges számítások szerint több mint két milliárd köbméter készletet tartalmaz. A szolnoki kutatók reményteljes területnek vélik Fegyvernek, Martfű és Kunhegyes térségét is. ELELMISZERVIZSGALATOK Túlsózott szalámi, „vizes” disznósajt A megyei élelmiszer-ellenőrző és vegyvizsgáló intézetek nagyszabású őszi ellenőrzéseket kezdtek a gyárakban és az üzletekben. A szúrópróbaszerű mintavételekkel megállapították, hogy nyár óta lényegesen megjavult a forgalomba hozott liszt minősége, sokkal kevesebb kifogást emeltek a sütőipari alapanyag úgynevezett ízhibája miatt. Az ugrásszerű javulást annak tulajdonítják, hogy a gabonaipar megszigorította az ellenőrzést, és visszatartják azokat a szállítmányokat, amelyek kifogásolható árut tartalmaznak. A tejtermékek minősége is tovább javult az őszi hetekben, de még mindig elég gyakran találnak olyan árut, amely nem minden szempontból felel meg a szabványelőírásoknak, és ezért végeredményben anyagi veszteséget okoz a vásárlóknak. Tipikus példa, hogy a túró zsírtartalma alatta marad az előírásnak, máskor pedig a sajtok összetételében találnak kifogásolnivalót. Emiatt az utóbbi hetekben két ízben indítottak üzemek ellen szabálysértési eljárást. A szegedi intézet például 540 mázsányi sertészsírt zárolt azért, mert avasnak bizonyult az áru. A húsipari termékek között összetételi hibák miatt leállították néhány felvágottféle árusítását. Ilyen például az egyik vidéki üzemben készült nyári turistaszalámi, amelyet a hentesek a gyárban eLsóztak. A győri intézet ellenőrei lefoglaltak olyan disznósajtot is, amelynek túlságosan magas volt a víztartalma. Hasonló kifogást emeltek az ellenőrző mérések után a Dunántúl egyes vidékein forgalomba hozott angol- szalonna ellen. Általános panasz van a csomagolóanyagok minőségére. Az ezzel kapcsolatos vizsgálatok szerint a polietilén csomagolóanyagok sokszor nem felelnek meg a követelményeknek, idő előtt elszakadnak. A csomagolópapírok minősége is romlott az utóbbi időben, legalábbis azoké, amelyekben az élelmiszereket árusítják. A söripari üvegek koronadugói sem felelnek meg a szabványnak. A parafa dugók is gyenge minőségűek, ezért az ellenőrök felhívják a gyártó üzemek figyelmét, hogy fordítsanak nagyobb gondot a selejtes áru elkülönítésére. Megrekedt uszályok A Tisza alsó szakaszán három hónapja tart már a rendi kívül alacsony vízállás. A tavalyi nagy árvíz tetőző magasságánál csütörtökön 10 méter 83 centiméterrel volt kisebb Szegednél a folyó. A kevés víz sok gondot okoz a szegedi Folyamszabályozó és Kavicakotró Vállalatnak. A vállalat több vontatója, uszálya és kotróhajója a tiszapál- konyai szakaszon segédkezett a Barátság II,. kőolajvezeték folyót keresztező útjának kiépítésénél. A munkát befejező vízi járművek hazaindultak, hogy otthon folytassák a homokkitermelést és szállítást. Űtközben azonban a legnagyobb óvatosság, a lassú előrehaladás ellenére is minduntalan megrekednek a homokzátonyokon és teljesen bizonytalan, hogy visszajutnak-e, amíg nem emelkedik a vízállás. A téli kikötő „kapujában” olyan sekély a víz, hogy motorcsónakkal sem tudnak keresztülmenni. Egyelőre kotorná sem lehet a bejáró medrét, mert a kotróhajó nem tud odatolatni. A nagyvázsonyi takács Nagyvázsonyban él és dolgozik Sauer Ágoston takács, a pulai takácsdinasztia utolsó tagja. Az idős mester 60 évvel ezelőtt, 14 éves korában ült először a szövőszékéhez. Ma a nagyvázsonyi néprajzi múzeumban mutatja be a kihaló takácsmesterség fortélyait az érdeklődőknek. A képen: az idős mester évszázados szövőszékén dolgozik. Szovjei mezőgazdaság Állattenyésztési kombinátok, kolhozok társulásai A kilencedik ötéves terv jelentős feladatot tűz a szovjet mezőgazdaság elé. A szemes termények hozamainak, valamint a tejtermelés fokozása mellett 1971—1975-ben évente átlagosan 14,3 millió tonna hús az előirányzat — mindez több mint másfélszerese a tíz évvel ezelőtti átlagoknak. (Tavaly a hústermelés már elérte a 11,6 millió tonnát.) Ipari módszerekkel Mi jellemzi az állattenyésztés fejlődését napjainkban a Szovjetunióban? Elsősorban az, hogy fokozatosan áttérnek a nagyüzemi, ipari módszerekre. Az SZKP Központi Bizottsága és az SZSZKSZ Minisztertanácsa az utóbbi időben két rendeletet is hozott erről. Az országban hatalmas építkezések kezdődtek: a tervek szerint 1170 húsipari és tejtermelő állami komplexum épül fel, s 585 baromfiüzemet adnak át rendeltetésének. 1975-ben már ezek a kombinátok adják az ország hústermelésének csaknem egyti- zedét. Az állattenyésztési termékek zömét viszont továbbra is a kolhozok és a szovhozok szállítják majd a fogyasztóknak, ezért ezekben a gazdaságokban is kiemelt ágazatként kezelik az állattenyésztést, s tanulmányozzák a társulások lehetőségeit is. Előtérbe kerül a gazdaságok szakosodása. Hogyan oszlanak meg a feladatok? Az ötéves terv végéig összesen 228 nagy sertéshizlaldát, 307 szarvasmarha-hizlaldát, 635 tejtermékgazdaságot és 585 baromfiüzemet építenek fel. Háromszorosára A legtöbb nagyüzemi komplexum az Oroszországi Föderáció, illetve Ukrajna területén épül fel. Ukrajnában például 16 sertés- és szarvasmarha-hizlaldát, 39 nagy tejtermelő gazdaságot és 105 ba- romfiüzemet létesítenek. Az Ötéves terv objektumának számít a Kárpát-U'krajnában, Koncházán épülő baromfi- üzem is, mely a nemzetközi nagy versengés Leginkább a hársfatea Bő választék vitamindús készítményekből A hurutos és influenza-megbetegedések megelőzésére s a betegek részére is a C-vitamin- dús termékek, gyümölcsök és gyógyszörpök fogyasztását ajánlják az egészségügyi szakemberek. Áru van hozzá elegendő. Az igények szerint kerül forgalomba az egyik legvita- mindúsabb gyümölcs, a citrom. Igaz, a minősége még nem a legjobb, decemberben azonban már érkezik lédúsabb fajta is. Ugyancsak nagy mennyiségben kerül forgalomba a Görögországból importált, magas C- vitamin tartalmú természetes citromlé, valamint narancs-, mandarin- és grape-fruit-lé. A Herbária Szövetkezeti Vállalattól kapott felvilágosítás szerint jelenleg mintegy 180 féle gyógyteát állítanak elő, s ezek között szép számmal akad a meghűléses betegségek megelőzését, gyógyítását elősegítő készítmény is. Leginkább a hársfateát ajánlják mint az egyik legjobb természetes gyógyszert. A csipkebogyótea különlegesen magas C- vitamin tartalmú. A csipkehús- teávai együtt főleg meghűléses megbetegedések megelőzésére szolgál. A gyógyteákon kívül a gyógyszörpök fogyasztását javasolják. Sokat utazgattam mostanában, bejár- tam az országot ke- resztül-kasul. Magam akartam meggyőződni annak, az immár közhelyszámba menő megállapításnak az igazságáról, mely szerint napjainkban egyre inkább eltűnőben van a különbség a város és a falu között. Nos, mit is tapasztaltam? Kezdjük a ruházkodással. Állítom, hogy a városi fiatalság semmiben sem marad el a falusi fiatalok modern öltözködésétől. A fiúk trapéznadrágja nemcsak a vidéki városokban, de már Budapesten is legalább olyan elterjedt, mint a falun ás tanyákon, összecsukható ernyőt se láttam kevesebbet a városi nők kezében, mint a parasztlányoknál. Az egyrészes és kétrészes női fürdőruhák aránya a fővárosban is körülbelül úgy oszlik meg, mint a vidéki strandokon. Lehet, hogy maxiszoknyában még van valamelyes lemaradás a városi nők terhére, de ez nem olyan nagymérvű, hogy téves következtetéseket vonhassunk le belőle. Háztartási gépekből, mindenekelőtt frizsiderből, villany- bojlerból és mosógépből sokloal több talál gazdára a falvakban, mint a városokban. De ez természetes is. hiszen faluhelyen nincs mű- jéggyártás, nincsenek gőzfürdők és a Patyolat sem segíti a háziasszonyokat. A porszívó nagyobb kelendőségét is csak az indokolja, hogy a falu porosabb. Mindez tehát csak látszatodat, ami önmagában még nem jelenti a falu kulturális igényének térhódítását a várossal szemben. A több tévékészülék, modern bútor és személykocsi jelentené azt, ezek vásárlásában viszont a városi lakosság semmivel sem marad el a falu népe mögött. A feketekávé fogyasztásának mértékét illetően kifejezetten várospárti vagyok. A legutóbbi időben már Budapesten is annyira nőtt a kávéfogyasztás, hogy a falusi presszók legfeljebb csak az egyenlő aránnyal, de semmi esetre sem fölényükkel dicsekedhetnek. A fiatalság tánckultúrája terén is bátran húzhatjuk az egyenlőségjelet. Igaz, hogy a parasztifjúság valamivel hamarabb fordított hátat az everybody-nak és tért át országszerte szinte egyik napról a másikra a shake- re. Aki azonban figyelemmel kíséri a városi zenés szórakozóhelyek és házibulik „táncrendjét”, az nem táplálhat kételyt afelől, hogy itt is csak múló előnyről van szó a falusiak részéről... A gyógyszerfogyasztás arányára vonatkozóan nincsenek pontos adataim. A városi élet általában maga után vonja a nagyobb mérvű orvosságfogyasztást, de ezt a látszólagos többletet némiképp ellensúlyozza a falusi lakosság előretörése az altatók szedésében. A mező- gazdaság gépesítésével ma már több idő jut alvásra, ezért a hajnali felkelésre be- idegződött parasztság Tardyl és Dorlo- tyn szedésével szoktatja hozzá magát a kora reggeli órák zavartalan átalvásá- hoz. Mindent egybevetve: ha a nagy versengésben pillanatnyilag még mutatkozik is némi fölény a falu javára, megvan rá a kilátás, hogy a város előbb- utóbb behozza a lemaradást. Heves Ferenc együttműködés szimbóluma. A baromfihizilaldát magyar, bábolnai szakemberek tervei, szaktanácsai alapján építik. Az állattenyésztés új, korszerű telepeire jellemző, hogy háromszorosára növekszik a teljesítmény, 15—30 százalékkal csökken a takarmányfelhasználás. Egyszersmind csupán Ukrajnában több tucatnyi tenyészgiazdaságot létesítenek, javítják a takarmányellátást. A köztársaságban pillanatnyilag több mint félszáz kolhozközi takarmánykeverő üzem működik. Számuk 1975- ig újabb 300 korszerű vállalattal bővül A kolhozközi takarmányüzemek kapacitása az ötéves terv végéig Ukrajnában meghaladja a 12 millió tonnát. Érdemes megemlíteni, hogy Kárpát-Uknajnában is épülnek kolhozközi takarmány- üzemek. A nagybégányi Üt a kommunizmushoz Kolhozban már jövőre üzemel a korszerű takarmánygyár. A takarmánykészítés egyesítésétől már csak egy lépés van a kolhozok állattenyésztési telepeinek összevonásáig. Nézzük, hogyan valósítható meg ez a gyakorlatban! 15 000 sertés A Litván SZSZK-ban, Sir- vintosz város közelében alakult az egyik, ilyen komplexum; a hizlalda befogadó- képessége 15 000 sertés. A sir- vintoszi kombinát 20 kolhoz tulajdona. Valamennyi 5000— 5000 rubelt fizetett be a sertéshizlalda építésére. A beruházási költségek mintegy 4 millió rubelre rúgnak. Ennek egy részét a „részvényes” kolhozok fedezik, jelentős összeget kölcsönöz azonban az állami bank is. A számítások szerint a kiadások három évnél korábban megtérülnék. A kolhozközi üzem önálló gazdasági elszámolással működik, s a bevételt a kolhozok között a „részvényeknek” megfelelően osztják eL Márkus Csaba A SZEGHALMI A RÉGIBB A hévízforrásokban gazdag Körös-völgyben eddig a 102 éves Gyopárosfürdőt tartották a legrégibb gyógyfürdőnek. A gyulai állami levéltárban most előkerült a szeghalmi gyógyfürdő okmánya, amely szerint már 1864-ben működött a keserűsós gyógyforrás. Vizét fürdésire és ivókúrára egyaránt használták.
