Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-10 / 239. szám

4 1971. OKTÓBER 10., VASÁRNAP mi MU. yfiWíip few • Ki mit tud az egészséges élet feltételeiről? Tízezer felelet tizennyolc kérdésre A gyógyító tudománnyal együtt fejlődött a megelőzés tudománya is. Idővel olyan önálló ágazata lett az orvos- tudománynak, akár a sebé­szet vagy a belgyógyászat: az egészségnevelés. HELYBEN VÁLASZOLTAK A Pest megyei Tanács egész­ségügyi osztályán egészség­nevelési csoport is működik. Júniusban ez a csoport 1Ö ezer, 18 kérdést tartalmazó kérdőívet bocsátott ki és osz­tott szét a megye területén. Az íveket az egészségnevelésben tevékenykedők a tanácsok­nál, üzemeknél, iskolákban, szülői értekezleteken, más he­lyeken osztották szét. A kér­déseket meg a válaszolás mód­ját megmagyarázva, minde­nütt helyben kérték a felele­tet A választ adók neve nem került az ívre, csak a kitöltő életkora, neme és foglalkozá­sa, valamint iskolai végzettsé­ge. A kérdőívek többféle célt is szolgálnak. Az egészségne­velési csoport elsősorban a la­kosság egészségügyi tájéko­zottságára kíváncsi. Arra, hogy az utóbbi években rend­szeresen tartott előadások­nak mi a foganatja. Másrészt la feleletekből következtetve ^meg akarja állapítani, milyen rányú egészségnevelési elő­adások, egyéb felvilágosító eszközök szükségesek az egész­ségnevelés, tehát a betegség megelőzése hatékonyságának fokozására. A szétküldött íveket most juttatták vissza a csoporthoz, ahol lyukkártya-rendszerrel kódolják a válaszokat, hogy azután az eredményt adat- feldolgozó gép mutathassa ki. Mind a 18 kérdés érdekes, mi azonban csupán néhányat és az azokra adott válaszokat is­mertetjük. KERÍTIK az orvosokat? Milyen gyakran fordul or­voshoz? A válaszolónak a kö­vetkező három szó valamelyi­két kellett aláhúznia: hetente, havonta, ritkábban. Az előfel- dolgozás során áttekintett ívek legtöbbjén az utolsó szót húz­ták alá. Mikor keresi fel a fogor­vost? Fájdalom vagy enyhe panasz esetén, esetleg panasz nélkül is? Csaknem minden válaszadó csupán, ha fáj a fo­ga, akkor fordul orvoshoz, te­hát általában nem élnek a megelőzés lehetőségével az emberek. Ugyanakkor arra a kérdésre, hogy igényelnek-e a jelenleginél több élettani és egészségügyi ismeretet, jófor­mán mindenki igennel felelt. Ebből következik, hogy még­is csak kíváncsiak rá, hogyan védekezhetnének a betegségek ellen. Ismerik-e a nők a harmoni­kus szerelmi kapcsolat felté­teleit? Ezt a kérdést a férfiak­ra vonatkozó, egyébként szó­ról» szóra hasonló követi. Mindkettő alá odanyomtat' ták: Igen? Nem? Megkérték a válaszolókat, hogy mind a két kérdésre feleljenek a nők és a férfiak is. Bár a kérdő­ívek nagy részét már átnéz­Rózsa Sándor vasbilincsei Ismét nagy az érdeklődés a betyár élete iránt nul sokat szenvedtek, és már azt is vállalták volna, hogy apjukat, anyjukat megölték. Mi történt Rózsa Sándorral a szegedi vár­ban? Rózsa Sándorra gyilkos­ság nem bizonyult. Életfogy­tiglani fegyházra ítélték. Sza- mosújváron halt meg. A rab­temetőben sokáig gondozták sírját a rabok. ték, eddig csak olyat találtak, amelyen a nem-et húzták alá. Tehát nők és férfiak egyfor­mán rossz bizonyítványt állí­tottak ki önmagukról és egy­másról. Mikor kell a gyermeket sze­xuális kérdésekről felvilágosí­tani? Főleg nők, de a férfiak is nagy számban a 12 éves ko- rúalcnál tartják szükségesnek. I Hatévesek felvilágosítását j csak a húsz év körüli, szelle­mi foglalkozásúak többsége helyeselné. ÖNT MI IDEGESÍTI? Melyik ebédet tartja egész­ségesebbnek? — így szól az egyik kérdés és felsorolt négy féle menüt. Sok nő húzta alá ezt az ebédet: zöldborsóleves, sült hús rizzsel, saláta, gyü­mölcs. Ám aligha főzhetik gyakran, miután a legtöbb fér­fi ebédre egészséges eledelnek tartja a gulyáslevest, utána körömpörköltöt burgonyával, és túrós palacsintát. Szó se róla, külön-külön mindegyik finom eledel, de így együtt túl sok zsírt és szénhidrátot tar­talmaz, vagyis egyáltalán nem egészséges. Feltehető, hogy a közeljövő­ben megszaporodnak az egész­séges táplálkozásról szóló elő­adások és a szabad idő helyes felhasználásra vonatkozók is, mert ezekre a kérdésekre, hogy miképpen tölti évi szabadsá­gát, s szabad-, meg ünnepnap­jait, túl sok nő az „otthon dol­gozik”, sok férfi pedig az „ott­hon pihen” választ húzta alá. Az utolsó előtti kérdés azt tudakolta, szed-e valamilyen nyugtatószert, s rendszeresen,, ritkán vagy soha. A ritkán szót nagyon sokan húzták alá. Az utolsó kérdés a nyugtató­szert szedőktől arra vár vá­laszt, milyen körülmények ide­gesítik. Az otthoniak? A mun­kahelyiek? Általában minden? Az ívek áttekintése alapján úgy látszik, nemre való tekin»- tet nélkül nagyon sokakat ál­talában minden idegesít, de megközelítően ugyanilyen sok azok száma, akiket az otthoni körülmények. ■ Sz. E. A BUDAI VARBAN Megnyílt Demanovszky Endre kiállítása A budapesti művészeid he­tek eseményeként szombaton megnyüt Domanovszky Endre Kossuth-díjas festőművész ki­állítása a budavári palota Vármúzeumában. A közönség soraiban megjelent Fock Jenő, az MSZMP Poli tálcái Bizottsá­gának tagja, a Minisztertanács elnöke is. A tárlaton bemutatott 75 al­kotás _ között az érdeklődők megtekinthetik a mester nagy gobelinjeit is: a miskolci Mű­szaki Egyetem rektori tanács­termének 15 méter hosszú fa- liszőnyagét, vagy a moszkvai magyar nagykövetség éppen a kiállítás idejére elkészült go­belinjét. A tárlat október 31-ig te­kinthető meg. SZOMBATHELY TANÁRKÉPZŐ FO'lSKOLA Üj intézménnyel bővült a hazai általános iskolai tanár­képzés. Szombaton ünnepélye­sen megnyitották Szombathely első főiskoláját, a pécsi tanár­képző főiskola kihelyezett ta­gozatát. Napi tizenöt garanciális • AFITszerződés • Még 25 ember • Kell a szerviz Személyautók, kis teherszál­lító kocsik, mentőautók, mik­robuszok gyakran_sorakoznak a monori MEZŐGÉP ceglédi gyáregysége előtt. ' Javításra, szervizre várnak. Kicsi az üzem, de jó a hí­re: az ország más részeiből is ide­hozzák ellenőrző vizsgálatra autójukat azok, akik még csak a „garanciális kilométereket” róják az országutakon. A szol­gáltató gyáregységnek ugyan­is szerződése van az AFIT-tal. Egy-két kivétellé, valameny- nyi típusú autó javítását, el­lenőrzését vállalhatják. A ceg­lédi gyáregységben dolgozók munkája ellen nem volt még kifogás, valamennyien jó szakemberek. Egy a panaszuk csak: kevesen vannak. Tizenkét szerelő és ki­lenc tanuló dolgozik itt. Egy- egy napra átlag 15 személy­autó garanciális ellenőrzése és kisebb javítása jut. Az utób­bi évek némi változást hoz­tak az autószerviz életében. Nagyobb lett a szerelőcsarnok, korszerű berendezést — ha nem is sokat — kaptak, amely a legnehezebb munkát segíthe­ti. A jelenlegi munkásgárdán kívül még legalább 25 embert tudnának foglalkoztatni, hogy az igényeket pontosan, gyorsan kielégíthessék. A kér­dés, hogy mi legyen a ceglédi szolgáltató üzem sorsa, kor­szerűsítsék-e sok millió fo­rintért, még nem dőlt el. Pe­dig az egyre szaporodó sze­mélyautók számából biztosra vehető, hogy a környéken, a megyének ezen a részén nagy szükség lenne egy jól felsze­relt autószervizre. HATVANEZER ROVAR­«■- fei'! :■ imtM i:- iSiwfeslÉíi Dr. Papp Jenő és dr. Horvatovich Sándor, a Természet- tudományi Múzeum munkatársai hazaérkeztek koreai gyújtö- útjukról. A hathetes tanulmányút során a Természettudományi Múzeum részére gyűjtöttek rovarokat. Most a darázsgyűjte­ményt dolgozza fel Papp Jenő és Neyer Éva preparátor. Bgfcj'eztíáflTt az onkológuskongresszus Szombaton délben befejezte tanácskozásait a hároip napig tartó onkológuskongresszus. Szóba került a kongresszuson a dr. Kovács Jenő ceglédi on­kológus főorvos által kidolgo­zott, lapunkban is ismertetett, új tömegvizsgálási rendszer, amely a résztvevők érdeklő­dését felkeltette. Az ország különböző részein működő több onkológiai intézet, vala­mint tüdőkórház vezetői kö­zölték, hogy a Pest megyében már kipróbált eljárás tapasz­talatait át kívánják venni. AZ ARTEX KÖLNBEN ÉS VARSÓBAN Az ARTEX külkereskedel­mi vállalat a jövő héten több európai nagyvárosban' mutat­ja be kiállításokon, árubemu­tatókon a magyar ipar termé­keit. Az őszi vásárok közül az egyik legrangosabb az évente megrendezésre ..kerülő kölni sport- és kempingkiáldítás, ahol az ARTEX rendszeresen részt vesz. Most sportlabdá­kat, vadászfegyvereket, lég­puskákat, kempingfelszerelé- selcet mutatnak be. A magyar sportszerbemutató egyik érde­kessége a már több kiállítá­son nagy sikert aratott, spor­tolók számára készült masz- szírozóberendezés. Varsóban, a Dom Chlopa kiállítási csarnokban műbú­torokat, ötvösmunkákat, kép­zőművészeti tárgyakat mutat be az ARTEX. Pillantás a sövényalma mögé „Ez a mozgalom: nagy erő16 Azt mondja a múltkor Var­ga Ferenc, a Ceglédi Járási Pártbizottság első titkára: — Érdekelné egy olyan ter­melőszövetkezet, amelynek szocialista brigádjairól még ipari üzemek is példát vehet­nének? Akkor menjen el a dánszentmiklósi Micsurinba. Érdemes!... A tsz-központ irodáiban fél­homály van. Villanyt gyújtani nem lehet, trafószerelési mun­kák miatt szünetel az áram­szolgáltatás. — Mi járatban? — kérdezi Ménesi Árpád, párt titkár. Mondom, hogy jó hírét hal­lottam a szocialista brigád- mozgalmuknak. — Most már méltán — bó­lint egyetértőén. — Korábban nálünk is annyi volt e mozga­lomban az üresjárat, a forma­litás, mint — tisztelet a kivé­telnek — általában. — Minek köszönhető a for­dulat? — Az őszinte szónak! Ügy kezdődött, hogy a tavasszal napirendre tűztük pártvezető- ségi ülésen a szocialista bri­gádmozgalom helyzetét. Meg­kértük Kiss Varga Ferenc köz­ponti agronómust, a közgyűlés által megválasztott versenybi­zottság elnökét, készítse el a beszámolót. Legnagyobb meg­hökkenésünkre, azt kérdezte: lehet egészen őszinte? Biztatá­sunkra aztán „kipakolt”: „Az a legnagyobb baj — mondotta —, hogy tavasszal megszervez­zük a brigádokat, nyáron meg­feledkezünk róluk, aztán télen fő a fejünk, mit és hogyan ér­tékeljünk, hogy kiadhassuk a díjakat.” Ügy ültünk ott, mint akit kupán vágtak. Elsőnek az elnökünk, Székely István ocsú­dott fel, és bejelentette: mos­tantól kezdve személyesen fog­lalkozik a szocialista brigádok­kal. Ennek érdekében beveze­ti a szombat reggeli, megbeszé­léseket. — Mit beszél meg és kivel? — Mindent, ami a brigádo­kat érinti, a brigádvezetőkkel. Amelyik brigádvezető befejezi a reggeli eligazítást, bejön az irodába és mondja a magáét. Mi történt azon a héten, hol tartanak a munkákkal; mi a feladat a jövő hétre; milyen a brigádban a hangulat, kinek van valami panasza, javasla­ta; hányán és hová szeretnének menni országjáró kirándulás­ra; kinek szedik fel társadal­mi munkában a háztáji krumpliját; kinek segítenek a házépítésben, és így tovább, őszintén, fesztelenül, ahogy eszükbe jut. „Pista bácsi, van nálunk egy asszonyka, kisba­bát vár, nem lehetne köny- nyebb munkára tenni?” „Pis­ta bácsi, holnapután négy Máriát ünnepelünk a névnap­ján: ne felejtsen eljönni!” Pista bácsi — Székely elvtárs — fogja a noteszt, ceruzát és jegyez. Könnyebb munkát a várandós anyának, virágot a Máriáknak, megdicsérni a tár­sadalmi munkásokat, megszid­ni az elkésőket. Állítom, hogy amióta bevezettük a szombati „palávert”, az elnök csak arról nem tud a téeszben, amiről nem is érdemes! D ánszentmiklós számtalan elsőséggel büszkélkedhet. Az elsők között szabadult fel Pest megyében; lakói az elsők kö­zött alakították meg a kommu­nista párt községi szervezetét, amelynek taglétszáma csakha­mar meghaladta a 200 főt. Pa­rasztsága elsők között látott munkához 1945 márciusában és országosan elsők között vá­lasztotta a szövetkezeti gazdál­kodás útját, megalakítva a mai Micsurin Termelőszövetkezet elődjét, a Dánszentmiklósi Gyümölcstermelők Földműves- szövetkezetét, nagyüzemi mó­don gazdálkodtak, a Ceglédi Takarékpénztár Egyesület egy­kori birtokán, amelyet csak eszmeileg osztottak fel a föld­reformkor, a valóságban meg­hagytak egytagban. Tavaly, amikor egyszerre ünnepelték az ország felszabadulásának és a termelőszövetkezet megala­kulásának 25. évfordulóját, a tsz három tagja vehette át Lo- sonczi Páltól az Állami dijat. Elsők között vezették be a sövényalma-kultúrát. Elsők között érték el az egy főre ju­tó évi részesedésben a 30 ezer forintot. Végül — de nem utolsósor­ban — elsők között csatlako­zott a téesz a mezőgazdasági szocialista brigádmozgalomhoz. Ez pedig patronáló üzeme, az Akkumulátorgyár kommunis­táinak biztatására, 1960. július 3-án történt. Lássuk, mit ír erről a termelőszövetkezet krónikája, a brigádnapló? „Az akkugyáriak látogatása után összehívtuk a gyümöl­csösben dolgozókat. Elhatá­roztuk, hogy mi is versenyt indítunk a szocialista brigád címért Negyvenen jelentkez­tünk a brigádba, amelynek patronálását az akkumulátor- gyár egyik szocialista brigádja vállalta. A gyűlésen azt is ki­mondtuk, hogy kéthavonként brigádgyúlést tartunk, ame­lyen értékeljük az elvégzett munkát, a brigádtagok maga­tartását, az egymásnak nyúj­tott segítséget és megbeszél­jük a további tennivalókat. Egy évvel később, amikor a TASZSZ világgá röpítette a hírt az első ember űrutazásá­ról, közakaratból felvettük Jurij Gagarin nevét... A bri­gád élete zökkenőkkel indult. Gyakori volt a késés, az iga>- zolatlan mulasztás; egyesek húzódoztak a tanulástól, má­sok munkaidőben italoztak. Ezeket brigádgyűléseken meg­bíráltuk, és megbíztunk egy- egy példamutató brigádtagot, foglalkozzon a megtévedtek- keL A kívülállók sem mind értették, mire vállalkoztunk: ugrattak, piszkáltak bennün­ket. Azt mondták, különckö­dünk, pedig ők is olyan mun­kát végeznek, mint mi .. — Emlékszik még ilyen csú­folódákra? Krekács László, a Gagarin- ról elnevezett hétszeres szo­cialista brigád fiatal vezetője kis ideig gondolkodik: — Hogyne. Például Fehér Misire. „Ma, híres Gagarin brigád!” — mondogatta. — „Mivel jobb nektek, mint ne­künk? Most talán többet ke­restek, mint mi?” — Hol van most Fehér Mi­hály? — Hol lenne? A brigádban! Ikertestvérével, Sándorral együtt. Hajszálra egyformák, legfeljebb arról lehetne meg­különböztetni őket', hogy egyik jobban dolgozik, mint a má­sik. Éppen csak azt kellene eldönteni, hogy melyik az egyik, melyik a másik. Ne­künk még nem sikerült, így aztán egyszerre kapták meg az idén a „Mezőgazdaság ki­váló dolgozója” kitüntetést o Huszonhat évvel ezelőtt szü­reti bált rendeztek a Dán­szentmiklósi Gyümölcsterme­lők Földmúvesszövetkezeté- nek tagjai. Egy üres kúriában < 1 Móricz Zsigmond, Rózsa Sándor regényciklusának tv- változata ismét ráirányította az érdeklődést a legendás hírű fc*tr'u>.jTa. A kiskunfélegyházi ^börtönitii úzeumban, amely any- Pnyi emjléket őriz a múlt száza- r di alföídi betyárvilágból, a fa­lon otf'i lógnak a rozsdás vas- bilincsek, amelyeket Rózsa Sándor kezére, lábára lákatol- tak, amikor néhány napig itt tartották fogva, a föld alatti •tömlöcben. y <Jz alföldi betyárokról j érdekes adatot gyűjtött ^ ,íe néhai Pál Kálmán, a fél- e^3pházi múzeum volt vezető- aki fiatal tanár korában Wméz személyesen megszólal­tatta Rózsa Sándor egyik-má­sik társát. Különösen sokat bér szélt neki Bene István, Rózsa Sándor szegénylegényeinek egyike, aki nyolcévi börtön- v büntetést kapott balul sikerült rablási kísérletért, Bene Ist­ván, az öreg juhász 88 éves Volt már, Csolyospusztán élt, midőn elmondta Pál Kálmán­nak, a fiatal félegyházi tanár­nak, hogyan fogták el őt a pandúrok, amikor Rózsa Sán­dor negyven társával Pálos-. szentkút és Pálmonostora kö­zött a hatvanas években fel­szedte a vasúti síneket. A vo­natot akarták kirabolni, de rajta vesztek, mert katonaság utazott a vonaton. A katonák közéjük lőttek, mire a betyá­rok szétszaiadtak, ki merre tu­dott * Ekkor fogták el Rózsa Sándort, akit előbb a kiskun kerületi börtönben, Félegyházán tartottak fogva egy hétig, majd erősen meg­vasalva a szegedi várba kísér­ték. A betyárokat Szegeden Ráday Gedeon gróf elé vitték, aki az alföldi betyárvilág fel­számolására kirendelt kor­mánybiztos volt. Rádaynak az volt a vallatási módszere, hogy a kiéheztetett betyárokat sós heringgel jóllakatta, de ami­kor vizet akartak inni, nem adtak nekik. Szomjúságukban — a sós heringtől való jólla­kottság miatt — irgalmatla-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents