Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-07 / 236. szám
6 rtar «serei kJúrlap 1971. OKTOBER 7., CSÜTÖRTÖK Kék a kökény Gazdag vadgyümölcster- mésre számítanak az idén az erdők-mezők gyűjtögető emberei. Különösen sok a kökény. Most, hogy az első őszi dér után sötétkékre érett a gyümölcs, megkezdték szedését. A fanyar, vitamindús bogyóból rekordtermésre számítanak az Erdei Termékeket Feldolgozó és Értékesítő Vállalat szakemberei. Az utak mentén, a vízpartokon, az erdők szélén mintegy ötven vagon kökénybogyót gyűjtenek össze. A legtöbb kökényt Miskolc környékéről és a Dunántúlról várják. A termés egy részét a konzervgyárakba szállítják, a többiből pedig szörpöt készít a vállalat. „Óriás filterek" Üjsághír: A csongrád megyei Vegyesipari Vállalat szentesi üzemében „óriás filterek” gyártását kezdték meg a levegőt szennyező gyárak, üzemek számára. Ahogy ra jzolónk elképzeli.. .Zsoldos rajza) A három teknő országa A rakparton állunk, s a daruk, mint valami óriási, furcsa halászmadarak, lógatják magukat a víz fölé. A túlsó oldalról finom vörös porfelhőt hajt felénk a szél az indiai vasérc szemcséiből. Kő- dobásnyira kis vontató boxer lomha, üres uszályt húz a Duna felé. Képernyőn a kikötő Keresztes Ferenc kitartóan nézi, mint rajzol az olaj és a festék absztrakt mintákat a kikötő vizére. — Nagy volt a szárazság, sekély a meder, hiányzik három méter víz. Egy kiadós eső segítene rajtunk, akkor rendes szereléssel járhatnának a hajók. Nincs különösebb baj, bár van egy kis késés: a csepeli Nemzeti és Szabadkikötő most is a maga sajátos életét éli. A diszpécserszobában Remetehegyi Béla bekapcsolja az ipari tévét és percek alatt meggyőződhetünk arról, hogy van munka bőven. Az óriási szem részeire bontja és behozza nekünk az egész kikötőt. Később gyorslift visz fel a gabonaraktár tetejére. A magasból makettszerű a táj: a hajókon dolgozók apró pontokká zsugorodnak, a farönkök gyufaszál nagyságúak. Alattunk három óriási teknő, két kereskedelmi és egy olajos medence. Hajók, uszályok, rakományok mindenütt. Nem sokat időzünk a tetőn. Megnézzük a hatalmas, konténerrakodáshoz készülő daruk szerelését — Nagy szükségünk van rá, mert a konténeres rakodásoknál gondjaink voltak. Áiíaffény ész foki Kiváló minőségű CSÖVES KUKORICA és hideglevegős LUCERNASZÉNA VAGY LISZT VAGONOS TÉTELBEN IS KAPHATÓ. Ár: megegyezés szerint.-'SSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/s* Tököli Petőfi Mezőgazdasági Szakszövetkezet Tököl, Kolozsvári u. 18. (Pest megye). Telefon: Tököl 19. ügyintéző: Varga Lászlóné. A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat FELVÉTELRE KERES építőipari gyakorlattal és műszaki végzettséggel rendelkező ■ MŰSZAKI ELÖKALKULATOROKAT ■ ÉPULETGÉPÉSZ-TECHNIKUSOKAT ■ KONTÍROZÓ KÖNYVELŐKET ■ GÉPKONYVELÖKET ■ GYORS- ÉS GÉPIRÓNÖKET Jelentkezni lehet a vállalat személyzeti osztályán, Budapest XXI., Kiss János altb. u. 19—21. Nehezen tudtunk ki- és berakodni. A hagyományos módszerekkel a mai időkben már nem sokra megyünk. Kiszolgált gőzösök Az északi részen az egyes medence mellett haladunk el. Csendes rész ez, Keresztes Ferenc megáll, leveszi tengerészsapkáját, mintha így adna tiszteletet a három öreg hajának. — Nyugdíjban vannak már, nincs szükség rájuk. Ez a Budapest, az első tengerjáró hajó, mellette a Tisza, lentebb meg a Szeged. Most még raktárnak használják őket, később összevágják, s az öntödében lesz a temetésük, mint a többi gőzhajónak. Mert a hajók is „meghalnak” egyszer. A kikötő azonban időről időre megújul. Erről győzött meg a Márton Gyula főmérnökkel folytatott beszélgetés is. — Az utóbbi időben korszerűvé vált a vízi szállítás. Nálurk is sok pénzt költöttek arra, hogy a régi gőzhajókat új. motoros hajókkal cseréljék fel. Ma már kitűnő hajóparkunk van; ez arra kötelez bennünket, hogy itt, Csepelen áldozzunk a kikötő fejlesztésére is. A kezdetleges és elavult rakodási módszerek gátolták a munkát. Ráadásul tömegcikkek helyett elsősorban darabárukkal van dolgunk, és ez még csak nehezítette a helyzetet. Képzelje el, évente 1 millió 800 ezer tonna a forgalmunk, hiszen itt fogadjuk valamennyi Duna menti ország hajóit. Olyan ez a kikötő, mint egy jó bazár: mindenféle árut megtalálni benne. Szén, koksz, papír, fa, vas és különféle idomáruk... A jó ég tudná mindet felsorolni. — Ma hogy történik a rakodás’ — A jelenlegi rakodási módszereink már magukon hordják a jövő körvonalait. A megerőltető, ugyanakkor lassú fizikai munkát lehetőségeinkhez gépest háttérbe szorítottuk a gépesítéssel. Nem beszélve arról, hogy a konténerek alkalmazásában magasan megelőzzük valamennyi vállalatot az országban. Dokkmunkások — Beszélne bővebben a gépesítésről? — Szívesen. Bár azt a sokféle rakodógépet, amellyel dolgozunk, tulajdonképpen fölösleges felsorolni. A lényeg talán az, hogy míg eddig 200 tonna kirakása a hagyományos módszerrel egy napot vett igénybe, most egy óra is elegendő rá. — Mennyiben érinti ez a dokkmunkások életét? •— Nyilvánvaló, hogy új normákat kellett megállapítanunk. De a munkájuk köny- nyebb lett, a fizetésük meg nagyobb. A múlt évben például 300—400 forinttal emelkedett átlagosan a fizetésük. — Megmondaná, ki megy ma dokkmunkásnak? — Nézze, ez nehéz munka: általában vidékiek jönnek, ők itt laknák a munkásszálláson. Még ma is zsákolnak, de a daruk, a 120 különféle targonca, a villamosemelők, a farakodólapok nagyon megkönnyítették a dolgukat. A klasszikus értelemben vett dokkmunka el- halóban van. — Mi szerepel a fejlesztési tervükben? — Elsősorban a technológiát fejlesztjük, de rekonstrukciós programot is végrehajtunk. Új beruházásként a központ mellett épül a tranzitraktár, lesz. benne öltöző, mosdó. Felépül a kultúrház is, az új üzemi konyha étkezdével és egy korszerű munkásszállással. Mindent összegezve: néhány éven belül olyan lesz ez a kikötő, amilyennek egy korszerű, minden igényt kielégítő kikötőnek lennie kell. Vasárnap sincs megállás Kimutat az ablakon: — Látja, ott, a rakpart mellett is felújítjuk a vágányokat. Azt akarjuk. hogy mozdonyaink végig járhassanak a pályán. A traktoros vontatga- tás már lassú, ráadásul nem is kifizetődő. — Hány műszakban dolgoznak a kikötőben? — Éjjel-nappal, három műszakban — és vasárnap sincs megállás. De ne ijedjen meg: a munkaidő havi 191 óra. Ez azt jelenti, hogy minden második héten van egy plusz szabad napjuk. ' — Ha télen befagy a Duna, van-e munkájuk? — Ne féltsen bennünket, van bőven. Olyan eset még nem fordult elő, hogy itt tétlenül lézengtek volna az emberek. Két kilométernél is hosz- szabb a rakodó partfalak hosz- sza, odasimulnak hozzájuk terhükkel, vagy üres „gyomrukkal” az uszályok. Munkát és megélhetést kínálva az itt dolgozó embereknek. Hankóczi Sándor Állatkert Kecskeméten Kecskemétre telepítik a vadászati világkiállítás hazai élővad-állományának egy csoportját. A városban — társadalmi munkával — vadaskertet rendeznek be az állatok számára. Az őzek, szarvasok és muflonok részére karám, téli szállás készül, s mesterséges források szolgálnak itatóhelyül. A karámépítők már dolgoznak a parkerdőben. Eltűntek az öreg hordók A Badacsony vidéki Pincegazdaság korszerű, nagy kapacitású új kombinátjában Győrött 10—15 fajta bort palackoznak. A képen: a beépített tárolótartálysor. Megérkeztek Észak vándorai Védelmet kaptak a vádiunk és a vadkacsák Az időjárás változásaira érzékenyen reagál a madárvilág. A hideg légtömegek hatására Európa északi tájairól máris gyorsított ütemben költözködnek a különböző récefélék. A rigóhangú fütyülőrécéknek, a lapátcsőrű kanalasrécéknek, valamint nyílfarkú rokonaiknak mintegy 6000-cs serege vendégeskedett szerdán a fehértói rezervátumban. Az átvonuló madarak összetalálkoztak a hazánkban költő, még itt tartózkodó tőkésré- cókkel. A vadludak első nagyobb csapatai egyhetes késéssel érkeáfcek, bizonyára azért, mert a szeptember végi nyárias idő még nem sürgette őket. Nappal a zöldellő vetéseken legelésznek, éjszakára azonban mindig behúznak a vizekre. Számuk évről évre fogy, éppen ezért első ízben most az ősszel az Országos Természetvédelmi Hivatal a fehértói rezervátum területére már nem is adott vadlibára ós kacsára vadászati engedélyt. Ajtók műanyagból Beszerelés: 20 perc A lakásépítések meggyorsítására és minőségük javítására a Borsodi Vegyikombinát 110 millió forintos beruházási költséggel PVS ajtókat készítő gyárat építtetett Szekszárdon. Az új üzemet az olasz Covema cégtől vásárolt gépekkel szerelték fel és azokkal a műanyagajtókon kívül falburkoló elemeket, térelemeket, térelhatároló szerkezeteket és válaszfallapokat is készíthetnek. A sokféle színben előállítható műanyagajtók nagy előnye, hogy nem deformálódnak, tartósak és a lakásokba húsz perc alatt beszerelhetők. — Gyere csak, gyere, öcs- kös! Pont rád van itt most szükség —, mondta a nagybácsi, és kedves vendégként tuszkolta be az érkezőt a szobába. A vendég levette esőkabátját, felakasztotta a fogasra és kérdően mosolygott. — Majd abbahagyod te a mosolygást, mindjárt! — jegyezte meg a nagybácsi. — Ész kell ide öcskös! Nagy munkában vagyok. Segíts! Azzal újsággal, ceruzával a kezében leült a pamlagra. — No, szedd össze magad! Itt az első kérdés: zeneszerző, hat betűből. — Csajkovszkij — kiáltott fel vidáman az unokaöccs. — Nagyszerű fickó vagy — mondta a nagybácsi és kezdte írni a betűket a kereszt- rejtvény kpckáiba. Egyszer- csak fölpillantott: — Nem stimmel. Négy betűvel több, mint ahány kockám van. — Mit számít az? —I nyugtatta meg az öcskös. — Az a fontos, hogy kitaláltuk. Vagy ott nem lehet elírás? — Ügy gondolod, hogy rossz a rejtvény szerkesztése? — ráncolta össze a homlokát a nagybácsi. — És ha más zeneszerzővel próbálkoznánk ? — Kivel mással? — tört ki az unokaöccs. — Na jó, legyen igazad — hagyta rá a nagybácsi, és _oda- rajzolt négy kockát a kereszt- rejtvény széléhez, beírta a fennmaradt négy betűt. — Íme, itt van a következő csika besatírozta a felesleges kockát. — Hű, de nagyon meleg van itt — panaszkodott az unokaöccs, és kivette nyakából a csillogó fémszálas nyakkendőt; utána az ingét is levette. — Na lássuk tovább a ANDREJ KUCSAJEV: Elsöprő tudás vízszintes kérdés: folyó, hat betűből. — Volga! — ,vágta rá az unokaöccs. — Vág az eszed, mint a borotva. Micsoda lexikalitás! De ez meg kevés. Egy kocka üresen maradt. — Egy betű? Hát már az is valami? — bosszankodott az unokaöccs. — Véleményem szerint, azt is elírták! A bácsi megtörölte gyön- gyödző kopasz fejebúbját, közben számolgatta a kockákat. — Na és más folyót nem ismerünk? — Minek azt ismerni? — mordult rá az unokaöccs. — Hát jó... — Ezzel báfüggőlegest. Mi a következő? — Figyeld! Kémiai elem. — Víz. — De... az első betű nálunk „CS”, mivelhogy Csajkovszkijt elfogadtuk. — Akkor legyen csukamájolaj. — Eszes fickó vagy öcskös. — A bácsika kezdte írni a betűket. — Eszed van .... Több a kelleténél... De a betű. — Miért tesznek fel rossz kérdést a rejtvények. Vagy ezt is elírták? — bosszankodott az unokaöccs. — Ügy gondolod, megint tévedtek? — A bácsika vette a ceruzát és berajzolta a hiányzó kockát. — Mi a következő? — Magaslat. Sok-sok betű. — Elbrusz. — Micsoda ész! Csak hogy kevés. — Elírás; biztos elírás. — Azt mondod? — 'Hát nem képzeli, hogy én tévedek? Nézzük csak tovább! — Felvilágosító és humanista a tizenkilencedik században! — Mi? Hogyan? — Felvilágosító és humanista a... Az unokaöccs lassan öltözködni kezdett. Felvette a zokniját, atlétatrikóját, ingét, mellényét, kabátját és kalocs- nyiját. — Csak nem sértődtél meg, Száska? Lehetséges, hogy ez is elírás, vagy rosszul fogalmazott kérdés? — kérlelte szinte könyörögve a’ nagybácsi, miközben kikísérte uno- kaöccsét az előszobába. A vendég szó nélkül vette le a ’fogasról az esőkabátját, taszított egyet a lábához dörgölődző macskán, s az ajtó hangtalanul becsapódott mögötte. Fordította: Sigér Imre i i
