Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-01 / 231. szám

er. st Mietet hírlap 1971. OKTOBER 1., PÉNTEK „Nőuralom” Budapesten Megjelent a fővárosi statisztikai zsebkönyv ( A Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában csütörtökön napvilágot látott Budapest 1971. évi statisztikai zsebköny­ve. A zsebkönyv áttekintést ad a gazdasági eredményekről, a lakosság egészségügyi helyze­téről és a kulturális élet főbb jelenségeiről, az 1969. évtől napjainkig. A statisztika szerint a „nő- uralom.” az 1970. évben sem szűnt meg Budapesten. 1971. január elsején ugyanis a fővá­rosban 898 167 férfi és 1 044 045 nő élt. A születési statisztikák szerint azonban a férfiak és nők számát tekintve lassan helyreáll az egyensúly. Az el­múlt évben ugyanis a 24 254 újszülött közül 12 529 fiú volt és csak 11 725 lány. MIÉRT KÉSIK A JAVÍT AS? Új Gelka-szerviz épül Vácott Hiányzik a bojlergyűrű — Kicsi az antenna — Milyen a Gelka? — erre a kérdésre a váciak széttárják karjukat, és mosolyogva vá­laszolnak. — Jó. Persze, azt nem le­het elvárni, hogy ... — és fel­sorolják, mit és miért nem le­het elvárni. Űgyszólván monopolhelyzet­ben van a szerviz. Rajta kívül csak néhány kisiparos foglal­kozik javítással, s a helyi elektrotechnikai gyárait egy­két munkása — fusiban. Ez nem számít konkur­enciának, annál is in­kább. mert a garanciális javítást csak a Gelka vé­gezheti el, másrészt: a „maszek” szere­lőknek nincs elég műszerük és alkatrészük. Tehát a Gelka egyeduralko­dó. Eleget tesz-e hivatásának Pest megye legiparosodottabb A hetedik kar Az ország legnagyobb egye­temének, a Budapesti Műszaki Egyetemnek, amely egyébként Közép-Európa legnagyobb egyetemei közé tartozik, tan­évnyitó ünnepségén dr. Peré- nyi Imre egyetemi tanár, rek­tori beszédében külön is ki­emelte annak jelentőségét, hogy a már korábban működő hat karhoz újabban hetedik karként csatlakozott a Baján működő vízgazdálkodási kar. Aki figyelemmel kíséri azokat a nagy vízügyi beruházásokat, amelyek a vízépítő mérnökök tervei és munkái alapján' va­lósulnak meg az országban —, hogy csak egyetlen témára, a Tisza nagy vízrendszerére, a kiskörei Tisza II. vízlépcső építésére hivatkozzunk —, bi­zonyára örömmel értesült ar­ról, hogy a vízgazdálkodási szakemberek felsőfokú képzé­se a Budapesti Műszaki Egye­temen külön vízgazdálkodási kart kapott. A kereken száz évvel ez­előtt, 1871-ben egyetem rangra emelt főiskola elődjének, az 1782-ben II. József alapította Institutum Geometricum Hyd- rotechnicum-nak, az úgyneve­zett Mérnöki Intézetnek élet- rehívásában is elsődleges cél volt a vízügyi szakemberek képzése. Beszédes Lajostól, c kor nagy vízmérnökétől kezd­ve, aki itt kapott mérnöki ki­képzést, az országban a jövő­ben is változatlanul nagy fel­adatok várnak a jól képesített, minél több vízmérnökünkre, akiknek munkáját, szaktudá­sát a baráti államok is gyak­ran igénybe veszik. A Nagyszombatról Budára áthelyezett tudományegyetem filozófiai fakultásához csatol­va 1782. november 1-én nyílt meg hazánkban az első mér­nöki intézet (Institutum Geo­metricum), amelynek szüksé­gességét II. József az 1782. szeptember 19-én kelt rende­letében a következőképpen okolta meg: „Minthogy igen nagy szükség van a geomet­riai, hydrotechnikai és mecha­nikai tudományokra, különö­sen Magyarországon és tarto­mányaiban, ahol ugyanis az előbbi századok háborúi és viszontagságai után a területi viszonyok többnyire összeza­varodtak, egész vidékek mind­máig víz alatt, mocsarakban hevernek; a malmokhoz tarto­zó gátak a legtöbb helyen rosszul vannak építve; a köz­utak csaknem mindenütt elha­nyagolva: kézzel fogható e szak művelésének szükséges­sége.” Az első hazai mérnöki inté­zet, amelyben a mérnökképzés hároméves volt, 1782-től 1850- ig állt fenn, arpikor is az inté­zetet az 1846-ban alakult József Ipartanodával egyesí­tették, majd 1856-ban főisko­lai rangot kapott Joseph Poli- technicum néven és ebből lett a későbbi M. kir. József Mű­egyetem, a mai Budapesti Mű­szaki Egyetem. A mérnöki in­tézet annak idején számos ki­váló tanárt foglalkoztatott. Az első tanárok közt volt Dugo­nics András (1782-től 1808-ig tanított), a híres regényíró, a „Pesti Tanulmányoknak kirá­lyi Mindenségében a Tudákos- ságnak (a matematikának) ki­rályi tanítója”. Horváth János, Pasquich János, Mitterpacher Lajos, Kitaibel Pál, Petzval Ottó, Jedlik Ányos voltak is­mert tudós tanárai az első magyarországi mérnöki inté­zetnek. városában és járásában? Fi­scher György, a szerviz veze­tője: — Mindent megteszünk, ami rajtunk múlik. Szerencsé­re a tévéjavításnál most már nincs annyi anyagproblémánk, mint eddig. Javult az alkat­részellátás, kivételt csupán egy-két cső időszakos hiánya képez. Például a PY—88-as csövek gyakran hiányzanak. — A színes adás vétele milyen nehézségekkel jár? — Az ügyfelek irreális kö­veteimén yeket támasztanak: a kísérleti adás térerőssége még nem megfelelő, nem lehet ugyanúgy venni, mint az első programot. Sokszor kiderül, hogy nem az adásban, nem is a készülékben van a hiba, ha­nem az antenna kicsi, ezért rossz a színes program vétele. Sok a fölösleges „kiszállás”, amikor semmit sem kell javí­tanunk, csupán néhány szak­mai tanácsot adnunk. Sok ké­szülékben beépített adapter van — ezek segítségével lehet venni a második csatornamű- sorát —, ezekkel semmi gon­dunk. A csatomaváltós készü­lékekhez is lehet kapni előtét- adaptereket, amelyeket ott­hon felszerelnek a készülék tulajdonosai. — Mennyi a javítási idő? — A bejelentés után egy­két nappal megjavítjuk a ké­szülékeket. A városban 4 órás napsziakot is megjelölünk, az ügyfél kívánsága szerint a délelőtti órákban, vagy dél­után mennek a szerelők, s amit lehet, helyben megjaví­tanak. A távoleső falvakban már nehezebb a dolgunk. Amióta két gépkocsink van, növeltük a vidéki utak szá­mát, igyekszünk két napon be­lül mindenhová eljutni. A jö­vő év elején a Vác—Szob— Kemence vonalon már napon­ta kétszer megy végig a szer­vizkocsi. Nézzük a munkalapokat. A szeptember 18-i bejelentések­re 20—21-én kimentek, meg­javították a készüléket. Több lapon az óra megjelölése is szerepel. Igaz, 30—40 bejelen­tés esetén Vácon sem, a köz­ségekben pedig sosem tudnak „órára menni”. Ez az, amit nem lehet elvárni, A munka­lapok tanúsága szerint 1—3 nap alatt elvégzik a munkát, s elenyésző hánvad a 2—3 he­tes javítási idő, amely az al­katrészhiány miatt fordul elő. Természetesen a készülék tulajdonosá­nak egyremegy, hogy miért kell várnia. Hogy végérvényesen az ügy­félnek legyen igaza, arra vo­natkozóan, félig „titkos”, de igen biztató tervet említenek. Szó van arról, hogy Vácott — 4 millió forintos költséggel — új, központi szervizt építenek. Most havonta 1700—1800 javí­tást végez a szerviz 23 dolgo­zója. Ma még győzik a mun­kát. ám egyre több tévé, rá­dió, magnó és hűtőgép lesz Vácott és a járásban is, s a tu­lajdonosok „elvárása” is foko­zódik. — Rádióból és magnóból sok az új típus — és kevés az al­katrész. Igyekszünk segíteni magunkon, ahogy tudunk, de nem mindig sikerül. Egyéb­ként: rossz körülmények kö­zött, elavult épületben dolgo­zik a rádiósrészleg. A legsúlyosabb gond: a hű­tőgép- és bojlcrjavítás. Rendkívül rossz az ellátásunk hűtőaggregátból, annak dacá­ra, hogy hetente kétszer is elmegyünk a felújító üzemek­hez — sokszor üres kézzel kell visszatérnünk. — A bojler? Nevetséges, de egy filléres dolog hiánya miatt húzódik el hónapokig a javítás. A merülőforralós megoldású bojlerek alsó, záró fedelénél egy hőálló szigetelő­gyűrű van beépítve. Ez a gyűrű gyakran tönkremegy, és se égen, se földön nem talál­ható: házilag állítjuk elő — ha kapunk hozzá megfelelő anyagot... Paládi József Állategészségügyi szolgálat A hegyeshalmi, a murakeresztúri határállomásokon és a Ferihegyi légikikötőn évente több százezer állatot szállítanak. A betegségek megelőzésének és továbbvitelének megakadályo­zására minden ki-, és beszállított állatot megvizsgálnak. A hegyeshalmi közúti határállomáson az állategészségügyi szol­gálatot teljesítő, dr. Borbély Lajos vezető sRnkál lat orvos, az igazolások ellenőrzése után megvizsgálja a belépő airdel- terriert. JEGYZET A járási tanácsok helyett AZ ÉV TAVASZÁN megtar­tott országgyűlési és tanácsvá­lasztásokkal egy időben ha­tályba lépő, immár harmadik tanácstörvényünk egyik leg­jelentősebb intézkedése a já­rási tanácsok megszüntetése, helyükbe a járási hivatalok létrehozása volt. Az új tanács- törvény kiiktatta tehát a já­rási tanács szintet, meghagy­va továbbra is a megyei, mint területi tanácsokat és a vá­rosi, valamint a különböző községi — nagyközségi, köz­ségi, közös községi tanácsokat, mint helyi tanácsokat. (A já­rás, mint területi fogalom, továbbra sem szűnt meg.) Miért vált szükségessé ez a változtatás két évtized után? Miként a járási tanácsok húsz év előtti létrehozásának, úgy természetesen megszün­tetésüknek is nyomós okai voltak. Az első tanácsválasztáskor, 1950-ben 3000 helyi tanácsot választottak. Ezek között olyan is volt, amelyet három­száz lakosú község választott! A megyék azonban — kivált a A labda kerek... SPOR TTUDÓS/TÁS (A fiúk a rejtekhelyen) A fiúk a rejtekhelyre vonultak. A rejtekhely nagyon jó rejtekhely, mert árnyasak a fák, tiszta a levegő, és a fiúkat itt alaposan meg lehet mozgatni. A kiadós reggeli után kiadós edzés következett: élvezet volt nézni, ahogy Csohonya II-ről, a CSTK üdvöskéjéről vastag sugárban ömlik az izzadság. Ez szép. ez jó, ‘ csak így tovább fiúk ... Megkérdeztük Puczurák főedzőt, a szurkolók népszerű Pucu bácsiját, mit vár a mérkőzéstől: — A labda kerek — nyilatkozta dip­lomatikusan. — De ha történetesen hat­szögletű, akkor sincs baj, mert a jobb­tól kikapni nem szégyen, csak kelle­metlen ... Nagyon eredeti, amit Csohonya II mond: — Mindent el fogunk követni.: I A fiúk roppant elszánt hangulatban vannak. Ízelítőt akarnak adni a kor­szerű labdarúgásból... (A fiúk a mérkőzésen) . A csapat kifutott, a labda elindult 90 perces útjára. Most kellene hajtani, mert egy gól alaposan megnyugtatná a fiúkat. Csohonya II alaposan mellé durrantott. Mindegy, fő, hogy a fiúk betartották a taktikai utasításokat: tö­kéletesen betartottak az ellenfélnek. Sajnos, a játék gólra megy. A fiúk most mégis bizonyítanak: megmutatják, milyen az igazi, techni­kás magyar labdarúgás. Huszáros roha­mokat vezetnek. Felhúzták a góllövő- cipőjüket. De a jó helyzetnél nincs jobb... És a jó helyzet itt, ezúttal, ke­vés. A szünetben a főedző alaposan meg­mossa a fiúk fejét. A fiúk alaposan megmossák a lábukat. Most kellene bíztatás a fiúknak. Csohonya II labdájának szeme van. Különösen a szabadrúgásának. Mintha zsinóron húznák — mellé. De nem baj, győzzön a jobb. Legjobb védekezés a támadás. A fontos, hogy hátukra vegyék a pályát. Ne feledjék, hogy a mérkőzés 90 percig tart. Nem feledték. Sajnos, a bíró hosszab­bított és a 91. percben gólt kaptak a fiúk. A hagyományos magyar balsze­rencse! A fiúk mindenesetre csuromvizesek. És ez is nagyon fontos. (A fiúk a mérkőzés után) A fiúk a nagy mérkőzés után gőz­fürdőbe mentek. A fiúk a gőzfürdőben levetették a cipőjüket, majd a ruhájukat. Ezután bementek a gőzbe és nagyokat szuszog­tak. Látszik, hogy jó erőben vannak, bár a mérkőzés sokat kivett belőlük. A főedző eközben figyelte a fiúkat. Árgus szemekkel. — Sajnos, Liechtensteinszky Pimpi rúgást kapott a bal vádlijára. Csak a tüzetes orvosi vizsgálat... Pihennie kell... Güzü III-nak kiújult a régi mandulaszemölcse. Gondjaink van­nak ... Ennek ellenére bízom abban, hogy teljesértékű harcosok... Csohonya II—t sikerült szóra bírnunk. Éppen a gyúrópadon feküdt Pokróczy gyúró markai között. Megint nagyon eredetien nyilatkozott: — Mindent elkövettünk ... Mindent elkövettünk ... Mindent el fogunk kö­vetni ... Kinyomja a vakbelem, mes­ter! — jajdult fel, és tértölelő rúgással úgy eltalálta Pokróczy gyúrót, hogy az kénytelen volt meghajolni a nagyobb tudás előtt — pedig egyáltalán nem játszott alárendelt szerepet, nem tisz­telte nagynevű ellenfelét és azt vallot­ta, hogy veszteni lehet, de szív nélkül játszani nem, nincs helye a kisasszony- futballnak... Ezután a fiúk együttmaradtak, és könnyű ebédet fogyasztottak. Tejfölös bableves, kolbásszal, hagymás rosté­lyos, füstölt csülök, túrós csusza, torta. — Evés közben jön meg az étvágy — nyilatkozott Csohonya II két csülök kö­zött. — Nem szabad lebecsülni az el­lenfelet, ezért jövő vasárnap megint nem ismerünk elveszett labdát... Novobáczky Sándor sok községesek, mint a mi me­gyénk és Bács, vagy Borsod- Abaúj-Zemplén és Szabolcs- Szatmár megye — képtele­nek lettek volna ennyi köz­ségi tanács közvetlen irányí­tására, összefogására, ezért kellett közbeiktatni a járási tanácsokat, amelyek közvet­lenül és hatékonyabban tud­tak foglalkozni mindenekelőtt a községi tanácsokhoz újon­nan — a munkapadoktól, a földekről — odakerült, politi­kailag feltétlen szilárd, túl­nyomó többségükben azon­ban gyakorlatlan vezetőkkel és dolgozókkal. Ezt a meg­oldást ösztönözte az akkori — tervlebontásos — gazdálkodási rendszer is és az a körül­mény, hogy a járási tanácso­kat tették meg a termelőszö­vetkezeti mozgalom, illetve a tsz-ek államirányító, ellenőr­ző szervévé. A járási taná­csok abban az időben bevál­tották a működésükhöz fűzött reményeket. AZ UTÓBBI ÉVEK SORÁN hazánkban bekövetkezett je­lentős társadalmi, gazdasági változások, az államélet, il­letve a szocialista demokrá­cia továbbfejlesztésével kap­csolatos újabb törekvéseink — mint politikai célok — feltétlenül bizonyos korszerű­sítést igényeltek ezen a ta­nácsszinten. A legfontosabb előrehaladás a községhálózat korszerűsödése, a helyi ta­nácsok önállóságának növe­kedése terén történt, a ható­sági-igazgatási, - a gazdasági hatáskörökben egyaránt. Nagy­részt a községösszevonások kö­vetkeztében a korábbi 3000 helyett ma már csak 1827 községi tanács van, többségé­ben olyan vezetőkkel és dol­gozókkal, akik képesek is él­ni a megnövekedett önálló­sággal. A járási tanács — a fejlődés mai fokán — már inkább alca- dályozta a községi tanácsok önálló, felelősségteljes - mű­ködését. Ezért került sor megszüntetésükre. Helyükbe a járási hivatalok léptek — választott tanács nélkül, csök­kentett létszámú apparátus­sal —, amelyek a megyei ta­nács hivatali szervei és a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának irányítása alatt működnek. A járási hivatalok megszervezése általában zök­kenőmentesen és a céloknak megfelelően zajlott le, azzal a törekvéssel, hogy kevésbé tagolt és kisebb létszámú, de magasabb színvonalon mű­ködtethető apparátusokat hoz­zanak létre. EZEK UTÁN önként adódik a kérdés: milyen tapasztala­tokkal szolgál a járási hivata­loknak a választást követő, rövid néhány hónapos tevé­kenysége, beváltották-e a mű­ködésükhöz fűzött elképzelé­seket? A járási hivatalok az útke­resés időszakát élik; már nem a régi módon dolgoz­nak, de még nem is találták meg az új feladatainknak mindenben megfelelő munka­stílust. A leglényegesebb kérdés: hogyan segíthetik a leghaté­konyabban a községi taná­csok munkáját? Mindenek­et ott a kisebb községek ta­nácsai szorulnak továbbra is a járási hivatalok nagyfokú közvetlen támogatására. Te­gyük hozzá: ezen a téren a minisztériumoknak is bőven akadnak még tennivalóik; hogy például egy egyszerű iparengedély kiadásához ne kelljen több mint harminc jogszabályt ismernie a köz­ségi ügyintézőnek... Ugyan­akkor most dolgoznak a he­lyes felügyeleti módszerek kialakításán is. MINDENT EGYBEVETVE: a járási hivatalok eddigi, rö­vid múltra visszatekintő tör­vényességében jóval több a biztató elem, mint a munkát még nehezítő probléma. N. G. „Óriás filterek” „Öriás filterek” gyártását kezdték meg a füstölő, levegőt szennyező gyárak, üzemek szá­mára a Csongrád megyei Ve­gyesipari Vállalat szentesi üzemében. A Szilikátipari Ku­tató Intézetben kidolgozott módszer alapján készülő elekt- rofilter a tisztításra váró gázo­kat több tízezer volt feszült­séggel létrehozott elektromág­neses téren vezeti át. Ennek hatására a szennyeződést je­lentő elemi részecskék vissza­maradnak a berendezésben, s így nem rontják a környék levegőjét. Román megrende­lésre elkészült az első export- példány is. í 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents