Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-05 / 234. szám
r EST «Ecvei &£íriap 1971. OKTÓBER 5., KEDD Újabb adatok az alkoholról A KSH Pest megyei Igazgatósága felmérést végzett az alkoholizmus hatásáról a társadalmi élet egyes területein. A súlyos alkoholisták száma a megyében öt-tízezerre tehető, s az alkoholizmussal összefüggő halálokok némiképpen növekvő tendenciájúak. Az ilyen betegségek — mint például a máj zsugorodás — által okozott halandóság százezer lakosra számítva 1960—65-ben 7,4 volt, 1965—70-ben azonban, tovább növekedett, 1968-ban elérte már a 8,4-et. A megyék átlagát meghaladó volt tavaly — s a megelőző években is — az öngyilkosságok gyakorisága. A százezer lakosra jutó öngyilkosok száma 1950-ben 22 volt, s — folyamatos emelkedéssel — 1970-re elérte a 35-öt. Nemzetközi statisztikák — a Pest me-' gyei kutatásoknak megfelelően — általában az öngyilkosságok 30 százalékában tulajdonítanak fontos szerepet az alkoholnak. A Pest megyében tavaly jogerősen elítélt felnőttkornak 60, a fiatalkorúak 48 százaléka alkoholos befolyásoltság alatt követte el tettét Csiták A világ leggyorsabb nagy macskáinak, a vadászati útleírásokból afrikai nevükön ismert csitáknak, két szép képviselője látható a Budapesti Állatkert tigrisházában. A nemrég érkezett csita- pár — túl a megfigyelési időszakon — kikerült a karanténból, s a nagyközönség is gyönyörködhet bennük. Vadászat apróvadra ' Megkezdődött az apróvadak vadászata a Nagyalföldön. Terítékre — a nyálak még védelmet élveznek — fácánkakasok és foglyok kerültek. A legszerencsésebb vadászportyák a Duna mentén voltak, ahol vadkacsát is ejtettek. A MUNKADÍJ: TÉGLA Kicsik és nagyok Monoron sok az óvodás korú gyermek — és kevés az óvoda. Még a negyedik ötéves terv beruházásain túl is, további 400 helyre van igény a nagyközségben. Csakhogy erre sem a fejlesztési alapból, sem a központi keretből nerri futja. Mit lehet hát tenni? — Mi is ezt kérdeztük magunktól tavaly decemberben, a nagyközségi tanács és pártvégrehajtóbizottság együttes ülésén,' amire meghívtuk a gazdasági egységek vezetőit is — mondja dr. Vecserek Lajos tanácselnök. — A válasz úgy hangzott: a gondok enyhítésére legalább egy 100 személyes óvodát kell építeni — társadalmi munkában. Az első felajánlások már ott, az ülésen elhangzottak. Az Űj Élet Tsz elnöke a dolgozók nevében vállalta, hogy társadalmi munkában felépítik az óvodát. A Mezőgazda- sági Gépjavító és Szolgáltató Vállalat igazgatója bejelentette: ők pedig vállalják a 100 személyes óvoda olajtüzeléses rendszerű központi fűtésének szerelését, és biztosítják az ehhez szükséges anyagot. A Monori Építőipari Ktsz is „besegített”: a rendelkezésre bocsátott típusterv alapján október elejére elvégzi - az anyagszükséglet kiszámítását. — Azt nem tudtuk, milyen építőanyagokra és miből mennyire lesz szükség, csak egyet tudtunk: téglára, feltétlenül. Igen ám, de miből vegyünk? Kapóra jött, hogy Spenger István, a nagyközségi pártbizottság titkára KISZ-titkár korában már szembe került ilyen gondokkal. Akkor úgy oldották meg, hogy a KISZ- esek elmentek dolgozni a mendei téglagyárba, és munkájuk ellenértékét nem pénzben, hanem égetett téglában kapták meg. — Ezt az utat választottuk most is. Elsőnek a József Attila Gimnázium KISZ-csei ajánlották fel segítségüket. ■-------------------------------------------------------------------A 43. sz. Állami Építőipari Vállalat 2. sz. Házgyára FELVÉTELRE KERES gyártósori dolgozókat és férfi segédmunkásokat Modern üzem, egészséges munkakörülmények, jó kereseti lehetőség. Jelentkezés as felvétel: a 2. sz. HÁZGYÁR munkaügyi csoportjánál, Budapest IX. kerület Gyáli út 35. ISMÉT KAPHATÓ A KARANCS 20. típusú kedvelt, hazai Etage kazár]. Teljesítménye: 20 000 kcal/óra. Percenként 10 liter -tO C° használati melegvizet is szolgáltat. A legolcsóbb hazai dara- és diószénnel fűthető. Fogyasztói ára: pincetéri kivitelben 5200 Ft lakótéri kivitelben 5740 Ft Megrendelhető az EGER-SALGÓTARJÁNI TÜZÉP VÁLLALATNÁL (Eger, Lenin út 75. Telefon: 13—20) és a Heves-Nógrád megyei telepeken. Huszonötén a mendei téglagyárban, mintegy százan pedig az Üj Élet Tsz kukorica- tábláján dolgoznak szeptember 27. és október 9. között Több munkaerőt — a szezon végén — a téglagyár nem tud egyszerre foglalkoztatni. Azokon a napokon pedig, amikor a diákok tanulnak, a községi KISZ-esek dolgoznak Men- dén. Valamennyi- csoport a munkadíjáért téglát vesz. A nagyok után a kicsik is sorompóba léptek. A monorierdei, az Ady Endre úti és a Kossuth általános iskolából összesen 709 (!) úttörő ajánlotta fel, hogy mezőgazdasági munkával megkeresi a téglára . valót. — Mennyi pénzre, illetve téglára számítanak összesen? — Mintegy 150 ezer forintra, ami ugyanannyi darab téglát jelent. Ennyi körülbelül elég is lesz az építkezéshez. — nyíri — Ferde kutak a Tisza alatt Tízezer méter furat terven leiül a szegedi szénhidrogén-medencében A szegedi ' szénhidrogénmedence egyre nagyobb szerepet tölt be az országos kőolaj- és földgázprogramban. Száz négyzetkilométer kiterjedésű területén eddig 450 kutat telepítettek. A medence. legjelentősebb részén — az algyői mezőben — már korábban befejezték az úgynevezett Felső-Pannon korszakbeli szénhidrogéntelepek kutatását, s az elkészült készletbecslési, illetve művelési tervek alapján gyors ütemben folytatják a feltáró fúrásokat. Ezek többsége a viszonylag legolcsóbban kitermelhető 2100 méter körüli mélységekbe hatolt. Az algyői mellett legjelentősebbnek ígérkezik a kiskundorozsmai terület." Ott nemrégiben 3000 méter körüli mélységű kutat fúrtak, s ebből napi ötven köbméter jó minőségű olajat nyertek. Hazánkban eddig ilyen mélységben még nem akadtak hasonló termelékenységű kútra. Ezzel együtt az év első háromnegyedében 103 000 méternyi furatot' készítettek, s így több miint tízezer méterrel teljesítették túl időarányos tervüket. Különleges tedjesítménynek számít az ország eddigi „legferdébb” — a felszíni fúrásponttól legjobban eltérített — kútjának mélyítése. Ez a kút az árterületről a Tisza medre alá hatol. Fúrását rövidesen befejezik. A mélypontja 730 méterre tér majd el a felső fúrásponttól. A „ferde kutakkal” a folyó alól termelik ki a szénhidrogéneket. Sikeresen folytatták a medencében a tavaly megkezdett újfajta fúrássorozatot, az úgynevezett szelektív, vagy kettős kutak rendszerének megteremtését is. Kisokos - turistáknak Befejeződött az adatgyűjtés az első magyar idegenforgalmi katalógushoz. A turisták számára készülő „kisokost" az idegenforgalmi írók és újságírók nemzetközi szervezete, a FIJET budapesti kiadóvállalata, a Vue Touris- tique jelenteti meg. A hazánkba érkező turisták a katalógusban megtalálják az útiprogramjukhoz szükséges adatokat, térképeket, szolgáltató létesítményeket. A kiadvány 1972 januárjában megjelenik, hogy a jövő évi idegenforgalmi szezonnyitásra már készen várja a vendégeket. Tervezik zsebkönyv- változat megjelentetését is, amelyet elsősorban a határ- állomásokon terjesztenének. A katalógus német, olasz, angol, francia és orosz nyelven jelenik meg. Csak a vers ihlette? Zenében magasztalta a tokaji bort Javában tart már a szüret Tokaj hegyalján. A tokaji borkülönlegességek hírneve ma is világszerte márka. A borvidék múltja hozzátartozik a magyar történelemkönyv lapjaihoz, a honfoglalástól, a honalapítástól kezdve. Kutatók érdekes adatokat gyűjtöttek össze a tokaji bor hírnevével kapcsolatban. A tokaji bor világhírnévre különösen a XVIII. század közepén tett szert, amikor fejedelmek, az állami és szellemi élet nagyjai versengtek, hogy ki tud több tokaji bort beszerezni. A halandó királyok kedvelt borát Beethoven bevezette a halhatatlan fejedelmek világába. Magyarországi barátjának, Brunszvik Ferencnek írt számos levelében magasztalta a neki küldött bort — a marton- vásári Brunszvik-családnak tekintélyes szőlőbirtoka volt a Tokajhegyalján —, s mindig örült a baráti figyelmességként érkezett nedűnek, amelyből azután bécsi barátai társaságában jó ízűén el-elkor- tyolgatott. Schubert azonban ennél is többet tett: negéne- kelte a tokaji bort. Schubert bordala, „A tokaji bor dicsérete” 1815-ben készült, tehát mindössze 13 éves volt, amikor a felséges ital megihlette. Tulajdonképpen egy vers inspirálta, Baumberg Gabriella bécsi költőnő „Lob des To- kayers” című költeménye, amelyet egy 1800-ban megjelent verskötetben talált meg. A bécsi költőnő hárjmversszakos rajongó verse megragadta a fiatal zeneköltőt és olyan alkotásra ösztökélte, amely zenében ma is töretlen szépségében fejezi ki a tokaji bor dicséretét. Baumberg Gabriella Batsányi Jánosnak, a tragikus sorsú magyar forradalmár költőnek felesége lett. A Szabadság-lúd születésnapja A múlt század kilencvenes éveinek elején Budapesten nagyszabású városrendezési terv készült, akkor jelölték ki a pesti Vámház és a budai, Gellért-tér között felépítendő dunai híd helyét. Addig csak három híd ívelte át a folyót: az 1849-ben felavatott Lánchíd (az angol Clark fivérek alkotása), az 1875-ben elkészült Margit-híd (a párizsi Gouin cég építette) és az egy évvel ezután befejezett déli összekötő Vasúti-híd (Fekete- házy János főmérnök tervezte, Cail és társa párizsi cég építette). Jellegében is vas A Vámház-téri híd — később Ferenc József hídnak nevezték el — építése 1894-ben kezdődött és jó két év múltán fejeződött be. A tervezésre kiírt pályázaton — mint húsz évvel korábban — ismét Fe- ketéházy János elképzelését fogadták el. A megvalósításban Czekélius Aurél és Nagy Virgil építészek működtek közre. Ez a híd volt az első, amely teljesen a hazai tudomány és munka együttműködésével jött létre. Az akkori tudományos írások különös jelentőséget tulajdonítottak annak, hogy míg korábban a látványos városi hidakon a hegesztett vasszerkezetet a tervezők igyekeztek elrejteni különböző fém- és kőburkolatok alá, az új híd büszkén viselte v'ashíd jellegét. A híd ívei és a kapuzatok formáiban egységbe ötvöződött a konstrukció és az esztétikum. Az új híd 365 méter hosszú lett, 20 méter 10 centi széles és 6102 tonna vasat foglalt magába. A főtartók mindkét végén 600—600 tonna nyersvasat helyeztek el. Ez, mint a mérleg két>serpenyője, egyensúlyban tartja az építményt. Korabeli tréfa Akkoriban még a gyalogos átkelők is vámot fizettek minden hídon. A megnyitás idején jelent meg egy képeslapban az aktuális vicc: — Egy krajcár a vám — állták útját az egyik sétálónak. — Micsoda, én fizessek vámot? Nem vagyok ökör! — tiltakozott. — Ha az úr ökör volna — mondta tisztelettudóan a vámos —, akkor többet fizetne. A hidat fél évszázad múltán, a második világháborúban. tüzérségi lövedékek erősen megrongálták — 28 helyen érte találat —, később, Í945. január 17-én a Pestről kiszorított náci seregek utóvédéi a mintegy 140 méteres középső részt felrobbantották. Eredeti formában A főváros felszabadulása után a szovjet hadsereg műszaki alakulatai, magyar munkások segítségével, huszonöt nap alatt uszályokra és faoszlopokra épített átkelőhelyet ácsoltak a híd helyén. Tíz hónapig állt ez az ideiglenes híd, majd a Kossuth-hidat követően a Szabadság-híd újjáépítése volt a felszabadulás után a magyar hídépítők második legnagyobb vállalkozása. Bizonyos átalakításokat, korszerűsítéseket hajtottak végre rajta, de az eredeti formáját megőrizték. Az a több tízezer ember, aki naponta átkel rajta, talán nem is Gondol rá, hogy a hídnak is van születésnapja. Pedig van: a Szabadság-híd 75 éves. y. f. Találmány a falak nedvesedésének megszüntetésére Három magyar feltaláló hatékony módszert dolgozott ki a falak nedvesedésének megszüntetésére, minden olyan esetre, amikor a felszivárgó talajvíztől nedvesedik a fal. A találmány lényege a falba épített és leföldelt elektródahálózat, amely a hajszál- erecskéken át felszivárgó nedvesség energiájának hatására elektromos töltést, majd zárlatot kap, ami megakadályozza a víz további szivárgását, vagyis a nedvesség saját energiájával önmagát szünteti meg. Az új módszert teljes sikerrel alkalmazták már több száz lakásnál, s nagyok a lehetőségek a további elterjesztésére. H*®* sák az eső? — kérdeztem Legényeit aggódva, aki az ablaknál állt, és umát- jj kozva várta, hogy leteljen végre a munkaidő. — Miért kérded? — Nem hoztam ernyőt. Esik? — Hát... hogy is mondjam ... — tanács- talankodott az ablaknál Legenyei, aztán szinte könyörögve nézett rám, hogy ne kínozzam ilyen fenemód nehéz kérdés megválaszolásával. — Mi az, hogy, hogy is mondjam? Mondjad. Esik, vagy nem. — Gyere ide, és döntsd el te... — Megőrültél? Hát ott állsz az ablakban, bámulod az utcát egy órája, majd tönkremész már az ásítástól... és képtelen vagy megmondani, hogy esik-e most, vagy sem? — Nézd, öregeim — siránkozott —, nem olyan egyszerű ám ez. Most, ahogyan én itt állok, innen úgy néz ki, hogy jelenleg esik. Azt mondom hát neked, hogy esik. Felállsz, idejössz, közben eláll az eső. Erre te azt mondod nekem, hogy nem is esik. Más szóval azt mondod, hogy az előbb éh hazudtam neked. Vagy ha nem hazudtam, akkor meg olyan hülye vagyok, hogy képtelen vagyok különbségét tenni az eső és az esőden idő között. Namármost — melegedett egyre jobban a témába, hogy szóhoz sem jutottam az ámulástól. — Na tehát már, ha én azt mondanám, most, amikor nekem esik az eső, arLegenyei dialektikája ra számítva, hogy mire te idejössz az ablakhoz, el is állhat az eső, nos, ha azt mondanám, hogy nem esik ... — Hagyd abba, mert beleőrülök... — Várjál, befejezem. Szóval, azt mondanám, hogy nem esik, miközben te idejössz ám az ablakhoz, de még mindig esik.., Mit mondanál? Azt, hogy Legenyei, te hülye vagy, hiszen esik az eső... És igazad lenne, mert tényleg esik az eső, mint ahogy az előbb is esett, s én csak azért mondtam volna neked, hogy nem esik ... — Megöllek! — Igazán furcsa vagy. Megkérdezted tőlem, hogy esik-e, vagy sem. S amikor nemcsak válaszolok a kérdésedre, de egyúttal megmutatom neked a válaszok sti'uktúrájá- nak dialektikáját is, akkor itt üvöltesz... És na ... Ne verekedj! — De nem is esik! És te azt mondtad, hogy esik! — üvöltöttem rá. Felnyögött: — Nézz ki, kérlek, az ablakon. Hátha mire kimondtad, hogy nem is esik, már megint esik.... Kinéztem. -Igaza volt. Rém érdekes dolog ez ezzel a Legenyei dialektikájával. Gyurkő Géza ( k
