Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-30 / 256. szám

res» UK«» Mf/rlnp 1971. OKTOBER 30., SZOMBAT TV-FIGYELŐ Csehszlovák est. Nem volt ez a műsor sem jobb, sem rosz- szabb a többi nemzeti est át­lagánál. Megjegyezhetjük ugyan, hogy a sporttárgyú já­tékfilm készítői nem árultak el különösebb szakértelmet az ökölvívásban (ilyen iramú ütésváltástól papírsúlyú ver­senyző is összerogy az első me­net végén, nemhogy félnehéz­súlyú — akin egyébként meg sem látszott „félnehézsúlya”...), de mégsem ezt éreztük az iga­zi hibának. Inkább azt, hogy nehezen hisszük: csupán annyi telik egy-egy nemzet tévései­nek képességeiből, amennyit nálunk a képernyőn megmu­tatnak. A néző nem egyes al­kotok, közreműködők nevét jegyzi meg elsősorban (ezért mindegy, ki képviseli hazáját), hanem összbenyomás marad meg benne — s nem közöm­bös, hogy abban fel-felvillan- nak-e érdekes emlékképek, vagy mindent sürgősen beborít a feledés árnya. Rligósoron. Rajfai Sarolta kényelmetlen író. Feszengünk folytonos, etikai természetű célzásaitól, találva érezzük magunkat kisebb-nagyobb hét­köznapi bűnökben. Soraiból mintha szigorú szemmel me­redne ránk, afféle „korszerűt­len” erkölcsbíró szerepében. Nem csoda, ha környezete tart tőle, hogy kibeszéli dolgaikat és műveire úgy néznek, mint azokra a szobrokra, mélyek mintha mindenfelől ránk te­kintetének. Nem irigylésre méltó hát helyzete a vidéki életben (mint maga is elmond­ta), mégis arra biztatjuk: vál­lalja önmagát, járkáljon to­vábbra is élő lelkiismeretként, nem engedvén bágyadó öntu­datunkat elpuhulni. Kötetéből kiemelt három, dramatizált elbeszélése tömö­ren érzékeltette e magatartás ' színeit; Gaál Albert rendezése hatásosan engedte érvényesül­ni a szöveget és a színészi já­tékot. Ez utóbbi Váradi Hédi és Bessenyei Ferenc esetében alig volt játék: a mindennapi élet csüggesztő elengedettségé- vel adtak le vészjelzést. A harmadik történetben a min­dig jó Balázs Samu, de kivált­képp a belső monológját rend­kívül pontos és kifejező mimi­kával kísérő Bánffy György teljesítménye járult hozzá az író értékeinek felismertetésé­hez. Nyikolaj Szűk. Méltán tett elsődíjas az idei Liszt—Bartók zongoraversenyen: határozott egyéniségei: ismertünk meg benne. A laikus számára első­nek alighanem vonzó, szinte amorózószerű férfiassága tű­nik fel, aztán energikus billen- tése, mely szinte karmester­ként tombol a zongorán (lehet, hogy később az is lesz belőle?), végezetül az is, hogy a ver­senymű pianói is lágy határo­zottsággal bújnak elő ujjal alól. Antal Imre szakértő ösz- szefoglalót adott a verseny­ről, de a megkésett műsorra tűzés különösen akkor volt bosszantó, amikor a zsűri el­nöke, Kadosa Pál „azon mele- giben” nyilatkozott az egyhó- napos 'eredményről... Röviden. Sokalljuk a Lehe­tőség és valóság sorozat vitá­jára meghívottak számát. Eny- nyi szakértő szépen elüldögél­het félkaréjban, de valódi vi­ta ilyen körülmények között lehetetlen. Bár Rapcsányi Lászlónak (az adáshiba miatt) csak harmad­szorra sikerült megkezdenie riportját, mégis alapos infor­mációt kaptunk a százéves Képzőművészeti Főiskola múltjáról és jelenéről. Viszont NOVEMBER 3. Premier az Operában A budapesti Operaház no­vember 3-i bemutktója foly­tatja a nagy múltú intézmény hagyományait — minden évad­ban színpadra állít egy-egy Iíj magyar művet. Ezúttal két balett és egy opera kerül a közönség elé. Maros Rudolf vonósszimfóniájára Barkóczy Sándor készített háromtételes koreográfiát. Arisztofanész klasszikus komédiájából, Devecseri Gá­bor fordítása nyomán, Petro- vics Emil írt „Lysistraté” címmel egyfelvonásos vígope­rát. Az 1962-es miskolci be­mutató után a művet a rádió több alkalommal sugározta, s nemegyszer felcsendült a hangversenytermekben is. A most élőadásra kerülő válto­zat érdekes műfaji újításnak tekinthető. Énekes szólószere­pet csak a címszereplő és a két karvezető énekel... Tel­jesen újszerű mozgástípus feladatát kapta az énekkar és jelentős a balett szerepe is. Áz est harmadik részében Szokolay Sándor „Az áldozat” című balettje kerül színre. Szokolay és szövegkönyvírója, Kardos Ferenc, ezúttal a Kő- mívés Kelemen népballada alapgondolatából indult ki, de a mondanivalót általános érvényű tételként fogalmaz­zák meg: igazi érték csak ál­dozat árán jöhet létre. Az új táncjáték koreográfiáját Fo­dor Antal tervezte, tanította be és rendezte, akinek számos alkotása sikerrel szerepelt már a televízióban, s az Operaház­ban is. FŐVÁROSI BEMUTATÓK Tegnap mutatta be a Nem­zeti Színház Madách Imre Csák végnapjai című drámá­ját Keresztury Dezső átírásá­ban, Marton Endre rendezésé­ben, Sinkovits Imre főszerep­lésével. Ma tartja idei második bemutatóját az Állami Déryné Színház, Donizetti Szeszélyes esküvő (Don Pasquale) című vígoperáját mutatja be Ker­tész László rendezésében. Ugyancsak ma lesz a premier­je a József Attila Színházban Beaumarchais Figaro házassá­ga című klasszikus vígjátéká­nak. November 1-én a Bartók Színház — új és végleges he­lyén, a Paulay Ede utcában a régi Thália épületében — Sza­bó Magda Mondják meg Zsófi- kának című darabját mutatja be. November 5-én a Madách Színházban Jones-Schmith Te meg én című játékát adják elő. Húsipari kisgépek és húsfeldolgozással kapcsolatos kéziszerszámok, tároló- és szállítóeszközök, állati- és műbelek, vegyi és egyéb anyagok bemutatóját és kiállítását rendezi meg 1971. november 15-én 10,30-tól az ALLATFORGALMI ÉS HÚSIPARI SZOLGÁLTATÓ VALLALAT a HOSSZÚHEGYI ALLAMI GAZDASAG Hajos-Hildpusztai húsüzemében (Becs-Kiskun megye) az ünnepi alkalom ellenére sem ártott voLna kevesebb nyi­latkozat, több mű és apró, de jellemző érdekesség. Őszinte, bár nem éppen de­rűlátó portrét kaptunk egy széthúzó termelőszövetkezet­ről és Jásd községről. Elkelnek az efféle figyelmeztetések: szé­pek ugyan az eredmények, ám a hasonló - kudarcok megér­demlik az országos töprengést. Ma délután befejeződik Hans Beimler bajtárs küzdel­mes története, majd újabb üzemlátogatást tehetünk (Nagykanizsán) egy érdekes kérdést bogozgató riportfilm segítségével. A táncdalfesztivál gálaestjének I. része után iro­dalmi filmet ajánlunk: a No- bel-díjas Ivan Bunyin elbeszé­léséből készült, lírai foganta- tású alkotást, a Natalie-t. Va­sárnap délelőtt ismét női lab­darúgó-mérkőzést nézhetnek az érdeklődők, délután pedig folytatódik Kollányi Ágoston válogatása a budapesti termé- szetfilm-fesztiválon bemutatott legjobb művekből. Egyebek­ben ismét visszatért a műsor a szokásos sorozatpolitikához, ezért megint csak sportese­ményre: a magyar nemzetközi asztalitenisz-bajnokság dön­tőjére hívjuk fel a figyelmet, mely remélhetőleg sok örömet szerez e sportág kedvelőinek. Lehotay-Horváth György Országosan is rangosak Vita a megye közművelődéséről Százhetvenezer bejáró gondjai * Tegnap délelőtt a budapes­ti Kossuth Klubban ülést tar­tott a Pest megyei Tanács mű­velődésügyi és egészségügyi bi­zottsága. A megbeszélés napi­rendjén Pest megye közműve­lődésének helyzetéről és fel­adatairól szóló írásos előter­jesztés megvitatása szerepelt, amely decemberben, kerül me­gyei tanácsülés elé. A tanács­kozást dr. Csicsay Iván, a me­gyei tanács elnökhelyettese, a bizottság elnöke nyitotta meg, rövid áttekintést adva a me­gye közművelődéséről és azok­ról a feladatokról, melyek vég­rehajtására a negyedik ötéves terv sonán kerül sor. A megye az elmúlt öt esz­tendő alatt — rendkívül nehéz, sajátos körülményei között — nagy erőfeszíté­seket tett a közművelődés gyorsabb ütemű fejlődé­séért. A megyében jelenleg 193 mű­velődési otthon jellegű intéz­mény, 466 könyvtár, 185 mozi, 16 múzeum és 8 zeneiskola se­gíti a lakosság művelődési és szórakozási igényeinek kielégí­tését. A kulturális centrumok egyre erőteljesebb kialakulása is a közművelődés hatékony­ságát támogatja. A legeredmé­Eger belső vára Hat éven át dolgoztak az Országos Műemlék Felügyelő­ség emberei az egri belső vár­ban található templommarad- ványokon. A legrégibb gótikus falak a XII. századból valók, a további századok átépítései rajta hagyták jellegzetességü­ket. Később a templom el­pusztult. Alapjait Sedlmayr János, az O. M. F. építész- tervezője elgondolásai alapján állították helyre. A munkával nemrégiben készültek el, és ezzel új látványossággal gaz­dagodott Eger. MÚZEUM \ MORGÓ CSÁRDÁBAN Kisújszállás új művelődési intézménnyel gazdagodott: a múlt század elején épült Mor­gó csárdában, a hajdani halá­szok, pákászok, szegény föld­művelők találkozóhelyén csü­törtökön megnyitották a nagy­kun település állandó mú­zeumi kiállítótermeit. Az évszázados népi műem- lékjellegű épületet a városi tanács, az üzemek, a vállala­tok és a lakosság összefogásá­val tették alkalmassá a város múltját dokumentáló gazdag néprajzi anyag bemutatására. Az épület egyik termében ér­tékes néprajzi kincseket he­lyeztek eL A népi műemléképület tá­gas udvarában, a tervek sze­rint szabadtéri kiállításként, egykori nagykun gazdasági udvart rendeznek be. Nemcsak a hőmérő, hanem a Magyar Természetbarát Szö­vetség propaganda bizottságá­nak tájékoztatója is bizonyít­ja, itt a hideg, erre a hét vé­gére csupán egyetlen nagyobb kirándulásról adnak hírt. Kirándulások, túrák A természetbarát szakosztá­lyok vasárnap a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom kö­zelgő évfordulója tiszteletére indítanak túrát a pilisnyergi szovjet hősi emlékműhöz, ahol emlékünnepélyt rendeznek. A kiránduláson egyébként a KISZ Pest megyei bizottsága központi alapszervezetének tagjai is részt- vesznek. A Bu­dapesti Természetbarát Szö­vetség Ifjúsági Bizottsága ál­tal kiírt 10 fordulós pontver­seny harmadik központi ren­dezésű túrájának résztvevői tetszés szerinti útvonalon kö­zelíthetik meg az emlékmű­vet. Egynapos kirándulást szer­vez a TIT Cegléd—Szolnok— Jászberény útvonalon. A résztvevők meglátogatják töb­bek között Nagykátát, Tápió- saecsőt, Mendét és Fécelt is. A hét vége disznótorossal egybekötött kirándulásai kö­zött is találunk megyei ebé- •deket-vacsorákat. Túravona­lak: Szentendre—Lajosforrás, Szentendre—Tahi, valamint nyesebben a megye művészeti élete fejlődött az elmúlt esz­tendőkben: nem egy rendez­vénye — Szentendrei Teátrum, zebegényi képzőművészeti sza­badiskola, megyei művészek tárlata a Nemzeti Galériában — országos jelentőségűvé vált. Ami viszont változatlanul nagy gondot jelent a megye közművelődésében: az agglomerációs övezet lakosságának és ezzel együtt a bejáró munkások számának aránytalanul gyors növekedése. A harmadik ötéves terv idő­szakában több, mint ötvenezer ember költözött a megyébe és telepedett meg elsősorban az agglomerációs övezetben. A bejáró munkások száma ezzel már meghaladja a százhetven­ezret. Művelődési, • szórakozási igényeik kielégítését a mun­kahely nem vállalja, a lakó­hely pedig — megfelelően koncentrált anyagi erők hiá­nyában — nem tudja vállalni. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy a bejárók legnagyobb ré­sze ' iskolázatlan, betanított vagy segédmunkás. Munkahelyük sem ösztönzi őket általános és szakmai műveltségük növelésére, ennek következtében kul­turális igényük is alacsony. A fővárosi szervekkel történt megbeszélések hoztak ugyan bizonyos kezdeti eredményeket ebben a kérdésben, de ez ed­dig nem bizonyult eléggé haté­konynak és tartósnak. A tanácskozás részvevői sok hasznos javaslattal egészítet­ték ki a decemberi tanácsülés elé kerülő, a megye közműve­lődését elemző tervezetet. HUSZONÖT Huszonöt esztendővel ez­előtt, 1946. októberében je­lent meg a Narodne Novi- ne (akkor még Nase Novi- ne), a Magyarországi Dél­szlávok Demokratikus Szö­vetsége újságjának első száma. A jubileum jelen­tőségét növeli, hogy ez egyben a nemzetiségi sajtó ünnepe is, mivel ez az első olyan nemzetiségi újság hazánkban, amely negyed~ százados múltra tekinthet vissza. A cél, amely létrehozta: valamennyi demokratikus erő — igy a hazánkban élő délszláv nemzetiségieké is — összefogása a Szocialista Magyarország felépítése ér­dekében. A feladat nehéz volt az indulás esztendejé­ben: a nemzetiségek igazi érdekeit akkor még egye­dül a Magyar Kommunista Párt képviselte, s harcolt következetesen az olyan alapvető jogok kivívá­sáért, mint amilyen pél­dául a délszláv nyelv isko­lai oktatásának bevezetése volt. Ennek a harcnak volt hatásos írásos szószólója ez az újság, mely megindulá­sától kezdve a hazánkban élő délszláv 'nemzetiségek érdekeinek érvényesülését segítette és segíti ma is. A Narodne Novine és előd­je, a Nase Novine nagy tör­ténelmi változások tanúja, tükre és krónikása. Ha va­laki megírja egyszer a ma­gyarországi szerbhorvátok és a szlovének történetét a felszabadulástól napjainkig, akkor feltétlenül át kell hogy lapozza az újságot, amely első számától kezd­ve az új életért folytatott harcnak nemcsak # valóság­hű krónikása, hanem egy­ben aktív résztvevője is volt. / Szeretettel köszöntjük laptársunkat nemcsak a magunk, hanem a Pest me­gyében élő délszláv nemze­tiségek nevében is, a ne­gyedszázados jubileum al­kalmából, további ered­ményekben gqzdag eszten­dőket és munkasikereket kívánva. aBax> oiriBaT PILISNYERGI KIRÁNDULÁS ISASZEGI SÉTA NÉPZENE A ZENEAKADÉMIÁN vasárnap Vác—Márianosztra —V erőce—Bánk. Kiállítások Vasárnap lehet utoljára megtekinteni Mészáros Lajos szobrászművész kiállítását Vi- segrádon, a Salamon-torony- ban. Az isaszegi múzeumban a műemlék és múzeumi hónap keretében vasárnap délután 5 órakor a Pest megyei ásatá­sokról tart előadást Helleb­randt Mária muzeológus, a bevezetőt dr. Kemény János, a Múzeum Barátok Körének elnökségi tagja tartja. Ezután mutatják be Tihanyi László „Isaszegi séta” című színes hangosfilmjét. Még egy vasár­napi kiállítási program: a szentendrei József Attila Mű­velődési Házban délelőtt 10 órakor nyílik a képzőművé­szeti kör bemutatója, amely november 7-ig tart nyitva. Magyarnótaesf Az Országos Rendező Iroda szervezésében: vasárnap dél­után fél 4, illetve fél 8 óra­kor magyamóta-estet rendez­nek a Zeneakadémián. Tárlatvezetés Az Iparművészeti Múzeum­ban vasárnap délelőtt 10 óra­kor az evőeszközök történetét mutatja be Mikes Ildikó mu­zeológus, a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Múzeumban dr. Horváth Sándorné muzeológus ad tájékoztatást a legszebb műtárgyakról, reggel 9 órakor a Szépművészeti Múzeumban Szigethi Ágnes művészettör­ténész a párizsi múzeumok remekműveit, a Magyar Nem­zeti Galériában a XIX. száza­di maigyar festészetet Jakubik Anna művészettörténész, s Munkácsy Mihály festészetét Borbély László művészettör­ténész ismerteti. Tánc, szórakozás Az aszódi fegyveres erők klubjában szombaton délután 3 órától az úttörőszázad tart foglalkozást. Szentendrén a művelődési központban a filmvígjáték-sorozat kereté­ben a „Hulot úr nyaral” című filmet tekinthetik meg. Ceglé­den, a városi művelődési köz­pontban szombaton kezdődik a színházi évad, az első elő­adáson a szolnoki Szigligeti Színház előadásában láthatják a nézők Gyárfás Miklós: Di­nasztia című kétrészes vígjá- tékát. A dunakeszi nyugdíjas­klub tagjai Kabos Gyula-fil­met láthatnak egy TIT-elő- adás keretében, ugyanitt a diákok az olvasás művészeté­vel, az irodalmi stílusirányza­tokkal ismerkedhetnek szom­baton 4 órakor. A világtaka- rékossági nap alkalmából a gödöllői járási, városi általá­nos iskolai tanulók takaré­kossági vetélkedőn vehetnek részt vasárnap délelőtt 10 órakor Bagón, a művelődési házban. Játékvezető: Vajek Róbert rádióriporter. Mészáros Sándor i

Next

/
Thumbnails
Contents