Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-29 / 255. szám

‘“szfCírlap 1971. OKTÓBER 29., PÉNTEK Bolgár bioaktív krémek, rózsaolajok Csütörtökön a bolgár kultu­rális intézetben Jordan Geor­gien, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövetségének kereskedelmi tanácsosa meg­nyitotta a bolgár illatszerek és kozmetikai cikkek kiállítá­sát. Bemutatták a Farma- chim állami gazdasági egye­sülés és a bolgár vegyipar legújabb termékeit, köztük bioaktív krémeket, rózsaola­jokat és parfümöket. Több az üzemi baleset Gyengéd figyelmeztetés (Zsoldos rajza) Munkában a tanácsakadémia Új törvény, új tanítási feladatok A tanácsi munka továbbfej­lesztése elképzelhetetlen az eddigieknél is képzettebb ta­nácsi vezetők és dolgozók nél­kül. Az új tanácstörvény pe­dig egyenesen megköveteli a politikai, szakmai felkészült­ség továbbnöveiését, hiszen e fontos jogszabály új vonatko­zásait végre se lehet hajtani, amíg az ahhoz szükséges szak­mai színvonalat el nem érik a tanácsok. E feladat megoldásában vállal oroszlánrészt a korsze­rűsített tanácsakadémia há­rom oktatási intézete és a szervezetileg ugyancsak hozzá tartozó Tanácsigazgatási Szer­vezési Intézet. A tanácsakadé­miai oktatásnak különböző formái és módszerei mellett mégis az a jellemzője, hogy egyrészt az új helyzet, az új tanácstörvény kívánalmaihoz igazodik, másrészt pedig — perspektívában — gyakorlati­lag átfogja az egész tanács­szervezet vezetőinek és igazgatási dolgozóinak szakmai képzésével, to­vábbképzésével kapcsola­tos tennivalókat. Ha egyáltalán rangsorolni lehet az oktatási formákat, kö­zülük talán a kétéves szakok­tatási tagozat mondható a leg­jelentősebbnek, amelyen köz­ségi vb-titkárok, illetve olyan tanácsi dolgozók vesznek részt, akikből később vb-titkárok le­hetnek. Mint ismeretes, az új tanácstörvény a vb-titkárok helyzetében, jogállásában is alapvető változásokat hozott: a szakigazgatási szervezet tény­leges vezetői lettek. A tanács­akadémia szakoktatási tagoza­ta az új rendelkezések magas szakmai megalapozását hiva­tott szolgálni. Ezért már a fel­vételi követelmények is elég magasak voltak ezen a tagoza­ton: csak 35 éven aluli, kö­TFSZTETT FOGYASZTÓ! A PROPAN-BUTANGAZ használata csak a BIZTONSÁGI l.LUnlASOK BETARTÁSA ESETEN VESZÉLYTELEN. Ha készülékénél, gázpalackjánál hibát észlel, kérjük, értesítse szervizszolgálatainkat! Pest megyei körzetszerelJségeink: Budapest XIV., Erzsébet királyné útja 119. telefon: 631 — 094 és *34 — 959. Vác, Köztársaság u. 31., telefon: 81—62. Gödöllő, Szabadság u. 29. Gyömrő, Steinmetz kapitány u. 26., telefon: 75. Cegléd, Eötvös tér 1., telefon: 598. Ráckeve. Kossuth u. 75., telefon: 47. Dabas, Biksza Miklós u. 367., telefon: 26. TIGAZ Kíván szakmailag továbbfejlődni? A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat 1971. november 15-től szakmunkásképző és betanító tanfolyamokat indít az alábbi szakmákban: ÉPÜLETASZTALOS, HŐSZIGETELŐ, VÍZSZIGETELŐ, VILLANYSZERELŐ, VIZ- ÉS GÁZVEZETÉK-SZERELŐ, VASBETONSZERELŐ, KŐMŰVES, HIDEGBURKOLÓ, MÜANYAGBURKOLÓ ÉS SZŐNYEGBURKOLÓ, TAPÉTÁZÓ, ÜVEGES, ÁCS-ÁLLVÁNYOZÓ Jelentkezés: november 10-ig személyesen, a vállalat munkaerőgazdálkodásán, Budapest XXI., Kiss János altb. u. 19—21. A tanfolyamra 18-tól 40 éves korig, a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők jelentkezhetnek. A tanfolyam időtartama 4 hónap. Vidékieknek munkásszállást, üzemi étkezést, munka- és védőruhát, különélési pótlékot adunk a kollektív szerződés szerint, minden szombat szabad. Felvétel esetén az utazási költséget a vállalat megtéríti. zépiskolai érettségivel, bizo­nyos tanácsi gyakorlattal és megfelelő műveltséggel ren­delkező dolgozók kerülhettek oda. Mivel vb-titkár csak az le­het, aki a kétéves szakoktatási tanfolyamot elvégezte, a ta­nácsakadémia gondoskodik, hogy azok, akik korábbi ta­nácsakadémiai végzettséggel rendelkeznek, különbözeti vizsgával teljes értékű képesí­tést szerezhessenek. Milyen feladatot jelent ez a tanács­akadémia számára? Elég két adatot említeni: 954 főt — tehát a községi tanácsok számát tekintve több mint a felének a vb- titkárát — keli a jövő év végéig különbözeti vizs­gára bocsátani kellő előkészítés után, ami mintegy 3000 vizsgát jelent. Az öthónapos elnökképzés a tanácsakadémia szombathelyi oktatási intézetében folyik. A jelenlegi tanfolyamon 92 köz­ségi tanácselnök — közülük 22 nagyközségi tanácselnök — vesz részt, s szintén már az új tanácstörvény és az ahhoz kapcsolódó más rendelkezések szellemében foglalkoznak az időszerű elméleti és gyakorlati kérdésekkel, sajátítják el a tanácsi szervezési és vezetési, valamint a legszükségesebb államigazgatási és államjogi ismereteket. Végiül a tanácsakadémia feladatai közé tartozik a megyei és a megyei városi, valamint a városi tanácsok vezetőinek — főleg az el­nökhelyetteseknek, továb­bá a járási hivatalok el­nökeinek különböző for­mában történő továbbkép­zése is. Most ősszel például a tanács- akadémia egyhetes tanfolya­mokat szervez a megyei és a megyei városi tanácselnök-he­lyettesek és vb-titkárok, vala­mint a városi tanácselnökök és a járási hivatalok elnökei részére, ahol a szokásos elő­adásokon kívül az egyes mi­nisztériumok és országos ha­táskörű szervek vezetőivel is találkoznak, és konzultációk keretében beszélik meg ágaza­tuk legaktuálisabb kérdéseit. N. G. Több rizs a zsákokban Hazánk hagyományos rizs­termelő táján, a Dél-Alföld ti­szántúli részén a termés 90 százaléka már zsákokba ke­rült. A Csongrád és Békés megyei gazdaságok a tavalyi­hoz képest megnövelt terüle­ten, 6000 holdon termelnek vízigabonát, amely minőségi­leg és mennyiségileg egyaránt kifogástalan. A sok szempont­ból hátrányos aszályos esz­tendő a rizs fejlődésére ked­vezően hatott. A telt kalá­szokban átlagosan 90—120 szem fejlődött. Szép hosszú­kásak, üvegesen áttetszőek a szemek. A háziasszonyok örö­mére jól főzhető, pergő rizs kerül majd az üzletekbe. Ma­gyarország számottevő rizs- behozatalra szorul, az idén azonban kevesebbre, mint máskor, mert csupán a Csong­rád, Békés megyei állami gaz­daságokban legalább 30 000 mázsával több a termés a ta­valyinál. Pácolt hal Debrecenből A törzsgárda folyamatos foglalkoztatása érdekében pá­colt hal feldolgozására is be­rendezkedett a Debreceni Konzervgyár. A debreceni új­donságot a nyári cikkek — a gyümölcs- és a zöldségfélék i— feldolgozása után készítik. A gönci hordók mestere Tokajhegyalján használatos a magyar úrmérték, a 136 li­teres gönci hordó. A nemes penésszel párnázott pincékben ezekben érlelik a legnemesebb borokat: az aszút, a szamorod­nit, a hárslevelűt és a furmintot. Az Erdőhorvátiban lakó Go- lenya Miklós, a kisszámú Zemplcn-hegységi kádárok egyik» gönci hordókat készít. Fogyókúrán a bundának való Export a szőrmék országaiba Több bundaszállítmány in­dul útnak a napokban Buda­pestről az európai kontinens országaiba és a tengerentúlra, Kanadába és az Egyesült Ál­lamokba. A Tanmámpex Kül­kereskedelmi Vállalat több mint húsz országba exportál hazai szőrmeárukat, mintegy 80—90 féle terméket. A legkelendőbb hazai szőr­meáru változatlanul a 30 éves magyar szabadalom alapján készülő panofix. A Pannónia Szőrmeárugyárban kidolgozott eljárással újabban valóságos fogyókúráinak veitrik alá a bun­dának valóit, s ezzel csaknem felére csökkentik az egyéb­ként nehéz alapanyag súlyát, nagy az érdeklődés a magyar irhakabátok iránt is. Az idén 4,5 millió dollár értékű irha- kabátot szállítottak tőkés partnereiknek, forgalmuk az év végére eléri az 5 millió dollárt. Érdekes módon a szőrmék országaiban, Kanadában és a Szovjetunióban értékesítik a legtöbb magyar bundát. Vadak, vadászok Pest megyében (1.) Erdőóvók, fejedelmi vendégek Amikor a magyarok elfog­lalták a Kárpát-medencét, a hegyvidékeket beláthatatlan ősrengetegek borították. Em­ber csak a folyóvölgyek men­tén lakott, azért az erdők ál­latvilága alig háborgatva él­hetett. De nemcsak a hegyeket borították erdőségek, hanem az alföldek igen tekintélyes részét is. A síkföldi erdőségek összefüggtek a hegyvidékiek­kel, ezért a síkon és hegyvi­déken meg nem szaki tottan terjedhetett el az állatvilág: vadak, madarak, rovarok. Az alföldi és dunántúli erdősé­geket helyenként nagy füves tisztások, tavak, mocsaraik, ha­talmas kiterjedésű lápok sza­kították meg. Tulok, hód és bölény A honfoglalás korában még itt élt a tulok, a középkorban még itt élt a hód és a bölény. Az erdőben-vadban gazdag országban királyaink kedvelt vadászó helye volt a Mátra, a Bükk, a Pilis, s különösen a Bakony. És a Mátrától a Ti­száig terjedő lapályos terüle­tek és a mai Gödöllő területe, és környéke is — hatalmas er­dőségeivel. .. A folyók, a Ti­sza, a Duna és ártéri terüle­teik jó alkalmat szolgáltattak a vadkacsavadászathoz, a ma- darászáshoz, a halászáshoz. A honfoglalást követő év­századokon az erdőségek vagy királyi, főúri birtokok, vagy pedig két-három-négy-öt falu összefogásával létrehozott er­dőközösségek tulajdonában voltak. Az összes erdők két­harmada fölött a király ren­delkezett. A megyékben fek­vő erdőt a megyeispán gon­doztatta. Ö.’ven márkás a makkos A király erdőóvói az erdők körüli falvakban laktak, úgy, hogy rendszerint az egész fa­lu erdőóvókból állott. Elöljá­rójuk a tíznagy (tizedes), e felett pedig a százas (száza­dos) volt, akik őket katonai fegyelemben tartották. Szol­gálatuk az erdő őrizetére, sőt, az erdő gondozására is kiter­jedt. Másik tisztük az erdei patakok halászata volt. A ki­rályi erdőkben úgynevezett félszabad királyi vadászok ügyeltek fel a vadállományra: solymárok, a királyi vadászok mesterei, a királyi kutyames­terek, és királyi bölényvadá­szok. Tehát a mai komoly erdő- gazdálkodás és vadgazdálko­dás első őrei a királyi erdő­óvók, királyi vadászok voltak, akiket mind a budai, mind a pilisi hegyekben szép számmal találunk a középkorban. Pest- Pilis-Solt-Kiskun vármegye te­rületén a pilisi részeken, a vá­ci Naszály mentében, a Galga völgyében és a Csepel-szigeten voltak az igazi erdőségek. Leg­nagyobb részben királyi bir­tokok. Földesúri birtokban jóformán csak a Galga-völgyi, s az Üllő felé eső területek­ből északra fekvő erdőségek állottak. A vadászatnak a magyar ki­rályok nagy jelentőséget tu­lajdonítottak. Külön jutalmat kaptak például a Szatmár me­gyei bölényvadászok. A főurak a királyi erdők I mintájára rendezték be a ma- I guk erdejét, és nekik is egész falvakkal voltak erdőóvóik. A XII. sz. közepétől kezdve már világi urak, majd a váro­sok is bőven kaptak erdőket Erdészeti kultúránk a közép­korban fejlett volt. Verbőczy István. Hármaskönyvében is megemlékezik erről. A legna­gyobb értéke az 50 márkára becsült makkos erdőnek, illet­ve „a bárdos” erdőnek volt, amely vágásra és vadászatra alkalmas. Tíz márkát ért az eresztvény erdő. Ezután kö­vetkezett a közönséges erdő, vagy cserjés, amii három már­kát ért. A magyar vadászat kultú- ráltságát bizonyítja ebben a korban az is, hogy királyaink­nak, főurainknak már voltak rendszeres vadászó helyeik, vadaskertjeik. Ezek létét a meglévő Vadas, Vadverem, Vadkert helynevek is bizo­nyítják. Vadaskert Visegrádon Egyébként e korban va­dászhelyről, vadkertről és va­daskertről beszéltek. Mind a három körülbelül ugyanazt a helyet jelölte, ahol rendsze­resen és szabadon, vagypedig zárt helyen vadászhattak. Királyainknak már a kora középkorban voltak vadas­kertjeik. IV. Bélának Zó­lyomban, Mátyás királynak Buda közelében, a mai János- hegy mellékén, amely egész Solymárig terjedt, és Visegrá­don. A visegrádi nyaraló, Mátyás kedvelt tartózkodási helye, szintén számos vadászatnak vált kiinduló pontjává. A kül­földi követeket Visegrádon fo­gadta a király, és innen indult nagyszabású vadászataira. A vár és környéke különben a királyok kedvelt üdülőhelye már az Anjouk óta; 1335-ben itt tartották meg a visegrádi kongresszust, amelynek feje­delmi vendégei nagyszabású vadászatokon vettek részt. A János-hegyi vadászkertről Oláh Miklós is megemlékezik. Szerinte „már a régi idők óta van ott királyi vadas, amely­nek neve Nyék, karózattal van övezve; nem éppen sűrű erdő, kellemes tisztásai vannak, te- ; rülete négy magyar mérföld, és vadakban bővelkedik.” Állt a szélén egy udvarház nagy­szerű épületekkel. Bonfinius is említi, hogy a vadaskert tele van állatokkal. Közöttük sok a szelídített vad. Mátyásnak ez volt a legkedvesebb tar­tózkodási helye, itt pihente ki fáradalmait. Még II. Lajos Idejében is visszhangzott a budai erdőség a vadászok lár­májától, különösen Mária ki­rálynő szerette e vidéket, ké­sőbb még I. Ferdinánd is meg­fordult e tájon, s tervbe vette a vadaskert rendszeres keze­lését. Miksa rendelete Az erdő védelme a XVI. században is napirenden van. Miksa király 1567. január 31- én kiadott nyílt parancsában megtiltotta, hogy a bányákhoz tartozó erdőségekben a kecs­kéket és a marhákat legeltes­sék. Akit rajtakaptak, marhá­ját elkobozták. Persze, ezek a rendelkezé­sek már a királyi Magyaror­szág területére vonatkoztak, hiszen 1541 óta az ország kö­zepén, s így Pest megyében is, a török az űr, nemcsak a vá­rosokban és falvakban, hanem az erdőkben is. Tönkremen­tek a vadaskertek, állatállo­mányuk szétszéledt, elpusz­tult; ritkult a hegyek nagy- vadállománya is: pusztították' a portyázó törökök és az éhe­ző magyar végvárak katonái. Varga László (A második — befejező — részt holnap közöljük.) 1 i 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents