Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-29 / 255. szám
rest HECrEI iZjffrilW 1971. OKTÓBER 29., FENTEK Felsőoktatási nevelési konferencia Október 28-a és 30-a között harmadízben tanácskozik az országos felsőoktatási nevelési konferencia. A szegedi és a debreceni korábbi konferenciák után most a szakképzés folyamatában megvalósuló nevelőmunkát elemzik. A Budapesti Műszaki Egyetemen csütörtökön megkezdődött konferencián napirendre tűzték a tanszékek, lektorátusok, klinikák, tangazdaságok nevelőmunkájának továbbfejlesztési lehetőségeit. A konferencia témájának különös hangsúlyt ad, hogy a szocialista országok felsőoktatási minisztereinek legutóbbi, bukaresti tanácskozásán hazánk szakemberei elvállalták a kérdés nemzetközi méretekben is hasznosítható elemzését. A csütörtöki plenáris ülésen megjelent dr. Farádi László, az egészségügyi miniszter első helyettese, dr. Gosztonyi János művelődésügyi miniszterhelyettes; részt vesznek a tanácskozás munkájában szovjet, bolgár, csehszlovák, lengyel és NDK-beli felsőoktatási szakemberek is. Dr. Polinszky Károly művelődésügyi miniszterhelyettes nyitotta meg a konferenciát Dr. Perényi Imre, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora az éppen száz éve egyetemi rangra emelt legnagyobb felsőoktatási intézményünk oktató-nevelő munkájával foglalkozott bevezető előadásában. A plenáris ülés délután kor- referátumokkal, hozzászólásokkal folytatta munkáját FÁKLYÁSOK A RÁKOS-MEZŐN Ceglédi nagygyűlés nyitja a Dézsa-ünnepségeket Kállai Gyulának, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökének vezetésével csütörtökön a Parlament delegációs termében ülést tartott a politikai, társadalmi, tudományos és kulturális életünk kiemelkedő képviselőiből életre hívott Dózsa- emlékbizottság. A széles körű társadalmi bizottság elfogadta azokat az irányelveket, amelyeket történész kollektíva dolgozott ki Dózsa György születésének 500. — hiteles adatokkal pontosan ugyan meg nem határozható, de az 1970-es évek első felére tehető — évfordulója megünneplésére. A megemlékezés-sorozat fő rendezvényeire 1972-ben kerül sor. Június 25-én Cegléden ünnepi nagygyűlést tartanak,' szeptemberben háromnapos nemzetközi tudományos ülésszakot rendeznek Budapesten a középkelet-európai paraszt- háborúk történetéről, októberben ünnepélyesen megkoszorúzzák a fővárosban felállított Dózsa-szobrot, s új Dózsa-emlékmű veket lepleznek le Cegléden és Mezőtúron. A fiatalok ifjúsági nagygyűléssel és a Rákos-mezőn tartott fáklyás felvonulással emlékeznek a nagy elődre. A Magyar Nemzeti Múzeumban Dózsa-emlékkiállí- tást nyitnak, Klaniczay Tibor és Székely György szerkesztésében tanulmánykötetet adnak ki, s Dózsa — a Dózsa-hagyo- mány címmel lát napvilágot R. Várkonyi Ágnes válogatása a történeti és politikai irodalomból. A kiadványok talán legérdekesebbjének Fekete Nagy Antal poszthumusz Kiállítás Tóalmáson Hosszú évek alapozó munkája után egyre inkább erősödik a Dél-Pest megyei Nagy István csoport képzőművészeti tevékenysége. A művészi készülődés közben tagjai fontos kultúrmissziót vállalnak azzal, hogy műveiket eljuttatják olyan helyekre, ahol eddig nem nyíltak tárlatok. így kerültek Tóalmásra, ahol lelkes közönség szemlélte alkotásaikat, melyek eddigi képzőművésze- tileg nem érintett albertirsai, dabasi, alsónémedi, vecsési, gyömrői tájegységeket növeltek festészetté. Loncsos őszi tájak sorakozik ONYVESPOLC Nilkä Gnkseva: Tüzecske Egyszerű élet? Nagyszerű élet? Mindkettő. A földhöz lapuló, putriszerű házacskában négy fiú mellett egy leány is van. Miből sejthetné, hogy ő, aki semmiben nem különbözik a bolgár falvak többi tíz- és százezer hozzá hasonló szegény gyerekétől, egyszer majd fegyvert fogva harcol, parancsokat oszt és hajt végre, pisztolyával állítja meg a menekülni akaró tábornokot? Nem sejtheti, s éppen ez adja a mű sajátos varázsát. Az a közvetlen, vallomásszerü hang, ahogyan elmeséli életét, azokat az eseményeket, amelyek fokról fokra a jobb életért küzdő kommunisták, majd a nemetekkel pák táló hatalom ellen harcoló partizánok közé vitték. Akár kalandregény is lehetne Grabcseva írása, mert olyan események sorozatán ment át, mint a kalandregények hősei. Mégsem a kalandra — a harcra, az ellenség eszén való túl- járásra — teszi a hangsúlyt, hanem az emberre, alti az egyik meg a másik oldalon áll, s miközben küzd vélt vagy valódi igazáért, maga is formálódik, mássá lesz. Ez a mű legfőbb erénye. Keveseknek sikerült olyan hitelesen bemutatni azt a folyamatot, amelyben az ösztönös ellenállásból tudatos küzdelem lesz, mint ennek a nagyszerű bolgár asz- szonynak, aki tettei alapján joggal kapta az Ognyana, a „Tüzecske” nevet küzdőtársaitól. A fordulatos cselekményű, minden sorában hiteles légkörű művet Bödey József fordította, s a Kossuth Könyvkiadó jelentette meg. (m) ÖN IS NYERHET! Még tart a p KERESZTREJTVÉNY Z A T nak petrencék, tanyarészletek, kisvárosi utcák mellett. Gammel József, Kiss Ernő meghittsége, Miklosovits László határozott szerkesztési ereje, Bányász Béla sajátos festői egyénisége a kiállítás fő értéke, melyhez Orbán Edit rendezett monotypiái, Platthy Iván feszültséget hordozó tusrajzai társulnak, örvendetes, hogy Unyi István újra a kiállítók között jelentkezik a „Paultetők” biztos rajzával. A korrekt színvonal átlagához tartozik Varga László és Rónai Mátyás több munkája — Paál József akvarelljegyzetei. Orczi József kísérletezik. Szin- egyenletei figurális töredékekeit kísérnek — keresi-kutatja belső hangját. A Nagy István csoport több tagja az évek során országos kiállítások áramkörébe került — ez igazolja a dabasi, ráckevei, monori kezdeményezés jelentőségét. Nem marad más óhaj, mint az, hogy a most készülődő, lehetőségeiket próbáló művészek saját városuk, községük sajátos látványértékeinek festői leltározásával váljanak a magyar képzőművészet elismert alkotóivá. Losonci Miklós A francia politikai irodalom és a Rákóczi- szabadságharc Csütörtökön Egerben négynapos tanácskozás kezdődött a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete 18. századi kutatócsoportja rendezésében. Köpeczi Béla, a Magyar Tudományos Akadémia megbízott főtitkára a francia politikai irodalom és a Rákóczi- szabadságharc ideológiájának összefüggéseiről tartott előadást A tudományos ülésszak szekciókban folytatja munkáját. Kodály-sorozat a rádióban November 26-tól négy -.yil- vános koncerten mutatja be a Magyar Rádió Kodály Zoltán teljes magyar népzenesorozatát, a 6-os stúdióban, mintegy a Kodály-évforduló bevezetőjeként. A négy adásra tervezett kdlcertsorozaton közreműködik Barlay Zsuzsa, Sí- mándy József, Andor Éva, Kovács Eszter, Páka Eszter, Nagy Sándor, Korondy György, zongorán kísér Zempléni Kornél, Fellegi Adám, Freymann Magda, Tusa Erzsébet és mások. A nyilvános előadásról a rádió hangfelvételt is készít, amelyét későbbi időpontban megismételnek. munkája ígérkezik. A magyar parasztháború 1514-ben című könyv 360, még publikálatlan, témába vágó okmányt ismertet. Antológiában jelentetik meg a magyar költők Dózsáról szóló verseit, újra kiadják Fehér Tibor Hold a Tisza felett című ifjúsági regényét, Ne- meskürty István népszerű Dó- zsa-monográfiát ír, s a fiataloknak készül Hegedűs Géza Dózsa-életrajza. Derkovits híres Dózsametszeteit a Helikon Kiadó jelenteti meg, a miniatűr változat kiadására a Kossuth vállalkozott. Képzőművészeti album kerül az üzletekbe a parasztfelkelések művészeti ábrázolásainak válogatásából, s a magyar posta Dózsa-emlékbélyeget ad ki. A központi rendezvények, kiállítások sorát helyi ünnepségek egészítik ki: tudományos ülésszakok, emlékülések lesznek az ország különböző egyetemein, a KISZ ifjúsági emléktúrát szervez a Dózsa- sereg útvonalán, a televízió és a rádió ifjúsági vetélkedőre készül. Kecskeduda Jánossomorján él Soós Antal nyugdíjas tsz-tag, aki több mint egy évtizedig állatgondozó volt a Kossuth Tsz-ben. Már gyermekkora óta játszik az ősi hangszeren és készíti a kecskedudát. Maga faragta hangszerei külföldre is elkerültek. Sokrétűbb feladatok Több gazda - egy célért Hónapok óta tartó megbeszélések végére került pont a napokban Üjhartyánban. A járási hivatal művelődésügyi osztálya még a nyár elején javasolta az újhartyáni tanácsnak, az Üj Élet Szakszövetkezetnek és az ÁFÉSZ- nak, hogy a jövőben közösen gondoskodjanak a művelődési ház fenntartásáról, igények szerinti működtetéséről. A javaslatot azzal indokolták, hogy a szakszövetkezet, illetve az ÁFÉSZ foglalkoztatja a falu lakosságának többségét, jogos igény tehát: a közművelődés nem lehet csupán a tanács feladata. A helyi igényeknek megfelelően A napokban rövid, de annál tartalmasabb tanácskozás színhelye volt a községi tanács. Sashegyi Mihály tanácselnök ismertette a szeptember végén megkötött ideiglenes közös fenntartási szerződés legfontosabb feltételeit. — A cél — mondotta a többi között —, hogy művelődési házunk mindenkor a helyi igényeknek megfelelően tevékenykedjen. A korábbi, egy- egy nagytermi rendezvény helyett ismefetterjesztő előadások rendezésével, szakkörök és öntevékeny művészeti csoportok szervezésével, klubok és tanfolyamok működtetésével, kiállításokkal és szórakoztató rendezvényekkel segítse elő községünk lakóinak művelődését, szórakozását. E sokrétűbb feladat megoldásához természetesen nagyobb anyagi támogatás szükséges... Sásdi Antal, az Űj Élet Szakszövetkezet elnöke értett a szóból: — Gondolom — kezdte felszólalását —, nekem nem az a feladatom, hogy a közös fenntartás szükségességét bizonygassam. Ezért azzal kezdem, hogy szövetkezetünk szociális-kulturális alapjából nyolcvanezer forinttal és építőbrigádunk munkájával járulunk hozzá a művelődési otthon átalakításához, még ebben az esztendőben. Részt vállalunk az épület jövő évre tervezett tatarozásából. Továbbá: évente ötezer forintot adunk a művelődési ház költségeihez. Asztalok, székek Forgács György, az Űjhar- tyán és Vidéke ÁFÉSZ igazgató-elnöke szintén tényekkel folytatja: — Az évi ötezer forintos támogatást mi is megadjuk. Ezenkívül, amint megtörtént az átalakítás, asztalokkal, székekkel, s más berendezési tárgyakkal tesszük majd otthonosabbá. A megbeszélésnek megyei vendégei is voltak. Mint kiderült, egyikük sem érkezett üres tarsollyal a tanácskozásra. Ujszászi Gyula, á Pest megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója jelentősen hozzájárult a tanácskozás sikeréhez. — Vállalatunk hajlandó átadni a művelődési házban működő mozit, valamint technikai felszerelését is. A művelődési ház felújításához pedig százezer forinttal járulunk hozzá. „Mi is hozzájáivlhaiunk..." A Pest megyei Népművelési Tanácsadó képviselője, Klich Imréné főelőadó sem jött üres kézzel. — Helyes lenne és a célnak is megfelelőbb, ha a művelődési ház az átalakítás után klubkönyvtárként működne tovább. Ha ez megtörténik, akkor mi is hozzájárulhatunk berendezésének korszerűsítéséhez. A megbeszélés lényegesen rövidebb volt a szokásosnál. Tartalmát illetően azonban gazdagabb. Röviden is lehet nagyon sokat mondani. (prukner) SZ. SZPASSZKIJ: De fura is ez a tudomány! — Apuci, ma az élő és élettelen tárgyakról tanultunk az iskolában — ült valamelyik este az ölembe a lányom. — Te például egy élő tárgy vagy. — Na, ne viccelj! En tárgy?! Ez egészen új... Ezek szerint, ha megkérdeznek, hogy milyen tárgyak vannak itt a szobában, te azt válaszolod: a szekrény, hat szék, a papa és az asztal... — Jaj, dehogy! — tiltakozott Másenyka. — Ezt csak úgy mondjuk. Tudományosan. Érted? ... Hiszen tudom én, hogy te tulajdonképpen azért nem tárgy vagy, hanem ember. Ez világos, mint a relativitás-elmélet. — Jól van — nyugodtam meg kissé. — Hát akkor beszélj nekem az élettelen tárgyakról. — Ez a legkönnyebb. Az élettelen tárgyak mindig arra a kérdésre felelnek, hogy „mi?”... Mondjuk, az asztal ... Elgondolkozva szóltam közbe: — Érdekes, nekem az asztal sohasem felelt még egyetlen kérdésemre sem. Persze, az is igaz, hogy én még egyszer sem kérdeztem tőle, hogy: „mi?”. De próbáld meg csak te, neked hátha válaszol! — Jaj, apu, ne bolondozz már, az asztal nem tartozik az élettelen tárgyakhoz. Éppen azt akartam az előbb ... — Hogy nem tartozik?! Minden tárgy élettelen, ha nem tud beszélni! — Tehát a hal is?! — A hal nem. A hal élő, mert él, kopoltyúval lélegzik, növekszik, szapo... — Jaj, most már értem! Ezek szerint a fa, amelyik él és növekszik: élő. — Már hogy lenne élő? Hiszen nem tud mozogni! — De az autó az tud. — Mégis élettelen. Hiszen az ember mozgatja. Az ember által alkotott motor. — No, így már világosabb! Szóval, ha egy csökönyös szamarat én kötélen húzok, akkor az élettelen, mert én mozgatom. Ha meg ő húz engem, én vagyok élettelen. — Mégsem érted ... Más az autó és más a szamár. — Es a felhő? Az is mozog! Es nem az ember mozgatja! — Nem, azt nem az ember. Másenyka elgondolkozott, majd elkomorodva mondta: — Apu, én otthagyom az iskolát. Szerintem teljesen helytelenül tanítanak... Baráté Rozália fordítása 1 1 k
