Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-03 / 233. szám
1971. OKTÓBER 3., VASÁRNAP 'űrlap 7 Víztávvezetékek A gáz- és olajtávvezetékek mellett a víztávvezetékek is egyre nagyobb■ jelentőségre lesznek szert világszerte. Egyes helyeken a természet szűkmarkúsága következtében szorulnak rá a messziről jövő távvezetéki vízre. Másutt a természetes vizek — folyók és tavak — ipari szennyezettsége hiúsítja meg a gazdaságosabb helyi vízkivételt. A víztávvezetékek létesítési költségei kétségtelenül nagyok. Perspektivikusan akkor kifizetődő az építésük, ha egyenletesen ki tudják elégíteni az egyre növekvő kommunális és ipari vízigényeket is. Jellemző példa a hatalmasra duzzadó világvárosok vízgondjaira Hamburg esete. A város jelenlegi vízszükséglete napi 280—300 ezer köbméter, ami a századfordulóig kb. 1 millió köbméterre fog emelkedni. Erre való tekintettel egy 600 km hosszú víztávvezeték építését vették tervbe, mely a svédországi Väner és Vütter tavak kristálytiszta vizével látná el a világvárost. A Szovjetunió vízben szegény vidékein a mezőgazdaság igényeinek fedezésére is kifizetődőnek bizonyult a távvezetékek építése. Az emberiség napsütö korszakai Az utóbbi kétmillió év folyamán Európa. Afrika és Amerika északi részét többször elborította a jég. Mi lehet ennek az oka? Erre a kérdésre próbáltak felelni a Szovjet Tudományos Akadémia Leningrádi Archeológiái Intézetének és az Észak-nyugati Geológiai Igazgatóságnak a munkatársai. Az európai eljegesedés a skandináv hegyekben kezdődött. Innen a jég áthúzódott Kelet-Európa egy részére, az észak-lengyel és az észak-német alföldre, Dániába és Angliába. Az eljegesedés idején a tengerele és óceánok szintje csökkent. így pl. a legutóbbi jeges időszakban a tengerek szintje a jelenleginél 120 méterrel volt alacsonyabb. Anglia az európai szárazföld hóval és jéggel borított része volt. Az afrikai és ázsiai sivatagokat dús növényzet borította. bővizű folyók és nagy kiterjedésű tavak biztosították az éltető vizet. Ha me!eg az éghajlat... A felmelegedési szakaszokban a korábban jéggel borított részek, magemelkednek. Ma is ilyen szakaszban élünk, bár az éghajlat még nem olyön meleg, mint a „klasszikus” jégkorszakok közölt. A szárazföld több mint 15 millió négyzetkilométerét még mindig jégtakaró borítja. (Főleg az Antarktiszon és Grönlan- don.) Tovább emelkednek azok a részek, melyeket az eljegesedéskor a legvastagabb jégkéreg borított: viszonylag gyorsan emelkednek a Bal t i - tenger északi részei, az északi sarki szigetvilág, a Botteni- öböl. Ez utóbbi évenle 10 mi- limétert emelkedik. A csillagászok kimutatták, hogy a Föld Nap körüli keringési pályája időnként bizonyos módosulásokon megy át. M. Milankovics jugoszláv csillagász még a harmincas évek elején kiszámította, .milyen mértékben változott a Földre jutó napenergia a Fold keringési pályájának módosulása következtében. A jugoszláv csillagász számításai azt mutatták, hogy a maximális napenergia periodikusan változott a Földre jutó minimális energiával. A sugárzás mértékének bizonyos kritikus érték alá csökkenése eljegesedést okozhat itt. Adatai szerint az utolsó évmillióban 10 olyan minimum volt, mely eljegesedést válthatott ki. Százezer év története Az utóbbi években a geológusok tudományuk egy nagyon fontos segédeszközének jutottak birtokába. A radioaktív izotópok segítségével nagy pontossággal tudják meghatározni az egyes képződmények korát. Ennek alapján összeállították az elmúlt százezer év pontos geológiai történetét. Meghatározták az eljegesedések kezdetét, mértékét és a jég visszavonulásának idejét. A leningrádi tudósok összehasonlították a napsugárzás ingadozásait a geológiai törtá- néttel, s kiderült, hogy a jég teljes visszahúzódása egybeesik a napfénysugárzás maximumával. A két jégkorszak közötti idő átmenetnek számít a maximális és a minimális sugárzás között. Ily módon a Nap sugárzásának ritmikus változásai égitestünk éghajlatának szabályos váltakozását idézik elő. Az ember megjelenése ’ Rendkívül érdekes eredményeket kapunk, ha összehasonlítjuk az emberiség előtörGyógyszer — szaryasagancsból A szarvasok agancsa már ősidők óta értékes gyógyszer- alapanyag. Összetételéről korábban nem sokat tudtak. Csak annyi volt biztos, hogy fehérjéket, zsírokat és vizet tartalmaz. Az elégetett agancs hamujában húsz vegyi elemet találtak a kutatók, a legna- gj'obb mennyiségben kalciumot, magnéziumot, vasat, szilíciumot, foszfort, nátriumot és káliumot; kisebb mennyiségben nikkelt, titánt, mangánt, ólmot és báriumot. Ilyen elemeket parányi mennyiségben az emberi szervezet is tartalmaz, e nyomelemeknek fontos szerepük van egyebek között a sejtanyagcsere, a növekedés és a szöveti légzés életfolyamataiban. A szarvasagancsok szerves alkotórészei közül az amino- savak a legfontosabbak. Ezek részben szabad, részben kötött formában fordulnak elő. A műszeres vizsgálatokkal kimutatható 25 aminosav közül a glicin-, a prolin- és a glu- taminsav, valamint a lizin a legjelentősebb. Az elemzések egyik legérdekesebb felfedezése, hogy az aminosavak ösz- szetételének százalékaránya csaknem megegyezik az emberi vérplazma hasonló adataival. A ma gyógyszerként használt, szarvasagancsból készült kivonatokban levő nyomelemek közvetlen fiziológiai hatást fejtenek ki, és segítik az életfolyamatokat. A nagy biológiai aktivitású szerves anyagok is létfontosságúak a szervezet működése szempontjából. Mindenképpen igazolást nyert tehát, hogy a szarvas- agancs nem a sámánok gyanús csodaszere, hanem természetes eredetű, valóban nagy hatású gyógyszer. Homoksótalanítás Azt hihetnénk, hogy a 'tengerparti homok a legolcsóbb építési segédanyag, hiszen óriási mennyiségben áll rendelkezésre szerte a világon, és a legtöbb helyen kotorni, bányászni sem kell. Azonban felhasználása elölt só- talanitani kell, mert különben a falazatot „sóvirág” to- rítja el. A sótalanítást nagyüzemi- lég úgy oldják meg, hogy a kotróval kiemelt homokot szivattyúkkal a vízpartra telepített nagy, tölcsérszerű tartályokba juttatják, miközben ellenáramú édesvízzel átmossák. A megtisztult homok leülepszik és függőleges csöveken keresztül a homokszállító uszályba csorog. A só- oldatot pedig elvezetik (bepárolják, vagy visszafolyatják a tengerbe). E technológia hátránya, hogy kút- vagy folyóvíz kell a só kimosásához, amiben rendszerint nem bővelkednek a tengerparti vidékek. fekete doSoi A repülőgép-eltérítések megakadályozására új műszert szerkesztettek és alkalmaznak az Egyesült Államok repülőterein. Az utasbejárónál elhelyezett műszer jelzi, ha a beszálló utasnál bármilyen fémtárgy van elrejtve. Képünkön: Egy amerikai stewardess instruktor forró nadrágjában elrejtett kést jelez a villogó fekete doboz. ténetének archeológiái adatait a geológiai adatokkal és a napfény energia ingadozásával. Tanzániában egy mily szakadékban, melyben régi tótiledá- ket fedeztek fel, kőből és állati csontokból készült primitív fegyvereket találtak. A fizikusok szerint a leietek kétmillió évesek. Ekkor kezdődött a negyedkor elejei eljegesedés is. Az ember viszonylag nem hosszú történelmi idő alatt birtokba vette Afrika. Ázsia és Dél-Európa tropikus területeit. Európa többi részét azonban . csak 600 ezer évvel ezelőtt népesítették be az emberek. A jeges területek határán az embernek alkalmazkodnia kellett a zord éghajlati körülményekhez. A civilizál ió kezdete Az emberiség életének még egy fontos dátuma van, a napfényenergia legutóbbi maximuma, a 10 ezer évvel ezelőtt befejeződött eljegesedés vége. Az éghajlat gyökeres változása az emberek életét is alapvetően megváltoztatta. Ekkor alakult ki az állattenyésztés és a földművelés Elő-Azsiá- ban, mely a lomberdőkkel borított európai és afrikai földrészeken is hamarosan elterjedt. Ezzel kezdődik az emberi civilizáció kialakulása. Pavel Doluhanov Mesterséges tüdőhólyag és kopoltyú A szívműtéteknél, elégtelen tüdőműködés esetén a vér oxigénellátását mesterségesen kell biztosítani, ami nem egyszerű feladat. E célra már többféle készüléket, lín. oxigená- (ort konstruáltak. Angol kutatók a vér és oxigén megfelelő keveredését a tüdőhólyagok működését utánzó szilikongmni membrán alkalmazásával oldották meg. A membrán vastagsága mindössze 0,0125 mm, az emberi hajszál átmérőjének kb. egynegyede. A poliészter alapú membránt 30 cm széles csíkban állítják elő. Nagyfokú oxigén- és széndioxid-áteresztő képessége révén kiválóan alkalmas a „műszív” és „műtüdő” gyártásán kívül a tengervíz sótalanitására, az értékes gázoknak ipari hulladékokból való visszanyerésére stb. is. Kísérletek folynak arra vonatkozóan is, hogy a könnyűbúvárok nehéz és kényelmetlen légzőkészülékét miként lehetne a szilikongu- miból készítendő mesterséges „kopoltyúval” helyettesíteni. ,'jr Harckocsi búvár A harckocsikkal szembeni igények között az is szerepel, hogy a harcászati és hadműveleti mozgékonyság megőrzése érdekében a vízi akadályokat menetből, különösebb előkészület vagy átalakítás, illetve idegen segítség nélkül le tudják küzdeni. Ezért a könnyű páncélos járműveket úgy alakítják ki, hogy azok úszóképesek legyenek. A lényegesen nagyobb súlyú közepes harckocsikat saját vízkiszorításukból eredő felhajtó erővel nem lehet úszóképessé tenni, hiszen egy 35 tonnás harckocsinak az úszás érdekében 35 köbméternél több vizet kellene kiszorítania vízre&zállásakor. Egyik megoldásként a harckocsi átgázol a mederfenéken. Az sem jelent problémát, ha a víz olyan mély, hogy teljesen Padlófűtés A repülőgépkonstruktőrök minden leleményesség ükkel a gépek súlycsökkentésére törekszenek. Új anyagok fel- használásával, a fejlődő technika eredményeinek gyors bevezetésével egyre újabb kilókat és mázsákat „faragnak le” a gépeik önsúlyából. Angol szakemberek e törekvések jegyében a jövőben fűtött padozat alkalmazására térnek át a BEA légiforgalmi társaság gépein, ami gépenként több mint 100 kg súlymegtakarítást eredményez, emellett gazdaságosabb is, mint a légbefú- vásos fűtés. A szendvics- szerkezetű padozatelemek két alumíniumlap között elhelyezett szilárd PVC-habból állnak, a fűtőelemek ezekbe vannak beágyazva. A hőfokérzé- kelő-rendszer automatikusan kapcsolja be, vagy ki a fűtést, így az utastérben egyenletes hőmérséklet uralkodik. ellepi a harckocsit, sőt még az 5 méteres vízmélység sem akadály az ilyen „búvár”-páncé- los számára. Belső terük hermetikusan lezárható és megfelelően kialakított csövön keresztül a személyzet és a motor megkapja a szükséges levegőt. Nyilvánvaló, hogy ez az átkelési megoldás nem kis veszélyt jelent a kezelőszemélyzet számára, de ha a szükséges biztonsági intézkedéseket betartják, baj nem történhet. A víz alatti tájékozódás érdekében pörgettyűs tájolókat, vagy lokátort építenek a harckocsiba, de a rádióval létesített kapcsolat is megbízható irányítást szolgáltat. A víz alatti menet legfontosabb feltétele az, hogy a jármű vízzáró legyen. Minél mélyebbre merül a jármű, annál nehezebb a megfelelő tömítés elérése. A víz alatti jármű súlyát a felhajtóerő csökkenti és ez megnehezíti a jármű víz alatti mozgását, a vonóerő átvitelét a lánctalp és a folyómeder között. A vízellenállás a másik akadályozó tényező a jármű mozgásának útjában, de nem hanyagolható az oldal- sodrás sem. A vízi akadályok leküzdésének másik útja a közepes harckocsiknál a felhajtóerő megnövelése úgy, hogy a harckocsi! estre; körkörösen gumiból vagy műanyagból készült palástot feszítenek, így egy meglehetősen nagyméretű gumicsónak alakul ki, melynek alja maga a harckocsi. Hátránya, hogy a palást szárazon és vizen könnyen sebezhető és szállítása szárazföldi menetnél külön gondot jelent. Ameny- nyiben külön járművön szállítják, akkor nincs biztosíték arra, hogy a kellő időben valóban rendelkezésre áll a palást a vízi akadály leküzdéséhez. Automatizálás A kakaó a kakaófa termésének erjesztés útján nyert terméke. Az erjesztéssel érlelt és megszárított, tisztított, pörkölt, hántolt, csírát- lanított kakaóbabból aprítással és hengerléssel készül az ún. tészta, amelyből a csokoládét is készítik. A csokoládégyárakat a legtöbb európai országban, így a Szovjetunióban is, nagymértékben automatizálták az elmúlt évtized folyamán. Az automatizálás ebben az országban nemcsak a fejlett gépiparnak köszönhető, hanem annak a kutatómunkának is, amelyet az élelmiszeripar területén működő 20 kutató- és 40 tervezőintézet dolgozói kifejtettek. , ^
