Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-01 / 231. szám
Nccrn KhfCírlap 1971. OKTÓBER 1.. FENTEK Az első idei bemutató a Déryné Színházban A potyautas A gondűző szórakozásnak mindig örülhetünk. Jacques Dévai francia színpadi szerző bizonyára ennek szánta darabját Ez egyben hálás és hálátlan feladat is. Hálás, mert igényeljük a szórakozást, s erre szóló alkalom könnyen sikert jelenthet a szerzőnek. Hálátlan, mert már sokszor szórakoznunk, s nem mindig sikerül újra, ha állandóan egyformán akarnak szórakoztatni. Dévai sem talált ki mást, mint amit előtte és mellette már sokan kitaláltak: színpadán mindig más következik be, mint aminek történnie kellene. Sajnos azonban mi már előre tudjuk, hogy mindig más következik be, mint aminek kellene. Sőt azt is pontosan kiszámíthatjuk, hogy mi az, ami éppen bekövetkezik. A szórakozás egy fajtája lehet persze ez is, mert kitalálgathatjuk a fordulatokat, s izgulhatunk azon, nehogy tévedjünk. Szórakozhatnánk azonban másként is, például ha meglepetésszerűen érnének bennünket a dramaturgiai fordulatok, s valódi poénekre reagálhatnánk. Tudjuk, hogy a jó vígjáték hiánycikk. A színvonalas zenés komédia még inkább. Ezért egyelőre még helye van a Deval-féle daraboknak. Petrik József rendező nagy ambícióval az állandó ötletek záporában tartja színpadát. Üresjáratot nem enged, ha az író szövegében nem talál éppen kihasználandó helyzetre, akkor keres máshol, zenében, táncban, dalban. Pergő, jó ritmusú az előadás, mégis hosz- szú: kicsit húzhatott volna belőle. Gondos munkára késztette a színészeket. Frappáns ötletei közül kiemelkedő a házi televízió alkalmazása, a „képernyő” játéktere „kibővítette” a színpadot. 'Várnagy Katalin rutinos és szép volt, temperamentuma betöltötte az egész színpadot. Gyakorlottan énekelt. Nyerges Ferenc a címszerepben kedves, bohém figurát formált, néha talán visszafogottabban játszott a kelleténél. Színvonalas táncosként is megmarad emlékezetünkben. Siménfalvy Lajos a részeg pincérként kitűnő epizódalakítást nyújtott. Nem sokkal maradt el mögötte a másik epizódista Balogh Béla sem. Kenessy Zoltán élvezettel és ötletesen töltötte ki hálás figuráját, kár hogy nem tudott megszabadulni néhány sztereotipiától a gügye milliomos szerepében. Ballya Zsuzsa kedves kis stewardesst formált. A zeneszerző Nádas Gábor és a szövegíró Szenes Iván nagy gyakorlattal kapcsolódtak a darabba. Bartha Judit koreográfiája meglepően színvonalas. Berkovíts György Elutazott a Bolsoj A moszkvai Nagy Színház, a világhírű Bolsoj 400 tagú társulata kéthetes sikeres budapesti vendégszereplését befejezve csütörtökön a kora reggeli órákban különrepülő- géppel a magyar fővárosból Bécsbe utazott, ahol ugyancsak két hétig vendégszerepei. A moszkvai művészek búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr Simó Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes, a Művelődés- ügyi Minisztérium zenei főosztályának több vezető beosztású munkatársa, továbbá az Állami Operaház képviselői. Ott volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. PEST MEGYEI TÁRLAT (II.) Szobrok között ELLENTÉTBEN a festői teljesítménnyel, a szobrászatban biztosított az egyensúly a felső Duna-kanyar és a Dél-Pest megyei műhelyek között. A színvonal egyenletes —, a minőségben nem dominálnak földrajzi határok, nem létezik kimagasló személyiséghez kötött mérték-egyeduralom, a haladó nemzeti eszményeket, a korszerű európaiságot szinte a teljes mezőny uralja a felkészülés alaposságában, a kitűzött plasztikai célok következetes megvalósításában, nemes verseny alakul szívós állandósággal a szentendrei és váci oldal részvételével. A Nemzeti Galériában megtekinthető Pest megyei tárlaton a rendezés méltó módon tisztelgett id. Pál Mihály emlékénél. Nagy szobrász búcsúzik a tárlat első termében. A X. ORSZÁGOS MUZEUMI-MUEMLEKI HÓNAP ESEMENYEI Pest megyében 12 helyen rendeznek kiállítást Az országos múzeumi-műemléki hónapot október 3-án, vasárnap 10 órakor a siklósi várban nyitják meg, amelyen részt vesz Bondor József építési és városfejlesztési miniszter is. A múzeumi és műemléki hónap alkalmából tegnap a Magyar Sajtó Házában sajtótájékoztatót tartottak, ahol ismertették a múzeumok ünnepi programját Jelenikcavs : decemberi ff Pályázat külföldi egyetemi, főiskolai ösztöndíjakra A hazánk határain túl tanuló magyar diákok mintegy kétezres tábora a következő tanévben újabb 350-nel gyarapodik. Az 1972—73-as tanév szovjetunióbeli, NDK-beli, bulgáriai, csehszlovákiai, lengyelországi és romániai ösztöndíjaira most hirdette meg a pályázatot a Művelődésügyi Minisztérium. A felhívást a középiskolásak, valamint a felsőfokú oktatási Intézmények első éves nappali tagozatos hallgatói oktatási intézményük vezetőinél ismerhetik meg, a dolgozó fiatalok pedig a tanácsok oktatási, illetve művelődésügyi osztályain. Az ipari nagyüzemeket felettes szerveik külön is ellátták pályázati felhívással. A következő tanévre történő jelentkezéseket decemberig lehet eljuttatni a pályázati felhívásban megjelölt szervekhez. A felvételi vizsgákat 1972. január második felében tartják. A külföldi ösztöndíjas pályázaton való részvétéi nem zárja ki a hazai felsőoktatási intézménybe való jelentkezést, attól teljesen független. Ebben az évben viseli első ízben a korábbi múzeumi hónap a múzeumi és műemléki hónap nevet. Programját Gönyei Antal, a Művelődésügyi Minisztérium múzeumi főosztályának vezetője ismertette. Budapest tizenhat múzeumában nyitnak meg új kiállításokat, 268 tárlatvezetést tartanak, 300 ásatási bemutatót és filmvetítést és több mint száz műemléki sétát. Pest megyében tizenkét helyen rendeznek kiállításokat. Kohón György emlékkiállítása Cegléden nyílik meg. Molnár Elek szobrász- és Récz József festőművész tárlata Nagykőrösön. Vácott a múzeum újabb munkásmozgalmi szerzeményeinek bemutatóját tartják meg. Abonyban megrendezik a negyedik abonyi őszi tárlatot, valamint „Jeles téglák Abony mezőváros udvarházai* „Északiak” Vácott, „déliek” Cegléden Ki mit tud? — ötödször Tíz évvel ezelőtt rendezték meg elősizör a Ki mit tud? televíziós vetélkedőt, a most kezdődő újabb verseny sorrendben az ötödik lesz. A népszerű verseny zökkenő- mentes szervezése érdekében tegnap megalakult a Pest megyei operatív bizottság. A vetélkedőt hét kategóriában (vokális zene, hangszeres zene, vers- és prózamondás, amatőr színjátszás, irodalmi színpad, bábművészet, néptánc és egyéb) rendezik meg. Az operatív bizottság első ülésén megvitatták a vetélkeBUDAPESTI MŰVÉSZETI HETEK Díjnyertes kórusok a Zeneakadémián A magyar dalkultúra továbbfejlesztésén munkálkodó kórusok országos tanácsa tartalmas gazdag programot dolgozott ki az új évadra. Mint Maróti Gyula, a KOTA főtitkára elmondta, a nyári hónapokban mintegy harminc hazai kórus lépett fel külföldi nemzetközi fesztiválokon, s sikereiket jelzi, hogy több együttes értékes díjakkal tért haza. A budapesti művészeti hetek keretében dők Pest megyei lebonyolításának menetét. A jelentkezéseket november 15-ig kell eljuttatni a helyi művelődési intézményekhez (a művelődési házakhoz és a klubkönyvtárakhoz). December 1—január 9 között rendezik meg a helyi, községi, üzemi, kiskörzeti, s az iskolai versenyeket, helyi zsűri előtt, amelyben részt vesznek a járási szakemberek is. A nagykörzeti versenyeken (nagykör- zet például Cegléd város — járás Nagykőrössel együtt) járási zsűri bírálja el a produkciókat, megyei megfigyelők részvételével, február 4 és 20 között. A Pest megyei döntőt március 12-én két részletben rendezik meg, az „északiak” Vácott, a „déliek” pedig Cegléden lépnek pódiumra, de mindkét helyen ugyanaz a zsűri ítélkezik, mégpedig úgy, hogy a váci verseny délelőtt, a ceglédi pedig délután lesz. Egy-egy verseny megnyerése nem egyenlő a továbbjutással, s ezzel együtt a második hely sem jelent biztos kiesést, erre azért van szükség, hogy mindig a legjobbaknak legyen lehetőségük a továbbjutásra. A jövő héten a Pest megyei operatív bizottság a művelődési házak igazgatóival, a népművelési felügyelőkkel kibővített ülést tart, amelyen már részletesen beszélik meg a versennyel kapcsolatos tennivalókat. M. S. ban” című kiállítást és egy pipabemutatót is. Isaszegen Pest megye műemlékeiről tartanak bemutatót. Ráckevén, többek között, a Nagy István- csoport kiállítását „Az új szerzemények kiállítását” már meg is nyitották. Tápiósze- lén a Blaskovich Múzeum „művészi képeit” és a XIX. század magyar mestereit tekinthetik meg az érdeklődők. Pencen kiállítást rendeznek a penci posta 110 éves jubileuma alkalmából, Nagy tárcsán pedig a „Tehéntartás — tejtermelés — tejárusítás’” című mezőgazdasági kiállítást nyitják meg. Merényi Ferenc, az Országos Műemléki Felügyelőség igazgatója tájékoztatott a műemlékvédelem időszerű kérdéseiről és az első műemléki hónap eseményeiről. Többek között elmondta, hogy állandóan figyelemmel kísérik a műemléki jelentőségű területek védelmét. Tizenhárom városmagot nyilvánítottak már védetté, köztük Vác belvárosát is. Folyamatban van még néhány jellegzetes műemléki városrész védetté nyilvánítása, így Szentendréé is. A műemléki hónap idejére ismét újabb műemlékeket állítottak helyre. Ezzel kapcsolatban nem árt emlékezni arra, hogy Pest megyében a félszabadulást követően igen sok műemléket restauráltak, így az érdi minaretet; a leányfalui római őrtornyot, a nagybörzsönyi Szent István- és Bányásztemplomot; a ráckevei Savo- yai-kastélyt, és a gótikus görögkeleti templomot, valamint a Kossuth utca 1. szám alatti gótikus házat; a szentendrei szerb templomokat; a visegrádi Salamon-tornyot és a királyi palotát; s természetesen Vác Március 15. téri műemlék-együttesét. B. Gy. Ifj. Pál Mihály: Tűnődő Műveiben a fiatalságot csodálom, a kezdeményező erőt, a fáradhatatlan lendületet, mely termő folyamatosággal kere- si-találja meg a Zászlóvivő emberben és drapériában egyaránt lobogó eszméjét a függőleges szobrászi hullám tisztázott örvényeiben, itt maga a test is zászlóként diadalmaskodik. Egyéni hangvétellel értelmez irodalmi tájakat a szobor közegében. A Dosztojevszkij gyülekezetben őt Zo- szima Sztarecz bölcsessége érdekli, nem a Raszkolnyikov sötét indulataihoz igyekvő írói szellemiség —, „Ady” gömbbé alakított fejében gondolatainak történelmünkre kiható, érett fontosságára utal. Behelyettesítéseiben asszonytestre hangol galambot, a tánc duhaj távlatait, s zenét, a „Reggel” leütött hangzását érzékelteti az ülő nőben, aki maradéktalan fiatalság Tömbökké záródó fegyelem és expresszív kutatókedv hatja át érmeit is, ahol elsüllyedt földrészt és az „Esthajnalcsil- lag”-ot idézi feminin formákkal. Fia, ifj. Pál Mihály ellentétes erők feszülését mutatja fel vízszintes elhelyezésű, több nézőpontra szerkesztett „Fekvő nő”-jében, „Kalapos fej”-e most még véglegesebbnek tűnt, melynek méltó folytatását tartalmazza az Ansermet- élmény kapcsán sarjadt „Szakállas fej” belső ritmust hordozó enyhe billenőse. A KIÁLLÍTÁS anyagának fontos részlete a portré, mely általánosain, s csak ritkán személyhez kötődve kutatja szoborban a gondolat megtett útját, s lehetőségeit arcvonásokon és az emberi test egyre kimeríthetetlenebbnek tűnő mozgásrendszerében. Mindez sok esetben átvált az életalakító cselekvő erők feltárására is olyan szobrász!) karaktereknél, akiknek világ- szemlélete ilyen jellegű műveket sürget. Ez az árnyaltság a tudati fejlődés mértékére és sokoldalú megközelítésére utal, egyszerre jelzi a népünkhöz és korunkhoz fűződő szilárd elkötelezettséget és a művészi szabadságot. Ez a tágan értelmezett eszmei összetartozás az egyéniség hullámhosszára szabályozott formák szerves folyamattá alakuló és felfelé ívelő irányában nyilvánul meg Innen, hogy Szabó Edit mondanivalóit most a női testre korlátozza — arányos Első alkalommal Matyó és palóc emlékek együttes kiállításon A miskolci Herman Ottó Múzeumban megkezdték a matyó és a palóc népélet első tudományos kutatója, Ist- vánffy Gyula halálának 50. évfordulója alkalmából megrendezendő kiállítás előkészületeit. A miskolci Kossuth Művelődési Házban mutatják be a déli Bükk lábánál élő matyók, valamint a Borsod, Heves és Nógrád megyékben élő palócság sajátos néprajzi hagyományait. Á matyó és palóc népművészet 'tárgyi emlékeit első alkalommal mutatják be együttesen. A kiállítást október 8- án nyitják meg, amikor tudományos ülésen méltatják a nagy magyar néprajzkutató, Istvánffv Gyula tevékenységét. szerkezetei figyelmesen időznek a kiemelt részleteknél, szabatos elszántsággal tanulja a szobrot, önmagát, lehetőségeit. Ligeti Erika más alkat. Játékos kedvvel mintáz, maradéktalan őszinteséggel figyeli szoborrá az adott hétköznapi élményeket, melyből időnként a tartalmas humor sem hiányzik. „Kádár J. Miklós”-ról készített arcmása portréművészetének további elmélyülését bizonyítja. Asszonyi Tamás célirányos töprengésekkel növeli elképzeléseit a kisplasztika meghódított állomásairól a nagy méretű szobor irányába —, „Erasmus”-a ezen szoros teendőjét szorgalmazza. A portré műfajában elgondolkodtató teljesítmény Pa- pachrislos Andreas „Einstein* feje, ahol találékonyan örökíti meg az arc üreges boltozataiban, a homlok gyűrődésében a nagy fizikus alkotó nyugtalanságát. Rajki László arcmása egységes hatásával kiküszöböli „Álló figrurá”-jának nem indokolt kettősségét. Rózsa Péter anatómiai elhagyásai egyúttal szobrászi kiemelések, dinamikus közlésvágya, mely néha nem mentes zavaró publicisztikai mellékhatásoktól, abban mégis kiemelkedő, hogy nem elégszik meg csöndes szemlélődéssel, mert a közösség cselekvő erejének plasztikai bemutatására törekszik. A FELVETÉSEK, megoldások változatossága arra utal, hogy e fiatal nemzedék elszántan készülődik hivatására, mely egybevág megyei művelődéspolitikánk irányelveivel. Az elmúlt időszak a figyelmei; elsősorban a belső tér közérzetápoló fejlesztésére fordította, mely a kisplasztika segítségét kérte és kapta. Most megváltozott a helyzet. Egyre inkább sürgetőbbé válik a nagy terek szobrászi gondozása, s ezt a társadalmi igényt szimbolikus jellegű emlékművekkel vállalhatja és teljesítheti az a megyénkben élő szobrászgeneráció, mely az érmek, kisszobrok vonulata után felkészült lelkülettel várja az egyre nagyobb feladatok teljesítését Tökéletes a szinkron. Míg a gazdasági alap erősödött, míg a művelődéspolitikai feladatok tisztázódtak, addig alapoztak, készülődtek szobrászaink a kisplasztika közegében. A felkészülés intenzitására utal az a tény, hogy Jávor Piroska, a tűzzománc technikában befejezte rajzi töprengéseit s készen áll nagy falfelületek képzőművészeti benépesítésére, hogy Farkas Ádám sajátos szoboralakzatokat hozott létre. Mantegna rövidülései nyomán, s Deim Pál, Bálint Ildikó, Lőrincz Vitus eredménnyel kutat az egyes képzőművészi műfajok határterületén. Az e napokban elhunyt kiváló, Pest megyében élt művész, Gorka Géza is megtisztelte a kiállításit európai színvonalú mázas kerámiáival. S most különösen megilletődve nézzük a nemes formájú vázákat, halakat, vízi növényt gyűjtő tálakat, hiszen bennük a nagy művész innen üzent utoljára az embereknek. A NAGY MÉRETŰ szobor a tárlat hiánycikke, ezért hatnak üdítően Papachristos Andreas antildzáló művei, melyek a továbblépéshez oly szükséges belső elégedetlenségről vallanak, örvendetesen alakul Csíkszentmihályi Róbert művészetének termő állapota, mely több irányban és méretben keresi az életmű maradéktalan kibontakozását az ízléses és őserő kettős biztonságával. Nem lehet más kívánságunk a jövőt illetően, mint az, hogy érkezzen el a nagy megbízások és megvalósulások korszaka, hogy művelődéspolitiJ ka és művészet párhuzamod san és azonos intenzitással fád radozzom a közboldogságra cselekvőén ható új művek létrehozásában. Losonci Miklós i i november 20-án a Zeneakadémián ezekből a díjnyertes produkciókból kap ízelítőt a hazai közönség. A dalos csoportok munkáját segítő megyei kórustanácsok már tíz megyében munkálkodnak. A KOTA terveiben központi feladatként szerepel a kórusmozgalom legifjabb ága, a „Röpülj páva" körök erősítése. Alig egy év alatt több mint 400 alakult szerte az országban.
