Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-28 / 254. szám

res» megyk* 'kJCírlap 1911. OKTÓBER 28., CSÜTÖRTÖK Gyál holnapja Rendelő, iskola, óvoda épül Több lesz helyben a munkaalkalom Kedden egész napos megbe­szélésre gyülekeztek Gyálen a dabasd járás megyei tanács­tagjai Solymári Béláné veze­tésével. A tanácskozáson részt vett Ihászi József, a járási pártbizottság első titkára, or­szággyűlési képviselő, Boros András, a járási hivatal elnö­ke és Raffay Béla elnökhelyet­tes. Meghívták Jeszenszky Sándort, a Hazafias Népfront járási titkárát. A vendégeket Domnanits Ferenc gyáld ta­nácselnök, Kristóf Eszter, a községi pártbizottság titkára és Csík Lajos, a Hazafias Népfront községi elnöke fo­gadta. A tanácskozáson a nagyköz­ség minden gondja-eredménye szóba került. Nagy a külterület, ugyan­akkor sok helyütt még be­építetlen a belterület. Ki­lométerre húzódnak az ut­cák — villanyvilágítás nélkül. A kutak rossz minőségű vizet adnak, a bolthálózat sem ki­elégítő. Domnanits Ferenc ta­nácselnök sokoldalúan mutatta be a közös tanácsú nagyköz­ségiét. A hozzájuk tartozó Fel- sőpakonnyal együtt jelenleg 16 500 emberről kell gondos­kodniuk. A negyedik ötéves terv végére pedig már húsz­ezer emberrel számolnak. Budapest közelsége miatt a községben nem alakulhatott ki nagyobb ipartelepülés. Egy ipari üzemük van, a Vasipari Ktez, valamint a két termelő- szövetkezet több ipari jellegű közös vállalkozása. Nemrégi­ben alakultak, de máris két­ezer embernek nyújtanak helyben kenyeret. Nagy figye­lemmel kísérik az Autókeres­kedelmi Vállalat építkezését. Átadó telepet létesítenek a fa­luban. A több millió forintos beruházás 1973 végéig készül eL A nagyközség saját bevétele a megoldandó feladatokhoz kevés: a különböző hozzájáru­lásokból, telek- és házingatlan- értékesítésből hat és fél millió forintra számíthatnak. Az állam 14,5 millióval támogatja a község gyor­sabb ütemű fejlődését. A megyei tanács a tíz és fél millió forintos iskolaépí­téshez pedig négymilliót ad. összesen tehát több mint 24 millióval gazdálkodhatnak, öt esztendő alatt. Az OTP 15 magánszervezésű társasházépítkezést — 60 la­kás — támogat. Magánerőből ezer kertes családi házat építe­nek, egyharmadát OTP-köl- csönnel. A tervek szerint Gyálon 8 millió forintos állami támoga­tással 4 alapszakmás, nyolc orvost foglalkoztató rendelőt építenek, Felsőpakonyban pe­dig 600 ezer forintos összegből orvosi rendelőt és lakást léte- sítehek. Ezzel a nagyközség felnőtt egészségügyi ellátása — a már meglevő intézmények­kel együtt — kielégítő lesz. További feladat a körzeti gyer­mekgyógyászati hálózat meg­szervezése. A tanács nagy gondjai közé tartozik a gyermekek óvodai- iskolai elhelyezése. A faluban egyetlen, 85 személyes óvoda működik, ugyanakkor több mint 400 gyermek vár felvétel­re. Rövidesen elkészül egy 50 személyes óvoda, de az is csak csepp lesz a tenger­ben. Ha az üzemek hozzá­járulnának, még epr ugyanekkora óvodát épít­hetnének, miután a helykijelölés már megtörtént. Az iskolai tante­rem szintén kevés. A nyolc­tantermes iskola építése na­gyon lassan halad. Az ócsai költségvetési üzem 1969-ben kezdte el és az idén sem szá­míthatnak az elkészültére. A nagyközség bolthálózata kicsi, korszerűtlen. Az ÁFÉSZ Gyálon élelmiszerüzletet, ru­haboltot épít, azonkívül rend­behozatja a kisvendéglőt. Felsőpakonyban húsboltot és melegkonyhás kisvendéglőt terveznek. A Cegléd és Kör­nyéke Kiskereskedelmi Válla­lat Gyálon ABC-áruházat épít. Itt még egy „idegen” beruhá­zásról kell számot adni, ami igen nagy jelentőségű: az ÁFOR üzemanyagtöltő állo­mást létesít a faluban, 6 kút­oszloppal, közel hárommillió forintos befektetéssel. Ha elké­szül, forgalmas, modem pont­ja lesz a községnek. A villanyhálózat bővítésé­re a negyedik ötéves terv során több mint másfél milliót fordítanak, ebből három kilométer vezetéket építenek. Ennél többre egyelőre nem te­lik. A nagyközség holnapját fel­vázoló beszámolót vita követ­te. A hozzászólók kivétel nél­kül arról beszéltek: a negye­dik ötéves terv feladatait ak­kor valósíthatják meg ered­ményesen, ha a lakosság és az üzemek összefognak, és mun­kájukkal, anyagi támogatásuk­kal segítik elő a mielőbbi meg­valósulást. k. m. F»hér 1500 fokon Cigarettaparázs, vihar és a földi súlytalanság Olykor jobban belegondolva ismert jelenségekbe, fogal­makba, kézenfekvő kérdések tolulnak elő. Lássunk néhá­nyat — villámkérdésként, vil­lámválasszal: Vas és papir egyformán Milyen hőmérsékletű a ci- garettaparázs? A fizika tör­vényei szerint minden anyag, ha elér egy bizonyos hőmér­sékletet, látható fényt bocsát ki, világítani kezd. Ez a hő­mérséklet csak nagyon kis mértékben függ attól, hogy milyen anyagról van szó. Egy, ugyanolyam fénnyel izzó vas­vagy papírdarab nagyjából ugyanolyan hőmérsékletű is. A kibocsátott fény először sö­tétvörös színű, ez körülbelül 750 Celsius-foknál jelenik meg, majd mindinkább fe­hér lesz, s körülbelül 1000— 1100 Celsius-foknál éri el azt a színt,- amit a cigaretta pa­razsánál láthatunk. Az izzó tárgy 1500 Celsius-fok körül már egészen fehér színű, s 2000 Celsius-fok körül ez a szín kékessé válik. Ezen a színváltozáson ala­pul az a távhőmérő, amely­nél egy bizonyos izzószál fényét hasonlítják össze a mé­rendő tárgy fényével. A mód­szer: az izzószál hőmérsék­letét a rajta „átfolyó” áram változtatásával addig növe­lik vagy csökkentik, amíg a szál színe megegyezik a mé­rendő tárgy színével. Ha te­hát tudjuk a szál hőmérsék­letét, akkor meg tudjuk mon­dani az izzó tárgy hőmérsék­letét is. Elviszi kilométerekre Előfordulhat-e, hogy vihar alkalmával — ha nem is a szólásmondás szerinti cigány- gyerekek, de — kis halak, bé­kák vagy csigák potyognak az égből? Előfordulhat. A magyarázat nagyon egyszerű. Ugyanis a viharral általában együtt járó nagy erejű szél, ha a közelben nádas vagy tó van, az ott élő kisebb állato­kat felkaphatja és akár ki­lométerekre is elszállíthatja, hogy ott azután ezek az eső­vel együtt ismét a földre ke­rüljenek. Csak 30 másodpercig A súlytalanság állapota elő- állítható-e a Földön? Elő le­het állítani, és elő is állítják a súlytalanság állapotát a Földön, helyesebben a földi viszonyok között a levegő­ben. Egy repülőgéppel erő­mentes, azaz „súlytalan” pá­lyán haladnak végig. Ha a repülőgép szabadon esne, ak­kor a levegő fékező hatása következtében nem állna elő a teljes súlytalanság, így a motorral segíteni kell ahhoz, hogy a gép úgy haladjon, mintha légüres térben zu­hanna. Ugyanis amikor egy tárgy légüres térben zuhan, akkor ugyanúgy a súlytalan­ság állapotába került, mint amikor a világűrben lebeg. Ezt az állapotot azonban nem lehet túlságosan hosszú ideig fenntartani, körülbelül 30 másodperc az a maximális idő, ameddig a súlytalansá­got földi viszonyok között elő lehet állítani. Mini-mode A legfiatalabb magyar di­vatlap valóban a legifjabbak, a 2—12 éves gyermekek — il­letve szüleik — számára ké­szül. A Hungarocoop Külke­reskedelmi Vállalat hagyomá­nyos őszi gyermekruha-bemu- tatójára ugyanis Mini-mode címmel divatlapot jelentet meg, az exportra készülő őszi­téli gyermekkollekciókról. A november közepén Buda­pesten nyíló Hungarocoop-ki- állításra a világ minden tájá­ról várnak üzletkötőket. A kollekció tanulsága sze­rint a felnőttek divatja a gyermekruhákon is érezteti hatását. Az őszi kiállításon be­mutatnak mini-unisex öltözé­keket, kisfiúknak és kislá­nyoknak, azonos anyagból ké­szült. hasonló szabású ruhács­kákat. Űj alapanyaggal is megismerkedhetnek a vásár­lók, a műszálas elisonex elne­vezésű gyermekruhaszövettel. Püprikafüzérek A 8 ezer holdas szegedi fű­szerpaprika-termelő kör­zetben befejeződött a szedés. Az ősi termőtáj sok falujá­ban felkerültek a házakra, az udvari szárítóágasokra a füzé­rek. Becslések szerint mint­egy 500 ezer paprikakoszorú ékesíti kívülről a családi ott­honokat. Az idén már nem­csak füzérek, hanem rengeteg hálózott paprika is díszíti az épületeket. Terjed ugyanis az új tárolási módszer. Ahol nem győzték a fűzést, ott hosszú­kás hálókba öntötték a ter­mést, így helyezték el a há­zakon. Mílvés z az l iparban címmel nyílt meg Budapesten az Iparművészeti Múzeumban Imre Júlia textiltervező kiállítása. Ugyanott látható az evő­eszköz-bemutató is. (Foto: Gábor) Gyárban készül a pirított hasábburgonya HÁROMMILLIÓ KÖBMÉTER Leengedík a Tiszába Szabolcs megye nyírségi ré­szén megkezdték a négy nagy víztározó kiürítését. Ezekben évenként több mint hatmillió köbméter csapadékvizet gyűj­tenek össze, s ezt nyáron, komplex módon, öntözésre, to­vábbá hal- és víziszámyas-te- nyésztésre hasznosítják. A megmaradt vizet ősszel leen­gedik, hogy elvégezzék a szük­séges karbantartásokat, leve­gőztessék a tározókat és he­lyet készítsenek a téli, tavaszi csapadékvíznek. Az idén ősz­szel mintegy 3 millió köbmé­ter vizet engednek le csator­nákon a Tiszába, amelynek alacsony vízszintje kedvező lehetőséget nyújt ehhez. Meg­határozott mennyiségű vizet csak azokban a tározókban hagynak, amelyekbe halat is telepítettek. Megkezdték a miskolci hű­tőház területén az ország első pirított hasábburgonyát előál­lító üzemének építését. A megközelítőleg tízmillió forintos költséggel épülő új részleg évente hatszáz vagon pirított burgonyát készít, rész­ben hazai fogyasztásra, rész­ben exportra. A Hollandiában vásárolt gépsor már meg is érkezett. Az automatikus be­rendezés megtisztítja, felsze­leteli, megpárolja, növényi zsírban kicsit megpirítja, majd fagyasztja és csomagolja a burgonyát. A háziasszonyok­nak csak annyi tennivalójuk marad, hogy tálalás előtt még egyszer átpirítsák. Helyreállították a tavalyi árvízkárokat a közép tiszavidéki védelmi rendszereken A múlt évi árvíz alaposan próbára tette a Tisza, a Zagy­va és a Hármas-Körös árvíz- védelmi töltéseit a Közép-Ti- szavidéki Vízügyi Igazgatóság hatszázötven kilométeres vé­delmi szakaszán. A megrongá­lódott védelmi rendszer erő­sítésére, új védvonalak építé­A z öregasszony összekuporodott a koc­kás takaró alatt. Nem volt kedve, hogy kihámozza magát az álomból. Négy óra, még nem is pórkad. A takaró meleg. Most is azt álmodta a kockás gyapjú alatt, hogy a gőzfürdőben van, elnyúlik a vízben, a tömör meleg körülfogja fájós bokáját, és egyszerre az egész teste könnyű lesz, nagyon könnyű. Most még ezt is elvennék tőle. Semmiért. Ha legalább kérte volna a művezető: „Ma­riska néni, jöjjön be reggel korábban, tudja, hogy beteg a takarítónő, kérem, csináljon egy kis rendet.” De ez nem jött ki a száján. Csak utasított. „Jöjjön be ötre. Takarítsa ki az iro­dát.” Hát így nem. Mariska nénit se lehet min­denre kötelezni. A taknyos fiúk meg lányok minden szóra pattognak, annyit ő is megér­demel, hogy rendesen beszéljenek vele. Makacsul nézte az órát. Melege lett a ta­karó alatt. Fölkelhetne. Már nem is esik jól a fekvés. Ha fölkelne, még be is érne időben, ötkor blokkolhatna. Ötkor, ahogy a művezető kérte. Kérte a fenét — szólt magára az öregasz- szony. Dühös lett, miért ismételgeti úgy a művezető szavait, ahogy hallani szerette vol­na, nem úgy, ahogy történt. Igaz, nem járt annyit iskolába, hogy kitanulhatta volna a jómodort, és csak a kérésre járjon a nyelve. Döntött. Nem kel föl. Csak azért se. Elhatározása kicsit megnyugtatta. Máskor mindig neki parancsolnak, most végre ő pa­rancsol magának. A rábízott munkát mindig elvégzi, gyorsan mozog a keze, nem lehet rá panasz. Azért nem vonhatják felelősségre, hogy a más dolgát most nem hajlandó elvál­lalni. Ember ő is. Miből állt volna a művezető­nek, hogy egyszer az életben kérjen és ne utasítson ? Nem olyan megátalkodott öreg­asszony ő, aki ne tudná felfogni, mi a szükség. Van annyi esze segédmunkás létére is, hogy az iroda se maradhat piszkosan. Jucika beteg, ki csináljon rendet? Természetes, hogy a fér­fiak nem állnak oda a söprűvel vacakolni, más asszony meg nincs a műhelyben, csak a Mariska néni. Elmúlt a melegség. A másik oldalára for­dult, felkuncogott. Magát nevette kii. Meg a művezetőt. Hiszen takarítana ő magától is. Nem túlórában; szí­vességből. Takarított eleget az életében, nem esik le a karikagyűrű az ujjáról. Ha őszinte, már csak azért is rendbe tenné azt a vacak kis irodát, mert itthon se tudja elviselni, ha így nem... elcsúszik helyéről a pokróc, ideges lesz, ha a bögréket nem a szokott sorrendben látja a kredencben. Jucika is biztosan beállna he­lyette, szaladgálna a raktárba anyagok után, ha ő lenne beteg. De ha az ember hagyja magát, rászoknak. Azért se megy be. Érezzék: neki is van aka­rata. önérzete is van, ha a kötelességen túl számítanak rá, beszéljenek hozzá rendesen. Fölkelt, teát főzött, lassan öltözködött. Fá­radságába került, hogy ne figyelje az órát. Olyan nehezen telnek a percek. Ha most el­indul, még mindig korán ér be. Akkor meg kútba esik elhatározása. Szétdobta az ágyat, kinyitotta az ablakot, szellőztetett. Az ablakból az utcára látott. Egy tömzsi kis ember szürke egyenruhában, hosz- szú nyírfaseprővel hajlongott az úttesten. Az öregasszony dünnyögött. Üjra elmondo­gatta, többször is: a „fene enné meg. Az em­ber mindig azt veszi észre, amit nem akar.” Hatra ért be. Pontosan úgy, ahogy szokott. Ügy fordult, hogy először a művezető elé ke­rüljön. Szól-e? Szinte várta. Nyomasztotta a hajnali morfandírozás, jó lett volna túllenni az egészen. De a művezető észre se vette. A napi mun­kát tárgyalta a lakatosokkal, mintha az öreg­asszonyt nem is látná. Megfordult, ment a dolgára ő is. Kétszer- annyi szerszámot, alkatrészt hozott a raktár­ból, mint máskor. Lássák, mire képes. Ipar­kodik ő magától is. Nem is találta nehéznek a kosarat, csodálkozott, miért csak kétszerre bír ennyit minden más napon. Hét óra felé egyre rosszabbul érezte magát. Fájt a feje. Többször elsomfordált a nyitott irodaajtó előtt. Nézte a padlót, a bútorokat. Azt a nyomást érezte a tarkóján, mint otthon a konyhában, amikor tévedett, és nem a pi­ros pöttyös bögrét rakta a kék mellé. A fér­fiak úgy járnak a nyitott ajtó előtt, mintha nem látnák, mekkora a kosz. Kivárta, amíg elcsendesedett a műhely. El­ment az épület másik végébe, tudta, Jucika hol tartja takarítószerszámait. Fogta a söprűt, a vödröt, a fölmosórongyot. Amíg ment vissza, az iroda felé, úgy do­bogott a szíve, mintha szégyellnie kellene, ha rajtakapják. Viczián Erzsébet sére az idén mintegy százmil­lió forintot költöttek. A mun­ka minőségét, a védelmi rend­szer felkészültségét az utóbbi napokban ellenőrizték a Kö- zép-Tiszavidéki Vízügyi Igaz­gatóság szakemberei’ Az ellen­őrzés tapasztalatait szerdán vitatták meg. Megállapították, hogy az 1970. évi árvizet kö­vető helyreállítási munkákat elvégezték, az év végéig ese­dékes fenntartási és felújítási munkák végrehajtásának a feltételei is megvannak. Az elő­írt védelmi eszközök, anya­gok rendelkezésre állnak, a védelmi szervezet felkészültsé­ge megnyugtató. Szigorított büntetés Hídvégi János rajza 24 CUKORFOKOSAK Lassítják a szüretet A verőfényes október végi időjárás hatására lassítják a szüretet Tokaj-hegyalján. A bortermelők számára rend­kívül kedvező időjárás — az éjszakai lehűlést követő nap­pali felmelegedés, a hat­nyolc órás napsütés — ugyanis még mindig növeli a szőlő cukortartalmát. Az utóbbi na­pokban szedett szőlőből pré­selt mustok már huszonnégy cukorfokosak.

Next

/
Thumbnails
Contents