Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-27 / 253. szám

1971. OKTÓBER 27.. SZERDA MST «EGTEI ícfCivtap TRAFÓK SZALAGON Csomagolás előtt az utolsó munkafázis a fénycsöfojtó tra­fók impedancia- és átütés-vizsgálata. A váci Híradástechnikai Anyagok Gyárában ebből a fajta transzformátorból több mint másfél millió készül évente. (Foto: Urbán) Nyers Rezső Rács-Kiskun megyében — Fejlődőképes, korszerű gazdasági szervezetté váltak az általános fogyasztási szövetke­zetek — állapította meg Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának titkára, a Bács- Kiskun megyei általános fo­gyasztási és értékesítő szövet­kezetek kedden Kecskeméten megtartott küldöttértekezletén. A Központi Bizottság titkára a továbbiakban arról szólt, hogy számít a társadalom a szövetkezetek széles körű te­vékenységére, az egyre növek­vő fogyasztási igények válasz­tékosabb ki elégi tésé ben. A küldöttértekezleten — amelynek munkájában dr. Molnár Frigyes, a Szövetkeze­tek Országos Szövetségének el­nöke is részit vett — megvá­lasztották az országos tanács Bács-Kiskun megyei tagjait és a 46 kongresszusi küldöttet a SZÖVOSZ VII. kongresszusá­ra. NŐKRŐL — NŐI SZEMMEL Jól élnek az Új Életben A nők helyzete gyakori be­szédtéma. Sokféleképpen lát­ják, sok vélemény hangzott el. Kartalon, az Űj Élet Tsz- ben arról érdeklődtünk, ho­gyan értékeli a gazdasági vezető a nők munkáját, mun­kakörülményét. Kudarc a mosógéppel \ Boross Károly tsz-elnök: — Amikor megjelent a nők­ről a törvényhaiarozat, szinte másnap vásároltunk az asz- szonyoitnak egy olasz auto­mata mosógépet. Itt, a tsz központjában helyeztük el, a nők fürdőjében. Úgy gondol­tuk, megkönnyitj ük a mo­sást; hiszen csak beteszik a gépbe a ruhát, s közben akár kézimunkázhatnak is. Vet­tünk speciális mosóporokat, van meleg víz, áram éjjel­nappal. S mit gondol, hányán használják?... Senki. Eleinte még csak jött egy-két asszony, de biztos megszólták, hogy az-egész falun végigviszi a szennyesét, aztán ők is el­maradtak. Attól tartok, va­laki egyszer szóváteszi, hogy kiadtuk a sok pénzt felesle­gesen. De ha megkérdezi őket, miért nem használják, nem tudnak válaszolni. Szégyellik egy kicsit a dolgot s inkább letagadják, hogy így van, de nem jönnek. — Ez a kudarc visSzavetet- te kezdeményező kedvüket? — Ne higgye. Sütőüzemet létesítettünk, aztán vágóhi­dat. Ezzel persze nemcsak a szövetkezet, hanem a község asszonyainak gondján is se­gítettünk. Egy héten két­szer vágunk, töltelékáru pe­dig mindig kapható a tsz boltjában. — A szövetkezet assizonyai is jönnek kérésekkel? — Nem várjuk meg. Ősszel szerződést kötöttünk a Bu­dapesti Konzervgyárral hal­feldolgozó részleg létesítésé­re, hogy megoldjuk az asz- szonyok téli foglalkoztatását. Előzetes felmérés alapján harminc nő jelentkezett. Ami­kor megkezdtük a munkát, a legnagyobb bajban voltunk, mert csak hárman jöttek el. Már azt hittük, nem tudjuk teljesíteni a szerződésben vál­lalt kötelezettségeinket. To­borozni kezdtünk s most kilencvenen dolgoznak a ringliüzemben. Persze, mint alkalmazottak. Volt, aki az Ipari Mflszergyárból lépett ki, sok köztük a fiatal lány is. Autóval a határba — Nyilván tud olyasmit is mondani, amivel több sike­rük volt? — Persze. Az asszonyokat gépkocsival visszük a határ­ba, hogy ne kelljet gyalogol­niuk. Vettünk két termosz- kocsit is, azzal szállítjuk a friss ivóvizet. Aztán minden évben elviszünk 25 asszonyt a szövetkezet költségén Debre­cenbe 10 napra, a tsz-üdü- i lőbe. Ezt szívesen igénybe is veszik, ' — Hány asszony dolgozik a tsz-ben? — Száztizenhárom. — Milyen a vezetőség ösz- szetétele? — A tizenkét vezetőségi tagból négy asszony. Én azt sem bánnám, ha többen len­nének, csak ne volnának any- nyira passzívak. Ha a főzés­ről beszélünk, minden rend­ben van, de amikor egymil­lió forintról kell dönteni, nem mondanak véleményt, legfel­jebb megszavazzák, amikor mindenki felemeli a kezét. — Aíi az indítéka, hogy a szövetkezetben törődnek az asszonyokkal? — Meg kell mondanom őszintén, ró vagyunk kény­szerítve. A mezőgazdaságba nem jön senki dolgozni, leg­kevésbé a fiatalok. Miért jár­janak a határba, amikor ké­nyelmes, jó munkahelyek kö­zött válogathatnak. Ezért óv­juk, szinte féltjük az asszo­EGYETEMI TANÁCSKOZÁS GÖDÖLLŐN Az agrármérnök szerepe az élelmiszergazdaságban Dr. Dimény Imre miniszter előadása nyokat. Nincs olyan kíván­ságuk, amit ne próbálnánk teljesíteni. November elején avatjuk például az új, 100 férőhelyes tehénistállót. Hogy ne kelljen emelgetni a tejes­kannákat, tejvezetékes fejő­berendezést vásároltunk. Az asszonyok is így látják Érdekelt, vajon az asszo­nyok is így látják-e helyze­tüket. Fekete Jánosné bri- gádvezetőt kérdem aki meg­erősíti az elnök szavait, s az­zal egészíti ki, hogy szeret­nének egy szolgáltatóházat a községben, hogy ne kelljen minden apróságért Aszódra vagy Gödöllőre utazniuk. Ném hagy nyugton, csak megkérdezem: — Miért nem veszik igény­ié az asszonyok a mosógépet? — Igazán nem tudom, mi­ből gondolja az elnök elvtárs, hogy nem használjuk. Min­den este ott mos két-három asszony. Soós Ibolya Az egyetemi agrármérnöki napok keretében kedden a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen tanácskozást ren­deztek. Dr. Pethő György egyetemi tanár, rektor meg­nyitója után dr. Dimény Imre címzetes egyetemi tanár, me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tartott előadást Az agrármérnökök szerepe és jel­adata a korszerű élelmiszer- gazdaságban címmel. Bevezetőül arról beszélt, hogy gyakran elmondják mos­tanában a legkülönbözőbb fó­rumokon : a tudományos-mű­szaki forradalom korszakába érkeztünk. Valóban, szemünk láttára mennek végbe a mi­nőségi változások, amelyek át­alakították a termelés gazda­sági alapjait, egyszersmind a javak előállítására használa­tos eszközöket, módszereket és eljárásokat. A miniszter mon­danivalóját a magyar élelmi­szergazdaság szerkezeti módo­sulásaira és az agrármérnö­kök ebbéli szerepére összpon­tosította. A szántóföldtől a fogyasztóig Az élelmiszergazdaság ma­ga is új fogalmat jelöl, szinte észrevétlenül fészkelte be ma­gát a szakmai köztudatba. Mi­ről is van szó? Arról, hogy megszűnt a mezőgazdaság ős­termelői jellege. Egyre-másra dőlnek le azok a szoros kor­látok, amelyek az ipari jelle­gű tevékenységtől valamikor elválasztották. Több-Kevesebb jpggial beszélünk ipari mező­gazdaságról, amely mindin­kább az ipari nagyüzemiek szervezettségét, technológiai fegyelmét, magas szakmai igé­nyességét idézi. Igen sok te­rületen létrejött a termelés vertikális integrációja. Amint népszerűén mondják: a ter­melés, feldolgozás, forgalma­zás a szántóföldtől a konyha­asztalig, illetve a fogyasztóig töretlen egységben fonr ösz- sze. Ha ebből az egész vertikum­ból csupán a mezőgazdasági termelés szakaszát hasítjuk ki és vesszük szemügyre, altkor is fellelhetők a gazdasági és műszaki fejlődés különféle megnyilvánulásai. Szigorúbb mérce Az élelmiszergazdaság ezer­nyi szállal fűződik a népgaz­daság többi ágához — hang­súlyozta a továbbiakban dr. Dimény Imre. Egyre növekszik az ipari eredetű anyagok fel- használása a mezőgazdaság­ban, egyszersmind nőnek az igények: a magasabb színvo­nalú gazdálkodás pontosan meghatározott követelménye­ket támaszt a gépekkel, vegy­szerekkel, szolgáltatásokkal szemben. Természetesen ugyanígy szigorúbb mércét szabnak a mezőgazdaság ál­tal produkált végtermékekre is mind az ipar, mind a keres­kedelem, mind a fogyasztók részéről. Túlzás volna azt állítani, hogy a folyamatok láncolata máris olajozott. Éppen nap­jaink egyik feladata, hogy a zökkenőket elsimítsuk, a hi­bákat megszüntessük. Az egyik ilyen hiba éppen ok­tatásunkra jellemző. Az abbeli törekvés, hogy a fejlődésre előkészítsük a jövő szakem­bereit, néha' a pillanatnyi tények elködösítésével jár. Ezért fordul elő, hogy a gaz­daságokba került fiatalok né­ha elpanaszolják: az egyete­men szerzett elképzelések nem vágnak egybe a reális álla­potokkal. Ilyen esetekben mindkét félnek engednie kell valamit az álláspontjából: mind a helybeli vezetőnek, mind az ifjú szakembernek. Negatív jelenségek A miniszter ezután néhány olyan jelenségre hívta fel a figyelmet, amely gátolja a töretlen vonalú fejlődést. Tu­dományos intézmények fel­mérést végeztek állami es termelőszövetkezeti gazdasá­gokban arról, hogy az ottani felsőfokú végzettségű szak­emberek munkaidejük milyen hányadában végeznek való­ban mérnöki tevékenységet. Megállapították a többi kö­zött, hogy egyes gazdasá­gokban az agrármérnökre igen sok tennivalót bíznak, ám ezek egy része nem is tartozik reá, másik része pe­dig sokkal alacsonyabb kép­zettséggel is ellátható. Kép­letesen szólva: mintha va­laki elektronikus számító­gépen oldaná meg az egyszer­egyen alapuló feladatokat. — Az agrármérnöktől el­várjuk — mondta dr. Dimény Imre —, hogy pontosan fel­mérje a termelés tervezésé­vel, előkészítésével, végrehaj­tásával és ellenőrzésével ösz- szefüggő feladatokat. A jó ve­zetés egyre fontosabb té­nyező a gazdasági eredmé­nyek megszületésében, a szakmai vezetés hivatást is je­löl. A jó szakembert sokan is­merik, magatartását mintá­nak tekintik. Éppen ezért aa agrármérnöknek újból vizs­gáznia kell. A miniszter előadása után dr, Klenczner András, az Álla­mi Gazdaságok Országos Központjának vezérigazgatója, valamint dr. Lőrincz József, a MÉM főosztályvezetője tar­tott korreferátumot. K. N.. FANIA DAVIS SAJTOKONFERENCIAJA BUDAPESTEN ÚJ Sikerült tiltakozó tüzeket gyújtani A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség tegnap délelőtt nemzetközi sajtókonferenciát tartott a DÍVSZ budapesti szék­házában, A konferenciát Alain Thérouse, a DÍVSZ új főtitkára nyitotta meg. Noémi Chessman, a DÍVSZ amerikai titkára is­mertette a DÍVSZ iroda nyilatkozatát, mely megbélyegezte az USA reakciós igazságszolgáltatási rendszerét, s biztosította a világ fiataljainak szolidaritásáról Angela Davist. Ezt követően Angela hazánkban tartózkodó húga, Fania Davis-Jordan szá­molt be európai körútjáról és arról a világszerte kibontakozó szolidaritási akcióról, mely nővére életéért küzd. Fania, az új­ságírók kérdéseire is válaszolva, egyebek közt az alábbiakat mondta: 1970 augusztusában az USA- ban egy fiatal néger, George Jackson perét tárgyalta a San Raphael-i bíróság. Senki előtt sem volt kétséges, hogy bűnös­nek találják majd olyasmiben, amit el sem követett. A néger polgárjogi harcos öccse, a 17 éves Jonathan Jackson — el­keseredve a várhatóan igen súlyos ítélet miatt — remény­telen vállalkozásba fogott: bátyját fegyverrel akarta ki­szabadítani. A bíróságon ki­robbant tűzharc több halálos áldozatot követelt. Meghalt három néger — ez nem érde­kelte Kalifornia hírhedt faj­üldöző kormányzóját, Reagant. De meghalt egy fehér bíró is — az ő halálában való részvé­tellel vádolják Angela Davist. A vád Nővéremet, a kommunista filozófusnőt — az FBI „az USA tíz legnagyobb bűnözője” köri tartja nyilván —, letar­tóztatták, s bűnügyi pert indí­tottak ellene. S bár az USÁ­ban jog szerint mindenki ár­tatlan, míg bűnösségét be nem bizonyítják, őt bűnösként tart­ják fogva. A vádhatóság a fegyverszerzés bűnét emeli el­lene, mivel az 1970. augusztusi San Raphael-i bírósági tűzharc után lefoglalt fegyverek közt Angela Davis tulajdonát képe­ző fegyvert is találtak. Azóta szerették volna Angélát bele­keverni a San Quentin-i bör- tönlázadás szervezésébe — melynek során az FBI George Jacksont megölte — sikerte­lenül. De az FBI kuszálja a szálakat. Hiába tett 1971. ja­nuár 5-én nővérem a marini bíróság előtt nyilatkozatot, mely szerint a bíróság és az egész világ előtt kijelentette, hogy ártatlan a felhozott cse­lekményekben, a bíróság óra- dék ellenében sem helyezte szabadlábra, s kétséges, hogy Angela védője sikerrel kéri-e a per tárgyalásának áttételét a fajgyűlölő San Raphaelből San Franciscóba. Nyilvánvaló, hogy Angela ellen nem bűnügyi tárgyalás, hanem politikai per folyik. Egység* Az Angela elleni hajsza an­nak ellenére, hogy az USA-ban a sajtó egyszerű bűnüggyé nyilvánította a pert, s elhall­gatja az igazságot, egyre in­káb Angela mellé állítja né­pünket. Eddig 150 bizottság alakult ez USA-ban, amely küzd An­gela szabadságáért. A néger polgárjogi mozgalmakat az Angela életéért folyó küzdelem egyesítette. Latin-Amerikában az Angé­láért folytatott; harc Che Gue­vara nevével is összekapcso­lódik. „Nem engedhetjük meg — mondják itt a tömegek —, hogy Angéla Che Guevara sor­sára jusson.” Jártam Chilében, ahol a latin-amerikai szolida­ritási találkozó során egybe­hangzóit a vélemény: Angela eleven jelképévé vált az im­perializmus elleni harcnak. Szerte a világon alakulták szolidaritási bizottságok, tün­tetések, táviratok, levelek, üze­netek ezrei tiltakoztak és til­takoznak a megalapozatlan és koholt vádak ellen. E nemzet­közi szolidaritás már jelenleg is nyomást gyakorol az USA jelenlegi vezetőire, s e nyo­mást fokozni keiül, hisz érez­hetően a Nixon-rezsim habo­zik... A per tárgyalása azonban, a legutóbbi hírek szerint, no­vember elején megkezdődik. A tiltakozás lángjának tehát ma­gasra kell csapnia. Elképzelé­sek szerint nemzetközi kül­döttség is szeretne részt venni a per tárgyalásán. Angela és én Angélát már a per tárgya­lása előtt szerették volna megtörni. Egy éven át ablak i 4 I nélküli kis cellában tartották, egészségi állapota romlott, le­fogyott, látása is gyengült. Bár mindketten hat éve küzdünk a néger polgárjogi mozgalom soraiban, külön uta­kon jártunk. Ez abbéi is adó­dott, hogy Angela Európában tamilt. De hát testvérek va­gyunk, s szellemi fejlődésünk is hasonlóvá vált. Idén belép­tem a kommunista pártba, így útjaink végleg találkoztak Európai körút A Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség VIII. kongresszu­sán tavaly novemberben Bu­daipesten született a gondolat, hogy induljak európai körút­ra — mondotta Fania —, s most itt vagyok. Előzőleg Franciaországban, Olaszor­szágban, Belgiumban, Angliá­ban, az NDK-ban és NSZK- ban jártam. A körút előtt szeptemberben találkoztam utoljára nővéremmel, rosszul nézett ki, de nem tört meg. A szolidaritás, a „Freedom for Angela Davis”, mely immár öt kontinens jelszava, segíti elvi­selnie a börtönben elszenve­dett megaláztatásokat, segíti, és erőt ad neki. Én csak iga­zán most érzem, hogy mily hatalmas ez a segíteni akarás, a felháborodás, a tiltakozás itt Európában, s örömöm: amerre jártam, sikerült új tiltakozó tüzeket is gyújtani. Fania jól tudja, hogy európai útját árgus szemekkel fi­gyeli az FBI. Hogy közösséget vállalt Angélával, ez számára sem veszélytelen. A történelem-irodalomszakos, immár kom­munista tanárnő a tervek szerint tíz nap múlva érkezik haza, hogy beszámolhasson útjáról népének. Otthon harcostársain túl öthónapos kisgyermeke is várja. A harcot, az imperializmus elleni harcot azonban ily koc­kázatok mellett is vállalnia kell. Ügy érzi: kötelessége. Alacs B. Tamás

Next

/
Thumbnails
Contents