Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-23 / 250. szám

Hétfőn a váci, kedden a járási KISZ-kiiidöttek értekeznek Közeledik a KISZ VIII. kongresszusának időpontja. A váci és járási KlSZ-szerveze- tek is felkészülnek a fiatalok országos tanácskozására. A politikai oktatások keretében feldolgozták a pártkongresz- szus határozatait, kommunis­ta műszakot szerveztek, s a taggyűléseken összegezték azokat a véleményeket és ja­vaslatokat, amelyeket a kong­resszuson el akarnak monda­ni. Szeptember elején kezdőd­tek az alapszervezeti vezető­ségválasztó taggyűlések, ké­sőbb a vállalati, üzemi, nagy­községi küldöttértekezleteket tartották meg. Ezeken a KISZ KB kongresszusi levelével kapcsolatban az ipari üzemek­ben dolgozó fiatalok elhatá­rozták, hogy nagyobb részt kénnek az ötéves tervek megvalósí­tásából, de egyben több bizalmat és feladatot is, Ä középiskolások és az ipari- tanuló-intézetekben tanulók azt javasolták, hogy lakóhe­lyükhöz, iskolájukhoz közel eső építőtáborokban dolgoz­hassanak, hogy munkájuk gyümölcsét maguk is élvez­hessék. A váci fiatalok kér­ték, hogy egy-egy nagyobb Váci létesítmény építésekor kapjanak feladatokat, a duna­kesziéit pedig, hogy rendezze­nek KISZ-lakásépítő táboro­kat a diákok számára. Az üze­mi KISZ-szervezetek fiatal­jai javasolták, hogy a munkahely könnyítse meg a fizikai dolgozók to­vábbtanulását. Gyáron belül rendezzenek szá­mukra korrepetálásokat. A KISZ-szervezeti szabály­zat tervezetét mindenütt jó­nak találták, de sok helyen azt javasolták, hogy a kong­resszus határozza meg a K1SZ- tagság felső korhatárát, az if­júsági szervezetbe jelentke­zőket csak próbaidő után ve­gyék fel. Több községi ifjúsá­gi szervezet véleménye: a KISZ helyi szervezeteinek na­gyobb tekintélyt kell szerez­ni. A váci KISZ-szervezetek tagjai közül sokan kifogásol­ták azt, hogy kevés a névsze­rinti értékelés, dicséret vagy elmarasztalás. A vezetőségválasztó taggyű­léseken részt vettek az illeté­kes párt-, tanácsi, gazdasági és tömegszervezeti vezetők, a fiatalok kérdéseikre tőlük mindenütt választ kaptak. A választásokon az alap­szervezeti titkároknak körül­belül a felét választották új­ra, míg a vezetőségek kéthar­mada cserélődött ki. Október 25-én összeül a vá­ci, 26-án a váci járási KISZ- küldöttek értekezlete, hogy megyei küldötteket válasszon és a fiatalok állásfoglalását továbbítsa a KISZ VIII. kong­resszusának. Heuréka-gyártmányok a Szokolnyiki parkban A Heuréka Gumigyár épí­tőipari termékeinek híre már túljár az ország határain. Gyártmányai jók és kereset­tek. Ezekből a termékekből ál­lítottak ki Moszkvában, a Szokolnyiki parkban megren­dezett nagyszabású építőipari kiállításán. Bemutatták a pad­lóburkoló anyagaikat, a hő- és csapadékszigetelő lemezféle- ségedlket és építőipari ragasz­tóanyagaikat. Sokan felkeresték a pavi­lont, ahol Kövesdy György, a Heuréka Gumigyár vezető­je tájékoztatta az érdeklődő­ket a látnivalókról és azok szé­les körű gyakorlati felhaszná­lásának lehetőségeiről. VÁC I MÁPL0 A P E $ T MEGYEI HlSlAP KÜLÖNKIADÁS* ■fa XV. ÉVFOLYAM, 219. SZÄM 1971. OKTÓBER 23., SZOMBAT Miért nincs Vácott váci kötöttáru? Hosszé vita §kezeltetésről Fogászat kontra csirkepisc Nyisson belsőségboltot a PENOMAH MA Találkoznak a nyugdíjasok Ma, szombaton, a DCM-ben, jövő pénteken pedig a Hír­adástechnikai Anyagok Gyárá­ban rendeznek nyugdíj astalál- kozót. Piaci jelentés A pénteki piacon a burgonya 2,90—4, a fejeskáposzita 3, a kelkáposzta 4,50, a karfiol 8,50, a paprika 4—10, a paradicsom 8—10, a cékla 3,50, a zöldség és zeílergyökér 8, a sárgarépa 5 forintba került kilónként A sáskát 12, a spenótot 10, a gombát 15 forintért mérték. A tarkabab kilója 24, a fehéré 16 forint. A lila csemege hagyma 10, a vöröshagyma 4,90, a fok­hagyma 15 forintba került ki­lónként A szőlőt 10—14, a körtét 4— 10, az almát 5—7,20, a duránci szilvát 4 forintért kínálták. A diót 15, a mandulát 10, a gesz­tenyét 22 forintért adták. A tojás ára 1,80—2 forint, a csirke kilója 27 forint volt. Az MSZMP váci végrehajtó bizottságának csütörtöki ülé­sén — mint arról tegnap be­számoltunk — dr. Lukács Fe­renc, a városi tanács elnöke beszámolt a város közellátásá- ról. Beszámolóját rendkívül tartalmas, hosszú vita követte. Molnár István arra volt kí­váncsi, hogy miképpen szerez­nek érvényt a kereskedelem­ben annak az 1967. évi belke­reskedelmi miniszteri rende­letnek, miszerint azt az eladót, akit háromszor rajtakapnak, hogy megkárosítja a vevőket, el kell tanácsolni a pályáról. A kérdés annál is inkább in­dokolt, mert nemrégiben egy megyei ellenőri csoport éppen ezt vizsgálta Vácott, és megál­lapította, hogy az előző évihez képest semmit sem javult a hely­zet e téren. A tanács elnöke elmondta, jelenleg társadalmi aktívák és a megyei tanács ellenőri cso­portja ellenőrzik a boltokat. A társadalmi aktívák ellenőrzé­sének hatékonyságát korlátoz­za, hogy az üzletvezetők „nem repesnek a gyönyörtől”, ha a társadalmi ellenőr valami hi­bára felhívja a figyelmüket, gyakran érik őket kellemet­lenségek, s ezért egyre kevesebben vállalkoznak rá A megyei — állami — ellen­őrzés sokkal hatásosabb, hi­szen az állami ellenőrök bír­ságot is kiszabhatnak, még­pedig azonnal. Ami a minisz­teri rendeletet illeti — lehet, hogy volt példa a kereskedői pályáról való eltanácsolásra, de eddig ilyen esetről a tanács elnöke nem hallott. (Más sem.) Szintai Márton a fogászat és a piac szomszédságából eredő helyzetet nehezményezte. A fogorvosi rendelőtől alig húsz méterre árulják az élő csirkét. Dr. Kollár Lajos, a kórház igazgatója kifejtette: a problé­ma nem szűkíthető le a fogá­szat és a csirkepiac ellentété­vé. Szerencsétlen állapot a rendelő és a piac szomszéd­sága. Minthogy a rendelő át­telepítése rendkívül sokba ke­rülne, lehetőség egyébként sincs rá, nem marad más, mint a piac kitelepítése. A tanács­elnök válasza: a következő évek feladata lesz a központi piac fej­lesztése, mégpedig egy piacutca megnyitásával. Ez a jelenlegi piactól vezet majd a postáig, illetve a 10-es bolt mellett épülő élelmiszer- áruházig. Addig is, míg ez megvalósul — kerteket és há­zakat kell kisajátítani —, mór az építkezés idejére ide helye­zik át a baromfipiacot. Megtudtuk azt is, hogy a ne­gyedik ötéves tervben megépül a Szentháromság téren az az étterem, mely az ötödik ötéves tervben épülő 120 ágyas szállodá­val együtt a város vendég- fogadó együttese lesz. A kulturált, a környékiét is kiszolgáló kereskedelem s az épülő áruházak sok eladót igé­nyelnek. Szintai Márton hoz­zászólásából kiderült, jelenleg a több mint háromszáz keres­kedelmi és vendéglátóipari ta­nuló albérletben tanul, 13—14 éves kamaszokra méretezett padokban ülnek a tizenhat- tizenkilenc éves fiúk, lányok, s egyetlen főhivatású tanáruk van csak, az iskola igazgatója. Mit lehet ebben tenni. A ta­nács nemrégiben a MÉSZÖV és a SZÖVOSZ képviselőivel tárgyalt arról, hogy — esetleg az állami szervekkel közösen — épüljön Vácott egy keres­kedelmi iskola. Sajnos, nincs rá pénz. Arról viszont szó le­het, hogy ha a Földváry téren felépül a 16 tantermes általá­nos iskola, akkor a megürülő Ilona utcait átadják kereske­delmi iskolának. Addig — Papp József, a városi pártbi­zottság titkára véleménye sze­rint — meg kell vizsgálni, hogy nem célszerű-e újból ke­reskedelmi osztályt nyitni a Géza király téri gimná­ziumban és szakközépis­kolában, ahol egy ilyen osztály növendékei éppen tavasszal érettségiznek? Mi legyen a Börzsönnyel? TÖBBSZÖR OLVASTUNK tnár arról, hogy aránytalanul nagyobb a fejlesztési lehetőség a Dunakanyar jobb partján, mint a bal oldal talán vadre- gényesebb, és ezért nehezeb­ben fejleszthető hegyvidé­kén. A következő tervidőszak­ban 50 milliós fejlesztés lehe­tőségét csillantották fel előt­tünk, de ha megnéztük a ter­veket, akkor azokból vajmi csekély összeget lehetett a bal part fejlesztésére való fel- használásra felfedezni. Mi en­nek az oka? Elátkozott világ talán hazánk egyetlen, kárpá­ti flórával, különleges mikro­klímával, rendkívül gazdag ál­latvilággal rendelkező hegyvi­déke, a tölgyesekkel, pompás bükkösökkel, megszámlálha­tatlan bő vizű forrással, a tu­risták „paradicsomának” pre­desztinált csodálatos Bör­zsöny? A CSÓVÁNYOS CSÚCSA az 1000 méter közelébe hívogatja a hegymászókat, síelőket, akik itt és Nagyhidegbegyen még akkor Is hódolhatnak szenve­délyüknek, amikor a Kékeste­tőn már csak emlegetik az el­múlt telet! Alig van szállás­hely a Dunakanyar hatalmas, Az alábbi cikket a Dunakanyar Intéző Bizottságának tájékoztató­jából vettük át. vulkanikus eredetű hegytömb­jének csúcsain és völgyeiben, úthálózata a nullával csak­nem egyenlő, és pazar síterü­leteit a megerőltető gyaloglás­tól vissza nem riadó termé­szetbarátok százai keresik fel télvíz idején. A hideghegyi tu­ristaház jobban hasonlít a ha­vas időszakban Gorkij „Éjjeli menedáknely”-éhez, mint egy korszerű, pl. lengyel turista­házhoz, ahol még meleg víz és zuhanyozó is található a 2000 méteres magasságok tő­szomszédságában. ÉVEK ÖTA IIÜZÖDIK a vita, épüljön-e az autóút, ára csupán 40 millió forint, kivi­telezhető az erdészet házi út­építése keretében. Amikor azonban elhangzik az a bizo­nyos régi latin közmondás: „Hic Rhodus, hic salta”, azár 100 millióra emelkedik. A sí­felvonó /szakszerűtlen kezelés, pontosabban felelős gazda hiányában rövid idő alatt tönkrement. Ma azon kell vi­tatkozni, lehet-e egy sífelvonó nyereséges? Hát valóban ér­dekes kérdés, de a válasz még egyszerűbb: egyértelmű igen. Csak nézzenek körül a szom­szédos országokban a kishitű- ek és elámulhatnak a sífelvo­nók rohamos elterjedésén. MIT KELLENE TENNI ah­hoz, hogy a Börzsöny a fővá­ros közönségének gyorsan el­érhető üdülőterülete legyen télen-nyáron egyaránt ? A pénz mindig kevés, ezért az autóút százmilliós beruházá­sát módosítani kellene! A Nagyvasfazék-völgy Alpesek- re emlékeztető, erősen meg­rongált kisvasúti vágányával, könnyen megoldható vízellá­tással, parcellázható lenne, és a pénzt a kisvasút felújítására lehetne fordítani. Építhető lenne itt egy korszerű turis­taház, és az így kiépített te­rület már biztosítaná a Nagy- hideghegyre építendő kötél­pálya forgalmát. Épülhetne itt például egy SZOT-üdülő is, amely a hely szépségét tekint­ve rövidesen méltó vetélytársa lenne a lillafüredi Palota-szál­lónak! A villamosítás már lé­nyegében megtörtént, mert az említett területtől alig egy ki­lométernyire áll már a veze­ték, amely Nagyhideghegyre viszi a jelenleg alig kihasz­nált, de energiát jelentő villa­mos áramot. ELÉRHETETLEN TÁVOLI­NAK tűnik a 100 milliós autó­út kiépítése, de Nagyhideg­hegyre nem is szabadna ki­építeni az autóutat. Ma már fejlett alpesi országokban a megépített utakról is letiltják az autókat, hogy megőrizzék a csodálatosan szép, tiszta leve­gőjű vidék eredeti szépségét és elsősorban egészséges, tiszta levegőjét. Ha egyszer kiépülne az autóút, soha nem szabad a Taxi-rét festői vidékén túl ve­zetni. Korunk hegyvidéki közleke­dési eszköze a kötélpálya, mert azzal ki lehet szolgálni a csúcsok közelébe épült szálló­kat is, bár ma a csúcsok kö­zelébe nemigen építenek, ha­nem a völgyekben telepítik a szálláshelyeket és a magasla­tok, a gerincek megmaradnak a hegymászás, síelés céljaira. Zakopanéban például kötélpá­lyán szállítják még a vizet is a csúcsra, a Kasprovy Vierch- en épített vendéglő, meteoroló­giai állomás és mentőállomás részére is. Hideghegyen a víz­ellátás biztosított, mert az épí­tők erre már gondoltak, csak később hanyagolták el a víz­vezeték karbantartását! Sokan elavultnak tartják a vasutat, de akkor miért építe­nek ma is sok hegyi vasutat például Svájcban, Ausztriában a jellegzetesen alpesi orszá­gokban? Tömegközlekedés szempontjából még arányiaga vasút a legjobban kihasznál­ható szállítóeszköz, ezt bizo­nyítja számtalan francia he­gyivasút is. (Folytatjuk.) Szebenyi Géza Kovács Károlyné szóvá tet­te, hogy a Kötöttárugyár ter­mékeiből Vácott ritkán és ke­veset lehet kapni. Fejes Ist­ván, a gyár igazgatója elmond­ta: amennyit a kereskedelem rended, azt a gyár le is szál­lítja. Valószínű, hogy a tré­ningruhák és más váci kötött­áruk hiányának az áruház szüle raktárterülete az oka. Amennyiben viszont egy üz­lethelyiséget kap a gyár, szí­vesen nyit egy — csak saját termékeit árusító — butikot. Sajnos, ugyanerre eddig nem volt hajlandó a PENOMAH, melynek a tanács már kétszer is felajánlott egy üzlethelyisé­get, hogy nyisson olcsó belső­ségeket is árusító saját hús- boltot. A vb tagjai meglepe­téssel hallották, hogy a Vácott levágott állatok belsőségeit csak helybe szállítja a gyár. Szinte egyszerre kérdezték: hová? A végrehajtó bizottság fel­kérte a városi tanácsot, has­son oda, hogy a PENOMAH a jövő esztendőben megnyissa az olcsó húsáruk boltját. B. II. Ma Vácott, hétfőn a Zeneakadémián \ jénai szimfonikus zenekar hangversenyei Mint olvasóink arról már ér­tesültek, a 80 tagú jénai szim­fonikus zenekar szerdán meg­érkezett, csütörtökön már pró­bát is tartott s ma, szombaton bemutatkozik a váci közönség­nek. Délután három órakor a diá- koknak, este hétkor a felnőt­teknek játszanak az új zeneis­kola hangversenytermében. Műsorukon: Richard Strauss: Don Juan — szimfonikus köl­teménye; Saint-Saens Cselló- versenyé és Schubert VII. (C- dúr) szimfóniája szerepel. Közreműködik: Mező László. Hétfőn este a Zeneakadémia nagytermében adnak hangver­senyt Weber, Mendelssohn, Ri­chard Strauss és Sztravinszkij műveiből. Közreműködik: Ko­vács Dénes: A Madách Imre Művelődési Központ a bemutatásra kerülő művek szerzőiről és tartalmá­ról külön ismertetőt adott ki, ezer példányban. Ma temetik Németh Gábort Szerdán rövid szenvedés után, 81 éves korában elhunyt Németh Gábor. Közel fél év­századon keresztül közéleti te­vékenységet végző, népszerű Gabi bácsija volt Vácnák. 35 évig edző és sportköri vezető­ségi tagként működött. A ta­nácsok megalakulása után már az első választáson beke­rült a városi tanácsba és négy cikluson keresztül képviselte körzetét. Temetése ma, .szom­baton délután három órakor lesz az alsóvárosa sírkertben. Olimpiai tablót készítenek a sződligeti úttörők A közelmúltban beszámol-1 melyen megörökítik az olim- tunk arról, hogy Felsőgödön | piai mozgalom főbb adomá­idén áz úttörők az egyetemes sportmozgalom nagy ünnepei, az olimpiák történetét tanul­mányozzák úttörőmunkájuk keretében. Most hasonló célkitűzésről számolt be Gebora László osz­tályfőnök tanár, a Sződligeti 1083. számú Táncsis Mihály úttörőcsapat Kun Béla rajá­nak vezetője: — Lelkesedéssel fogadták rajom ta.gj.ai a lehetőséget, hogy az idén az olimpiai láng útját kísérjük figyelemmel, az olimpiai mozgalom történeté­vel ismerkedjünk meg Amikor a Váci Naplóban olvastuk, hogy a Sportmúzeum jubileu­mi kiállításán a birkózó, sport­lövész és röplabda sportágak történetével megismerkedhe­tünk, kirándulás keretében meglátogattuk a kiállítást. A másik jó forrás, a Népszava, mely Olimpiai album címmel éppen most indított egy szá­munkra nagyon hasznos soro­zatot. Bemutatja az egyes olimpiákat, azok kiemelkedő tudású sportolóit. — Bélyeggyűjtő úttörőink térképes tablót készítenek, salt, feltüntetve 1896-tól 1972- ig valamennyi olimpia színhe­lyét, s ahol lehet, sportbélye­geken mutatják be az olimpiai láng útját. Olimpiai bajno­kaink areképcsarnolcát is meg­teremtjük.-k. -e. VASARNAP Járási sportkonferencia Vasárnap délelőtt 10 órakor, a Váci Járási Hivatal tanács­termében rendezi meg a Ma­gyar Testnevelési Sportszö­vetség járási konferenciáját. Jakab Béla, az MTS II. kongresszusa óta végzett mun­kájáról számol be, majd a résztvevők megvitatják a be­számolót. Ezután megválaszt­ják a MTS járási tanácsát és azokat a küldötteket, akik a megyei konferencián kép­viselik a váci járási sport- mozgalmat. H:t végi filmajánlatunk: Egy kamaszfiú tragédiája A Madách-moziban ma és holnap a Sötét pillanat című színes csehszlovák filmet ve­títik. Egy 16 éves fiatalember hogyan válik gyilkossá? — erről szól az érdekes filmal­kotás. A születő első szerelem félénksége, szenvedélyes kitö­résbe átcsapó szertelensége; az elfoglalt szülők nemtörő­dömsége s egy szép, kacér lány kegyetlen játéka fájdalmas ta­pasztalatokkal sújtják a csa­lódásokat nehezen viselő fiút. Mindez együtt vezeti tragi­kus tettéhez. A film főhősét, Simont, Miion Kristofovic játssza. — A vasárnapi mati­néfilm: Jó napot, én vagyok! — Hétfőtől-szerdáig egy szí­nes, szinkronizált szovjet film pereg a moziban, Ragyogj, ra­gyogj, csillagom címmel. Alekszandr Mitta a rendezője. Története: a polgárháború idején egy fiatalember, a for­radalmi tömegművészet meg­szállottja járja a délorosz köz­ségeket, hogy szocialista szín­házat szervezzen. Találkozik egy másik művészemberrel, belekerül a polgárháború zűrzavarába, megismeri a sze­relmet és végül életét adja a forradalomért. Az építők mozija Iegköze' lebb 25-én, hétfőn, játszi ) Műsorán a Feketcszakáll szel• leme című amerikai kalandot film szerepel. (P- K.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents